Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

IMI- február 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Központi Statisztikai Hivatal Szolnok megyei Igazgatóságának jelentése a második ötéves tervidőszakban elért fejlődésről Szolnok megye az ország második ötéves tervének megvalósítását jelentős mértékben elősegítette, — ugyanis a megyében 1960. óta számottevő volt a fej­lődés a szocialista gazda­ság és a társadalom építé­sében; Tapasztalható volt azonban több olyan jelen­ség is, amelyek akadályo­zó, olykar fejlődést gátló tényezőként jelentkeztek. A megye fejlődését együt­tesen a következő adatok jellemzik. Beruházás A második ötéves terv­időszak alatt a megyében a termelés céljait szolgáló álló alapok bővítésére és a lakosság életkörülményeit javító beruházásokra, mint­egy hét milliárd forint került felhasználásra. A hét milliárd forint 34 szá­zaléka az ipar, 37 százalé­ka a mezőgazdaság álló alapjait gyarapította, 17 százaléka pedig kommu­nális célokat szolgált. Az ipari beruházások 27 szá­zalékát a megyében erőtel­jesen fejlődő vegyipar kap­ta, mintegy 20 százalékát a bányászatban (kőolaj és földgáz feltárására) hasz­nálták fel. A jelentősebb ipari beruházások közül a második ötéves tervidőszak alatt kezdte meg a terme­lést a szovjet, valamint a lengyel technológiájú kén- savüzem, a szu perfoszfát- gyár, a Szolnoki Cukorgyár létisztító állomása, a Szol­noki Papírgyár erőműve, valamint számos más Ipari létesítmény. A mezőgazda­ság a többek között 320 űj szarvasmarha istállót, 543 új sertésólat, 60 új magtárat, közel 2100 trak­tort és 570 arató-cséplőgé­pet kapott. A forgalmi lé­tesítmények közül jelentős a Szolnokon átadott Tisza- illetve Zagyva közúti híd, valamint a Szajol—Tisza- tenyő és a Hajdúszoboszló —Kisújszállás közötti má­sodik vasúti vágány. — A tervidőszak alatt kezdődött el az ország egyik legna­gyobb forgalmi beruházása a szolnoki vasútállomás rekonstrukciója, amelynek elkészülte után a tervek szerint a szolnoki állomás Közép-Európa egyik leg­korszerűbb pályaudvara lesz. Az üzembehelyezett kereskedelmi beruházások közül a karcagi fmsz áru­ház, a szolnoki Múzeum Étterem és az ugyancsak szolnoki Vöröscsdllag úti lakótelep étterme és kis- cukrászdája a fontosabbak A kommunális célokra fordított mintegy 1,2 mil­liárd forintból épült fel 3200 állami és szövetkezeti lakás fezen kívül méc 4000 lakás épült OTP kölcsön­nel). 12 új általános iskola 57 tanteremmel, 5 új kö­zépiskola 48 tanteremmel. A második ötéves tervidő­szakban kezdődött el a meeve két úi nagv effész- séeüevi létesít irt én vének — a 460 ágyas karcagi és a 300 ágyas szolnoki MÄV kórháznak ét rendelőinté­zetnek — építése. Ipar A jelentős beruházások következtében a második ötéves tervidőszak alatt a megye ipara gyors ütem­ben fejlődött. Elmélkedett • termelés műszaki színvo­nala. 1965. évben a megye szocialista iparának terme­lése kb, 53 százalékkal ha­ladta meg az 1960. évit. A szocialista iparom belül a tanácsi iparban volt a leg­nagyobb — 81 százalék — a termelésnövekedés. — A tervidőszak alatt a legtöbb fontosabb termékekből nőtt a termelés. 1965. ÉVI TERMELÉS Megnevezés Mennyi­ségben Az 1960. évi termelés %-ában Földgáz 47,2 millió m3 több mint 31-szeres Kénsav 280.0 ezer t 362.0 Égetett tégla 115,0 millió db 152,6 Fenyőtű részére 47,6 ezer m* 101,3 Konyhabútor 14,5 ezer gam. 118,0 Szulfitcellulóz 5,1 ezer t 105,6 Papír 13,5 ezer t 126,1 Bőrlábbeli összesen 5,0 millió pór 115,5 Vágott baromfi 5,8 ezer t 240,7 Vaj 0,8 ezer t 124,0 Cukor 40,4 ezer t 102,7 Hűtőszekrény 103,3 ezer db öbb mint 12-szeres Az ipari beruházások az ipar exportképességének növelését is célozták. En­nek megfelelően a megye iparvállalatai és kisipari termelőszövetkezetei 1965- ben lényegesen nagyobb értékű terméket szállítot­tak külföldre, mint 1960- ban. Jelentősen nőtt pl. az aprító és egyéb gépek, a bőrből és bőrt helyettesí­tő anyagokból készült láb­beli, vágott baromfi és feldolgozott tojás exportja. Számottevő mennyiség ke­rült 1965-ben kiszállításra az 1960-ban még nem gyártott szemcsézett szu­perfoszfátból. A második ötéves terv egyik fontos célkitűzése, a termelékenység megfelelő ütemű növelése nem való­sult meg. Az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés 25 százalékkal volt több mint 1960-ban. ez kevesebb mint amennyivel a terv számolt A termelésnövekedésnek csak mintegy 52 százaléka származott a termelékeny­ség növekedésből. A ter­melékenység megfelelő üte­mű növekedését akadályoz­ta a gépek és berendezé­sek nem' elég hatékony ki­használása, még a korszerű gépek többsége is csak egy illetve két műszakban üze­melt. Az Iparfejlesztés hatása­ként az Igazgatóság által megfigyelt megyei szocia­lista iparban foglalkozta­tottak száma a második öt­éves tervidőszak alatt 29 000-ről közel 36 000-re, ezen belül a munkások száma 23 000-ről csaknem 28 000-re emelkedett. — A foglalkoztatott munkaerő kihasználása nem minden tekintetben volt megfelelő, a munkások lelentős há- nvada. mintegy 40 száza­léka csak kisegítő, javító, karbantartó, anvaizmozga- tási. szállítási stb. tevé­kenységet végzett. A terv­időszak alatt az inarhnr íoglalkoztatott munkások átlagos havi keresete — arnelv 1965-hen 1590 forint volt — rninfeírr 10 száza­lékkal emelkedett. Építőipar Az építőipar a tervidő­szak alatt sok nehézséggel — anyag és főleg munka­erőhiánnyal küzdött, en­nek ellenére az állami épí­tőipar 1965. évi építőipari saját termelése, előzetes adatok szerint 22 százalék­kal volt több az 1960. évi­nél. A termelés növekedést jelentősen elősegítette az MSZMP Központi Bizott­ságának 1964. februári ha­tározata. Az építőiparban dolgozó munkások száma 1960—1965 között 17 szá­zalékkal, az építőipari munkások átlagos havi ke­resete 13 százalékkal — a termelékenységiét meghala­dó mértékben — növeke­dett A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése lehetővé tette a termelés számotte­vő fejlesztését. A szocialis­ta nagyüzemek megerősö­désével párhuzamosan emel­kedett a termelés is. — A kenyérgabona vetésterüle­te az átmeneti csökkentés után 1965-ben már újból közel 200 000 kát. hold volt. A terv célkitűzéseinek meg­felelően nőtt a takarmány- gabona és az ipari növé­nyek vetésterülete. Ipari búzából őszi árpából tavaszi árpából kukoricából cukorrépából volt több kát. holdanként az 1956—1960 évek együt­tes átlagánál. Különösen kiemelkedő volt a búza 1965. évi 13,8 q-s átlaga. A búza termésátlagának növekedését elsősorban a nagyhozamú búzafajták — (Bezosztája 1 és a Fertődi 293) elterjedése segítette elő. 1965-ben a nagyüzemi gazdaságok búzavetésterü­letének 77 százalékát e két említett búzafajta képezte. A megyében a tervidő­szak végén 118 000 db szarvasmarha és 494 006 db sertés volt. A tervidőszak alatt az állomány mi nőikét állatfajból jelentősen inga­dozott. Az 1960—1965 kö­zötti években emelkedett a nagyüzemi gazdaságok ál­latállománya. 1965-ben 100 kát hold szántóterületre az állami gazdaságokban 26,3, a termelőszövetkezetekben 15,8 számosállat jutott, 6 százalékkal, illetve 1.3 szá­zalékkal több mint 1960- ban. A népgazdaságfeilesz- tési terv a hústermelés je­lentős fokozását írta elő. A szarvasmarha hizlalás a tervvel ellentétesen csök­kent ugyan, de a vágóser­tés és a vágóbaromfi ter­melés az előirányzottnál jóval nagyobb arányú volt. Emellett számottevően, a tervben előírt többszörösé­vel emelkedett a tojás ter­melés. Jelentős előrehaladás tör­tént a mezőgazdasági mun­kák gépesítésében. A me­gyében 1965-ben a mező- gazdaság állami és szövet­kezeti szektorában 4500 db traktor és 760 kombájn dolgozott, A kalászosokat már 1964-ben az állami gazdaságokban teljes egé­szében, a termelószövetke­Az építőiparban a mű­szaki alkalmazottak között kevés a mérnök. Az álla­mi építőiparban 1965-ben kevesebb mérnök dolgozott, mint 1960-ban. A lakások építési idejének csökken­tésére vonatkozó előírás csak részben valósult meg, a kivitelezés átlagos idő­tartama ugyanis 50 száza­lék helyett csak 20 száza­lékkal csökkent. Kedvezően alakult — 80 százalékról 93 százalékra emelkedett — a típusterv alapján ki­vitelezett lakóépületek ará­nya: A gépesítés színvona­la elmaradt a tervben elő­írt irányszámoktól, mert a gépek többsége csak egy műszakban üzemelt. növényt 1965-ben közel 50 000 kát. holdon termel­tek, 18 000 kát. holddal töb­bön, mint 1960-ban. — A tervidőszak alatt azonban 7100 kát. holddal csökkent az, évelő pillangósok és mintegy 9400 kát. hóiddal a szálas és zöldtakarmányok vetésterülete. A termés- eredmények a második öt­éves tervidőszak alatt ál­talában jelentősen emel­kedtek. Az 1961—1965. évek együttes átlaga pL 11,2 q 2,2 q-val 13.1 q 1,2 q-val 10,4 q 0,5 q-val 15,7 q 2,8 q-val 151,7 q 36,1 q-val zetekben 94 százalékban géppel aratták, és emelke­dett a gépi kapálások ará­nya is. A mezőgazdaság munkaerő ellátottságában problémát okozott a terme­lőszövetkezeti tagság el­öregedése. A nem nyugdí­jas, nem járadékos terme­lőszövetkezeti tagok száma 1965-ben 45 000 fő volt 12 000 fővel kevesebb, mint 1960 ban. A mezőgazdaság állami szektorában 1965- ben 14 000 fő dolgozott 15 százalékkal kevesebb, mint 1960-ban. * Az 1961—1965. években jelentős mértékben javulta termelőszövetkezetek gaz­dálkodása. Előzetes számí­tások szerint az 1965. évi halmozatlan teljes terme­lési érték kb. 30 százalék­kal haladta meg az 1980. évit A beruházott. vagyon a tervidőszak alatt több mint kétszeresére, ezen be­lül a saját erőforrás ará­nya 41,5 százalékról 51 szá­zalékra emelkedett. A felvásárlásra vonatko­zó tervelőírások teljesítésé­ben a megyében az előze­tes adatok szerint jelentős eredmények születtek. 1965-ben kenyérgabonából 19 000 vagont, közel 75 szá­zalékkal többet naprafor­góból 774 vagont, kb. négy­szer annvit vásároltak fel. mint 1960-ban. Vágómar­hából 1697 vagon. 5 száza­lékkal kevesebb, de vágó­sertésből 2960 vagon kb. 60 százalékkal, vágóbarom­fiból 670 vagon, 108 szá­zalékkal több volt az 1965. évi felvásárlás az 1960. évinél. A tervidőszak alatt a tervelőírással ellentétben csökkent a háztáji gazda­ságoktól történt felvásár­lás. A lakosság jövedelmei és vásárlásai A megyében a munkások és alkalmazottak átlagke­resete — amelyet az is befolyásolt, hogy az egyes népgazdaság} ágakban nem egyforma mértékben válto­zott a keresők száma — a tervidőszak alatt előzetes számítások szerint 11—12 százalékkal emelkedett. A medvében a reálbémftveke- déa elmaradt az országos előirányzattól. Számítások szerint a reálbérek 1965- ben 8,5 százalékkal halad­ták meg az I960, évi szin­tet. A paraszti jövedelmek a munkás-alkalmazottaké­nál jóval nagyobb mérték­ben nőttek, de annál még mindig alacsonyabbak. Ä reálbérek és oaraszti jöve­delmek növekedése követ­keztében emelkedett a kis­kereskedelmi áruforgalom is. A megye kiskereskedel­mi áruforgalma 1965-ben meghaladta a 3 milliárd forintot. A tervidőszak alatt a forgalom 29 száza­lékkal, ezen belül az élel­miszerforgalom kb. 43 szá­zalékkal emelkedett Az élelmiszerellátás színvona­la javult de a húsellátás nem kielégítő. 1965-ben pl. zsírból, zsírszalonnából 26 százalékkal, cukorból 60 szá­zalékkal többet, csokoládé­ból kb. kétszer, babkávéból mintegy kilencszer annyit adtak id, mint 1960-ban. A fentiek mellett jelentősen emelkedett a közétkeztetés forgalma. A ruházati cikkek eladá­st forgalma — az előirány­zatnál'kisebb mértékben — 2 százalékai — nőtt. A ru­házati forgalomra csökken­tőén hatott az egyes cik­kekből fennálló választék- hiány, de csökkentőén ha­tott a megnövekedett ide­genforgalom is. A ruházati készletek csökkentésére 1965-ben 15 esetben ren­deztek kiárusítást Ezek együttes forgalma enged­mény nélküli áron 95 mil­lió Ft volt Az engedmény összege, illetve a lakosság megtakarítása 38 millió Ft volt. A kiárusítások eredményeként a nagyke­reskedelmi készletek jelen­tősen csökkentek. A ve­gyes iparcikkek 1965. évi forgalma kb. 45 százalék­kal haladta meg az 1960, évit. 1965-ben pl. a kiske­reskedelem kb. 7600 db mosógépet, 2400 db porszí­vót, 1100 db hűtőszekrényt 6400 db televíziót adott el. 1965-ben porszívóból több mint négyszer, mosógépből több mint kétezer, hűtő- szekrényből hatszor, televí­zióból hétszer annyit adtak el, mint 1960-ban. A terv­időszak alatt a megye la- lakoeai közül mintegy 1300-an vásároltak új sze­mélygépkocsit. Jelentősen emelkedett az építési és a tüzelőanyag forgalom. Épí­tőanyagból azonban nem tudták maradéktalanul ki­elégíteni az igényeket A kiskereskedelmi forga­lom növekedése mellett nőtt a lakosság takarékbe- tétáHománya. A tervidő­szak végén egy lakosra át­lagosan 1280 Ft betétállo­mány jutott, vagyis az 1960. évi 325 Ft-ról közel négyszeresére emelkedett Népesség- és a népesség egészségügyi, szociális és kuiturális ellátottsága A megye népességszáma a tervidőszak alatt termé­szetes népszaporodásból 8000 fővel növekedett, el­vándorlás miatt pedig 23 000 fővel csökkent. Elnnek kö­vetkeztében a népesség­szám 1965 végién 443 000 fő, amely 15 000-rel keve­sebb, mint 1961. január 1- én. A népmozgalmi esemé­nyek közül 1965-ben 1960- hoz viszonyítva alacso­nyabb volt az 1000 lakosra jutó házasságkötések és él- veszületések aránya, a ha­lálozási arányszám lénye­gében azonos maradt. Az 1965. évi élveszületosek szá­ma kb. 1000-rél kevesebb az 1960. évinél. Az elmúlt öt év mindegyikében igen nagy volt a megye népes­ségszámát csökkentő ván­dormozgalom. A megyében a tervidő­szak alatt a lakásállomány az építések és megszű­nések figyelembe vételével kb. 7500 lakással szaporo­dott. Ennek, valamint a népességszám csökkenése következtében az egy la­kásra jutó lakosok száma 9 százalékkal csökkent. A tervidőszak alatt épített új lakásoknak 27 százaléka ál­lami beruházásból, 37 szá­zaléka OTP-kölcsönnel épült. Az 1960-ban épített lakásoknak 59 százaléka volt kettő, vagy ennél több szobás. 1965-ben 80 százalé­ka, ugyanezen idő alatt a fürdőszobával felszerelt la­kások aránya 27 százalék­ról 34 százalékra emelke­dett. A tervidőszak alatt 17 százalékkal nőtt a ház­tartási villamosenergia fo­gyasztók száma és 47 szá­zalékkal emelkedett az egy háztartásra jutó villamos- energia-fogyasztás. Javult a lakosság vízellátása. A tervidőszak alatt a vízhá­lózatba bekapcsolt lakások száma több mint 3000-rel szaporodott, a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya azonban még kevés. Jelentős előrehaladás tör­tént a lakosság egészség- ügyi ellátásában. A megyé­ben a tervidőszak végén a lakosságnak mintegy 98 százaléka volt jogosult a társadalombiztosítási szol­gáltatásokra. Javult az or­vosellátottság. A megyében 1965 év végén 522 orvos dolgozott, 27 százalékkal több. mint 1P6C '»nn Egy körzeti orvodra 1965-ben 3100 lakos jutott, 13 szá­zalékkal kevesebb, mint öt évvel korábban, A tervidőszak alatt a megyében az óvodák száma 21-el, a férőhelyeiké több mint 1000-rei szaporodott 1965-ben a megye 164 óvo­dájában közel 9000 gyer­meket tudtak elhelyezni, az óvodáskorú gyermekek mint- egy 50 százalékát. Ez több a tervidőszak végéfe or­szágosan előirányzott 42 százaléknál. Az elmúlt öt év alatt sem az általános iskolai tanulók száma (66 ezer) sem a tantermek szá­ma (1441) nem változott Előrehaladást jelentett azon­ban az, hogy több tanyai iskolát megszüntettek éa helyettük a belterületi is­kolákat fejlesztették. Ezzel az eddig tanyai iskolában tanult gyermekek számára biztosítottak magasabb szín­vonalú oktatást. Jelentősen fejlődött a középiskolai ok­tatás Az tervidőszak alatt a középiskolák száma 9- cel, a tantermeké 89-cél, a tanerőké 217-tel, a tanu­lóké több mint 4400-zal emlkedett Az 1965—66 tan­év elején a megye 29 kö­zépiskolájában IC 508 tanuló tanul. A tanulók közel 20 százaléka szakközépiskolás. Jelentős előrehaladás tör­tént a felnőtt oktatásban. 1960—61 tanévben az álta­lános és középiskolák esti és levelező tagozatain mint­egy 7000-ren tanultak, 1965—6« tanév elején közel 10 000-ren. Ezen beiül a felnőtt középiskolások szá­ma 3000-ről 6500-ra emel­kedett A tanácsi közmű­velődési könyvtárak könyv- állománya a tervidőszak végén mintegy 700 000 kö­tet, a szakszervezeti könyv­táraké 130 000 kötet volt. A megye lakosságának mintegy 20 százaléka be­iratkozott könyvtári olvasó. A megyében terjesztett na­pilapok évi példányszáma a tervidőszak alatt az 1960. évi 15 millióról kb. 20 mil­lióra, az egyéb időszaki sajtótermékeké pedig 7 mil­lióról több mint 9 millióra emelkedett. A rádióelőfize­tők száma 1960-hoz viszo­nyítva 15 százalékkal, a televízió előfizetőké 16- szorosára emelkedett. 1966. február hó. Központi Stat'sztikai Hivatal Szolnok megyei Igazgatósága \ Mezőgazdaság — felvásárlás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom