Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. február 57. SEXBOMBA ÉS NAPALM­BOMBA Olvastam egy történetet. Nguyen Thi Hangról, egy fiatal dél-vietnami paraszt- lányról szól. Egyike azok­nak, akik puskával lőttek le ellenséges repülőgépet. A lány a háború kitörése­kor jelentkezett a hadse­regbe. Történt egyszer, hogy az amerikaiak bom­batámadása alkalmával megsérült a parancsnok. Nguyen Thi Hang állt a helyére és azóta az egység a hős kislány vezetésével tíz amerikai bombázót semmisített meg. A lány a légvédelmi egység pa­rancsnoki teendői mellett a helybeli kollektív gazdaság elnöki tisztét is betölti. A vietnami lányok na­gyon szépek. Biztosan ő is. De mindenképpen fiatal. Az élet természetes rendje szerint a kis Hanggal egy­idős lányok mind szerel­mesek. Alkonyat után azért sétálnak ld az erdőbe, hogy szerelmesük oldalán a csil­lagokban gyönyörködjenek, álmodozzanak. Hang a légvédelmi gép­puska mögül kémleli az eget. Éber szemmel figyeli a hazájára támadó ameri­kai kalózbombázókat. Ö nem szerelmes. Harcol. Mindaddig, amíg szeretett szülőföldjén egyetlen beto­lakodó is lesz. Egy pillanatra akkor is Nguyen Thi Hangra gon­doltam, amikor egy színes képes magazinban felfedez­tem az aranyszőke Patty Wordsworth képét, Patty is szép lány. Amerikái. Nem különösebben szebb, mint amilyeneknek a képe tu­catjával jelenik meg a ma­gazinokban — de szép. Dús. szőke haja, formásán telt keblei, arányosan karcsú dereka, hosszú combjai... igazi sex-bomba. Mint ilyen nem sok figyelmet érde­melne, de a szőke Patty más, mint a többi. Nem egy a tucatsztárok és sztár- jelötlek, a fotómodellek, sztriptiz-görlök, vagy Broad- way-tündérek közül. Patty bájainak nemzeti küldetése van. A dús keblek és szép combok nem egyszerűen az éhes férfiszem kielégítésére szolgálnak, hanem harcba hívnak. A felvétel Da Nangban. az amerikaiak egyik dél­vietnami támaszpontján ké­szült. Mint a sztoriból ki­derül, a szép Patty a tá­borban, hevenyészett sza­badtéri színpadon adott műsort a pihenőben lévő katonáknak. Patty számai­nak itt is olyan nagy sikere van, mint otthon. A kü­lönbség talán csak annyi hogy itt is másként nézik a sikert, meg a Broadway sztriptíz-bárjaiban is. Nem a tapsra gondolok. Az min­denütt egyforma, ahol fér­fiak ülnek és nők vetkőz­nek. Inkább a hatásra, a2 eredményre. Mert míg a Broadway-i mulatóban a2 eredmény dollárokban mu­tatkozik meg a főkönyv be­vételi oldalán, addig a Da Nang-i előadás után... A másik kép erről beszél. A kultúrmissziót teljesítő Patty műsorán lelkileg fel­üdült zsoldosok másnap to­vább dobálják a napalm­bombákat, gyilkolják a védtelen asszonyokat és gyermekeket. Nem tudom, hogy fizetik az amerikai hadügyminisz­térium urai a hadi sztrip- tizt Bizonyára jól — még akkor is, ha újabban már azt is számolgatják, meny­nyibe kerül egy ember ki­irtása. MacNamara hadügymi­nisztert a Ford Művek igaz­gatói minőségében az üzleti körök „számológép”-nek ti­tulálták. Mert mindig min­den dolognak a gazdasá­gosságát számolta. A veze­tése alatt álló Pentagonban — útmutatásai nyomán — kiszámolták, hogy Cézár idejében egy katona el­pusztítása 75 centbe került. A Napoleon-i háborúban már háromezer dollárba. Koreában pedig egy-egy gyilkosság húszezer dollár­jába került az USA-nak. A háborús üzlet főköny­velői szerint a dél-vietnami háború költségei minden eddigit felülmúlnak. Sorra születnek tehát a számítá­sok: rentabilisabbá tenni a gyilkolást. Ne kerüljön annyiba egy-egy ártatlan ember megölése. Az egyik tanácsadó szerint a nukleá­ris fegyverek bevetése azért is indokolt, mert a gyilko­lás egy főre eső költségeit mintegy tizedrészére csök­kenti. Mondom, ilyenfajta szá­mítások folynak ugyan a Pentagonban, de azért bi­zonyára jól megfizetik Pattv kisasszony nemes és nem is veszélytelen mű­sorát. Meg is kell azt fi- 2setni, hisz ez a gyümöl­csöző befektetésekhez tar­tozik. Mert a szép csípők, keblek és combok magasra emelik az amerikai zsol­dosok harci szellemét. Va­lóságos nemzeti küldetést töltenek be Johnson elnök nagyobb dicsőségére Varga József A Pentagon problémái Déi-Vietnamban Az amerikaiak vietnami háborúja egyre több élő­erőt és anyagi eszközt kö­vetel. Jelenleg több mint 200 000 amerikai katona van Dél-Vietnamban. Ezt a lét­számot 1966-ra 400 000-re akarják növelni. A Penta­gon sorozatos intézkedése­ket hoz a haderő átszerve­zésére. hogy minél több szárazföldi, légi és hadi­tengerészeti erő álljon ren­delkezésére a vietnami had­műveletekben való részvé­telre. llf és úi hadosztályok Az egyre növekvő ember­es anyagveszteség pótlásá­ra és a háború kiszélesí­tése végett az amerikai ka­tonai vezetés a honi terü­leten levő hadosztályokból újabb erőket készít fel a vietnami bevetésre. Az amerikai hadsereg je­lenleg 16 reguláris hadosz­tállyal rendelkezik, ezek­ből 5 az USA területén, ö Európában (az NSZK-ban), 2 Koreában, 1 Hawaii szi­getén és 3 Vietnamban ál­lomásozik (a tengerészgya­logságot — amelynek 2 hadosztálya szintén Viet­namban van — nem szá­mítva). A Hawaii szigetén állo­másozó 25. gyaloghadosz­tály két dandárét már a múlt év végén szintén Dél- Vietnamba vezényelték, eb­ben az évben pedig az egész hadosztályt Vietnam­ba szállítják. Egy másik amerikai hadosztály, a Fort Lewis ben, honi területen állomásozó 4. gyaloghad­osztály szintén készen áll, hogy Dél-Vietnamba vezé­nyeljék. A szárazföldi erők lét­számát 25 százalékkal kí­vánják növelni. Fort Riley- ben felállítják a 9. gyalog­hadosztályt 15 000 főnyi lét­számmal. Erre még ez év első felében sor kerül, s három új dandár szervezése is folyamatban van, ezek. erejüket tekintve szántén egy hadosztálynak felelnek meg. Egyidejűleg sok támo­gató és kiszolgáló alakula­tot is felállítanak. Tréning és a dzsungel valósága A Pentagon lépéseket tett az otthon állomásozó erők egy részének átszervezésére is. Ezt a vietnami háború tapasztalatai tették szüksé­gessé. Ugyanis még a múlt. év tavaszán Dél-Vietnamba vezényelték az Egyesült Ál­lamokból az ú. n. „hadá­szati tartalék” állományá­ba tartozó 1. lovas (légi- mozgékonyságú) hadosztályt. Ezt a hadosztályt — az addig szerzett vietnami ta­pasztalatok alapján — már különleges alapon szervez­ték meg, létszáma 16 000 fő volt, nagy részük Fort Bragg-ben kapott „gerilla- ellenes” kiképzést. Gyors mozgékonyságát 400 heli­kopter és repülőgép bizto­sította. A hadosztálynak ezenkívül 1600 különböző földi járműve is van. Tü­zérségi tűzereje valamivel gyengébb a szabvány gya­loghadosztályokénál, avé­gett, hogy lövegeit (54 db 105 mm-es tarack) helikop­tereken is szállíthassák. A tapasztalatok azonban hamarosan bebizonyították hogy az átszervezett, új tí­pusú hadosztály nem vál­totta be a reményeket, al­kalmazása nem hozta meg a kívánt harcászati ered­ményeket. A hadosztály a kiképző táborban elért ered­ményeinek alig egyharma- dát éri el a vietnami terep- viszonyok és időjárási kö­rülmények között. A viet­nami terepen a speciális hadosztály katonái csak kö­telékekben és csoportosan mernek mozogni, míg a partizánok egyesével is si­keresen hajtanak végre fel­adatokat, és ügyes taktiká­val kitérnek az amerikai hadosztály ú. n. tisztogató hadműveletei elől. Helikopter­leszálló a fák tetején f Kitűnt az is, hogy a gya­logságot támogató helikop­tereken lévő nehézfegyve­reik tüze nem elég hatásos. A partizánok gyalogsági fegyvereik összpontosított tüzével nagy veszteségeket okoznak a helikoptereken szállított csapatoknak. A helikopterek és a le­szálló helyek könnyen se­bezhetők, ráadásul a dzsun­gelben nem sok alkalmas helyet lehet találni a le­szállásra. Az amerikaiak jelenleg a dzsungel sűrű fáinak tetejére építhető he­likopter-leszállóhelyekkel kísérleteznek, de a tapasz­talat az, hogy a helyi vi­szonyokat kitűnően ismerő, a terepet és a kiimát szí­vósan elviselő szabadság- harcosok minden új mód­szernek gyorsan megtalál­ják az ellenszerét. Az amerikaiak további keserves tapasztalata: á szabadságharcosok ellen a hadosztály 8 zászalóaljából egyidejűleg legfeljebb 5—6 zászlóaljat vethetnek harc­ba, mert a váratlan rajta­ütéstől rettegve a hadosz­tály egyharmadát a helyőr­ségek és támaszpontok biz­tosítására kénytelenek hát­rahagyni. Ez a helyzet egyébként a Dél-Vietnam- ban állomásozó összes meg­szálló csapatoknál, míg a dél-vietnami bábkormány csapatainál hozzászámíthat­juk a szökéseket és átállá­sokat is. Kiképzés két műszakban Az Egyesült Államok sú­lyos vietnami ember-vesz­teségei miatt idén a havon­ta behívottak létszáma kb. 40 000 fő lesz, s az év vé­gére az amerikai fegyveres erők létszáma előrelátható­lag mintegy három millió főre emelkedik. Ez az 1965 júliusi létszámhoz viszo­nyítva 340 000 fő emelke­dést jelent, A hadügymi­nisztérium intézkedett a kiképző központok bővíté­sére, illetve újak létesíté­sére, több helyütt kétmű- szakos kiképzést vezetnek be. A hadsereg létszámának növelésével egyidejűleg to­vábbi lőszer- és hadianyag- gyárakat helyeztek újra üzembe, fokozzák a hadi- technikai kutatási és fej- leszetési munkálatokat. A katonai tervek végre­hajtására az Egyesült Álla­mok ezévi költségvetése — amelynek több mint felét közvetlen katonai kiadások­ra fordítják — megfelelő fedezetet biztosít, A viet­nami háborúra a költség- vetés felemelt kerete 1217 milliárd dollárt irányoz elő. Az amerikai „békeoffen- zíva” ködfüggönye mögött tehát a katonai körök cél­tudatos, hosszú távra szóló háborús terveinek előké­szítése és végrehajtása folvt. A dollármilliárdok, a ha­diipar, a fegyverzet rendel­kezésre áll. Az „élőerőt” — az emberhúst, az ágyútöl­teléket — is előteremtik valahogy, ha nem önkénte­sekből, hát behívás útján, s a dél-vietnami kényszer- sorozásokon. A háború ki­látásait azonban még az amerikai katonai szakértők sem egyöntetűen ítélik meg. Csak egyetlen kérdésben vélekednek nagyjából azo­nosan: a győzelem kilátá­sai még hosszú távra is cs*. kélyek. K. V«

Next

/
Oldalképek
Tartalom