Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-18 / 41. szám

I8#f. február 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Miért gyenge jászberényi szövetkezetek többsége ? Jászberény város termelő- szövetkezetei — az állami gazdaság területét nem szá­mítva — 23 289 hold földön gazdálkodnak. Közgazdasági adottságaik nem a legjob­bak. Az öt termelőszövet­kezetnek csak 15 670 hold a szántója. A határban 8000 hold a homok, közte sok a futóhomok. Jelentős a le­folyástalan terület. Tavaly hatezer holdat borított a víz és 7.3 milliós kárt oko­zott a gazdaságoknak. A rossz közgazdasági adottságok csak részben okai a gazdálkodás gyenge színvonalának. Az öt szö­vetkezet közül a Kossuth és a Rákóczi (ezek terü­lete a legjobb) fejlődött tö­retlenül a második ötéves terv időszakában. A Már­cius 15, a Vörös Csillag és a Lenin Tsz szinte króni­kus bajokkal küzd. Több­ször voltak mérleghiányo­sok. Most a Március 15 és a Lenin Tsz kereken 450— 450 ezer forint deficittel zár. Ha a forgóalap takar­mány- és vetőmaghiányukat is figyelembe vesszük, a mérleghiány jóval nagyobb arányú. Gyenge gazdálkodási eredmény Az elmúlt öt év alatt a növénytermelés hozamai rendkívül hullámzóak vol­tak, 1961-hez képest több növényféleségnél visszaes­tek Búzából a Március 15, a Vörös Csillag, sőt még a Rákóczi is kisebb átlag­termést takarított be, mint négy évvel ezelőtt. A cukor­répa hozama csak a Kos­suth és Rákóczi Tsz-ben éri el, haladja meg a 200 mázsát, a másik három tsz-ben a 150 mázsát sem ári él. A gazdálkodásra hátrá­nyos volt, hogy bizonyos növényfélék termelését rá­erőltették a tsz-ekre. A fu­tóhomokon a napraforgó csak 1.2—2.8 mázsás átlagot ho­zott. Az ilyen vetésszerke- eet csak deficittel járhat. Az egy szántóegységre ju­tó gazdálkodási eredmény tavaly a Március 15 és a Lenin Tsz-ben a 700 fo­rint körül mozgott Csupán a Kossuth Tsz-ben volt 2000 forint felett. A város vezetői közül többen így vélekednek: a szántóegysé­genkénti gazdálkodási ered­mény hamis képet mutat A tsz-ekben ugyanis sok a kivénült és az új tele­pítésű, termőre nem for­dult szőlő. Ezeknek pedig öt a szorzószáma. Kétség­kívül igaz. De az is, hogy az előző évhez képest a gazdálkodási eredmény vo­lumene a Lenin Tsz-ben 2.2 millió, a Március 15- ben 900 ezer, a Vörös Csil­lagban 700 ezer forinttal csökkent. Különbség van ugyan a gazdaságokat ért természeti csapások és a talajadottságaik között, de nem akkora, hogy a 2900 holdas Rákóczi és a 6100 holdas Lenin Tsz lényegé­ben azonos összgazdálko- dási eredményt érjen el. Felduzzadt háztáji állomány A gazdaságilag gyenge szövetkezetek egyhelyben topogásának több oka van. így például a felduzzadt háztáji gazdaság is. A ha­tárban 2100 a tanyás. Kö­zülük sokan a közösből származó jövedelmet a ház­táji kiégés sütéseként hasz­nálják fel. Mindjárt hozzá­tesszük, hogy a Március 15 és a Lenin Tsz-ben az egy dolgozó tagra jutó évi jö­vedelem tavaly 10 ezer fo­rint alatt volt. Pedig az előbbi tsz-ben a gazdálko­dási eredmény 110, az utóbbiban 95 százalékát (az alapokat) osztották szét. Hallottunk ilyen véle­ményt is: a tanyások kis- árutermelést folytatnak A tanyákon gyakori az alap­szabályt meghaladó állat- állomány. Sok helyen van négy szarvasmarha, két ko­ca, harminc hízó és sok száz baromfi. Jellemző, hogy a város tsz-ei tavaly 12 910, a háztájiak 17 946 hektoliter tejet értékesítet­tek az állami vállalatnál (plusz a piacozás) A kö­zösből 160 ezer, a háztáji­ból 700 ezer tojást adtak el a felvásárló szerveknek. Másutt a közös és a ház­táji kukoricaterület aránya 50—50 százalék. A két erő­sebb tsz-ben itt is így van. Ám a három gyenge tsz- ben tavaly a közösnek 519, a háztájinak 1416 hold ku­koricája volt (Ez is har­mados.) Igaz, egyesek ezt azzal magyarázzák, hogy a belvíz az oka. Néha bíróság elé kerül a közösben ga­rázdálkodó jószágok tulaj­donosa, de a károk nagy­részét nem téríttetik meg. Korrupt, tehetségtelen vezetés Szólni kell a vezetés gyengeségéről is. Három évvel ezelő , írtunk a Vö­rös Csillag Tsz korrupt, lelkiismeretlen vezetőiről. Azóta ez a tsz valamelyest stabilizálódott. A városban többen is panaszkodnak, hogy a Március 15 Tsz-ben egymás után két tehetség­telen elnököt küldtek a „megyétől”. Csak züllesztet- ték a gazdaságot A jelen­legi vezetők nagyrészét szintén le akarják most váltani, mert eltűrték a szervezetlenséget, jogtalan bért vettek fel. A főköny­velő és három társa 1964 végén 87 ezer forintot „ka­pott” törvénytelenül. Ta­valy megfelelő fix fizeté­sük volt, mégis túl előle­gezték magukat. A városi tanács mező- gazdasági osztálya 1965- ben többször is tartott té­teles vizsgálatot a Március 15 Tsz-ben. Javaslatukra a főagronómustól megvonták a havi 2000 forintos állami dotációt. Feltárták a tag­ság előtt a bajok okait. A jogtalanul felvett bér miatt ügyészségi feljelen­tést is tettek. Most segít­séget adnak a tagságnak, hogy megfelelő elnököt és szakvezetőket válasszanak. Mi lesz az új telepítésű szőlőkkel ? Jászberény város határá­ban 1961—65 között sok szőlőt és gyümölcsöst tele­pítettek. Az egy-két mázsa rozsot termő futóhomokon és a kivénült, 3—4 mázsát adó szőlők helyébe 1300 hold szőlő-gyümölcsös ke­rült. Hiba, hogy igen ke­vés a csemegeszőlő és a tsz-ek gyakran nem azt a fajta gyümölcsfát kapták, mely díszük a határban. A telepítés költsége mint­egy 50 millió forint. A termőre fordulásig az ál­lam a 3004-es kormányren­delet alapján vissza nem térítendő állami támogatást nyújt. Az idén például a szőlőre 1.4 millió, a gyü­mölcsösre 1.2 millió forin­tot. Az új telepítések egy ré­sze már termőre fordult, az eredmények biztatóak, zöme azonban csak 2—3 év múlva. Jól díszük a spárga is. Erre is jár a te­lepítési. művelési segítség. A Vörös Csillag Tsz 40 hold spárgáiéból tavalv 15 hold termőre fordult és 115 ezer forint árbevételt hozott a tsz-nek. A város határában még mindig van 700 hold szét­szórt gyengén termő szőlő. Ezek helyébe újat telepí­teni nem lenne célszerű. Hisz a meglévők művelése, termőre fordulása után a betakarítása igen nagy gon­dot okoz. A járulékos be­ruházások ugyanis elma­radottak. A tsz-ek csak ta­valy kaptak tíz UE—28-as traktort. (Sorművelésre és permetezőgép vontatására.) Zömmel még hiányoznak a támberendezések és niws víz a permetezéshez. Ta­valy 120 hold szőlőn két kútcsoport épült, de ez na­gyon kevés. Az illetékesek támberendezésekre és per­medé torony építésére ígér­tek beruházási keretet. Hogyan tovább ? A városi pártbizottság és a tanács vezetői komolyan foglalkoznak a szövetkeze­tekkel, megerősítésükkel. Biztató a segítőszándék, a folyamatban lévő intézke­dés. A szövetkezetekkel egyetértésben egyeszerűsí- tik a vetésszerkezetet, több borsót és évelő pillangóst termelnek. Fejlesztik az ál­lattenyésztést. A Kossuth Tsz szarvasmarha, sertés- tenyésztésre specializáló­dik. Itt alakítanak ki mes­terséges borjúnevelőt. Eh­hez megfelelő legelő áll rendelkezésre. A Lenin Tsz gyengébb legelőin a juhtenyésztést fejlesztik. A jelenlegi 2501) anyát 5—6 ezerre akarják növelni. Szaporítják — a városban hagyományos — liba állományt. A tanács szakemberei elemzik a tsz-ek gazdálko­dási eredményét és követ­keztetést vonnak le abból. A város határában kétezer hold futóhomokot erdősíte­ni akarnak. Erre a most megjelent FM—PM rende­let lehetőséget és messze­menő kedvezményt nyújt. A nyárfa 12 éves koráig holdanként 11 480 forint ál­lami támogatás jár. A le­hetőség szerint a telepítést már ez év tavaszán meg­kezdik. A megyében új kezdemé­nyezésnek számít az ültet­vények TÖVÁLL (szövet­kezetek közös vállalkozása) által való művelése. Ez irányban előrehaladott tár­gyalások vannak. Az idén egyelőre a Lenin Tsz terü­letéből ezer hold szőlőt, gyümölcsöst és kertet ad­nak át — gépekkel együtt — a TÖVÁLL-nak. A mű­velés állami gazdasági nor­mákkal készpénz fizetés ellenében történne. Ha be­válik, több tsz is csatlako­zik e vállalkozáshoz. A tervek, elképzelések biztatóak. Vigyázni kell, nehogy papíron maradja­nak. Kellő szervezettség, határozott vezetés, lelkiis­meretes munka és rendsze­resebb ellenőrzés szüksé­ges ahhoz, hogy a gyenge tsz-ek Jászberényben is megerősödjenek. Máthé László Tanácskozás az ..ezüst üzemben MM MM A legutóbbi termelési ta­nácskozást tavaly decem­ber 9-én tartották a jász­berényi Hűtőgépgyár „Szo- ciaüsta műhely” címet és bronzfokozatot elért szer­számkészítő üzemében. Ek­kor csupán egy dolgozónak. Dinai József köszörűsnek volt észerevétele. Elmon­dotta, a brigádok felajánlá­sai között szerepel, hogy munkakezdés előtt öt perc­cel a munkapadnál kell lenni. Ezt az autóbuszköz­lekedés miatt nem lehet betartani, sokan lemarad­nak a reggeli helyi jára­tokról. A felszólalást intézkedés követte: a vállalat vezetői elrendelték az egyes üzem­részek munkakezdésének megváltoztatását A TMK műhelyek ezek szerint fél­órával későbben kezdik a műszakot, ezáltal csökken az egyidőben utazók szá­ma, az autóbuszok nincse­nek túlterhelve Kellemes csalódás A szerszámüzem dolgozói néhány nappal ezelőtt újra termelési tanácskozásra gyűltek össze. Mindkét mű­szak ott volt. Az üzemve­zető elmondotta, milyen fontos feladatok előtt áll az üzem az első negyedév­ben. Ami nekünk kellemes csalódást okozott az, hogy az egész Hűtőgépgyárra vá­ró feladatokról egy szó 6em esett a beszámolóban. Nem zsongott az emberek feje a számok és mutatók sokaságától. — Ra jtunk múlik, hogy a Kuwaitnak készülő kétszáz­ötven ivóvízhűtő időben el­készüljön. A gyártáshoz szükséges szerszámokat március 15-ig el kell készí­tenünk. Jól állunk, mert a hatvannégy szerszámból huszonhaton már dolgo­zunk, s ezek 60 százaléka már befejezés előtt áll. Az összes közül „legrázósabb” a két műanyag présszer­szám. Jelenleg az Udvardi és Madula csoportnál van, és úgy néz ki, március tíz­re elkészül. Azt hiszem, mindenki tisztában van az­zal, hogy ez a szállítmány dollárt jelent a vállalatnak. Emeletes lakóházat építenek a tiszafüredi régi vá­sártelepen a községi fürdő mellett. A Budapesti Föld­mérő és Talajvizsgáló Vállalat dolgozói fúrómintákat készítenek, hogy megvizsgálják a talaj szilárdságát, nedvességtartalmát és a talajvíz szintet. Hatvanan hazatértek Bizonyára csak ők ma­guk tudják, tépelődtek-e és mennyit, mire eldön­tötték: szedik a sátorfá­jukat és elindulnak vilá­got próbálni, mert a Vö­röscsillag Tsz-ben nem találták meg számításu­kat. Biztos nem egyfor­ma sors, körülmény kész­tette őket arra, hogy hosszú évek után elhagy­ják Túrkevét. És ez most már mindegy is. Vissza a szülővárosba, és újra csak a Vöröscsil­lagba már egy gondolat vezette őket: újrakezde­ni, ott kezdeni újra. Mert amit ők nem vállaltak, vállalták mások, az ott­hon maradók: a legnehe­zebb körülmények közt is kihúzni a szövetkezet szekerét a kátyúból, ami­be ezerszerte könnyebb bele csúszni, mint belőle kivergődni. Hatvanuk közül negy­venen már teljes jogú tagokként kezdik a tava­szi munkát. Őket vita nélkül visszafogadták. Húsz visszatérőnek pedig így szólt a szentencia: szívesen látjuk, hogy jöt­tetek. De mi is tanul­tunk. Ismertünk is tite­ket, s hogv igent vagy nemet mondhassunk, pró­bát kell tennetek. Dol­gozzatok a szövetkezet­ben. de tagok csak akkor lehettek, amikor a mun­kátok, magatartásotok el­len nem esik kifogás. Korai lenne azt mon­dani, hogy a falura való visszatérés jelei már az új párt- és kormányin­tézkedések eredményei. De tagadni sem lehet, hogy ezek az intézkedé­sek már nemcsak a sok küzdelmet megért, kitar­tó termelőszövetkezeti tagoknak adnak perspek­tívát, hanem a túrke- veiekhez hasonló vándo­rok értelméhez is elju­tottak, eljutnak. Segít ne­kik jövőjük elképzelésé­ben. életcéljuk véglegesí­tésében. Borsi Eszter eddig 160 forint selejttérí- tést kellett levonnom. Az én jogom nemcsak arra terjed ki, hogy a selejtet kiírom, de ahhoz is jogom van, hogy a rossz, hanyag munkát végzők órabérét csökkentsem. A főmérnök elvtárs azt mondta nekünk a műszaki konferenciáni hogy ez az év a sír—nevet éve lesz. Aki rosszul dolgo­zik, az kevesebbet fog ke­resni, aki jól dolgozik, az többet visz haza hó végén. — Most néhány szót a későnjövőkről. Ha a név­sort végignézem, csak fia­tal munkások nevével ta­lálkozom. Nagy Sándor, Sinka János, Kernen esi Já­nos, Szigeti László, Szórtul Béla. Az idősebb dolgozók nem késnek. De áll ám még az egyezség: aki egy negyedévben háromszor ké­sik, az fegyelmit kap. A béremelésről is szólt az üzemvezető. Kimondatta, hogy az esztergályosok, hő­kezelők és krómozók bér­emelésére fordított összeg óránként 24,60 forint Az üziem más területén dolgo­zók összesen 21,50 forintot kaptak. — Eddig egyedül egy brigádvezető. Szabó elvtárs érdeklődött nálam, hogyan alakult a brigád tagjainak órabére. Jó lenne, ha a többi brigádvezetőt is ér­dekelné emberei órabéré­nek alakulása, A% esustfokovat várományosai A gyár munkaverseny fe­lelőse jó hírt közölt El­mondotta. hogy a szer­számkészítő üzem elnyerte a „Szocialista munka mű­helye” ezüstfokozatát és azután ebben a verseny- formában a legmagasabb fokozat eléréséért harcol­hatnak. Az örömhír felvillanyozta az embereket. A hozzászó­lások azonban nagyon ne­hezen indultak. Már-már úgy volt, senkinek sincs mondanivalója, amikor vég­re Pozsonyi József eszter­gályos felnyújtotta a kezét. Vita alakult, egyre töb­ben kértek szót. Az üzem vezetője azonban kézben tartotta a tanácskozást. Azon igyekezett, hogy a felszólalók a jelenlevő il­letékesektől mindjárt vá­laszt is kapjanak kérdé­seikre. — Sass elvtárs, a csavar hozzád tartozik. Miért nem tájékoztattál ? Remélem, most megfelelsz a kérdés­re. Vagy: — Az összes műszert fe­lül kell vizsgáim. Rossz műszerrel nem. lehet jól dolgozni. Amíg meg lehet javítani, azt javítani kell, amit nem, kiselejtezni. Ter­mészetesen a jövőben arra is figyelni kell a raktáros­nak, hogy a műszerek jó állapotban kerüljenek a helyükre. A Hűtőgépgyárban egyre nagyobb jelentőséget tulaj­donítanak a termelési ta­nácskozásoknak. Ilyen tarta. lommal — és csakis ilyen tartalommal — a tervek teljesítésének, a takarékos­ságnak. a minőségi munká­nak legnagyobb segítőivé válnak. Sokan talán úgy gondolják, hogy apró dol­gok ezek. Csavar, köszörű­kő, mérőműszer. Igaz, de annak, aki a gép mellett áll, ezek a legfontosabbak. Ott, ahol a munkások azt látják, hogy panaszaik, ja­vaslataik nem találtak sü­ket fülekre, s a vezetők kötelességüket ellátva, jo­gaikat szigorúan és követ­kezetesen érvényesítik — nem lehet komolyabb baj. B. J, Eljött a »ír — nevet idö»%ak Az üzemvezető ezután a minőségi követelmények szigorításáról beszélt, és nyíltan, egyenesen bírálta a selejtgyártókat. — Agócs Józseftől már

Next

/
Oldalképek
Tartalom