Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-01 / 50. szám
V erseghy Könyvtár SZOLN OK letái 1Z0LN0K MEGYEI [ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANänc i XVII. évfolyam, 50. szám. Ära 50 fillér I960, március 1., kedd. Felesleges párhuzamosságok Panaszos levelet hozott a pasta. Valamilyen bonyolult házépítési ügy — hat sűrűn gépelt oldalon. Fontos dologról van szó, ez nyilvánvaló, még akkor is, ha úgynevezett i,kis ügyben” készült a panasz. Aki írta, annak szinte életfontosságú probléma, még akkor is, ha országos méretekben gondolkozva akadnak ennél fontosabb ügyek. A panasz-beadvány másolópapírral készült, csupán a címzés helyén látszik az eredeti gépelés nyoma. S a végén ott áll a felsorolás: „Jelen panaszomat elküldtem a városi tanács elnökének, a Népi Ellenőrzési Bizottságnak, a városi pártbizottságnak, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának és az Építésügyi Minisztériumnak”. Nem ritka, hogy egyegy panasz elintézése — mivel a bejelentő, a panaszos a legkülönbözőbb szervekhez egyszerre fordul védelemért, orvoslásért — féltucatnyi szervet foglalkoztat egyszerre, így aztán az történik, hogy az igazságát kereső állampolgár hibájából válik tengeri kígyóvá egy-egy vgy. A bürokráciának, a párhuzamos ügyintézésnek riasztó eseteit sorolhatnánk fel. Elégedjünk meg csak például annak a rövid járdának az esetével, amelynek egyszerre négy gazdája is volt. A tervező intézet, egy magasépítési vállalat, mint generálkivitelező, egy útépítő vállalat, mint alvállalkozó és végül természetesen egy tanácsi beruházási vállalat, mint beruházó. S miközben a járda nem épült, készültek az iratok, az akták, a jegyzőkönyvek mind a négy vállalat író asztalainál. Mégpedig vállalatonként nemcsak egynél, hanem többnél is, mivel hogy ott több osztály van, s az ügy munkát adott a tervosztálynak, az ellenőrzési osztálynak, a jogügyi osztálynak, a titkárságnak, s még a jó ég tudja, ki mindenkinek. Másik példa egy falusi KISZ-titkámak a panasza. KISZ-bál szervezésébe kezdett. Azt hitte, ez egyszerű dolog. Amíg azonban a különböző engedélyeket, hozzájárulásokat megszerezte — hiszen kell hozzá engedély a tűzoltóságtól, a rendőrségtől, a tanács két osztályától stb. — elment a kedve az egész táncmulatságtól, ■— úgy megtáneoltatták. Vajon nem lehetne mindezt egyszerűbben, párhuzamosság nélkül? Bizonyára lehetne, hiszen a hivatalok dolgozóinak sem érdekük, hogy f e- leslegesen dolgozzanak. Az előbbi példához térve vissza: elég bosszúságot okoz a községi tanácsoknál dolgozók számára, hogy négyféle nyilvántartást kell vezetniük: „a műsoros táncmulatsá- tok engedélyeit*, ya, műsor nélkülieket”, a „belépés táncmulatságokat” és a „belépő nélkülieket” kü- lön-külön nyilvántartásban kell vezetniük. Esztendők óta elszánt harc folyik a bürokrácia, s ennek egyik válfaja, a párhuzamos ügyintézés, a felesleges irka-firka ellen. Ennek a harcnak van bizonyos eredménye, de igen kevés. Ismételjük: o felesleges papír ellen emelünk szót, hiszen bonyolult közigazgatási és egyéb problémákat felvető életünkben nem létezhetünk okmányok, nyilvántartások statisztikák nélkül. Azt bizonygatni sem kell, hogy az emberek panaszait — még ha több fórumot is megjárt az ügy — ki kell vizsgálni valamilyen pártatlan szervnek, nehogy törvénytelenül, jogtalanul szenvedjen hátrányt bárki is. De vajon nem tudnánk-e megoldani, hogy ez egy szerv legyen, amely valóban képes időt és energiát fordítani erre a munkára, s nem több, amelynek emberei — éppen azért, mert a sok párhuzamosság miatt torlódik a munkájuk — csak sebtében tudnak foglalkozni a dologgal? S szükség van okmányokra, statisztikákra, nyilvántartásokra is. De nem vitás, hogy nem szükséges valamennyi, amit mostanában vezetni kénytelenek a hivatalok, a vállalatok. Rostálás nem árt majd, s bizonyára hamarosan meg is történik ez. Hiszen az új gazdasági mechanizmus körüli vitában sok szó esik a követelményeknek jobban megfelelő munkastílusról. Arról a követelményről, hogy a sok papírt felváltsa a több felelősség, a párhuzamos ügyintézést pedig az érdemi, a felelősséget vállaló, az ügyet valóban elintéző, nyugvópontra vivő döntés. Addig is, amíg különböző központi intézkedések segítséget adnak a problémák megszüntetéséhez, kí-ki a maga területén rugalmasabban, körültekintőbben, bátrabban dolgozva sok felesleges munkától kímélheti meg önmagát, s a — társadalmat is. Persze csak akkor, ha a rendeletek szeli em é t, nemcsak a b etüj ét nézi. Elrettentő például idézzük azt a jogászt, aki két forint negyven fillér behajtásáért pert indított vállalata egyik ügyfele ellen. A jogász azt mondta: „Tudom én, hogy többe kerül a leves mint a hús, de rám senki ne mondja, hogy nem szívügyem a vállalat pénze. Különben is a pereskedést az állam fizeti, papír van, gépíró van, bíróságok vannak, miért ne dolgozzanak?” Ügy hisszük, most már valamennyien értjük, miről van szó. Mi se pazaroljuk tovább feleslegesen a papírt... A legfrissebb jelentés szerint március 7-8 között tetőzik a Tisza Szolnoknál A korábbi jelentések február végére jelezték a Tisza tetőzését Szolnoknál. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tegnapi tájékoztatása szerint azonban a tetőzés eltolódott. Kar- czagi Gábor főmérnök, a védelemvezető helyettese ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — A rendelkezésünkre álló adatok szerint februárban 750 centimétert meghaladó vízszintet 1888 óta nem észleltek a Tiszán. — Ezt a rekordot most megdöntöttük. Tegnap 10 órakor 836 centimétert mértek Szolnoknál. De ez még nem a tetőzés, ugyanis a Bodrog és a Tisza felső szakaszának újabb árhulláma az előrejelzés szerint március 7-e, 8-a körül éri el Szolnokot, a vízszint 860 centiméter körül várható. — Igazgatóságunk területén 842 kilométeren, — vagyis az összes védvonalon készültséget tartunk. A Zagyván és Tárnán levonult az árhullám, Szászbereknél a tetőzés óta 40 centiméteres az apadás. így február 28-tól I. fokú ve' delrri készültséget tártunk A többi védvonalon a III. fokú készültség van érvényben. — Az utóbbi napokban Tiszaszöllős, Nagykörű, Kőtelek. Tiszapüspöki vonalán folytattunk fokozottabb védekezést az erős hullámverés miatt. Védelmi munkánk súlypontja továbbra is a hullámverés elleni védekezés, valamint az esetleges átázás megfigyelése. Az igazgatóság állományi létszáma teljes egészében a védekezésnél dolgozik, emellett közerők foglalkoztatása is szükséges. Február 27-én például az Két héttel ezelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Jászberényben tartott ülésén a jászberényi árvíznél 1900 igazgatósági dolgozó és 190 közerő védekezett, a belvíznél 110Í) dolgozónk tevékenykedett, a víz leeresztésében a mezőgazdasági üzemek, tsz- tagok közül száznyolcvanán segítettek. Továbbra is szükséges, hogy a helyi tanácsok által megszervezett közerők igényein^ szerint vegyenek részt. a vét dekezésben. járás kereskedelmi hálózatának helyzetéről tárgyalt. Az ülésen határozatot hoztak; a járási tanács szak' agép dolgozik az árvízvédelmi vonalakon, Mezőtúron, és Szolnokon igazgatóságunk géptelepénél padira, építése, a folyamtelep- r.él pedig gátépítés folyik. — Igazgatóságunk területén a törökszentmiklósi belvízvédelmi szakaszon I. fokú, a többin III- fokú készültséget tartunk. A vízzel borított terület február 27-én 47 176 hold volt, egy nap alatt 2800 holddal csökkent a vízborítás. Dolgozik a 35 stabil szivattyú- telep. a 62 szállítható szí- vittyú, s az idegen szervek áltat üzemeltetett hordozható 44 szivattyú. Belvízvédekezésen igazgatóságunk állományából tegnap 1141 ember dolgozott, a víz leeresztésével pedig 177 mezőgazdasági dolgozó foglalkozott, igazgatási szervei, valamint a MÉSZÖV együttesen vizsgálja felül: hogyan lehetne a jelenlegi ellátási problémákat megoldani, és a megoldásra tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Ne legyen ellátatlan körzet - Szervezzék meg az áruk házhoz szállítását - A helyi boltokban is árulják a ktsz-ek termékeit 4 kereskedelmi hálósat fejlesztéséről, az áruellátás tarifáséról tárgyalt a jászberényi járási tanács — Jelenleg 26 földmunMegfelelő előkészület után tegnap a járási tanács napirendre tűzte a lakosság megfelelő áruellátásával kapcsolatos tennivalókat. A járási tanács vb az MSZMP járási végrehajtó bizottságával, a MÉSZÖV és a földművesszövetkezetek járási központjának képviselőivel előzetesen megbeszélt irányelv tervezetet terjesztett ejp a harmadik ötéves terv kereskedelmi hálózat fejlesztésére. Az irányelv tervezetben a végrehajtó bizottság tájékoztatta a tanácsülést a jelenlegi helyzetről: Annak ellenére, hogy Jászapátiban szolgáltató kombinátot, a járásban 38 önkiszolgáló és önkiválasztó egységet. .4 községben kölcsönző boltot, eszpresszókat építettek, a lakosság igényeit nem tudják kielégíteni. A járás 43 alapvető ellátási körzete közül kilencben nincs üzlet, a községek peremrészein lakóknak kilométereket kell gyalogolniok, míg boltot érnek. Több helyen hiányzik a tejbolt, nincs zöldséggyümölcs árusítás. A járásban 112 élelmiszer, 20 ruházati, 47 vegyes- iparcikk, 67 vendéglőipari egység, 4 kölcsönző bolt és 1 szolgáltató kombinát áll a lakosság rendelkezésére. Ez kevés. Különösen kevés, ha azt is hozzá tesszük, hogy az egységek eladó-, valamint rakterülete kicsi, sőt 76 egységben egyáltalán nincs raktár. Súlyosbítja a helyzetet a már említett 9 ellátatlan körzet, amely több mint tízezer embert érint. Éppen ezért az irányelv tervezetben az ellátatlan körzetek megszüntetését, az egységek további korszerűsítését, a szakember A kisújszállási Faipari Vállalat bemutatta az Artexnek 1966. évi mintakollekcióját (Folytatás a 2. oldalamé