Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-09 / 33. szám

1 Viiáq proletárjai oqyesMieiok! SZOLNOK M EEYt! [ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVU. évfolyam, 33 fczáiu. Ara 50 iiliér 196«. február 9., szerda. Nyolcvan—százezer hold belvízelöntés várható Rocid időn belül ssáxnyolcran kilométer ideiglenes csatornát kell építeni Ülésezett az Árvíz- és Belvízvédelmi Területi Bizottság Szolnokon, melynek feladata: Rendkí­vüli készültség esetén az árvíz- és belvízvédeke­zés műszaki, tanácsi, államigazgatási feladatai­nak Összehangolása, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén. A bizottságban öt megye — Szolnok, Bácskiskun, Heves, Pest és Csongrád — vb elnökei, valamint pártbizottságai, vízügyi igazgatóságai és más egyéb szervek kép­viseltetik magukat. Ezen a hétfőn megtartott ülé­sükön részt vett Szászhelyl Pál, az Országos Víz­ügyi Főigazgató helyettese is. Termelőszövetkezeti gazdasági épületek, családi házak építése szerepel a Nagykunsági Építőipari KTSZ idei tervében A bizottsági ülésen el­hangzottakról, a várható belvízveszélyről, az azzal kapcsolatos tennivalókról érdeklődtünk Hegedűs La­jostól, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság veze­tőjét«. — Szeretnénk tudni, mi tette szükségessé, hogy már most, február elején össze­üljön a területi bizottság ét határozatokat hozzon? —* Működési területün­kön novembertől áprilisig 6 hónap alatt 50 éves átlag­ban 2X9 milliméter csapa­dék hullott Ezzel szemben 1965 november—december és 1966 januárban a lehul­lott csapadék 235 millimé­ter volt. Ha a februári, márciusi és áprilisi csapa­dék az átlagérték nagyság­rendjében jelentkezik, ez 106 milliméter, úgy össze­sen 341 milliméter lesz a téli félév csapadéka. Ez pedig több mint másfélsze­rese az átlagnak. Egyéb­ként 1964—65 telén, 6 hó­nap alatt 252 milliméter csapadék hullott, mégis mintegy 40 ezer katasztrá- lis hold belvízelöntés je­lentkezett. — Az eddigi meteoroló­giai és hidrológiai adatok alapján durva becslés sze­rint fel kell készülnünk arra, hogy területünkön 80 —100 ezer katasztrális hold belvíz-elöntés várható. Víz­gazdálkodási osztályunk belvízrendszerenként elké­szítette az előrejelzést, — mely szerint • fel kell ké­szülnünk arra is, hogy a belvizek levezetése 25—30 napba fog kerülni. Ebből következik: nemcsak az a feladat, hogy az állami fő­művek zavartalanul mű­ködjenek. Biztosítani kell, hogy a belvizek megfelelő ütemezéssel a hálózatba kerüljenek, hogy a belvízi szivattyúk napi 20—22 órát üzemelhessenek. — Ezek szerint különle­ges feladat hárul a külön­böző mezőgazdasági üze­mekre, a tanácsokra. — Igen. Mint említettem, 80—1000 ezer katasztrális hold elöntés víztelenítésére kell felkészülni. A területi felmérések alapján, hogy ezeket a káros vizeket az illetékesek a csatornákba juttassák, mintegy 181 500 folyóméter hosszúságú — Ideiglenes bel vízlevezető Szolnok megye folyóvi­zein és apróbb tavain he­tek óta törik a jeget. A földművesszövetkezetek a téli időszakban 180 vagon jeget vermelnek el. Az elmúlt évek tapasz­talatai alapján most toko­csatornák megépítése szük­séges. Ez mintegy 100 ezer köbméter földmunkát je­lent. Célszerű, hogy a 200 folyóméternél hosszabb csa­tornák azonnali kihúzását a ma még kedvező építési lehetőségek figyelembevéte­lével az üzemek haladék­talanul kezdjék meg. — Egyébként az ilyen 200 fo­lyóméternél nagyobb csa­tornák összmennyisége megközelíti a 116 000 fo­lyómétert — Igazgatóságunk min­den segítséget megad az üzemeknek, a tanácsoknak. Két héten belül a belvízi szakaszok védelemvezetői, a helyi vízkárelhárítási szaktanácsadók minden községet felkeresnek és egy belvízlevezetési vázlatot adnak át, amely tartal­mazza a feltételezhető víz- birítás területét és a ki­húzandó csatornák nyom­vonalát Megyénkben leg­több ideiglenes csatorna ki­húzását Karcag, Kisújszál­lás, Jászberény és Kunhe­gyes térségében kell elvé­gezni. Pusztaszakállason a téli tárolóból már mind elszál­lították a hónapokkal ez­előtt összegyűjtött kecske­békákat. A szolnoki Fel- szabadulás Halászati Ter­melőszövetkezet 122 mázsát exportált a MAVAD-on keresztül Svájcba és Fran­ciaországba. A békaexport jól jöve­delmezett a termelőszövet­kezetnek. A békái; téli „tá­rolásának” elgondolása is bevált, mivel januárban és februárban legnagyobb a kereslet a külföldi piaco­kon. A múlt évi sikereken felbuzdulva a halászati tsz az idén még több békát fog teleltetni Most már nem Puszta- szakállason, hanem — a szállítás megkönnyítése ér­dekében — Szolnokon a Millér mellett. A tároló már elkészült, így az idén ide gyűjtik be a békákat, amelyeket másfél méteres zottabb gondot fordítanak a jég minőségére, tisztasá­gára. Csak a KÖJÁL vizs­gálata után kezdik meg a jégtermelést és a hatósági­lag engedélyezett vízterü­letről szállítanak Jeget a vermekbe. — Mindenütt biztosítani kell az üzemeknek, az üze­men belüli csatornák lefo­lyását. Ezért a különböző akadályokat, hó, jég, föld- beomlás, áttöltések, műtár­gyakból az iszapot, a nö­vényzetet el kell távolítani. A tanácsok szükség esetén közerőt is igénybe vehet­nek belsőségi vizek leveze­tésére, a helyi vízkár elhá­rítása érdekében. Nagy feladat hárul a ta­nácsokra, a belső vizek el­vezetésével, mivel több községben utcarészeket is veszélyeztet a belvíz. A te­rületi bizottság nagy jelen­tőséget tulajdonít az üzemi felelősök és a hozzájuk beosztott munkabrigádok, valamint a tanácsi vízkár­elhárítási felelősök öntevé­keny munkájának. Ki-ki a maga területén a munká­ját hogyan hajtja végre, ezt a megyei tanács és igazgatóságunk közösen el­lenőrzi — mondotta befe­jezésül Hegedűs Lajos, víz­ügyi igazgató. V. V. A legfrissebb jelentés szerint » Tiszán még változatlan a jég. Az olvadás és némi csapadék hatására viszont a Tárná, a Berettyó, a Se­bes Körös és Fekete Körös felső szakaszán kisebb, egy­két méteres árhullám in­dult el, így a vízügyi igaz­gatóságok kedden ezeken a folyókon elrendelték az el­sőfokú árvízvédelmi ké­szültséget. drótkerítés akadályoz meg a szabadulásban. Az Idén már Szolnokon válogatják ki és csomagol­ják ládába a békákat, hogy közvetlenül az említett ál­lamokba szállítsák. Beérett a karalábé a primőr- telepeken A vitamindús zöld-cseme­gét zömmel Tiszáéra és Karcag melegágy! kertésze­tei adják. A tiszaőrsiek például húszezer daraSbt adtak át a felvásárló szer­veknek. A karalábé egy részét he­tente indítják útnak Nyu­gat-Németországba. Ezen­kívül jelentős mennyiséget adnak a belföldi fogyasz­tóknak is. Svédországnak tíz vagon vöröshagymát exportáltak a megyéből, míg Jászai só- szentgyörgyről három vagon paszternákot indítottak út­nak. — A kisújszállási és a Tiszagyenda környéki ter­melőszövetkezetek pedig Csehszlovákiának szállíta­nak fejeskáposztát. Térképezik a községek határait Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal szol­noki felügyelőségének mun­katársai öt község — Ken­deres, Fegyvernek, Öcsöd, Nagykörű, Kőtelek — kül­területén, mintegy 56 ezer katasztrális hold földről új térképeket készítenek. Ezzel párhuzamosan meg­vizsgálják a talajok minő­ségét és elvégzik az új osz­tályba sorolást. Ezt a mun­kát az új földnyilvántartá­si birtoklevelek elkészítése követi. Kunmadarason, Kun- szentmártonban, Tiszagyen- dán és Kuncsorbán, vala­mint a négy szövetkezeti városban már tavaly befe­jezték a felméréseket. Az említett községek. Illetve városok az idén kapják meg az új térképeket és a birtokleveleket. A tervek szerint 16 köz­ség belterületét is újra fel­mérik a megyében. A fel­ügyelőség munkatársai 1300 úgynevezett nagy telket osztanak svét, melyeket az új családi házat építők kapnak meg. Anyaghiány miatt nem teljesítette tavalyi tervét a karcagi Nagykunsági Épí­tőipari Ktsz. Az év elején téglából, év közben pedig tetőfedő anyagokból nem volt elegendő. A ktsz mun­káját hátráltatta továbbá egy háromemeletes OTP társasház építésének leál­lítása is. Tervük 91 száza­lékos teljesítése ellenére tavaly így is több mint tizenhat millió forint érté­kű építési munkát végeztek el. Átadtak többek között negyven családi házat, több termelőszövetkezetnéd vé­geztek felújítási munkát, hozzáfogtak több hizlalda. fiaztató építéséhez. A szö­vetkezet munkáját dicséri a kisújszállási fmsz ven­déglő-étterem újjávarázso­lása is. 1964—fiőrbr-n a szolnoki Tisza-parti gimnáziumban a kereskedelmi, Jászberény­ben a Lehel vezér gimná­ziumban géplakatos osztály végzett. A kereskedelmi tagozaton végzettek hetven százaléka a szakmában helyezkedett el, harminc százaléka a szakmai felsőoktatásban ta­nul tovább, illetve pedagó­gusnak készül. A jászberényi géplakatos osztályból tizennyolcán dol­Mezőtúron a Tégla és Cse­répipari Vállalatnál már a tavaszra készülnek. Felújít­ják az elavult gépeket, ké­szítik a tervlebontásokat, hogy a jó idő beálltával Idei tervük sem keve­sebb, mint tavaly. A ter­vezett 18 millió forint ér­tékű munka túlsúlyát kis­lakások és termelőszövetke­zeti gazdasági épületek te­szik ki. Az idén 35 csa­ládi házat adnak át, s be­fejezik a tavaly leállított 16 lakásos OTP társasház építését. Ezenkívül a kis­újszállási Kinizsi Tsz-ben két szolgálati lakást, a ü- szaszemtimrei Haladás Tsz- ben egy 300 férőhelyes ser­téshizlaldát, a tiszaszöllősj Petőfi Tsz-ben pedig ugyancsak egy 300 férőhe­lyes hizlaldát, valamint egy 30 férőhelyes sertésfiazta- tót építenek. A tíszaszöllősd építkezést még az év el­fő felébe» befejezik. goznak' a kát nagy gyár­ban, tizen a műszaki egye­temen tanulnak tovább, né­gyen fizika-matematika sza­kos pedagógusok lesznek. A gyárak vezetőinek vé­leménye szerint a végzett szakközépiskolások jól ér­tik tanult szakmájukat. A gimnáziumi KISZ-szervezet jó munkáját dicséri, hogy ilyen nagy számban válasz­tották a fiatalok a fizikai munkát. zökkenőmentesen gyárthas­sák a téglát, cserepet. A tervek szerint az idén 177 millió nyers-, 162 mil­lió égetett téglát készíte­nek. Égetett cserépből több mint 11 millió az építőipar és a lakosság igénye. A terv teljesítése érdekében új bányát, nyitónak meg Tö- rökszentmikióson. Ez a mennyiség növekedése mel­lett a minőség javításában is lényeges tényező Eddig ugyanis gyakran kellett megbirkózniuk a talajvíz­zel. Az új bányában ez nem jelent problémát, ugyanak­kor az agyag minősége is jobb mint a régi bányában volt. A kitermelést telje­sen gépesítik. A termelékenység növe­lését célozza a vállalathoz tartozó ceglédi téglagyárban készítendő új csatomaszál- lító. Erre mintegy 8 mil­lió forintot fordítanak. — Úgy tervezik, hogy az idén újra üzembehelyezik a nagykőrösi téglagyárat is. Ha ez sikerül, évente öt millió téglával többet tud­nak készíteni mint jelenleg. Tárgyalásokat kezdtek a kunmadaras! téglagyár üzembehelyezése ügyében is. A mezőgazdasági könyvhónap első előadása Szolnokon Ezzel a címmel tartotta meg Komló László közgazda, a Közgazdaságtudomá­nyi Intézet tudományos főmunkatársa a mezőgazdasági könyvhónap első előadá­sát megyénkben, a Szolnok megyei Ver­seghy Könyvtár olvasótermében tegnap délután. Előadását érdeklődéssel hallgat­ták végig a Megyei Tanács mezőgazdasá­gi osztályának munkatársai, az Állami Gazdaságok IgazgatóságánaK mezőgazdá­szai és közgazdászai, a mezőgazdasági tu­dományos kutatóintézetek dolgozói; sőt, kellemes meglepetésül a törökszentmikló­si felsőfokú mezőgazdasági technikum végzős hallgatói is bejöttek Szolnokra meghallgatni az előadást. Komló Lászlónak 1964-ben jelent meg „Ipari mezőgazdaság felé” címmel a fran­ciaországi mezőgazdasági üzemekről szóló utinaplója. Könyvét hetek alatt szétkap­kodták, a szerzőt országszerte előadások­ra hívják immár második éve. Közgaz­dasági témájú könyvek igen ritkán vál­nak bestsellerré. Komló könyve az lett. Miért? Mert bemutatta és közgazdasági­lag ragyogóan indokolta a mezőgazdaság modem átalakulásának és fejlődésének útját. Szolnoki előadásában is erről hallot­tunk. Precízen és szellemesen felvázolta az ipari mezőgazdaság modelljét. Komló László mintegy 40 perces beve­zető előadása után másfél órás vita, be­szélgetés kezdődött. Megyénk mezőgazda- sági szakemberei igen élénken érdeklőd­tek, hogy az előadó miként tapasztalta Franciaországban a mezőgazdaság iparo­sodását, hogy alakultak ki a francia szö­vetkezetek. Mindenki csodálkozott azon, hogy a francia szövetkezeti gazdák nem tartanak igényt a háztáji gazdaságokra. (Nem lenne célszerű, a közös gazdaság maximálisan gépesített, kevés emberi munkával.) Érdeklődtek az üzemi szak- tanácsadás módjáról is.. A hosszan elhú­zódó, élénk vita a mezőgazdasági könyv­hónap első előadásának nagy sikerét je­lentette. A beszélgetés lapzártakor még tart Dx. Kardos Józsefné Száznyolcvan vagon leget tárolnak a nyári kánikulára Valutát érő lcuruttyolás Ho v á mennek tanulni a vé&zetl szakközépiskolások ? Új bányát nyitnak Javítják a minőséget — Korszerűbb gépekkel termelnek a mezőtúri Tégla és Cserépipari Vállalatnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom