Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-25 / 47. szám
IMS. február 25, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TALÁLMÁNY a páncélszekrény tetején Nyolc esztendő telt el azóta, hogy Gibás Ferenc nyugdíja®, törökszentmiklósi lakos a „Mikrométer pontosságú beállítást biztosító távtartó készülék törető és őrlő-hengerpárok részére” tárgyú újítását szabadalmaztatta. A malomipari igazgatóság műszaki fejlesztési osztály- vezetője 1959. június 6-án így írt a „Licencia” Találmányokat Értékesítő Vállalatnak : „Jelenlegi megállapításom szerint a Gibás-féle távtartó készülék őrlö-hen- gerpárok részére című találmány eredményesnek mondlMtó. Ennek alapján a szabadalmi elsőbbséget az alább felsorolt országokban kérjük a találmánv bevezetésével biztosítani: USA. Kanada, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, NSZK, Anglia és Svájc." Egy hét múlva az osztályvezető még további nyolc országba kérte a találmány bejelentésének ki- terjesztését Érthető, hiszen Mikes Kálmán mérnök a budapesti Gizella malomban üzemelő EMAG-gyártmá- nyú kísérleti hengerszéken lefolytatott vizsgálatról a következőket jelentette az igazgatóság főmérnökének: *A vizsgálat tárgyát képezte: a Gibás-féle távolságtartó és a feltaláló által rovátkolt hengerpár munkájának, valamint energia- szükségletének megállapítása és összehasonlítása más hengerpárral szemben, goromba dara őrlésnél. A vizsgált munkaposzton a 10-es szitabevonaton az átmenet 26,4, az átesés 55,3 százalékkal volt több, mint az összehasonlításul választott síma GANZ-henger- pámál. Feltűnően jó még a Gibás-féle hengerpár 9,36 qjóra kiterhelhetősége az összehasonlított hengerpár 4,92 q/óra terhelésével. A késztermék minősége szemre való megítélésünk szerint egészen kiváló. A 30- as szitabevonat átmenete sok kinyerhető csírát tartalmaz." A szabadalmat rövid keresés után a törökszentmiklósi nagymalom pénztárának páncélszekrényén találtuk meg. A por szinte félig belepte mán A lakatos* aki a távolságtartót az egyik hengeréve az. I-épten-nyomon tapasztaltuk, ő a legnépszerűbb a falu, a szövetkezet vezetői között Ugyanígy Zablán sziki István, az elnökhelyettes is. Azért is, mert a falu középparasztjai közül egyedül elsőnek társult a szövetkezethez még annak idején. A BRIGÁD VEZETŐK majdmindnyájan falubeli emberek. Tiszavárkony kis település. Itt minden emberről megmondják első megszólításra, hogy melyik utcában, milyen számú házban lakik, vagy milyen ha- tárrészen van a tanyája. A falu kicsinységéből adódik, hogy mindenki ismeri egymást és nagyrészt a rokoni szálak is áthálózzák a községet. És lehetséges a komaság is. Volt is már ilyen. Mint mondják. Csabai István bácsi például hosszú ideig jobb lovat, jobb fogatot kapott társainál, mert a munkacsapatvezetőhöz jó barátság fűzte. Ezzel aztán többet kereshetett, jobban boldogult. Ilyesmi ezután is előfordulhat. De nem tendencia. Jól kereső munkának számít náluk a triőrö- zés. Szándékosan azokat osztották be ide, akik más esetekben is a törzsgárdához tartoznak. Bajzáth János takarmányos szerint: székre felszerelte, így nyilatkozott: — Nem különösebb szerkezet. Igaz, hogy a hengerek közti távolságot stabilizálja, de nálunk úgy sem nagyon változik az őrlemény szemcse nagysága. Pár hónapig fent volt, azután leszereltük. Senki sem tulajdonított neki nagy fontosságot A művezető még csak két éve van a malomnál, nem látta üzem közben, de így beszélt róla; — A gondolat jó. Feltétlen jó. Csak rugó kellene bele. Ügy jobb lenne. A feltaláló: — Hetvenhét éves vagyok. Kérem, én nem akarom ezt a szabadalmat magammal vinni a másvilágra. Higgyék el, nagyon nagy hasznát venné a malomipar. A vizsgálat eredményei nem hazudnak. Sajnos a liszt sikértartalmának megtartásával egyre kevesebbet törődnek a malmok. Ez meg is látszik a kenyér minőségén. Én Meckwart András mérnök (az első hengerszékek szerkesztője) és Hankóczy Jenő neves malomipari szakember nyomdokain jártam. Az ő elképzeléseiket próbáltam tovább fejleszteni. Sajnos, úgy látom, találmányomnak nincs pártfogója. ☆ Az illetékeseknek nem — Komaság? Az én apósom, a Gajdos, két éve költözött csak ide, de már az ősszel triőrözötl A szövetkezet kívülállókkal is dolgoztat, sőt Tószegről járnak át lányok, meg Vezsenyből is munkások. Annyi a munkaalkalom, annyit vállalhat mindenki, amennyit csak tud. Van időszak, amikor kevesebb a tennivaló Méltányos, ha ilyenkor azok dolgozhatnak, akik máskor is kiveszik a részüket a munkából. A mostani vezetőség az irreális kertészeti tervekkel felhagyott, helyette a táj- jellegnek megfelelően zöldborsót termesztenek nagyobb mennyiségben. A gazdaság vetőmagot termeszt, s ezt szánják a jövő útjának. Nagyszabású talaj- javításba kezdtek, trágyáért szalmát adnak a jószágtartóknak Termésátlagaik tavaly már több mindenben meghaladták a szolnoki járásét. Nagy siker: eredményeik alapján a második helyet szerezték meg a szolnoki járás termelési versenyében. De az igazsághoz hozzátartozik,íhogv nagyon gyenge Tiszavárkonyban az állattenyésztés. Ifjú Ács József bognár még hét deci tejet adó tehénről is tud. ártana a Gibás-féle szabadalom használhatóságáról újólag meggyőződni. — bognár — Nagyüzemek anyagi segítségnyújtása a vietnami harcosoknak A pécsi kesztyűgyárban röpgyűlésen határozták el a dolgozók, hogy vietnami műszakot szerveznek és munkájuk ellenértékét felajánlják a vietnami nép megsegítésére. Egyes műhelyrészekben már szerdán és csütörtökön megkezdték a szolidaritási termelő műszakot, amely a következő napokban folytatódik, s összesen két és félezer dolgozó vesz részt benne. A kesztyűgyáriak példájára hasonló elhatározás született a Baranya megyei építőipari vállalatnál is. Az egyik szabadszombati napon, a vállalat valameny- nyi dolgozója műszakot tart és az előzetes számítások szerint több mint százezer forinttal járulnak hozzá a vietnami alap gyarapításához. A mecseki érc- bányászati vállalatnál ugyancsak megkezdték a vietnami műszakok szervezését V. Szabó János fogatos már arról beszél, a szövetkezet megkezdte a tehénállomány minőségi cseréjét Borbély László, az elnök azt újságolja, az idén épül az új hizlalda, az új szarvasmarha istálló. A korszerű ólak sokat lendítenek az állat- tenyészeten. Sok jó elképzelésük van a tiszavárkony vezetőknek. De el is vétenek dolgokat A legnagyobbak között a tavalyi lucema-begyulladást emlegeti a falu. Pontosabban nem is gyulladt be a lucerna, mert szétrakták a kazlat még mielőtt baj lehetett volna. Most utólag a főagronómus azt állítja: esküszik, nem gyulladt volna be a takarmány. A falu az ellenkezőjét állítja. A kései igazságtevés lehetetlen. Akkor pedig — amikor ennek az ideje volt — elmulasztották. MARUDT benn istállótrágya is a majorban. És maradt néhány tanyán, közte a Csabai Istvánén, meg a Jónás Zsigmondén is. Oka: az őszi sok szállítanivaló, de a szervezetlenség is. Ezt is lássa be és fogadja el a vezetőség. Már csak azért is, mert olyasmi is történt ezen a őszön, ami újságszámba megy az utóbbi éveket tekintve TiszavárkonyNÉHÁNY ÉVVEL ezelőtt a járás körülményei még arra kényszerítettek bennünket, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodásának irányításába közvetlenül is beavatkozzunk. Intézkedéseink zöme a gaz. dasági feladatok megoldására irányult. A tavaszi kapálás megkezdésétől egy- egy tsz-főkönyvelő beállításáig szinte mindennel törődnünk kellett. Érzékeltetésül annyit hadd mondjak még el, hogy 1961—62- ben a tsz-ek vezetőinek 40 százaléka — különböző okok miatt — kicserélődött Ez a helyzet maga is sok mindent megmagyaráz. — AMIKOR a sürgető gazdasági feladatok zömét elvégeztük, éreztük, hogy tevékenységünk eléggé egyoldalúvá vált és nem lenne célravezető továbbra is az eddigi módon dolgozni. Sok közös gazdaságban az új vezetők önállóan munkához láttak, s ez már előrelépés volt. Ugyanakkor a szövetkezeti és községi pártalapszervezetek tevékenységén eléggé megbán. Tudniillik, minden talpalatnyi földet felszántottak. A tiszavárkonyi emberek legalábbis akikkel beszéltünk — nem mondtak rosz- szat szövetkezetükről. — Vezetőikről sem. — A Petőfi Tsz ha nem is hibamentesen, de elindult a fejlődés útján — mondja Baricza István, a tanácselnök. Ilyenformán a Csabai István bácsi levele nem a többség, a falu véleményének tükre. Amiben neki igaza van az, hogy a szövetkezet többre képes az idei 32 forintos munkaegységnél és eljuthat a zagyva- rékasi szintre. Ez is a ti- szavárkonyiak szándéka. A tiszavárkonyi miatyánk hát mégse úgy szól, ahogy a gúnyvers tartalmazza. Szabadon fordítva talán így: a most még közepes szövetkezetről tudják, hogy tovább juthat. S aki vállalja a mindennapos munkát, küszködést, annak már tisztességesen van kenyere, forintja ruhája náluk. Borzák Lajos látszott, hogy velük kevesebbet törődtünk és időközönként helyettük is intézkedtünk. Ezt az ellentmondást meg kellett szüntetni. Ezt sürgették az 1964 decemberében megjelenő párthatározat és az abból eredően ránk váró feladatok is. — A FALUSI és termelőszövetkezeti pártszervek munkájának segítésénél változtattunk a régebbi munkastíluson. Úgy dolgoztunk, hogy a vb, a párt- bizottság tagjai, az apparátus munkatársai és az aktívák munkájának ne csak ellenőrző, számonkérő jellege legyen. Tudtuk, hogy az örökösen hangsúlyozott ellenőrzés, a hibák folytonos kiemelése nem ösztönző az emberekre. Fel kell fedeznünk, el kell ismernünk a legkisebb eredményeket is, mert csak így adhatunk biztatást ahhoz, hogy a kommunisták és velük együtt a pártonkí- vüliek is lelkesedjenek a kezdeti eredmények gyarapításáért, lássák munkájuk értelmét és szépségét. — KEVESEBB általános tájékoztatást tartunk. Helyette megbízható helyi ismeretek megszerzésére törekedtünk és törekszünk ma is. Ezek birtokában adunk tanácsokat. Ha munkatársunk most felkeres egy községi pártszervezetet a tagjelölt felvétel miatt, nem ott akar mindent felderíteni és mindenről nyomban véleményt is nyilvánítani. Munkájához viszont már előre felkészül. elemzi a járási bizottságon meglévő adatokat, feljegyzéseket: mikor, hány tagjelöltet vettek fel abban az alapszervezetben, volt-e előzőleg törlés, visz- szautasítás miért, milyen ott a párttagság összetétele stb. — VEZETŐSÉGI ülésekre. taggyűlésekre is hasonlóan készülünk. Elsősorban a pártvezetőségi üléseken veszünk részt. A járási párt vb-tagjai is sűrűn járnak községi párt vezetőségi ülésekre. Ugyanis azokon közvetlenül halljuk, hogy egy-egy eseményt, jelenséget — vagy egy-egy ember munkáját — hogyan ítélnek meg, miből milyen következtetésekre jutnak. Segítünk a helyi körülményeket elemezni. így köny- nyebb helyesen dönteni, a határozatokat meghozni. — így nem történik meg olyasmi, ami régen többször előfordult, hogy valamiről, amivel nem lehet egyetérteni, mi is csak a taggyűléseken értesültünk, ott kellett vitatkozni a vezetőség tagjaival. Mostanában tehát mindig meghatározott céllal keressük fel az alapszervezeteket. — VOLT OLYAN jelenség, amit nem hagyhattunk szó nélkül. Elsősorban a párttitkárok feladatának megítélésekor jelentkezett ez. A közös gazdaságokban sokszor és sokan csak akkor Ismerték el, hogy ők is dolgoznak valamit. ha bankügyeket intéztek, elmentek gépalkatrészt, csibetápot beszerezni stb. A szövetkezetben végzett munkájukat pedig akkor, ha tudták, hogy melyik istállóban mennyi a fejési átlag, milyenek a tejesedények ha megszervezték a tej syors elszállítását stb. Azt például, hogy az anyagokkal va’ó takarékoskodásra nevelték az embereket, nem tartották olyan fontos munkának. Azt sem, ha éppen az alacsony fejési átlagokról beszéltek, arról, lehet-e azon változtatni, mit vállalnak esetleg a maguk erejéből az emberek a kö- rülmények javítása érdekében. — A PARTMUNKA mai legfontosabb feladatának az emberek gondolkodásbeli nevelését tartjuk. Ennek pedig egyik eszköze a pártoktatás, aminek előkészítésére tavaly már járásunkban különösen nagy gondot fordítottunk. A járási párt-végrehajtóbizottság is maximálisan kihasználta azt a lehetőséget, hogy pártiskolára, politikai tanfolyamra küldjön elvtársakat. Az utóbbi két évben tizenhatan tanultak öthónapos és egy éves pártiskoián. Nagy előny számukra a kihelyezett esti egyetem is, amelynek közel száz hallgatója van: Sokat segített az is, hogy a megyei pártiskolán az alapszervezeti reszort-felelő- sökneki tanfolyamat rendeztek. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az alap- szervezetekben is fellendüljön a pártmunká és a titkárok mellett a reszort- felelősök is dolgozzanak. — AZ ALAPSZERVEZE- TEKET is arra ösztönöztük, sőt köteleztük, hogy alaposan készítsék elő a pártoktatást Azt kértük, hogy beszéljék meg az emberekkel, ki mit és hol akar tanulni. Sőt, ha párttagokról van szó, ennél is többet tegyenek: a leendő hallgató eddigi munkáját, a politikai képzésben elértfejlődését — vele együtt — összegezzék. Adjanak módot neki arra is, hogy elmondhassa véleményét, gondjait, amelyek esetleg gátolták a rendszeres tanulásban. Ha most nem akar tanulni, hallgassák meg, mi ennek az oka. Az előkészítésnek ez a módja eredményt hozott. mert most alig volt lemorzsolódás. — EGYIK IGEN jól bevált módszerünk — amely helyett kár lenne újat keresni — a családlátogatások. Ezek azonban az utóbbi években már többnyire csak futó látogatások voltak, különösen elmélyült véleménycsere nélkül. — 1964-ben összehívtuk a kommunista szakebereket azzal a céllal, hogy velük is megbeszéljük: a párt- szervezettől, a párttagoktól sok mindenben kérhetnek segítséget. Csak egy példát mondok. Ha az öntözésnél gyors beavatkozásra van szükség, hívják az ott dolgozó kommunistákat. Szívesen vállalnak azok plusz munkát Is azért, hogy a szövetkezetek eredményei jobbak legyenek. — NYOMON KÖVETTÜK mindazt, amiben ezen a véleménycserén megállapodtunk. Ennek a folytatása az is, hogy a múlt év végén és ez év elején a termelőszövetkezeti vezetők, szakemberek a párttagokká] együtt ellátogattak hétszáz tsz-tag otthonába és beszélgettek velük, Ök is most látják, hogy mennyi jó gondolat van az emberek fejében, csak időt kell szánni arra, hogy ezeket elmondják. — EZ AZONBAN csak akkor eredményes. ha egyetlen vezető sem tartja rangon alulinak néha el ís mondani: egyik vagy másik jó ötlet valamelyik szövetkezeti tag fejében született meg. Ezt nagyon számon tartják az emberek. Minden, amit teszünk, arra irányul, hogy az emberek tudják, érezzék: velük együtt akarjuk az idei feladatainkat a lehető legeredményesebben megoldani. B. E. Ahol már a tímárra készülnek A Középtisza vidéki Vízügyi Igazgatóság központi gépműhelyében ezekben a hónapokban többszáz öntöző szivattyiit javítanak ki, hogy amikor rájuk szükség lesz üzemképesek legyenek. Egyed János az FKT 250 típusú szivattyú csapágyát cserélt Á pártmunká új vonásai A tiszafüredi járási pártbizottság tapasztalataiból Mándi Sándort, a tiszafüredi járási pártbizottság első titkárát arra kértük meg, egy interjú keretében foglalja össze, milyen módszerekkel dolgoznak az utóbbi években, milyen új vonások jellemzik munkájukat? A kérdésre adott válasz így hangzik:
