Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-12 / 36. szám
19««. február 12. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 5 4 <SM\0 A Saturnáliától a busó-járásig NÉPSZÓHÁSOJi, H4GIOMÁNI OK, F/iIÍ S I VGOUS B4LAZS ÉP At Á pórul járt madárijesztő Tavasszal kiállították a madárijesztőt a mezőre. A teste két keresztbetett karó volt, szalmával átkötve, fején egy lyukas kalap díszelgett, rojtos szoknyáját lobogtatta a szél, és egy rozzant seprűt emelt fenyegetően a magasba. Olyan csúnya volt, hogy a madarak már akkor is megijedtek tőle, hacsak messziről megpillantották. De mert az a világ rendje, hogy senki se éljen egymagában, hát még a csúf madárijesztőnek is akadt kérője. Nyár elején jelentkezett egy horpadt bádogveder és illedelmesen feleségül kérte. A madárijesztő azonban gőgösen felvetette a fejét, és csúfondárosan kinevette: — Horpadt is vagy, rozsdás is vagy, nékem bizony nem kellesz! Az én vőlegényem csak délceg, szép és előkelő lehet! Szegény veder mát tehetett egyebeit, nagyot kon- dult és nyikorogva tovább állt. Ősszel még egy kérő hajolt meg a madárijesztő előtt, egy kiszolgált vándorbot. Kicsit ütött-kopott volt ugyan, de azért egészen dereknek látszott. Lakodalomba hívta a madárijesztőt. A madárijesztő fitymálóan végigmérte: — Se szép ruhád, se ékszered, hogyan merészelsz elében állni? Az én esküvőm csak fényes, pompázatos lehet! Lassan megérkezett a tél is, s a madárijesztő még mindig a csodálatos szépségű vőlegényre várt. Es nem hiába! Amikor már az egész mezőt vastag hótakaró födte, egy napon eljött hozzá a hóember. A hóember délceg volt, szép és előkelő. Hosszú sárgarépa volt az orra, szénből a szeme és még cilindert is csapott a fejébe. Öröm volt nézni, ahogy peckesen lépkedett! Szépen illett fehér ruhájához a három krumpli-gomb, s a mellére a kitüntetés ami valamikoriakat lehetett. Mindjárt megtetszett a madáríj észtének. Amikor az esküvőre menték karonfogva, a madár- ijesztő egyszierre megállt- Kényeskedve toppantott és sértődötten recsegte: — Csak nem megyek ilyen egyszerűen, minden fény és pompa nélkül az esküvőmre. Süss ki nap. aranyfénnyel szórj be minket, hadd bámuljon mindenki, milyen gazdag az esküvőm! Kisütött a nap, arany- fénnyel hintette be őket, s a mező nyulai, rókái, sündisznói, egerei, mind eljöttek, hogy megbámulják az új párt. A madárijesztő szíve csak úgy dagadt a büszkeségtől. Csakhogy a napsugár meleg volt. A hóember előbb csak sárgarépa orrát fintorította el, azután a kitüntetés, a lakat is lehullott a melléről, a cilinder is félrebttlent a fején, s mire a madárijesztő észbekapott — már el is olvadt a vőlegény. Nevetni kezdett a mező apraja-nagyja, s a csúf madárijesztő szégyenében el- bújdosott. Nem is akadt többé senki, aki feleségül kérte volna. Az időszámítás előtt Sa- turnáliának nevezték a több hétig tartó népünnepélyeket, a mai farsang elődeit. A mezők istenét, Saturnust ünnepelték, aki — a korabeli hit szerint — egykor úgy uralkodott a földön, hogy noha senki sem dolgozott, mégis mindenki bőségben élt. Ennek a legendás aranykornak emiékét idézték fel féktelen vígassággal. Az ünnepek alatt nem dolgoztak, a rabszolgáikat átmenetileg szabaddá tették és uraikkal egy asztalnál étkeztek, a házakban s az utcákon feleicomázva, állatbőrökbe bújva, borostömlőket ürítgetve, mindenki kedvére tombolt. A keresztény egyház a farsangolás keretei közé szelídítette és szorította az ősi szokást. Ám még a XVII. században is akadt olyan egyházi krónikás, aki nem tudott megbékélni a téli mulatozással és így vélekedett róla: „Az ördögnek szánt ünnep ez. Az esztendőnek oly szaka, amikor az emberi boldogságok elementáris erővel törnek elő. S úgy tetszik, hogy maguk az emberek is szégyellik kicsapongásaikat, Társasjátékok CICA A játékosok körben ülnek (vagy állnak). Középen a „cica”, aki kiválasztja áldozatát és hozzásomfor- dál. A kiválasztott játékos előtt dorombol, nyávog, fúj, akár a macska. Ezt a mulatságos jelenetet a kiválasztott játékosnak komoly arccal kell elviselnie. Sőt: a „cica” arcát is meg kell simogatnia, e szavak kíséretében: „szegény kis ci- euskáim, elmehetsz cicus- kám”. Ha mindezt nevetés nélkül képes megtenni, a „cicának” csakugyan tovább kell mennie egy új játékoshoz. Ha viszont az illető nevetett (mosolygott), helyet cserél a cicával, ő lesz a cica. FUTÁS A SÁLÉRT Háttal egymásnak két széket helyezünk el. A szék alá hosszában egy sálat teszünk, amelyet a játékosoknak kell majd megszerezniük. Két játékost leültetünk a székre, majd taps-jelre mindkettő jobb irányban haladva, igyekszik mielőbb a saját székére visszaülni. Miután leült, megpróbálja a sálat felvenni a szék alól. Az a játékos győz, akihez a sál került. Az Ultra pasztáról Ha két-három férfiinget akarok kimosni, langyos vízben Ultra pasztát oldok fel úgy, hogy meleg vízben a tenyeremen teljesen szétdörzsölöm Az ingeket jól belenyomkodom a vízbe és körülbelül fél órát áztatom. Később megdörzsölöm a kézelőt és a gallért. Az ingeket kinyomkodom, a piszkos vizet leeresztem, és most már melegebb vízben, újabb oldatot készítek. Az Ultra-paszta minden kézi fáradság nélkül „önállóan'’ mossa a ruhát, és az anyag eredeti szép színét visszaadja. De takarékos is, mert a mosáshoz kevés kell belőle. Fontos, azonban, hogy a meleg vízben a tenyerünkön szétdörzsölve oldjuk fel, és tudni kell még azt is, hogy az Ultra pasztával való mosás után bő vízben öblítsük a mosott ruhát ezért rejtik el ábrázatjukat álorca alá...” Vannak, akik a német Faselei azaz „mesebeszéd” szóból származtatják a farsang' szót. Ó-itáliai hagyományról lévén szó, inkább az olasz farsa, vagyis bo- hózat-ból származik Tény, hogy a magyar farsangoláson országszerte megtalálhatók a legősibb szokások nyomai. Még a mennyeg- zőktcrt, lakodalmakat sem csak azért rendezik farsangkor, mert akkorra megforr a bor, s ölésre vár a hízó, — vagyis készen áll a háznál a vendégváró lakoma alapja. A farsangi meny- nyegzőt az a szokássá vált őshit tette közkeletűvé, hogy az új pár jövője és a természet ébredése, a napok hosszabbodása és a hideg enyhülése között — ahogy ezt a természetimádó vallások tanították — mágikus kapcsolat van. Ebből a kapcsolatbeli hitből táplálkozik az a farsangi szokás Is, hogy a legények képüket bekormozva, dalolva, táncolva tüskét húznak végig a falu utcáján, amit azután egy pártában maradt lány házának kapujában hagyják, kátpótlásként az elmaradt vőlegényért... Ősi farsangi szokás a tél-kihordás, tél- temetés. A fiatalok szalmából vagy másból telet formázó bábot készítenek, majd sok tréfával fűszerezve, elpusztítják, s kiviszik a határba eltemetni. Előfordul, hogy a másik falu fiataljai viszont a ..temetőket” lesik ki, s a bábot visszaviszik eredeti helyére, a tél ne náluk időzzön. Baranyában, Tolnában és a Dunántúl más vidékein mostanában elevenítették fel újra a Busó-járás, a kongózás ugyancsak ősi szoÍÍ4L4R1S Gyöngyöt fűz Zsóka Jó erős szálra, fürge az ujja. Dalos a szája. Illannak percek, szállnak az órák, Gyöngyök varázsa bűvöli Zsókát. Csillan az ezüst, villan a sárga, fény hull a kékre, zöldre, lilára. Pereg a gyöngy és csendül a nóta, kacag a, dalol a kékszemű Zsóka, Itt van a vége, elkészült máris, mesébe illő cifra kaláris. Tárkony! Katalin A lakberendezés és CT MŰVÉSZET Nagyobb igényességet, több támogatást i Néhány tanulság üj Kiállításon vagy üzletekben ? A lakberendezésben is mind inkább tért hódít a művészi igényesség. — Az Iparművészeti Főiskolán több szakon is tanulnak azok a szakembereik, akik tanulmányaik végeztével otthonaink berendezési tárgyainak tervezői, megalkotói lesznek. A terveik nyomán készített bútorok, szőnyegeik, textil iák kerülnek majd a lakásba, s éppen ezért igen érdekes és tanulságos volt mindaz, — amit etekintetban az V. Országos Iparművészeti Kiállításon láthattunk. A sok-sok mutatós egyedi darab mellett két termet teljes egészében a szakemberek tervei alapján rendeztek be, mondhatni, a jövő lakásaként Hálószoba bútor, két heverővei. Nagyméretű ágyneműtartójával együtt már tavaly szerepelt a Budapesti Nemzetközi Vásáron, de azóta csau elvétve láthatunk az üzletekben. A szőnyeg és a kerámia egyedi darab, a modern falvédő viszont már sorozatban készül a Lakástextil Vállalat kőszegi gyárában. (Fotó: Bohanek) ötletes és új megoldású szekrény: étkezőasztal hajtható le belőle. Lenyitás után láthatóvá válik a belső szerkezet ésszerű elrendezése, kislakásokba ideáUs. összhangot teremtettek a bútor és a szőnyeg, a függöny között, nemcsak kellő fényt adtak, hanem bútorként is jól illeszkedtek az együttesbe a lámpatestek, s a többi, kiegészítő, díszítő tárgyak. A két terem berendezéséhez a lakberendezők mindent megkaphattak: tervezőművészek egyedi darabjait csakúgy, mint a gyárakból exportra kerülő bútorokat, s azokat is. melyek belföldön már kereskedelmi forgalomban vannak. — A két terem Igen mutatós, s joggal ösztönzi a nagyközönséget a nagyobb igényességre, ám ennek másik oldala: a nagyobb támogatás. A kiállításon ugyanis sok egyedi, drága darabot láttunk, de arról mit sem hallottunk, hogy melyek kerülnek sorozatgyártásra, s mikor? Holott úgy véljük, elsősorban csak az tehet lakberendezők és tervezők célja, hogy művészi megoldású, de a nagyközönség széles rétegei számára is elérhető — meny- nyiségben és árban egyaránt — berendezési tárgyak készüljenek. Ezért lett volna jó, ha a kiállítás ren. dezői arról is tájékoztatják a látogatót: mit és mikor láthat viszont az üzletekben a kiállításon szereplő, valóban színvonalas bútorok, szón vegek, sokfél P lak berendezési tárgy közül F. H kását. A húshagyó héten állatbőrökbe bújva, a régi ritmust játszva, éktelen zajjal, szüntelen kolompolás- sal temetik a farsangot. A farsangot befejező karneváli felvonulások, utcai táncos zenés mulatságok mindmáig népszerűek az egész világon. A karnevál szó eredetéről ugyancsak megoszlanak a nyelvészi vélemények. Egyesek felfogása szerint a hústól való tartózkodás, (carne lovamén) szakaszára utal, mivel a farsang befejező cselekménye. Az sem kizárt, hogy a másik tábornak van igaza, amelyik az elnevezést a latin carrus navalis- ból, a hajót ábrázoló szekér-bői származtatja. Ez ugyanis különösen az olasz- országi maskarás, felvonulások elmardahatatlan kelléke, ősidők óta. Hajdan ebben az időszakban Eurő- pa-szerte állatviadalokat is rendeztek. A XVII. században Párizsban kövér ökröket vezettek végig a városon a farsang befejezéseként A farsangi vígságot búcsúztatva Csokonai így ír ,,A farsang búcsúszavai” című versében: "Űzik már a farsangot. Bor, muzsika, tánc, mulatság. Kedves törődés, fáradság, Kik hajdan itt mulattatok, A közhelyről oszoljatok! Kongatják a harangot: Űzik már a farsangot!” Nyerges Ágnes Tápláló — mégsem hizlal Hetente egyszer, de inkább kétszer szerepeljen hal minden család étrendjén. Kalcium, foszfor és jódtartalma, valamint A-, B- és D-vita- minbain való gazdagsága fokozzák értékét. Ami kalória tartalmát illeti, sokkal kisebb, mint a többi húsé, tehát nem hizlal (fogyókúrázók figyelmébe), Sok háziasszony a hal tisztításától s kibontásától irtózik, ezért adja ritkán az asztalra- Ha élő halat vásárolunk — amennyiben rövid időn belül fogyasztjuk —, az üzletben üttessük agyon, s otthon először is a fejét vágjuk le. Papírral fogjuk meg a farkát - így nem csúszik — és pikkelyezzük le- A hasát a farkától felfelé hasítjuk fel, majd kiszedjük a belet, miközben a májat vagy az ikrát leválasztjuk- Ha a halfejet is fel akarjuk használni — és ajánlatos, mert igen finom húsú és jó ízt ad a levesnek —, úgy a kopoltyúkat szedjük ki, nehogy egy kevés is benne maradjon, mert keserű lesz; tőle az étel. Az általános tudnivalókhoz tartozik még, hogy a halat mindig egészben mossuk s csak aztán szeleteljük. Készítés előtt kb 15 perccel besózzuk; ne előbb, s ne is túlzottan, mert akkor sok értékes tápanyag kárbavész. A halfiiét készítés előtt ecetes vízzel öblítsük le, fz- letesebb lesz. Különben a halfilé, vagyis a fogyasztott tengeri hal tápértéke ugyanakkora, mint az édesvízi halé — és nyugodtan fogyaszthatják gyermekek is, nem kell a szálkától tartaniA hal előnye az is, hogy igen változatosan készíthető — habár nálunk többnyire csak rántják vagy vajon sütik. Próbáljuk meg egyszer, milyen finom a sajtos hal: tűzálló tálat kivajazunk és beletesszük a szeletekre vagdalt, kissé besózott halat vagy fiiét, tejfellel, vagy sűrű aludt tejjel leöntjük és 2—3 evőkanál reszelt sajtul megszórjuk- Darabokban vajat helyezünk rá és kb 29 percig sütjükr.
