Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-27 / 49. szám
¥Uáq proletárjai egyesüljetek/ | We* £ I V SZOLNOK■ [ a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja /VésUtxsx XV1L évfolyam, 49. szám. Ara 80 fillér 1966. február 27., vasárnap. A parasztság A közelmúltban történt fogyasztói és felvásárlási árrendezések nyomán gyakoribbakká váltak a mező- gazdaságí lakosság életviszonyait egyoldalúan, tor- zan tükröző nézetek és az életszínvonal-politikát tévesen megítélő állásfoglalások. E nézetek közös jellemzője, hogy általában nem a parasztság életviszonyainak, anyagi helyzetének konkrét elemzéséből indulnak ki, hanem szubjektív megítélés alapján az egész parasztságot egységes életnívón álló társadalmi osztálynak tekintik, s azonosítják néhány ügyeskedővel, esetleg „nem dolgozó paraszttal” vagy az országos hírű termelőszövetkezetek legjobban kereső tagjaival. E nézetek vallói úgy vélik, hogy a mezőgazdasági felvásárlási árak emelése tovább növeli a különbséget a lakosság bérből és fizetésből élő rétegei és a parasztság jövedelme között — az utóbbiak javára.- Az igazság az — hangsúlyozta ezt az MSZMP KB gazdaságirányításunk reformjáról kiadott irányelve is —, hogy az alapelv változatlanul így hangzik:' a szocializmus építésének együtt kell járni a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével, az élet- körülmények javításával. Ebből az elvből természetesen nem következik az, hogy az életszínvonalat minden évben növelni lehet, függetlenül a népgazdaság helyzetétől, fejlődésétől. Lehetnek olyan időszakok, amikor a fő feladat nem az életszínvonal emelése, hanem a már elért eredmények megtartó«!. Ám egy hosszabb időszakot például egy ötéves terv-periódust tekintve az életszínvonalnak érezhetően növekednie kell. Ennek az elvnek érvényesülésére utal, hogy a második ötéves terv éveiben a bérből és fizetésből élők reáljövedelme 20 , százalékkal, a parasztság reálfogyasztásának értéke pedig 13—14 százalékkal növekedett« Az életszínvonal-politika másik alapvető irányelve: a társadalom két alapvető osztályának, a munkásosztálynak és a szocialista útra lépett parasztságnak az életviszonyai úgy javuljanak, hogy közben a parasztság életszínvonala közeledjék a munkásosztályéhoz. Élete zínvonal-poilitikánk e vonatkozásban nem valósult meg maradéktalanul. Amíg például 1960-ban a parasztság egy főre jutó reálfogyasztásának értéke 84,2 százaléka, addig 1964- ben már csak 83,2 százaléka volt a munkás és alkalmazotti összfogyasztásn ak. A jövedelmi színvonalban meglevő aránytalanságokra utal az egy főre jutó havi átlagkeresetek összevetése is. Az egy főre jutó havi átlagkereset — országos átlagban — 1964-ben az állami szektorban 1757,— Ft, a kisipari termelőszövetkezetekben 1677,— Ft, a mezőgazdaság állami szektorában 1500,— Ft, a szövetkezeti gazdaságokban pedig — a mintegy 130 000 családtag keresetét is számításba véve — 953,— Ft ▼óit Ebhez jön még a háztájiból származó jövedelem, családonként 11 430,— Ft amely — figyelembevéve, hogy a tsz-csal ádokban a tagok száma három fő — egy hónapra és egy főre számítva 300—350,— Ft. Ebből következik, hogy a tsz-tagok jövedelmi színvonala — a háztájit is beszámítva — alatta marad a termel« más területein dolgozókénak. Itt kell megemlíteni, hogy az u. n. gyenge tsz-ekben az egy főre jutó havi jövedelem, a háztájit nem számítva, 600,— Ft körül jár. Számi, tásiba kell venni még azt is, hogy a tsz-parasztság jövedelme nem garantált, nem rendszeresen folyósítják és a paraszti munkakörülmények, munkafeltételek mostohábbak, mint az anyagi termelés legtöbb területén. A népgazdaság más területein és a mezőgazdaságban végzett munka anyagi és társadalmi megbecsülésében meglévő lényeges különbéségek felszámolásának jelentős feladata még hátra van. A szövetkezeti parasztság munkájának reális mértékű anyagi elismerése nemcsak azért fontos feladat, mert az elvek ezt követelik, hanem mert ehhez jelentős társadalmi érdekek is kapcsolódnak. A meá- gazdasági termelés növelése a népgazdaság fejlődésének, az életszínvonal emelésének egyik alapvető feltétele. A mezőgazdaság fejlesztéséhez a termelés anyagi-technikai megalapozottsága mellett az is nélkülözhetetlen, hogy legyen elegendő számú, megfelelő képzettségű ás munkáját kiválóan ellátó munkaerő. Érthető okokból ezt csak akkor lehet biztosítani, ha a mezőgazdasági termelésben is érvényesül a dolgozók anyagi érdekeltsége. A parasztság életkörülményeinek javulása, közelítése a társadalom többi rétegeihez, elsősorban a mezőgazdasági termelés alakulásának függvénye. Ezért a parasztság életszínvonalának emelését alapvetően a termelésen keresztül lehet és szabad befolyásolni. Ez a mód feled meg leginkább a népgazdasági érdekeknek, az anyagi érdekeltség követelményeinek. A mezőgazda- sági felvásárlási árak emelése 2,4 milliárd forinttal növeli a tsz-ek bevételeit, azonban ennek a többlet- bevételnek megközelítően csak egy harmada válik az idén személyi jövedelemmé, kétharmada a szövetkezetek amortizációs alapjába kerül. Ahhoz, hogy a szövetkezeti gazdaságok lényegesen gyorsabb ütemben növelhessék kiosztható jövedelmüket, a mezőgazdasági termékek felvásárlási árának emelésén túl, elsősorban a mezőgazdasági termelés emelkedésével nyílik lehetőség. Ez teszi majd nyilvánvalóvá különböző dolgozó rétegek előtt is, hogy a szövetkezeti parasztság életkörülményeinek megjavítása, életszínvonalának nivellálódása nemcsak szorosan vett paraszti érdek, hanem az egész társadalom további előrehaladásának is fontos tényezője. D. N. Nyolc mérnök és tizenkét technikus Az Aranykalász jó példája Szolnok megye jónéhány termelőszövetkezetében kevés a szakember. Akadnak zöldség- és gyümölcstermelő gazdaságok, ahol a szakterületnek megfelelően egyetlen technikus sem dolgozik. Ritkaság számba megy még a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz helyzete. Itt az 5649 hold összterületen több a szákember, mint más városok közös gazdaságaiban együttvéve. Az évek során az Aranykalász Tsz vezetői a gazdaság szakosítására törekedtek. A megkezdett folyamat 1970-re fejeződik be. Nyilvánvaló, hogy a termelést csak megfelelő szakemberek irányításával lehet specializálni. Tóth Lajos párttitkár — akt szántén technikumot végzett — így vélekedik: — Nem mindegy, hogy mit, mennyiért termelünk. A gazdaságossági számításokat év közben is el kell végeznünk. Tavaly a tyúkok átlagosan 182 tojást tojtak, s egy tojás (épület amortizáció nélkül) csak 74 fillérbe került. Hiányzott a gyakorlati munka A szövetkezet agrármérnök elnöke Lakatos László látja el a főagronómúsi teendőket is. A zöldségtermelést Horváth András agrármérnök irányítja. Azelőtt a MÉK termeltetési osztályvezetője volt. vényvédelme igen fontos. A vállalat nem akart elengedni. Inkább visszafizetem nekik a 20 200 forint ösztöndíjat. Itt megbecsülnek és gyakorlatot szerzek. Laboratórium a szövetkezetben Az Aranykalász Tsz-ben gépészmérnököt is alkalmaznak. Felsőfokú technikumot végzett gyümölcstermelő, gépész, öntöző agro- nómus dolgozik itt. Többen levelező hallgatók. — A gépészmérnöki karon tanul Szilágyi László III. éves ösztöndíjasunk. A nyíregyházi felsőfokú gyümölcstermelő technikumban a kertészünk fiát, ifjabb Búzás Bálintot taníttatjuk. Hámori János, a főállattenyésztőnk most államvizsgázik a debreceni főiskolán — tájékoztatott a párttitkár. Egyedülálló a megyében: az Aranykalász Tsz-ben laboratóriumot üzemeltetnek. Ezt Baranyi József vegyészmérnök fogja irányítani. — Milyen vizsálatokat végeznek. — Talajmintát vesznek, ellenőrzik a műtrágya és a növényvédő szerek hatékonyságát. Megvizsgálják a takarmánykeverék keményítő é$ fehérje tartalmát, « tej zsírszázalékát, továbbá a gabonafélék nedvesség- tartalmát. Az Aranykalász Tsz-ben gondot fordítanak a szakmunkásképzésre is. Jelenleg hatvanhatan tanulnak a kihelyezett osztályban. (Kertészek, öntözők). Most újabb hatvan tanulót akarnak felvenni. A szakmunkásoknak 10 százalékkal több munkaegységet írnak jóvá, ha a képzettségüknek megfelelő munkát végzik. Ebben a közös gazdaságban megbecsülik a szakembereket, mert a közösség érdekében is kamatoztatják tudásukat. A gazdálkodás színvonala évről évre emelkedik, ezt a hozamok és a tagok jövedelme is bizonyítja. Máthé László Ma: „ Kisorsolták “ a vidéki vízilabda sportot ■ Butaságuk rabságában 11 A jászberényi „filmhíradó“ jelenti A karcagi üveg művesek m Sexbomba és napalm* bombr MEGYEI MOZAIK — ÚTTÖRŐKNEK megrendezték a szolnoki úttörőkásíban azoknak a plakátoknak a kiállítását, melyeknek témája hulladékgyűjtéssel foglalkozik. Az úttörők által készített legjobb plakátterveket a vállalat eljuttatta a Köny- nyűipari Minisztérium MÉH trösztjéhez. A tíz legjobb plakátterv készítője értékes könyvjutalmat kapott a MÉH vállalattól. A pályázat első dí ját Tóth János, a szolnoki Költői úti iskola tanulója nyerte. fogatos vetőgéppeí az eső előtt 50 holdon végeztek a mák vetésével; — Miért változtatott munkahelyet? — 1955-ben végeztem, mindig hivatali beosztásban dolgoztam. Hiányzott a gyakorlat, ezt jobban szeretem. A szövetkezetben 288 hold burgonyát, 350 hold zöldbabot, illetve zöldborsót, 60 hold paradicsomot és paprikát termelnek. Tavaly az Epoka fajta burgonya 174 mázsa átlagtermést hozott. — Húsz hold a szamócánk. Az idén 4—5 vagon termésre számítunk. A gyümölcsöst és a kertészetet a föld alatti nyomócsöves AC esőztető berendezéssel öntözzük. A középfokú technikumból tavaly hét fiú és lány jött a szövetkezetbe gyakornoknak. Közülük most Bana Erzsébet palántákat duggat — Szeretek itt dolgozni. A nyáron 850 forinttal kezdtünk, nekem 1000 forintom van most. Tovább szeretnék tanulni, kell a gyakorlat. „Visszafizetem az állatforgalmi ösztöndíját Kozma Mihály és felesége másfél évvel ezelőtt végzett a debreceni főiskolán. A fiatalasszony az Aranykalászba jött gyakornoknak, most üzemgazdász, tsz-tag lett, az átlagos jövedelme havi 2000 forint. A férj az állatforgalmi vállalat ösztöndíjasa volt, mire végzett, megszűnt a vállalat célgazdasága. — Diplomával a kezemben egy évig felvásárló voltam. Nem ezért tanultam. Január elsejétől itt dolgozom a tsz-ben. Növényvédő és vetőmagtermelő agronó- mus vagyok. Tetszik a munkaköröm, ezer hold pillangós, 500 hold hibrid kukorica is * burgonya nöPLAKÁTKIÁLIÍTÁS A tanév elején a Szolnok Heves megyei Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat, valamint a megyei úttörő elnökség vasgyűj',6 versenyt hirdetett a Szolnok megyei úttörők részére. A pajtások az őszi hónapokban 45 vagon vasat — gyűjtöttek össze. Azok a gyerekek, akik a legjobb eredményt érték el a gyűjtésben, resztvettek a vállalat által rendezett vetélkedőn. A vetélkedővel egyidőben vetkezeti lakás épül a varosban. Az operatív bizottság segítséget nyújt az építtetőknek a telkek biztosításával, az OTP hitelügyek gyorsabb Intézésével, az építési anyag és építőkapacitás biztosításával. zik, vagy a vetőgépekkel dolgoznak. Négy lófogatos vetőgéppel 40 holdon földbe tették a mákot. S csak az eső miatt hagyták abba a munkát Ezt a növényt az idén 100 holdon termesztik. A 860 hold borsó és 390 hold új vetésű lucerna, valamint a 300 hold cukorrépa területét is előkészítették, s amint lebet, folytatják a tavassá növények vetését. Soronkövetkező munka a fásítás, a szövetkezeti gazdák két út mentén mintegy 8 kilométer hosszúságban ültetnek facsemetéket MUNKÁJUKAT ÉRTÉKELTÉK, S A FELADATOKRÓL TANÁCSKOZTAK A vöröskereszt megyei titkársága a hét végién értekezletre hívta meg a járási, városi titkárokat. A vöröskereszt« titkárok tavalyi munkájukat értékelték, valamint a márciusban, áprilisban sorra kerülő járási, városi küldöttértekezletek előkészítéséről tanácskoztak. Megbeszélték azokat a feladatokat H, amelyek az ár- és belvízvédelemmel kapcsolatban a vöröskereszt szervezeteire, aktivistáira vár. JÓLSIKERÜLT TERMELÉSI TANÁCSKOZÁS Az elmúlt napokban termelési tanácskozást tartottak a kisújszállási Faipari Vállalatnál. Értékelték a vállalat 1965-ben végzett munkáját és megvitatták az ez évi tennivalókat A hozzászólások során mintegy harminc dolgozó mondta el véleményét illetve tolmácsolta brigádja felajánlásait javaslatait KENGYELEN IS VETIK A MÁKOT A kengyeli Dózsa Tsz- ben ezekben a napokban egy 80 holdas táblába kerül a mák vetőmagja, öt A KISLAKÁS ÉPÍTÉS SEGÍTÉSÉRE Operatív bizottság működik Jászberényben. A tizenegy tagú bizottságra az idén és a következő esztendőkben is sok munka vár. A harmadik ötéves terv időszakában ugyanis 325 családi ház és 215 társnsház illetve szöA tiszaiöldvári Lenin Tsz gazdái kihasználva a kedvező időt, szorgalmasan dolgoznak a földken. Két növényvédő repülőgép segítségével 2071 hold búzára szórtak fej trágyát A szövetkezeti gazdák egy részének a központi major víztelenítését szolgáló belvízlevezető csatorna készítése ad munkát. Mások a talaj előkészítést végFEJTRÁGYÁZÁS REPÜLŐGÉPRŐL