Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-03 / 52. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek! SZOLNOK HEEYEI 1A MEGYEI PÁRTBIZ0TT5AB ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJÁTgfrSBQfSQ XVIL évfolyam, 52. szám. Ara: 50 flllór 1966. március 3., csütörtök. Az elmúlt évinél 6 millióval több a kisipari szövetkezetek nyeresége feloldódnak as önálló eselehrést akadályozó kötöttségek Megyénk kisipari szövetkezetei a második ötéves terv időszakában a népgazdaság ipari fejlődésével arányban álló eredményeket értek el. Több szervezeti változásra is sor került, centralizáltabbá vált a szövetkezetek vezetése, szervezettebb lett a termelés. Említésre érdemes fejlődés következett be a gazdasági és műszaki irányító munkában és e területen a további előrehaladás feltételei teremtődtek meg a közelmúltban megtartott választásokkal. A most folyó mérlegzáró közgyűléseken átfogó képet adnak a szövetkezetek választott szervei a második ötéves terv célkitűzéseinek végrehajtásáról, ezen belül kiemelten értékelik az ötéves terv utolsó évének gazdálkodását. Számot adnak arról, hogyan sikerült teljesíteni az MSZMP 1964. decemberi határozatából adódó feladatokat. A nemrég megválasztott vezető szervek első ízben terjesztik be jóváhagyásra gazdaságpolitikai intézkedéseiket, az 1966 évi tervet. Az utóbbinál figyelembe veszik a népgazdasági irányítás korszerűsítéséből adódó, a szövetkezetekre is érvényes lehetőségeket. Az elmúlt gazdasági év munkájúnak, az eredményeknek és a hibáknak mélyreható elemzése, a megfelelő következtetések levonása azért is nagyon fontos (és ebben fő szerepet töltenek be a mérlegzáró közgyűlések), mert a termelésben az átlagosnál jobb eredményeket értek el. —, Ugyanakkor azonban néhány szövetkezet deficites gazdálkodása, a szükségesnél magasabb készletek felhalmozása, a készletgazdálkodásnak és a veszteség okainak felderítése tanulságos tapasztalatokkal szolgál erre és a következő évekre. Ami az eredményeket illeti, szövetkezeteink termelékenysége 8 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelés növekedésének- 90 százaléka a munka termelékenységéből származott. Az előző évhez viszonyítva 16 százalékkal növelték a lakosság részére végzett javító-szolgáltató és lakóház építési tevékenységet. Az ötéves terv éves átlagát 3 százalékkal haladta meg az elmúlt évi eredménynövekedés. A megye szövetkezetei létszám- és béralaptervüket betartották. A termelőberendezések korszerűsítésére, a javító-szolgáltató hálózat fejlesztésére 18 millió forintot fordítottak. Az elért tiszta nyereség 6 millió forinttal haladta meg az elmúlt évit. A nyereség megyei átlagban minden szövetkezeti tag részére egy hónapi átlagkeresetének megfelelő nye- reségosztalék kifizetését teszi lehetővé. Csökkenti az eredmények értékét, hogy három szövetkezet veszteséggel zárta a gazdasági évet. A három szövetkezet együttes vesztesége megközelíti a három milliót. Annál is inkább figyelmeztető e jelenség, mert az utóbbi években veszteséggel gazdálkodó szövetkezet megyénkben nem volt. — Ezért mindenekelőtt az említett szövekezetek gazdasági és műszaki irányító apparátusa a felelős. A? említett szövetkezetekben azonban a dolgozó tagok s nem utolsó sorban a megyei KISZÖV felelőssége is felvethető. Ebben az évben a megye kisipari szövetkezetei a korábbinál jóval kevesebb kötelező tervmutatót kaptak. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek vezetőinek kell gondoskodniok a termelő kapacitás kitöltéséről és itt messzemenőkig figyelembe kell venni a belső fogyasztást és a külkereskedelem szükségleteit. A sokszor fékező, az önálló cselekvését akadályozó kötöttségek feloldása nagymértékben növeli a szövetkezetek felelősségét. Ez az év a vizsga éve. amikor elválik, hogy a szövetkezetek vezetői hogyan tudtak élni a tervezés egyszerűsítéséből adódó lehetőségekkel, mennyiben érvényesül a szövetkezetek gazdasági munkájában a népgazdasági szemlélet. A közelmúltban megtartott termelési tanácskozások tapasztalatai azt igazolják, hogy a szövetkezetekben folyó közgazdasági munka nem eléggé megalapozott. Nagyon összetett, sokrétű' feladat Kárul megyénk szövetkezeteire és e feladatok végrehajtását a választott szervek és a szövetkezeti tagság összeforrott munkája biztosíthatja. Az elmúlt jó gazdasági eredmények elérésében nagy részük volt a szövetkezeti pártalapszervezeteknek, — amelyek a gazdasági vezetéssel jól együttműködve elősegítették a párt gazdaságpolitikai irányelveinek érvényesülését a szövetkezetek gazdasági munkájában és szervezeti é'etében Bordás 1 ászló a KISZÖV elnöke Bevetésen négy repülő, négyszáz gép. hatvan vagon vegyszer Cabonafuírtnka fenyegeti a vetést A megye gabonavetésének 40—45 százalékán kalászos elővetemény után került a földbe a vetőmag az őszszel. Sőt, Mezőtúr, Kisújszállás szövetkezeteinek egy részében, s máshol is már harmadik évben követ gabona gabonát. Ez kikerülhetetlen szükségszerűség. Nem is ez a baj. Hanem az, hogy elmaradt a gondosabb talajelőkészítés, talaj- fertő t.lem'tés. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya ugyan még szeptemberben figyelmeztette a szövetkezeti szakembereket, gazdaságvezetőket a szak- felügyeleti gárdát a talajfertőtlenítésre, a talajlakó kártevők pusztítására. Ezt HCH—Lindán tartalmú porozó val lehetett volna elvégezni. A felhívás kevés sikerrel járt, a vetési munkálatok sürgető volta miatt is. Ráadásul a szokásostól eltérő fisz (hosszú, száraz meleg • «zsptember- októbert 15 milliméteres csapadék a sokévi 99 milliméter ellenében) nagyon kedvezett a gabonafutrinka, illetve a csócsároló szaporodásának. A kártevő még a hó alatt a télen „pusztításhoz látott”. A futrinka a digózott földeken és az egymás utáni gabonát termő földeken pusztít elsősorban. Azt lehet számítani, hogy a gabona előveteményű kalászos 70—80 százaléka fertőzött. Nagyobb a kártétel ott, ahol későn vagy gyatrán takarították le a szalmát a tarlóról. Sok gép, sok növényvédőszer a csócsároló ellenfele Az AGROKER szolnoki telepén és más Szolnok megyei kirendeltségein 60 va- gonnyi HCH, illetve Lindán tartalmú növényvédőszeT van. Ezenkívül a szövetkezeti raktárosoknak is nagy- mennyiségű készletük van belőle. Több mint *0 ezer hold porozásához elegendő ez a vegyszerkéezlet. De he elfogyna, tudnak további tételeket beszerezni. Az előrelátó és a veszélyt felmérő szövetkezetek megkezdték a vegyszer beszerzését Az újszászi Szabadság, a kisújszállási Búzakalász, a túrkevei Vörös Csillag vásároltak példásan. Túrkevén 1200 kát. holdon már elvégezték a porozást. Kenderesen a Haladás és a Vörös Csepel Tsz-ek földjein a szövetkezet és a növényvédő állomás gépei álltak munkába. A megyében négy repülőgép és 400 növényvédő gép juttatja el a port a vetésre. Egyelőre a földi gépek még sok helyütt nem tudnak rámenni a talajra. Most a felmérés, az előkészületek időszaka van. Ezt a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai Irányítják, fogják össze Mihelyt a talaj annyira felszikkad hogy megközelíthető, azonnal „hadüzenet néküli háború” indul a me gyében a futrinka ellen. Kemény tíz nap vár a védelemre Félmillió hold a gátak mögött — Szükség van a közerőre, a társadalmi segítségre — Karcagon a bei-, Szolnokon az árvíz veszélyeztet Hegedűs Lajos védelemvezető nyilatkozata A hazai sajtó napi híradásaiban „előkelő” helyet tart fenn a Középtiszavi- déken történő ár- és belvíz elleni védekezés. Erről és ennek kilátásairól, valamint a társadalmi teendőkről beszélgetett lapunk munkatársa Hegedűs Lajos vízügyi igazgatóval, a védelem vezetőjével. — Az ár- és belvíz egy- időbeni jelentkezése olyan nagy feladat, amit a vízügyi apparátus csak a maga erejéből nem tud megoldani. Noha három és félezer emberünk megfeszítve ezen munkálkodik. Sőt. bekapcsolódtak a védekezésbe a társ vízügyi igazgatóságok is. Győrből műszakiak érkeztek hozzánk A budapesti árvízvédelmi készenléti szolgálat osztaga Tiszaroffon van. Pécsről gépkocsikat, URH berendezéseket küldtek. A védekezés nagyságára jellemző, hogy tizenkét belvízvédelmi és tizennégy árvízvédelmi szakaszra vonatkozik. A belvíz a Hanyl főcsatorna mentén (Pély. Hevesvezekóny) és Karcagon a legveszélyesebb. Karcagon 13 ezer holdat borított el és másfélszáz épületet rongált meg eädig. A belvízről hadd szóljak külön is. Február 24-én volt a ..krízis”. Ekkor 95 ezer holdat öntött el. Egy hétre rá már sikerült a felére csökkenteni, de az újabtr esőzéssel február 25- re ismét 57 ezer holdra ier i»dt. ki. Pillánál nyiláé is 40 ezer holdat bitorol, őri ási terület ez. Ráadásu’ most már a viz kezd fel melegedni, s köztudomású, hogy a meleg víz kártétele milyen nagy. Ennyit a belvízről. Az árvízről pedig azt hadd mondjam el, hogy a Tiszán és a Hortobágy—Berettyón fokozott készültség van, ami a III. fokúnál is magasabb. Ez is jelzi, mennyire veszélyes a helyzet. A Tisza árhullámának tetőzése Szolnoknál 860—870 centiméter körül várható. Azt mondhatja erre valaki, hogy korábban 770 centiméterrel jeleztük. Igaz. Az történt, hogy a szokatlan felmelegedés következtében az ezer méternél magasabb hegyekben is olvad a hó. Erre nem számítottunk. S nem tudhattuk előre a február 22—24-i esőzéseket se, amelyeknek csapadéka együtt futott le az áradással a Zagyván, Tárnán. És ez jön most a Tiszán is. A Tisza most Szolnoknál veszélyeztet. Elsősorban a Tisza-lige- tet, ahol 50 millió forint értékünk van. A Kertvárosban a fakadó vizek veszélyesek. A Tabánt a Zagyva-torok fenyegeti. A sasi Tiszakanyar- ban (a Szolnok—tószegi műútról van szó) az árvíz 30 centiméterre megközelítette a műút koronaszintiét A helvzet mindenhol veszélyes, ahol a hullámtér szélessége meghaladja az egy kilométert. Kemény tíz nap vár a yédelgjjire! Ugyanis a jelenlegi ár 20 centiméterrel magasabb a két évvel ezelőttinél. De a nagyon lényeges különbség az, hogy két esztendeje alig tíz nap telt el az I. fokú készültség és a tetőzés között. — Most 24 napról van szó! Lassúbb lesz az apadás is. A víz hosszabb ideig áztatja a töltést, veszélyesebb a hullámverés. Igaz, hogy eddig már 110 ezer méter védmű (rozséból készült hullámíogó) készült el. Üjabb esőzés esetén további védműépi- tés lesz szükséges. Ezt a munkát mi nem győzzük. Ehhez kelj a társadalmi erő. A közerőt a tanácsok rendelik ki a szakaszvédelem vezetőjének kérésére. Azt tapasztaltuk, nem talál megfelelő megértésre ez az akció. Pedig horribilis értékek védelméről van szó. A töltések, gátak mögött félmillió holdért folyik a küzdelem. E területeken falvak, városok, Ipartelepek, mű- utak vannak. A társadalmi közerő ezt védi vélünk együtt. A tanácsok gondoskodjanak kirendelésükről, s — váltásukról is —, hogy pihent, friss erővel történhessen a vódekezés. Meg kell gyorsítani a belvízlevezetést. A mostaninál nagyobb ütemben le- csapolhatók a földek. Korábban akadályozta, hogy a főcsatornák szín ültig voltak vízzel, emiatt visz- sza kellett tartani a vizet a földeken. Mostanra megszűnt ez az állapot. Most fogjanak velünk össze a mezőgazdasági üzemek a belvíz elvezetésére. — A szivattyúk 8—10 millió köbméter vizet tudnak átemelni naponta. Eddigre 250 millió köbméter vizet szivattyúztunk már le. Ex a mennyiség akkora, hogy százezer hold egész évi vízszükségletét teszi ki. De még mindig sok a belvíz és sok van az őszi vetéseken. A víztelenítés sorrendje: elsőnek a vetésekről aztán a szántóföldekről. majd a rétekről, legelőkről tüntetjük és tüntetik el a mezőgazdasági dolgozók a vizet. Korábban ezer-ezerkétszáz mezőgazdasági munkás, szövetkezeti parasztember foglalkozott a vízeregetóssel, a dombhátak átvágásával, a barázdahúzással. amelyet ekével is lehet már végezni. Érthetetlenül lecsökkent számuk ötszáznyira. Holott legalább ezerötszá- zan kellenének. Kérj'ik, szervezzék ezt meg a termelőszövetkezeték. állami gazdaságok mezőgazdasági üzemek. Kapcsolódjanak be a saját tulajdonukat képező szivattyúkkal is. Ugyanis a mélyebben fekvő vizet csak ezzel a módszerrel lehet eltávolítani. Erre jók az öntözőszivattyúk is. Ha dolgoznak. De e pillanatban alig 80 szivattyú víztelenít. noha számításaink szerint 250—300 öntöző- szivattyú is van a mezőgazdasági üzemek tulajdonában. Egyszóval a veszély nem kicsi. De ha a társadalmi összefogás, segítség pontosabb, összefogottabb, hatékonyabb. nagyobb lesz az eddiginél. bizakodóbbak lehetünk — mondta befejezésül Hegedűs Lajos igazgatófőmérnök, a Kö- zéptiszavidék ár- és belvízvédelmének vezetője, AZ ÉPÜLŐ SZAJOLI FELÜLJÁRÓ
