Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-10 / 34. szám

19®6. február 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkaigényesebb gyártmányokat KÍSÉRLET vagy kaland? gazdaságosabban A Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár törökszent­miklósi gyáregységére a ta­valyinál nehezebb feladat hárul az idén, bár forint­ban számolt termelési ter­vük jónéhány millióval ki­sebb. Ugyanis az alacso­nyabb tervszám részint az árváltozások, — részint a gyártmányösszetétel módo­sításának következménye. Ez utóbbi hozta magával, hogy a munkaigényesebb gyártmányok kerültek elő­térbe. Nyilvánvaló, hogy a tavalyival azonos munkás­létszám mellett többek kö­zött úgy lehet a tervet gaz­daságosan teljesíteni: ha jelentősen növelik a mun­ka termelékenységét. Koraaerübb konetrukeiá és munka• megtakarítás Nem véletlen, hogy az idei műszaki-szervezési in­tézkedési tervükben ki­emelt helyet kap a terme­lékenység emelését célzó elgondolás. Érdemes néhányat rész­leteiben is megismerni el­képzelésükből. Az idei ter­meléshez tervezett norma­óraalap 8 százalékát, azaz 70 ezer órát tárnak fel a rejtett tartalékokból. Az értékes gyártási ta­pasztalat tette lehetővé, hogy bátran folytassák egyes gyártmányok alkat­részeinek korszerűsítését, így egyrészt jobb lesz a minőség, másrészt csökken a munkaigény. Főként a két vezérgyártmányra az Orkán járva-Zúzóra és a rendfelszedőre gondolnak ezzel kapcsolatban a tech­nológusok, szerkesztők. Pél- dául_ az Orkán olajcsőrend­szerének módosításával a ráfordítási idő 66 százalék­kal alacsonyabb. Számos ehhez hasonló témát dol­goztak ki, már csak az al­kalmazáson a sor. A kon­strukciók javítása révén összesen 11 ezer óra taka­rítható meg. A termelékenység foko­zásának fő forrását a tech­nológiák felülvizsgálatában, korszerűsítésében találták meg. Ezen az úton 40 ezer munkaórát takarítanak meg. A gyáregység adott­ságai megszabják a lehető­ségeket: egyfelől az öntő­dét, másfelől a gyártó üze­meket érintik az intézke­dések. Az öntődében megkezdik a vízüveges és furángyantás magkészítést, így nem kell majd a magot külön kam­rában szárítani, ami eddig teljes 24 órát vett igény­be. Az új technológiával a szárítási idő mindössze egy órát tesz ki. Más példa. A jövőben osztott kokillákat, öntőszekrényeket használ­nak. így a forgácstesteken kívül is alakos, neWí. szi- metrikus alkatrészek* önt- hetők. A hagyományod el­járáshoz viszonyítva ezál­tal mintegy 70 százalékkal kevesebb a normaőraigény. A% okos célgép fokossá a termelékenységei A megmunkáló üzemek­ben is sok a felhasználatlan tartalék. Ezeknek haszno­sítására az intézkedéseknek egész sorát dolgozták ki. Ahol lehet, igyekeznek cél­gépeket alkalmazni. Csor- tos Károly speciális dara- boló-egyengető gépe ezt a nagyon időigényes munkát gépesíti. A forgácsoló mű­helyekben az ékhorony vé­sést a jövőben üregelő ár­ral végzik, így egy-egy al­katrész megmunkálási ide­je ötödére csökken. Jelen­tős mennyiségű mellékidőt számolnak fel azzal, hogy pneumatikus tokmányt al­kalmaznak az esztergákon. Az idei műszaki intézke­dési tervből még nagyon sok olyan példát lehetne kiragadni, melyek azt bi­zonyítják, a termelékeny­ség fokozásának előfeltéte­leit műszaki úton teremtik meg, hogy a gyáregység mérnök, technikus gárdája ötletekben szinte kifogyha­tatlan. Munkanap fényképesés és as elavult normák És végül említsük meg a normakarbantartást is. melynek „jövedelme” 20 ezer óra 'megtakarítása. — Valamennyi gyártmány technológiáját felülvizsgál­ják és az elavult normákat a szükséges arányban meg­változtatják, megszigorítják. Ebben a gyáregységben több mint tíz éve végez­nek munkanapfényképezést, s a normák rendszeres kar­bantartásáról sem feled­keztek el. A vezetők és műszakiak gazdag tapasz­talattal rendelkeznek ah­hoz, hogy tudják, hol lehet a tartalék. Az idei műszaki intézke­dési tervük bizonyítja, hogy nem csupán elszánták ma­gukat a termelékenység fokozására, hanem megte­remtették annak feltételeit, hogy 1966-ban több száza­lékkal növekedjék a mun­ka termelékenysége a gyár­egységben. Háztáji árutermelők tanácskozása Tiszafüreden Ötödik éve, hogy szerve­zik és rendszeresen értéke­lik a háztáji baromfite­nyésztők versenyét. Kedden Tiszafüreden jöttek össze, a járás legjobb eredményi eLéf$ termelői. Ott voltak a ■ ' termelőszövetkezetek háztáji bizottságainak el­nökei és az fmsz-ek felvá­sárlói. A rendező szervek — Hazafias Népfront, Nő­tanács, FJK — vezetőin kí­vül megjelentek a megyei nőtanács, a MÉSZÖV ée a járási pártbizottság kép­viselői is. Az 1965. évi baromfitenyésztői, felvásár­lási munkát a verseny eredményeit Miskolczi Kál­mán, az F#(E igazgatóságá­nak elnöke értékelte. A tanácskozás igen aktív volt sokan szóltak hozzá a baromfitartás \ kérdéseihez. Szűcs Fér eme, á tiszafüredi fmsz keltető ^állomásának vezetője a t^li ífcsirkeneve- léshez adott haámos taná­csokat a megjelenteknek. Egy hét múlva ugyanis ki­kelnek az idei első napos- csirkék az üzemben. A felszólalók közül töb­ben a libalegelőt s alom­szalma juttatását sürgették Kérték az fmsz-ek vezetőit, cseréljék ki a kevert ba­romfiállományt fajtiszta Hampshire törzsre. A ház. táji bizottságok elnökei be­számoltak arról, hogy mi­lyen segítséget adnak a gazdáknak. Léd er József, a MÉSZÖV félvásárlási osz­tály vezetője az idei ked­vezményekről tájékoztatta a megjelenteket. Felhívta figyelmüket a nyúl- és ga­lambtenyésztés előnyeire. Egy idős kunmadarasa asz- szony — Juhai Ferencné — elmondotta, hogy tavaly 11 ezer forint jövedelme volt a háztáji baromfitartás­ból, a libatömésből. A tanácskozáson megju­talmazták a tavalyi ver­seny legjobbjait. Az első három helyezett 1200, 700, illetve 500 forint értékű vásárlási utalványt kapott. A sorrend a következő: Szegedi Istvánná tiszafüre­di lakos 16,46 mázsa ba­romfit, Juhai Ferencné kunmadaras! lakos 998 kiló baromfit és 4500 tojást, a harmadik helyezett Kiss Sándor kunmadarasi ter­melő 945 kiló baromfit ne­velt fel és értékesített az fmsz-nél. Tizenöt élenjáró termelőnek a Hazafias Népfront, a Nőtanács és az FJK oklevelét adta át Laj­tos Sándorné, a járási nő­tanács titkára. Meghirdették a háztáji baromfitenyésztők idei ver­senyét is. Az első három járási helyezettnek 1200, 900. illetve 600 forint érté­kű — vásárlási utalványt — jutalmat tűztek ld. A felszólalók közül többen bejelentették, hogy az idén jóval több baromfit, fő­ként libát akarnak felne­velni. — m. 1. — Teljhatalom ? A KeLetmgyarországi Textilnagykereskedelmi Vál­lalat egyik dolgozójának vitás ügye támadt. Panasza kivizsgálására Szolnokra érkezett a debreceni köz­pontból a vállalat jogügyi előadója és belső ellenőre. Az ügyről — mivel bejelentés alapján 6 is ezt az ügyet vizsgálta — tájékozódni kívánt a Szolnok városi pártbizottság egyik titkára, ezért megkérte a szolnoki telepvezetőt: tolmácsolja a központ képvi­selőinek, hogy szeretne velük beszélni, nézzenek be útközben a pártbizottságra. „Nem vagyunk felhatalmazva erre” — mentege- tődzött a két kiküldött, majd sürgős telefonhívásra kérték Debrecent, hogy igazgatójuktól engedélyt kérjenek. Mivel az „házon kívül” volt, kérték, hogy visszatérése után szintén sürgős hívással adjon en­gedélyt a pártbizottság felkeresésére. Ennyi a történet, A kérdés meg annyi: milyen ön­állóságra és a párt iránt milyen bizalomra neveli a vállalat igazgatója beosztottait? Vagy teljhatalmat akar kiépíteni? Kiindulási alapul fogad­juk el azt a megállapítási — ezzel úgy hisszük, min­den érdekelt szerv egyet­ért —, hogy fejlődő nagy­üzemi mezőgazdaságunk is egyre több képzett szak­munkást igényel. Másrészt keresni kell azokat a mód­szereket, formákat, ame­lyek alkalmazásával a leg­hatékonyabb és leggazda­ságosabb lesz szakmunkás­képzésünk. A mezőgazdasá­gi szakmunkásképző isko­lákon, szakközépiskolákon Ladányi Lajos: „...tanterv nélkül ez a vállalkozás is csak kaland lehetne és nem kísérlet” kívül ezt a célt szolgálják a különböző szakmunkáskép­ző tanfolyamok. A szakmunkásképzés a szakminisztériumok, jelen esetben a Föiművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozik. Ám ez nem­csak az elsajátítandó szak­ismeretek összességéből, ha­nem módszeres oktatási te­vékenységből is áll. Tehát feladatának teljesítéséhez alapos pedagógiai előkészí­tés szükséges. — Tapaszta- * latunk szerint az FM ez utóbbira nem mindig fordít elég gondot. Megyénkben az elmúlt oktatási évben több helyen indult úgynevezett 160 órás mezőgazdasági szakmunkás előképző tanfolyam. Ezek a tanfolyamok azonban mérhető eredménnyel csak két helyen, Jászkíséren és Jászfénysaarüban fejeződ­tek be. Ebben a tanévben ugyan­csak ezen a két helyen az előképző tanfolyamra épít­ve kísérletképpen megszer- . vezték az 500 órás szak­munkásképző tanfolyam el­ső évfolyamát. A kísérle­tezés ténye önmagában még nagyon hasznos és ör­vendetes lehet, ha megfe­lelő előkészítéssel párosul, de vajon mi erről a véle­ménye a két tanfolyam ki­szemelt vezetőjének? Ladányi Lajos igazgató­helyettes, Jászkisér: — A járási mezőgazdasá­gi osztály utasítására még tavaly novemberben meg­szerveztük a tanfolyamot, huszonöt jelentkezővel zöldségtermesztési és hajta­tó szakon Az Alkotmány Termelőszövetkezettel egyetértésben azok közül Is akik tavaly elvégezték az előkészítő tanfolyamot csak olyanokat _ vontunk be a szakmunkásképzésbe, akik a szaknak megfelelő mun­kakörben dolgoznak, vagy akiket a termelőszövetkezet a jövőben ilyen munkakör­ben kíván foglalkoztatni — Tudomásunk szerint sokan jelentkeztek a tanfo­lyamra a községben műkö­dő úgynevezett továbbkép­ző iskola tanulói közül is. — A továbbképző iskolá­ban 16 éves korig azok a községben maradt gyerekek tanulnak, akik sem közép­iskolába. sem szakmunkás- tanuló iskolába nem men­tek a nyolcadik általános elvégzése után. A tovább­képző iskola nem ad sem­miféle képesítést Heti fog­lalkozásaik mellett az öt­száz órás tanfolyam elvég­zésével ezek a gyerekek is szakmunkás bizonyítványt kapnának. — Miért nem tudjál: ténylegesen megindítani a tanfolyamot, annak ellené­re, hogy már ősszel meg­szervezték? — Idáig sem tantervét, sem tantervi útmutatót nem kaptunk. A járási mezőgazdasági osztály csu­pán óratervet küldött a tanfolyamhoz. Igaz, a köz­ponti jegyzék alapján a termelőszövetkezet a tan­könyveket megrendelte és már meg is kaptuk, de vé­leményem szerint ezek kö­zül sem mind megfelelő, jellemző példa, hogy két traktoros-ksz könyv is van közöttük. — Tantere és tantervi útmutató nélkül ön szerint elképzelhetetlen, hogy meg­indítsák a tanfolyamot? — A tanterv olyan tör­vény az oktatásban, amit mindenképpen be kell tar­tani, nélküle ez a vállalko­zás is csak kaland lehetne és nem kísérlet. Keresztesi József igazga­tó, Jászfényszaru: — A helyzet nálunk va­lamivel különbözik a jássz- kdséritől. Az az Igazság, hogy a Béke és a Szabad­ság Termelőszövetkezet egyesítése miatt elhúzódott a tanfolyam szervezése, de a községi tanács vb hatá­rozata szerint még ebben a hónapban be kell indíta­nunk. — Önök .megkapták a tantervet és az útmutatót? — Mi is csupán órater­vet kaptunk és tankönyve­ket. Tan terv nélkül nagyon Keresztesi József: „...a ma­gunk szakállára talán még megengedik Így is, de ha két helyen is ennek alap­ján tanítanak, akkor már nagyobb a felelősség és a kockázat” nehéz és veszélyes vállal­kozás ez a tanfolyam. Ne­künk az a szerencsénk, hogy a Béke Tsz elnöke, dr. László Domonkos; aki a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára volt, fel­ajánlotta a segítségét mind a tananyag kiválasztásában, mind a tanterv elkészítésé­ben. — Nem képzelhető éli hogy ennek a tantervinek az alapján tanítsanak Jász­kisér en is? Ha központi tantere már amúgy sincs? — Kockázatos. Nem tu­dom, mit szólna hozzá a járás. A magunk szakállá­ra talán még megengedik így is, de ha két helyen is ennek alapján tanítanak, akkor már nagyobb a fe­lelősség és a kockázat. — A tankönyvekről mi a véleménye? Megfelelnek-e a tanfolyam céljának? — Csak egy tankönyv van, amelyik a kertészeti alapismereteket tárgyalja, a többi túlságosan általános mezőgazdasági ismereteket nyújt Eddig a két vélemény és vajon ehhez van-e valami hozzáfűznivalója a jászbe­rényi járási tanács meaő- gazdasági osztályának? Szi ráki Benedek, a mező- gazdasági osztály művelő­dési előadója, amikor fel­kerestük a kővetkezőket mondta: — Mindkét tanfolyamra vonatkozóan megadtuk a szükséges útmutatást és megküldtük a rendelkezé­sünkre álló anyagot is. Az eligazító tájékoztatás azonban item helyettesít­heti a tantervi útmutatót, mint ahogy az óraterv sem pótolhatja a tantervet Mind a jászkiséri Alkot­mány, mind a jászfény- szarui Béke Tsz készsége­sen vállalta a tanfolyam anyagi támogatását (egye­dül a tankönyvek szemé­lyenként 54 forintba kerül­tek), Jászkíséren a tanfo­lyam résztvevői is sürgetik beindítását A kísérlet azonban így, megfelelő elő­készítés hiányában kudarc­ba fulladt A tavalyi 160 óráé, il­letve az idei 250 órás elő­készítő tanfolyamnak meg­jelent a központi tanterve és tantervi útmutatója. En­nek alapján lehetett ezeket a tanfolyamokat megtarta­ni. Kaptak-e önök ilyen központi tantervet az 500 órás tanfolyamra vonatko­zóan? — Nem. Mi az összes központi anyagot továbbí­tottuk a két községnek. — Központi tantere hiá­nyában van-e valami aka­dálya annak, hogy a jász- fényszaruiak által készített tanterv alapján induljanak meg Jászkíséren is? — Nem, nem látok ennek semmi akadályát A közvetlen megoldás te­hát adott. A dr. László Do. monkos segítségével elké­szülő tantervét hasznosítják Jászkíséren is. Egy valami azonban nem magyarázható: miért indított be a Földművelés- ügyi Minisztérium olyan tanfolyamat amelynek pe­dagógiai feltételei nincse­nek biztosítva. Ha kísérlet is, miért értékteleníti le már eleve a kísérletet ka­landdá? Rideg Gábor Megbüntették a tűzrendészet! szabályok ellen vétőket A városi és járási tűz­rendészei! hatóságok száz­ötvennyolc személyt bírsá­goltak meg 1965-ben. Igaz, hogy 213 esetben indítottak eljárást a szabálytalanko­dók ellen, de a kisebb vét­ségeknél beérték a figyel­meztetéssel is. Elgondolkoztató, hogy a százötvennyolc megbírsá­golt közül hatvannyolc gazdaságvezető. összesen 11 350 forint büntetést fi­zettek, jelentős részét a múlt évi 21710 forint me­gyei összbüntetésnek. A bírságolás oka legtöbb­ször a megelőző tűzrendé­szet! szabályok be nem tartása, illetve be nem tsr>a*ása vott Sok szülő fizetett 100— 200 forintot, mivel nem zárta el játszadozó gyer­meke elől a gyufás dobozt. Egyesek éghető anyagot tá­roltak a padláson, mások a szabálytalan kéményépítés miatt szenvedtek tűzkárt. Sokan a forró tűzhelytől alig 50 centiméterre tar­tották ruhaneműiket. A tűzrendészet! hatósá­gok véleménye szerint a bírságolást elkerülhették volna, ha a pénzbüntetés­sel sújtott személyek csak egy kicsit is komolyan ve­szik a megelőző szabályok betartását. Illetve, ha a gazdaságvezetök a tűzren­dészet! bizottságok meg­szervezését jobban szorgal­mazzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom