Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-09 / 33. szám
1966. február 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jászberényi általános MŰSZERÉSZ KTSZ SZERSZÁM- ÜZEMÉBEN KÜLÖNBÖZŐ KIVÁGÓ LYUKASZTÓ, HŰZÓ ÉS SAJTOLÓ SZERSZÁMOKAT KÉSZÍTENEK RÉSZBEN SAJAT GYÁRTMÁNYAIKHOZ, RÉSZBEN MEGRENDELÉSRE. NV—350-es konzulos marógépen a fordulatét állítja be Tari Béla. RH—16 revolveresztergán Dávid László törpefeszültségű csengőalkatrészt készít, mely a szövetkezetnek új profilja. Jelenleg 50 ezer darabra van rendelés. szárnyrabocsátás előtt Á javító- és vevőszolgálat a vállalat laboratóriuma A Hűiőgéográrat vagy a GELKA-t illeti a profilgazdaság? A vevők bizalmának megnyerése a gyártó eég érdeke Garancia S évre Féltékenységgel* széthúzással nehezebb „A középiskolákban folyó mozgalmi munkáról, a KISZ-szervezetek nevelő tevékenységéről’’ — ez volt az összefoglaló gondolat, aminek alapján a törökszentmiklósi városi párt vb megvitatta a gimnázium és a mezőgazdasági technikum nevelőmunkáját. A végrehajtó bizottság sok érdekeltet meghívott a vitára, s az ifjúsági vezetőknek iskolaigazgatóknak, KISZ-tanácsadóknak ezzel alkalmat adott arra, hogy véleményt mondjanak intézményük és egymás munkájáról. A résztvevők éltek íz a lehetőséggel. Az egymáshoz intézett kérdések is arra vallottak, hogy a fiatalok nevelésének problémája nemcsak ez alkalommal, hanem állandóan foglalkoztatja őket és az előrehaladáshoz kellenek az ilyen viták; vélemény- cserék. Mennyi időt töltenek a tanárok a tanórákon kívül a fiatalok között, milyen a kapcsolat a tantestület és az ifjúsági vezetők között? Hogyan segítik a KISZ-t a kommunista pedagógusok? Ismerik-e a nevelők, hogy a tananyagon kívül milyen kérdések foglalkoztatják a fiatalokat, s kiktől kapnak erre választ, stb. E kérdések körül kialakult vita azt igazolta, hogy pedagógusok, KISZ tisztségviselők közösen megtalálhatják az útját a fiatalok korszerű nevelésének. A fizikai munka becsülésére nevelésben is jelentős eredményeket értek el a törökszentmiklósi középiskolák. A gimnázium növendékeinek az idén 99 ezer forint munkadíjat, fizettek ki a termelőszövetkezetek. Az éptőtáborokból is minden nyáron jó hírrel jönnek haza. A városfejlesztésért vállalt társadalmi munkában pedig tavaly a gimnázium az első, a technikum a második volt a város intézményei között. Mindezek mellett is több segítés, biztatás kellene ahhoz, hogy a diákok felkészüljenek a „szárnyrake- lésre”. A pályaválasztás, az elhelyezkedés elsősorban a gimnáziumban okoz gondot. De olykor a technikumban végzők között is. A tanárok sok esetben kitartóan leveleznek, egy-egy ifjú elhelyezkedése ügyében, de nem befolyásolják eléggé — sem a tanári gárda, sem a KISZ-vezetők — azt, hogy a fizetés mellett az élethivatás keresése is vezesse az iskolákból kike» rülőket. A reális gondolkodás kialakulásának segítése pedig egyik feltétele az önálló életre nevelésnek. A KISZ politikai oktatást, amely az életre nevelésnek egyik alapvető változata lehet, fontosságának megfelelően vitatta a vb, összekötve ezt a következetesség gondolatával. Sokszor abban jut kifejezésre az iskolákban a következetesség, hogy egy-egy témát minden évben és mindenhol ugyanúgy dolgoznak fel. összevetve ezt azzal, hogy sokszor az ismertetési forma is csak a sablonos felolvasás, nem csodálható az érdektelenség, közömbösség egyes kérdések iránt. Sok mindennek oka, amit a tanárok is többen látnak, s ez alkalommal boncolgattak a féltékenység; a széthúzás. Az elért eredményeket a tantestület, a pártcsoport, a KISZ stb. mind magának, saját érdemeinek igyekszik elkönyvelni és előfordul, hogy erre több gondot fordítanak, mint a további sikerek előkészítésére. Sokszor hiányzik az egy irányba való húzás, a végcélért való egybehangzó törekvés. Ebből lehet következtetni arra is, hogy esetenként tanárok, KISZ vezetők minden eseménynek inkább a pozitív oldalát emlegetik, azt veszik figyelembe. De nem azzal a célzattal, hogy fokozzák az eredményeket, hanem sokszor azért, hogy elkendőzzék vele a hiányosságokat. Szerveznek például országjáró köruta- kat, megnézik az ország különböző jelentős létesítményeit. Ezek előkészítésében igencsak mindenki tettrekész. De az ilyen alkalmakat már ritkán használják fel arra, hogy tuda- tosabbá tegyék, erősítsék a fiatalokban a hazaszeretet érzését. Ilyen beszélgetésekbe már ritkán bonyolódnak a tanulókkal. Ennyi is bizonyítja, hogy a középiskolai nevelés, — a szárnyrabocsátás ezernyi ágazatából sokat helyesen követnek figyelemmel a törökszentmiklósi középiskolákban. De megmutatta ez a 'vb ülés azt is, hogy nemcsak a KISZ segítő tanárokra, vagy a KlSZ-vezetőkre, hanem az igazgatóktól kezdve a gyakorló tanárokig mindenkire — elsősorban pedig az iskolai pártcsoportokra — sok olyan teendő vár még. Borsi Eszter A jászberényi Hűtőgépgyár 1964. január elsejével átvette a kereskedelmi hűtőgépek gyártását is. Az igények felmérése és megfeszített, de sikeres tervezői tevékenység után korszerű, külsőre is tetszetős hűtőgépek gyártását irányozták elő, amelyekből 1966-ban 4—5 típus sorozatgyártása meg is kezdődik. A korábbi hagyományokhoz híven a Hűtőgépgyár vezetői elhatározták a kereskedelmi hűtőgépek javító- és vevő- szolgálatának megszervezését is. A Hűtőgépgyár vezetői szerint szükségessé vált az egységes szervizhálózat — az Országos Hűtőgép Szerviz — felállítása. A vállalat által készített majdnem száz oldalas, közgazdasági számításokkal alátámasztott tanulmány szerint a tanácsi és szövetkezeti ipar eddiginél is nagyobb bevonásával és fejlesztésével, az Országos Hűtőgép Szerviz felállításának beruházási költségei jelentős mértékben csökkenthetők. A jó szervizszolgáltatás A lógós nem ke’l az építőiparban sem A léts%ámoa*dálkodásról nyilatkozik a munkaügyi osztály vezetője (Tudósítónktól) Az apróhirdetéseket böngészve nap, mint nap szemünkbe ötlik az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat neve és címe: kubikosokat, szakmunkásokat, adminisztratív munkaerőket vesznek fel. Varga Béla munkaügyi osztályvezető az idei vállalati létszámterv negyed- évenkénti felbontását, a beinduló új beruházások munkaerő igényét tanulmányozta, amikor felkerestük. — Nálunk már megszűnt az építőipar idényjellege. Jelenleg a tervezett első negyedévi 1550 helyett 1694 dolgozót foglalkoztatunk — mondta Varga Béla. — A létszám túllépés és a tél ellenére Is újabb felvételt hirdetnek? — A hagyományos építőipari szakmákban — kőműves, ács, állványozó, vasbetonszerelő — nincs munkáshiány. Ipari tanuló képzéssel, vállalaton belüli átképző« tanfolyamokkal biztosítani tudjuk a szükséges létszámot. Más vállalatokkal is jó kapcsolatot tartunk fenn. Szükség esetén kölcsönkérünk vagy kölcsön adunk szakmunkásokat, így természetesen a „felesleg” foglalkoztatását is megoldjuk. Annak ellenére. hogy dolgozóink rendszeresen kapják a havi 15 százalékos idénypótlékot — senkit sem küldtünk fagyszabadságra. — Hol van mégis létszámhiány, ami munkásfelvételt követel? — Elsősorban az idén kezdődő új építkezéseken. Ezért mindinkább bevezetjük azt a módszert, hogy helybeli vagy az adott munkahelyhez közei lakó szak- és segédmunkásokat, kubikosokat veszünk fel. Természetes, hogy a dolgozók is szívesebben élnek együtt családjukkal, — a hosszú utazások helyett szívesebben töltik szabadidejüket otthon pihenéssel, szórakozással. — Van elég munkára jelentkező? — Általában igen. — A gondot elsősorban a szolnoki lakásépítkezések okozzák. A gázfűtés bevezetése egyre jobban kiszorítja a cserépkályha készítőket. Most hegesztő lakatos szakmában hirdetünk felvételt és átképzéssel Igyekszünk megoldani a gázfűtés-szerelő szakmunkás hiányt. — Egyéb tervek, elképzelések? — Fokozatosan a minőségi cserére is törekszünk. Szép számmal akadnak ma is olyanok, akik átjáróháznak tekintik az építőipart. Munkába állnak — sokan csak azárt, hogy legyen igazolt munkahelyük, valamicskét dolgozgatnak is — éppen csak annyit, hogv „joguk” legyen a családi pótlékhoz, egyéb juttatásokhoz. Munkájuk után jóval több a ráfizetés, mint a haszon. Lerontják a megállapított egyes munkásra tervezett termelési értéket és ennek elsősorban azok látják anyagi kárát, akik becsületesen dolgoznak. egyik leglényegesebb követelménye a zökkenőmentes anyag- és alkatrészellátás. A Hűtőgépgyár komoly anyagi erőfeszítéssel saját telephelyén önálló alkatrészgyártó üzemet létesített, amely a már nem gyártandó típusok alkatrész utánpótlását végzi, míg a folyó gyártás alkatrész szükségletét a mindenkori termelő üzem biztosítja. A gyors ellátás érdekében az ország minden részébe saját gépkocsijaival szállítja a gyár az alkatrészt. A fogyasztók maximális kielégítése céljából nagyon fontos, hogy a javítószolgálat szakembereinek munkájába — az országos szerviz megteremtése után — a Hűtőgépgyárnak beleszólási joga legyen. E „beleszólás” terjedjen ki a szakmai képzésre, a bérezésre és jutalmazásra, valamint a közvetlen felel ősségrev onásra is. A jászberényi gyár intenziven, megnyugtatóan foglalkozik a hűtőgépek korszerűsítésével, új típusok kialakításával. A gyártó vállalat az esetleges típushibákat a szerviz szakembereinek észrevételei alapján tudja kiküszöbölni, s bátran mondhatjuk, hogy a javító- és vevőszolgálat a vállalat laboratóriuma, amely rendszeres és gyors hibabejelentések alapján tájékoztatja a gyárat. A hibák kijavítása így a legrövidebb időn bélül elvégezhető. A javítószolgálat dolgozóinak képzése és a megfelelő ipari tanuló képzés a Hűtőgépgyárban már régen megoldott. Gazdasági számítások tanúskodnak arról, hogy az Országos Hűtőgép Szerviz meghatározott rövid időn belül javaslatot tehetne a vállalatvezetőségnek a garanciaidő három, négy, Illetve öt évre történő meghosszabbítására. Mindezeken kívül a javító- és vevőszolgálat munkával való ellátása egész évben egyenletesen biztostható. Az elmúlt esztendő végén az Országos Tervhivatal elnökének és a kohó- és gépipari miniszternek kiadott együttes utasítása szerint a rádió, televízió, magnetofon, lemezjátszó és háztartási gépek garanciális és egyéb javításának profilgazdájaként a GEL- KA-t jelölte ki. Az utasítás úgy szól, hogy a többi szakipari vállalat — mint profil társ — a garanciális munkákhoz a GEL- KA-tól kapja az alkatrészeket és a GELKA-nak is számlázzák a munkákat A sajtóban megjelent tudósítás nem tér ki arra, hogy a háztartási hűtőgép kivétel lenne az egyéb háztartási gépek kategóriája alól. Márpedig elképzelhetetlen, hogy a két hűtőgépfajta — kereskedelmi és háztartási — javítása és karbantartása elválasztható egymástól. A kétféle célra használatos — csak méreteiben eltérő — hűtőgép egyazon működési elv alapján készül, mégpedig egy gyárban. A háztartási hűtőgépjavításnál a GEL- KA közbeiktatásával először is bonyolódna az adminisztráció — a Hűtőgépgyár gyártja az alkatrészt, szállítja a GELKA-nak, az továbbadja a javító üzemeknek stb. — elhúzódna a javítási idő és zavarok keletkeznének a szakember utánpótlásiban is. Másodszor: felesleges kiadás lenne külön megszervezni a kereskedelmi hűtőgépek javítószolgálatát Ez és az előbbi érvek elegendőnek bizonyulnak ahhoz, hogy az illetékesek az egységes és Országos Hűtőgép Szerviz megteremtése mellett döntsenek. Bognár János Huszonöt kislakásépítőn segített tavaly a jászárokszáHási takarékszö vetkezet Megyénk egyik legjobb takarékszövetkezete a jászárokszállási. Jelenlegi betétállományuk meghaladja a hét millió forintot. A szövetkezetnek 1500 tagja és ezer betétese van A takarékos jászárokszállásiak nemcsak beviszik forintjaikat, hanem gyakran kérik is a szövetkezet segítségét. Általában kislakásépítési kölcsönöket vesznek fel. — Tavaly például huszonöt kislakásépítő anyagi gondjain tudott segíteni a község „bankja”. A takarékszövetkezet eredményes munkáját bizonyítja továbbá, hogy egy év alatt csaknem harminc millió forintot forgalmazott. így nyereség-tervét túlteljesítette és a tervezett 45 ezer forint helyett 70 ezer forint nyereséggel zárta az évet. A mérleg elkészült, a szövetkezet vezetői azt beküldték a MESZÖV- höz, ahol jelenleg értékelik: melyik takarékszövetkeze» volt legjobb tavaly. Középiskolások
