Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-25 / 47. szám

Viléq proletárjai egyesüljetek! wmmmMmm [ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG E5 A MEGYEI TANAC5 LAPJAj \ VII. évfolyam, 47, szám. Ara 50 fillér 1966. február 25„ péntek. Nem könnyű 1 •• a r a domes Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága „Mit tegyek, tanár úr kérem? Az irodalom az életem, hiszen tetszik is­merni. Kitűnő tanuló va­gyok, mehetnék más tanári szakra, de hogyan szerette­tem meg a diákjaimmal azt a tárgyat, amit magamsem kedvelek különösebben? A magyar szakra meg akár ne is jelentkezzek, azt mondják annyi a jelentke­ző. Mit tehetek?” Ezt a kétségbeesett leve­let Imre Lajos megyei ta­nulmányi felügyelőhöz írta volt tanítványa, egy túrke- vei kislány. Mit tehet való­ban valaki, akinek az élete az irodalom, de úgy érzi, túl nagy a versengés, s ha nem vennék fed az egye­temre rosszul eme neki a csalódást — Én azt válaszoltam — mondotta Imre Lajos —> vágjon neki. Ez a kislány jelentős irodalmi tudással és pedagógiai érzékkel ren­delkezik. Kitűnő tanár lesz belőle — ha felveszik. Én bízom benne. Ilyen és ehhez hasonló etetekkel most a pályavá­lasztás időszakában soroza­tosan találkozunk Mit te­gyek hova küldjem a gye­rekemet? Ezekkel a kérdé­sekkel fordulnak a járási és városi művelődésügyi osztályok pályaválasztási ta­nácsadással foglalkozó dol­gozóihoz, a munkaügyi osztályok beosztottjaihoz a szülők, az ismerősök. Jó tanácsot adni nem könnyű. Nemrégiben egy jászbe­rényi kisfiú járt a megyei tanács munkaügyi osztá­lyán. Középiskolában akart tanulni, de orvosi tanácsra abbahagyta, mert idegileg nem bírta a középiskola megterhelését. Műszerész szeretett volna lenni, fizi­kuma sem túl alkalmas más szakmára. Igen ám, de a műszerészséghez érettségi kell! Nagy tanakodás után a szerszámkészítő pályát ajánlották neki, ő el is fo­gadta, el is helyezkedett. A szerszámkészítés szép, fontos és jól fizetett szak­ma. Nem lesz oka megbán­ni a választását. A fiúkkal kevesebb a probléma. Könnyebb elhe­lyezni őket, több a csak fiúk által betölthető mun­kakör. Igaz, hogy egy mi­niszteri rendelet részlete­sen szabályozza azokat az arányokat, amelyeket egyes szakmában az ipari tanuló szerződtetésben a fiúk—lá­nyok között kötelező meg­tartani. Ez bár javít a helyzeten, az idén mégis mintegy nyolcszáz most végző általános iskolás lány lesz, akinek sem középis­kolában, sem az ipari ta­nuló intézetekbe« nem jut hely. Néhányan elhelyez­kednék a mezőgazdaság­ban, de mi lesz a többiek­kel? Mi kell ahhoz, hogy több lány tanulhasson szakmát? Először is le kell győzni a vállalatok, a szakiskolák idegenkedését. Ne csak ak­kor szerződtessenek lányo­kat, ha már fiú jelentkező végképp nincs a szakmára. Aztán — jó lenne a lányok húzódozását is leküzdeni. Akkor nem fordulna elő az a múlt évi eset, ami a GBLKA-náj éa a szolnoki Fóny-Szöv jászladányi te­lephelyén történt — egy­szerűen nem akadt lány a kötelezően lányoknak előírt helyekre. A GELKA-nál három helyre egy jelentke­zett, de az a kislány se je­lent meg a felvételi vizs­gán. És hogy Jászladány- ban ne akadna egyetlen le ány a fényképész szakmá­ra, ez szinte elképzelhetet­len. Itt a helyi szervek nemtörődömsége is közre­játszhatott Keressék tehát a lányok az ipari elhelyez­kedési lehetőségeket, mert vannak ilyenek. Reméljük, nem tipikus, de azért megírjuk tanul­ságképpen: Szolnokon, a Tisza-parti gimnáziumba a többi között három fiú érettségizik az idén. Ket­ten rádió-tv szerelői poli­technikára járnak, tanul­mányi átlageredményük 3,4. illetve 3,2. Egy tanuló asz­talosipari 5+1-est végez, átlageredménye 2,8, az sem biztos, hogy símán le tud érettségizni, de neki már érvényes szerződése van a GELKA-val, míg a másik kettő nem helyez­kedhet ott el. Ezt tudják asc iskolában és ez a tény nem túlságosan emeli azok­nak a szép szavaknak a hitelét, amelyek a pályavá­lasztásról, a rátermettek érvényesüléséről szólanak. A középiskolai továbbta­nulásban is akadnak fi­gyelemre méltó jelenségek. Porcsalmi Lajost a tovább­tanulás, a pályaválasztás ügyével foglalkozó megyei főelőadót ostromolják a je­les, a kitűnő képességekkel rendelkező általános iskolai tanulók; technikumba, szakközépiskolába akarnak kerülni. Ez érthető is, ' de a kívánatos mégis az len­ne, hogy a kiemelkedő ké­pességűek gimnáziumba és utána egyetemre menjenek. Hangsúlyosabban: elsősor­ban a kiváló szellemi ké­pességűek menjenek gim­náziumiba és utána felsőfo­kú oktatásra. Nem mind­egy, milyen lesz a tudomá­nyos — művészeti — okta­tási életünk utánpótlása. Érdemes ezen elgondolkoz­ni. Még egy érdekes jelen­ségre hívjuk fel a figyel­met: a jó előmenetel ű diá­kok közül egyre többen he­lyezkednek el az iparban, és ez örvendetes. A pályaválasztás idősza­ka van most. Tömegével érkeznek, indulnak a je­lentkezési lapok iskolák­hoz, vállalatokhoz és bi­zony lesz olyan, nem is egy, amely — visszaérke­zik. S hogy mi legyein az­után, hogy ne veszítse el a kedvét a fiatal, és ne veszítse el a fejét a szülő, hogy minden egyes gyere­künk megtalálja a helyét az életben, nem árt a sok­sok pályaválasztási kérdést állandóan napirenden tar­tani. (H. TJ Jeget csinál a „ jégtörő Mátyás* Átmenetileg visszatérnek a fagyok — Csendesebb, derültebb idő A február 1-én beköszön­tött rendkívüli enyheségei a nyugatról jött hűvös lég­hullám, a nyárias zivataro­kat követő nagy esőzések és a viharos erejű szél ala­posan megtépázta. A jég­törő Mátyás csütörtökön még nem talált jeget, tehát — a hagyomány szerint — csinál. Mégpedig hamaro­san. A Meteorológiai Inté­zet központi előrejelző osz­tályán közölték, hogy nyu­gatról ismét ciklonhajtotta, viszonylag enyhe légtöme­gek érkeznek az ország fö­lé. Tehát ha átmenetileg hoz is gyengébb fagyokat a „jégtörő Mátyás”, az eny­he időszaknak még nem kell végleg búcsút monda­nunk. Pénteken már csak né­hány helyen kell számíta­nunk kisebb esőre, a vi­haros erejű északi szél kis­sé mérséklődik. Az éjszakai lehűlés erősödik: pénteken reggel országszerte mí­nusz 1—plusz 4, — a talaj mentén, főleg a Dunántúlon mínusz 3—mí­nusz 4 fokig hül le a talaj­közeli levegő, a pénteki maximumok plusz 5—plusz 10 fok között alakulnak ki, Megrongálta az utakat az esőzés A szerdai és a csütörtök éjjeli esőzés következtében sok kár keletkezett az 1-es úton Komárom és Győr kö­zött, a 4-es úton különösen Vecsós térségében, a 2~es és az 5-ös út több szakaszán. Legrosszabbak az útviszo­nyok a 7-es úton, ahol az altalaj egyébként is elég vizenyős, s most hogy ma­gas a talajvíz-szánt, a bur­kolat alatti talaj valóság­gal szivacsként fogadja be a vizet. Nagyobb kocsik alatt szinte mozog az út. Sok kétszámjegyű főútvo­nal egy-egy szakaszáról is jelentettek kisebb-nagyobb károkat. A forgalmat azon­ban mindenütt fenntartják. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága február 24-én ki­bővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizott­ság tagjain és póttagjain kívül részt vettek a Köz­ponti Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság tagjai. A Központi Bizottság a következő jelentéseket, be­számolókat és javaslatokat tűzte napirendre: 1. Nemzetközi kérdések. Előadó: Komócsin Zol­Tegnap tartotta ülését Szolnok megye Tanácsa, amely a napirendek tár­gyalása előtt jóváhagyta a végrehajtó bizottság előter­jesztését dr. Salló Ferenc vb-tag visszahívásáról. Nyíri Béla a megyei ta­nács vb elnökhelyettese terjesztette a tanácsülés elé a tanácsi gazdaság 1966. évi tervfeladataira, az ösz- szesített és központi költ­ségvetésre vonatkozó javas­latot, valamint a végrehaj­tó bizottság által jóváha­gyott intézkedési tervet, amely a legfontosabb fel­adatokat határozza meg. Nyíri Béla hangsúlyozta, hogy 1966-ban is a gazdasági munka tő feladatát a népgazdasági egyensúly további szilárdítása, az aránytalanságok felszá­molásának folytatása, a külkereskedelmi egyen­leg és a fizetési mérleg javítása képezi. Az idén tovább kell ja­vítani a termelés és a szük­séglet összhangján. Munka­ügyi téren az idén is fél­tén, a Központi Bizott­ság titkára. 2. Tájékoztató a Központi Bizottság 1965. decem­ber 8-i határozatának végrehajtásáról. Előadó: Nyers Rezső, a Központi Bizottság tit­kára. 3. Jelentés a párt helyze­téről, javaslat a párt IX. kongresszusának ösz- szehívására. Előadó: Biszku Béla, a Központi Bizottság tit­kára. adat az eddiginél jobb munka és üzemszervezés, a technológiai és műszaki fejlesztés, az ügyvitel egy­szerűsítése. Ebben az év­ben is a legszigorúbb ta­karékosságot kell érvénye­síteni, minden területen. Megyénk idei költségve­tését az országgyűlés, a Magyar Népköztársaság 1966. évi költségvetésé­nek keretében 741 276 000 forint bevétellel és ki­adással állapította meg. Az írásos anyagban beter­jesztett terv és költségve­tési javaslat néhány jelleg­zetes vonását említette a vb. elnökhelyettes. Többek között azt, hogy miközben a termelési értéket kötele­ző mutatóként nem hatá­rozzák meg, nagy súlyt he­lyeznek az értékesítési mu­tatók teljesítésére, ezek szükséges túlteljesítésére. Ezek a mutatók kötelező előírásként szerepelnek a vállalatok tervében. Hason­lóképpen az úgynevezett OT mérleges kiemelt cik­kek is. Ebbe a körbe tarto­zik például a lakosság ré­A Központi Bizottság az előterjesztett jelentéseket és javaslatokat vita után egyhangúlag magáévá tet­te. A vitában felszólalt Ká­dár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára is. A Központi Bizottság el­határozta. hogy 1966 no­vember végére összehívja a párt soronkövetkező IX. kongresszusát. A kongresz- szus előkészítő munkálatai, nafc elvégzésére bizottsá­gokat küldött ki­száré végzet javító-szolgál­tató tevékenység is. Az ágazati beruházások idei keretszáma mintegy 24 millió forinttal maga­sabb az 1965. évinél. Az idén elsősorban a folya­matban lévő beruházásokat kell befejezni, illetőleg gyorsabb ütemben folytat­ni. Ezek között a karcagi kenyérgyár, a tervező iroda székhazá­nak befejezése, a szol­noki vízmű, a szolnoki és törökszentmiklósi csa­tornázás folytatása, a karcagi csatornázás befe­jezése jelent nagy ösz- szegű — egyenként 4—8 millió forintos — felada­tot. Az egészségügyi ágazat­ban tovább folytatódik a karcagi kórház építkezése 2G millió forinttal. Befejező­dik a kunhegyesi gimná­zium építése is, 6 millió forinttal. Tavaly év végén — terven felül — meg­kezdték a szolnoki fedett­uszoda építését. Ennek folytatására 1966-ban több mint 4 millió forintot for­dítanak. A martfűi ABC áruház építése befejeződik, a szolnokié pedig megkez­dődik. A központi lakásépítés, keretből 218 lakást kell befejezni az idén, s újabb 215 lakás építését kezdhe­tik meg. A lakások építé­sével együtt az úgyneve­zett kapcsolódó beruházá­sokat is megvalósítják a norma szerinti lehetősége­ken belül (iskola, óvoda üzlet, szolgáltató helyiség)’ Az írásos jelentés és a részletes szóbeli tájékoz­tató vitájában több megyei tanácstag résztvett. A tanács jóváhagyta az 1965. évi községfejlesztési verseny értékelését, vala­mint a társadalmi munká­sok jelvénnyel való kitün­tetését. Ezután több elő­terjesztést hagyott jóvá, majd a megyei tanácstagok interpellációs kérdéseire adott válasszal fejezte be munkáját a tanács. Négytantermes mezőgazdasági technikum épül Török szentmikióson. A régi tech­nikumi épületben a kollégium lenn, . » . i A k - iá. * W. . • V-. ­Az 1966. évi tervfeladatok, az idei költségvetés és a végrehajtó bizottság intézkedési terve a megyei tanács napirendjén Tegnap ülésezett Szolnok megye Tanácsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom