Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-03 / 52. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! SZOLNOK HEEYEI 1A MEGYEI PÁRTBIZ0TT5AB ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJÁTgfrSBQfSQ XVIL évfolyam, 52. szám. Ara: 50 flllór 1966. március 3., csütörtök. Az elmúlt évinél 6 millióval több a kisipari szövetkezetek nyeresége feloldódnak as önálló eselehrést akadályozó kötöttségek Megyénk kisipari szövet­kezetei a második ötéves terv időszakában a népgaz­daság ipari fejlődésével arányban álló eredménye­ket értek el. Több szer­vezeti változásra is sor ke­rült, centralizáltabbá vált a szövetkezetek vezetése, szervezettebb lett a terme­lés. Említésre érdemes fej­lődés következett be a gaz­dasági és műszaki irányító munkában és e területen a további előrehaladás felté­telei teremtődtek meg a közelmúltban megtartott választásokkal. A most folyó mérlegzáró közgyűléseken átfogó képet adnak a szövetkezetek vá­lasztott szervei a második ötéves terv célkitűzéseinek végrehajtásáról, ezen belül kiemelten értékelik az öt­éves terv utolsó évének gazdálkodását. Számot ad­nak arról, hogyan sikerült teljesíteni az MSZMP 1964. decemberi határozatából adódó feladatokat. A nem­rég megválasztott vezető szervek első ízben terjesz­tik be jóváhagyásra gazda­ságpolitikai intézkedéseiket, az 1966 évi tervet. Az utób­binál figyelembe veszik a népgazdasági irányítás kor­szerűsítéséből adódó, a szö­vetkezetekre is érvényes le­hetőségeket. Az elmúlt gazdasági év munkájúnak, az eredmé­nyeknek és a hibáknak mélyreható elemzése, a megfelelő következtetések levonása azért is nagyon fontos (és ebben fő szerepet töltenek be a mérlegzáró közgyűlések), mert a terme­lésben az átlagosnál jobb eredményeket értek el. —, Ugyanakkor azonban né­hány szövetkezet deficites gazdálkodása, a szükséges­nél magasabb készletek fel­halmozása, a készletgazdál­kodásnak és a veszteség okainak felderítése tanulsá­gos tapasztalatokkal szolgál erre és a következő évekre. Ami az eredményeket il­leti, szövetkezeteink terme­lékenysége 8 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelés növekedésének- 90 százaléka a munka ter­melékenységéből származott. Az előző évhez viszonyítva 16 százalékkal növelték a lakosság részére végzett ja­vító-szolgáltató és lakóház építési tevékenységet. Az ötéves terv éves átlagát 3 százalékkal haladta meg az elmúlt évi eredménynöve­kedés. A megye szövetke­zetei létszám- és béralap­tervüket betartották. A ter­melőberendezések korszerű­sítésére, a javító-szolgáltató háló­zat fejlesztésére 18 mil­lió forintot fordítottak. Az elért tiszta nyereség 6 millió forinttal haladta meg az elmúlt évit. A nye­reség megyei átlagban minden szövetkezeti tag részére egy hónapi átlag­keresetének megfelelő nye- reségosztalék kifizetését teszi lehetővé. Csökkenti az eredmények értékét, hogy három szö­vetkezet veszteséggel zárta a gazdasági évet. A három szövetkezet együttes vesztesége meg­közelíti a három milliót. Annál is inkább figyelmez­tető e jelenség, mert az utóbbi években veszteség­gel gazdálkodó szövetkezet megyénkben nem volt. — Ezért mindenekelőtt az említett szövekezetek gaz­dasági és műszaki irányí­tó apparátusa a felelős. A? említett szövetkezetekben azonban a dolgozó tagok s nem utolsó sorban a me­gyei KISZÖV felelőssége is felvethető. Ebben az évben a megye kisipari szövetkezetei a ko­rábbinál jóval kevesebb kötelező tervmutatót kap­tak. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek vezetőinek kell gondoskodniok a ter­melő kapacitás kitöltésé­ről és itt messzemenőkig figyelembe kell venni a belső fogyasztást és a kül­kereskedelem szükségleteit. A sokszor fékező, az önálló cselekvését akadályozó kötöttségek feloldása nagymértékben növeli a szövetkezetek felelősségét. Ez az év a vizsga éve. amikor elválik, hogy a szö­vetkezetek vezetői hogyan tudtak élni a tervezés egy­szerűsítéséből adódó lehe­tőségekkel, mennyiben ér­vényesül a szövetkezetek gazdasági munkájában a népgazdasági szemlélet. A közelmúltban megtartott ter­melési tanácskozások ta­pasztalatai azt igazolják, hogy a szövetkezetekben folyó közgazdasági munka nem eléggé megalapozott. Nagyon összetett, sokré­tű' feladat Kárul megyénk szövetkezeteire és e felada­tok végrehajtását a válasz­tott szervek és a szövetke­zeti tagság összeforrott munkája biztosíthatja. Az elmúlt jó gazdasági ered­mények elérésében nagy részük volt a szövetkezeti pártalapszervezeteknek, — amelyek a gazdasági veze­téssel jól együttműködve elősegítették a párt gazda­ságpolitikai irányelveinek érvényesülését a szövetke­zetek gazdasági munkájá­ban és szervezeti é'etében Bordás 1 ászló a KISZÖV elnöke Bevetésen négy repülő, négyszáz gép. hatvan vagon vegyszer Cabonafuírtnka fenyegeti a vetést A megye gabonavetésének 40—45 százalékán kalászos elővetemény után került a földbe a vetőmag az ősz­szel. Sőt, Mezőtúr, Kisúj­szállás szövetkezeteinek egy részében, s máshol is már harmadik évben követ ga­bona gabonát. Ez kikerül­hetetlen szükségszerűség. Nem is ez a baj. Hanem az, hogy elmaradt a gondo­sabb talajelőkészítés, talaj- fertő t.lem'tés. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lya ugyan még szeptem­berben figyelmeztette a szövetkezeti szakembereket, gazdaságvezetőket a szak- felügyeleti gárdát a talaj­fertőtlenítésre, a talajlakó kártevők pusztítására. Ezt HCH—Lindán tartalmú po­rozó val lehetett volna el­végezni. A felhívás kevés sikerrel járt, a vetési munkálatok sürgető volta miatt is. Rá­adásul a szokásostól eltérő fisz (hosszú, száraz meleg • «zsptember- októbert 15 milliméteres csapadék a sokévi 99 milliméter elle­nében) nagyon kedvezett a gabonafutrinka, illetve a csócsároló szaporodásának. A kártevő még a hó alatt a télen „pusztításhoz lá­tott”. A futrinka a digó­zott földeken és az egymás utáni gabonát termő földe­ken pusztít elsősorban. Azt lehet számítani, hogy a ga­bona előveteményű kalászos 70—80 százaléka fertőzött. Nagyobb a kártétel ott, ahol későn vagy gyatrán taka­rították le a szalmát a tar­lóról. Sok gép, sok növényvédő­szer a csócsároló ellenfele Az AGROKER szolnoki te­lepén és más Szolnok me­gyei kirendeltségein 60 va- gonnyi HCH, illetve Lindán tartalmú növényvédőszeT van. Ezenkívül a szövetke­zeti raktárosoknak is nagy- mennyiségű készletük van belőle. Több mint *0 ezer hold porozásához elegendő ez a vegyszerkéezlet. De he elfogyna, tudnak további tételeket beszerezni. Az előrelátó és a veszélyt felmérő szövetkezetek meg­kezdték a vegyszer beszer­zését Az újszászi Szabad­ság, a kisújszállási Búza­kalász, a túrkevei Vörös Csillag vásároltak példásan. Túrkevén 1200 kát. holdon már elvégezték a porozást. Kenderesen a Haladás és a Vörös Csepel Tsz-ek föld­jein a szövetkezet és a nö­vényvédő állomás gépei áll­tak munkába. A megyében négy repülőgép és 400 nö­vényvédő gép juttatja el a port a vetésre. Egyelőre a földi gépek még sok he­lyütt nem tudnak rámenni a talajra. Most a felmérés, az előkészületek időszaka van. Ezt a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai Irá­nyítják, fogják össze Mi­helyt a talaj annyira fel­szikkad hogy megközelít­hető, azonnal „hadüzenet néküli háború” indul a me gyében a futrinka ellen. Kemény tíz nap vár a védelemre Félmillió hold a gátak mögött — Szükség van a köz­erőre, a társadalmi segítségre — Karcagon a bei-, Szolnokon az árvíz veszélyeztet Hegedűs Lajos védelemvezető nyilatkozata A hazai sajtó napi hír­adásaiban „előkelő” helyet tart fenn a Középtiszavi- déken történő ár- és belvíz elleni védekezés. Erről és ennek kilátásairól, vala­mint a társadalmi teendők­ről beszélgetett lapunk munkatársa Hegedűs Lajos vízügyi igazgatóval, a vé­delem vezetőjével. — Az ár- és belvíz egy- időbeni jelentkezése olyan nagy feladat, amit a víz­ügyi apparátus csak a ma­ga erejéből nem tud meg­oldani. Noha három és fél­ezer emberünk megfeszít­ve ezen munkálkodik. Sőt. bekapcsolódtak a védeke­zésbe a társ vízügyi igaz­gatóságok is. Győrből mű­szakiak érkeztek hozzánk A budapesti árvízvédelmi készenléti szolgálat oszta­ga Tiszaroffon van. Pécs­ről gépkocsikat, URH be­rendezéseket küldtek. A védekezés nagyságára jellemző, hogy tizenkét bel­vízvédelmi és tizennégy árvízvédelmi szakaszra vo­natkozik. A belvíz a Hanyl főcsatorna mentén (Pély. Hevesvezekóny) és Karca­gon a legveszélyesebb. Karcagon 13 ezer holdat borított el és másfélszáz épületet rongált meg eä­dig. A belvízről hadd szóljak külön is. Február 24-én volt a ..krízis”. Ekkor 95 ezer holdat öntött el. Egy hétre rá már sikerült a fe­lére csökkenteni, de az újabtr esőzéssel február 25- re ismét 57 ezer holdra ier i»dt. ki. Pillánál nyiláé is 40 ezer holdat bitorol, őri ási terület ez. Ráadásu’ most már a viz kezd fel melegedni, s köztudomású, hogy a meleg víz kártétele milyen nagy. Ennyit a belvízről. Az árvízről pedig azt hadd mondjam el, hogy a Tiszán és a Hortobágy—Berettyón fokozott készültség van, ami a III. fokúnál is ma­gasabb. Ez is jelzi, mennyire veszé­lyes a helyzet. A Tisza ár­hullámának tetőzése Szol­noknál 860—870 centiméter körül várható. Azt mond­hatja erre valaki, hogy ko­rábban 770 centiméterrel jeleztük. Igaz. Az történt, hogy a szokatlan felmele­gedés következtében az ezer méternél magasabb hegyekben is olvad a hó. Erre nem számítottunk. S nem tudhattuk előre a feb­ruár 22—24-i esőzéseket se, amelyeknek csapadéka együtt futott le az áradás­sal a Zagyván, Tárnán. És ez jön most a Tiszán is. A Tisza most Szolnoknál veszélyeztet. Elsősorban a Tisza-lige- tet, ahol 50 millió forint értékünk van. A Kertvárosban a fakadó vizek veszélyesek. A Ta­bánt a Zagyva-torok fenye­geti. A sasi Tiszakanyar- ban (a Szolnok—tószegi műútról van szó) az árvíz 30 centiméterre megközelí­tette a műút koronaszint­iét A helvzet mindenhol veszélyes, ahol a hullám­tér szélessége meghaladja az egy kilométert. Kemény tíz nap vár a yédelgjjire! Ugyanis a je­lenlegi ár 20 centiméterrel magasabb a két évvel ez­előttinél. De a nagyon lé­nyeges különbség az, hogy két esztendeje alig tíz nap telt el az I. fokú készült­ség és a tetőzés között. — Most 24 napról van szó! Lassúbb lesz az apadás is. A víz hosszabb ideig áz­tatja a töltést, veszélye­sebb a hullámverés. Igaz, hogy eddig már 110 ezer méter védmű (rozsé­ból készült hullámíogó) készült el. Üjabb esőzés esetén további védműépi- tés lesz szükséges. Ezt a munkát mi nem győzzük. Ehhez kelj a társadalmi erő. A közerőt a tanácsok rendelik ki a szakaszvéde­lem vezetőjének kérésére. Azt tapasztaltuk, nem ta­lál megfelelő megértésre ez az akció. Pedig horri­bilis értékek védelméről van szó. A töltések, gátak mögött félmillió holdért folyik a küzdelem. E területeken falvak, vá­rosok, Ipartelepek, mű- utak vannak. A társadalmi közerő ezt védi vélünk együtt. A tanácsok gondos­kodjanak kirendelésükről, s — váltásukról is —, hogy pihent, friss erővel történ­hessen a vódekezés. Meg kell gyorsítani a belvízlevezetést. A mosta­ninál nagyobb ütemben le- csapolhatók a földek. Ko­rábban akadályozta, hogy a főcsatornák szín ültig voltak vízzel, emiatt visz- sza kellett tartani a vizet a földeken. Mostanra meg­szűnt ez az állapot. Most fogjanak velünk össze a mezőgazdasági üzemek a belvíz elvezetésére. — A szivattyúk 8—10 millió köbméter vizet tudnak át­emelni naponta. Eddigre 250 millió köbméter vizet szivattyúztunk már le. Ex a mennyiség akkora, hogy százezer hold egész évi vízszükségletét teszi ki. De még mindig sok a belvíz és sok van az őszi vetéseken. A víztelenítés sorrendje: elsőnek a veté­sekről aztán a szántóföl­dekről. majd a rétekről, legelőkről tüntetjük és tün­tetik el a mezőgazdasági dolgozók a vizet. Korábban ezer-ezerkétszáz mezőgaz­dasági munkás, szövetkeze­ti parasztember foglalko­zott a vízeregetóssel, a dombhátak átvágásával, a barázdahúzással. amelyet ekével is lehet már végezni. Érthetetlenül lecsökkent számuk ötszáznyira. Holott legalább ezerötszá- zan kellenének. Kérj'ik, szervezzék ezt meg a ter­melőszövetkezeték. állami gazdaságok mezőgazdasági üzemek. Kapcsolódjanak be a sa­ját tulajdonukat képező szivattyúkkal is. Ugyanis a mélyebben fekvő vizet csak ezzel a módszerrel lehet eltávolítani. Erre jók az öntözőszivattyúk is. Ha dolgoznak. De e pillanatban alig 80 szivattyú víztele­nít. noha számításaink szerint 250—300 öntöző- szivattyú is van a mezőgazdasági üzemek tulajdonában. Egyszóval a veszély nem kicsi. De ha a társadalmi összefogás, segítség ponto­sabb, összefogottabb, haté­konyabb. nagyobb lesz az eddiginél. bizakodóbbak lehetünk — mondta befe­jezésül Hegedűs Lajos igazgatófőmérnök, a Kö- zéptiszavidék ár- és bel­vízvédelmének vezetője, AZ ÉPÜLŐ SZAJOLI FELÜLJÁRÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom