Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-22 / 44. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEBYjgJ [A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANAC* i flPifl XVII. évfolyam, 44. szám. Ara 50 fillér 1966. február 22„ kedd. Honvédelmi nevelés az Iskolában f/ orábban sokan vitat­■*- ták: kell-e honvé­delmi nevelőmunkával foglalkozni az iskolákban? S ha igen, hol kezdjék el, a kisdiákoknál vagy a kö­zépiskolásoknál? Nem lenne-e elég, ha a hon­védelmi nevelés tekinteté­ben az országosan kiépült és egyre szélesebb körben tevékenykedő Magyar Honvédelmi Sportszövet­ség szervezeteire támasz­kodnánk? És hogyha még­is bevezetik az iskolákba, mi legyen az a pontosan körülhatárolt tartalom, arheJy szerint a nevelők dolgoznak majd, s milyen formában tegyék ezt? Nem lehet-e félremagya­rázni majd ezt a honvé­delmi nevelömunkát, nem kelti-e valamiféle háborús készülődés hangulatát? A kérdések özöne me­rült fel a vitában. A szükségesség kérdése azon­ban hamar eldőlt, mellet­te súlyos érvek sorakoz­nak. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy — ép­pen a béke megőrzése érdekében erős, ütőké­pes néphadseregre van szükségünk, ez pedig el­képzelhetetlen a haditech­nika mind magasabb szín­vonalra emelése nélkül. A magasszínvonalú hadi- technika pedig megköve­teli az egyre képzettebb katonákat. Az is nyilván­való, hogy ma már nem elég, ha csupán a had­seregben kapott kiképzés­re és nevelésre számítunk, feltétlenül szükséges, hogy miré a fiatalok bevonul­nak, már rendelkezzenek bizonyos erkölcsi és gya­korlati felkészültséggel; „jóismerősként” kerülje­nek a hadseregbe. Megrö­vidül így az alapkiképzés la, és eredményesebbé, gyorsabbá válik azoknak a technikai, harcászati is­mereteknek az elsajátítása is, amelyek nélkül mo­dern hadsereg katonáit el sem lehet képzelni. K1 közvetlen, gyakorla­m j ti hasznosságon túl azonban van az iskolai honvédelmi nevelőmunká­nak egy még lényegesebb feladata. Hiszen a hon­védelmi nevelés többet jelent, mint egyszerű honvédelmi előképzést. S éppen ezen a területen kap lényeges szerepet az iskola. A legfontosabb: egy bizonyos szellem kialakítása és ápolása a fiatalokban. Nem valami militarista szemléletről, van szó, ellenkezőleg: a legkorszerűbb közösségi érzés, a szocialista hazafi - ság ápolásáról, annak a felelősségtudatnak már a gyermek-, és ser­dülőkorban történő kiala­kításáról, amelyet min­denkinek éreznie kell or­szágunk, társadalmi rend­szerünk vívmányai iránt. Annak a kötelezett­ségnek korai tudatosí­tására, hogy közős dol­gunkat mindenkinek vé­denie kell akár elvi, akár tényleges támadás éri, ez a honvédelmi nevelőmun­ka lényege, ezért szüksé­ges már az iskolában el­kezdeni. A szükségesség éivei tehát egyszersmind meghatározzák a nevelő­munka tartalmát is. Amióta az MSZMP Po­litikád Bizottsága 1961. áprilisában határozatban is foglalkozott a honvé­delmi neveléssel, szerte az országban sok helyen fokozódott ez a munka az iskolákban is. Osztály- főnöki órákon katonai témáit kerültek szóba, a történelemórákon hang­súlyosabbak lettek nagy katonai hagyományaink; szabadságharcaink, forra­dalmaink hazavédő csa­tái. A szakkörökben is megindult egy bizonyos specializálódás, különösen a technikaiakban, model­lezőknél, rádiósoknál. Kapcsolatok létesültek honvédségi alakulatokkal, s az MHS-szervezetek mindenütt komoly segít­séget nyújtanak az isko­láknak technikai felsze­relésben. szakemberek­ben. A z általános, közép-, és iparitanuló isko­lákban egyre több helyen választanak a tanári kar­ból honvédelmi felelősö­ket, akik többnyire tar­talékos tisztek. Ök dol­gozzák ki a honvédelmi nevelőmunka terveit. Már a legkisebbeknél is meg­találták a lehetőségeket: néhány általános iskolá­ban például a nótafa- szakkör tagjai régi és új katonadalokat tanulnak, néhány alsótagozatos nap­köziben történelmi és honvédelmi jellegű dia­filmeket vetítenek, úgy­nevezett „úttörő-honvé­delmi versenyeket” és járőrversenyeket szervez­nek a katonaság és az MHS közreműködésével. A felsőtagozatosok lakta­nyalátogatásokon vesz­nek részt, úttörőösszejö- veteledket kiváló honvé­dek, tisztesek és tisztek látogatják, akik élmény- beszámolókat tartanak. És ami szinte valamennyi is­kolában közös: az alkot­mányban lefektetett hon­védelmi kötelezettség is­mertetése és magyarázata csaknem mindenütt sze­repel az osztályfőnöki órák téma terveiben. Sorolhatnánk még ter­vezett és megvalósított ötleteket: tapasztalatok­ban már most sincs -hi­ány. A feladat azonban az, hogy a honvédelmi nevelőmunka egységes formáját és módszerét alakítsuk ki, egy általá­nosan bevezethető gya­korlatot. Az egyre hal­mozódó tapasztalatok ezt már a közeljövőre ígérik. Sz. J. • • Uvegtetős folyosót kap a szolnoki Vöröscsillag Mozi Még az idén elkészül az MTS székhaza — Huszonnégy kétszobás kis épület a KISZ vezetőképző-tábor lakóinak Az elmúlt évek gyakor­latától eltérően a szolnoki Építőipari és Javító Válla­lat már januárban meg­kapta a kijelölt munkák dokumentációit. Ez nagy­ban megkönnyíti a felké­szülést. Sajnos az Ingatlan- kezelő Vállalattal hitelfe­dezet hiányában nem köt­hettek szerződést. Ezzel magyarázható, hogy a Thököly úti és a Magyar utcai emeletráépítés határ­ideje eltolódik és csak ké­ső nyáron kezdik meg a munkát. Korszerűsítik a Ságvári úti bölcsődét és még ebben a negyedévben átadják az MTS új székházát, amely­nek építése még tavaly kezdődött. Ugyanakkor má­jus elsejére 12 lakás elké­szül a Keskeny János utcá­ban is. Május 1-ig a szolnoki Ti- sza-ligetben huszonnégy két szobás kis épület készül el, melynek a KISZ vezeíő­‘ képző tábor résztvevői lesz­nek lakói. Korszerűsítik a szolnoki Vöröscsillag Mozit. Megnagyobbítják a gépter­met, illetve a bejárat mel­letti eddig fedetlen folyosó­részt üvegtetővel borítják be. Korszerűsítik az MTH szakiskola régi kollégiumát is. Többek között gázfű­tést szerelnek be. A válla­lat éves terve 19 millió fo­rint, egy millió forinttal több, mint a múlt évben volt. Már teljes magasságában emelkedik a megyei tanács tervező irodájának épülő új székháza Szolnokon, — amelynek földszinti részén a Képcsarnok Vállalat ki­állítóterme nyílik meg. Önjáró uszályok a Tiszán ? A MAHART szolnoki ha­jóállomásától kapott tájé­koztatás szerint a múlt év­ben 47 ezer személyt szál­lítottak a Tiszán. Amikor a vízállás és az időjárás megengedte hat-hét uszály- lyal szállították a homokot és a kavicsot Szolnok kör­zetében, amelyből 175 700 mázsát raktak ki. Ugyan­akkor 146 ezer mázsa kö­vet úsztattak le az ország észak-keleti részén fekvő kőbányákból a középtisza- vidéki partbiztosításokhoz. A sajtó már korábban hírül adta, hogy önjáró úgy­nevezett Z-uszályokat pró­bálnak ki a Dunán. Ezek az úszóegységek negyven vagonosok, 10—12 kilomé­teres sebességgel haladhat­nak a folyóval szemben. Az új konstrukció előnye, hogy mozgékonyabb, ami külö­nösen előnyös a kisebb fo­lyókon. A MAHART vezér- igazgatósága hivatalosan még nem közölte, de lehet, hogy a Tiszán is megjelen­nek majd az ilyen típusú uszályok. Műtrágya­szórással megkezdték a munkát a mező- gazdasági repülőgépek Hétfcín reggel a Héld Ál­lami Gazdaság gabonatáb­láin a repülőgépes növény­védő állomás két gépe hozzá­fogott a műtrágya kiszórá­sához. A gazdaságokban 46 százalékos hatóanyagú kar- bamidos levéltrágyázást al­kalmaznak. Holdanként 50 kilogrammot szórnak ki, mely 110 kilogramm péti­sónak felel meg. Szolnok megye állami gazdaságai 40 300 hold nö­vény védelmére szerződtek a repülőgépes szolgálattal. Ha Héken végeznek a gé­pek, a többi állami gazda­ságban folytatják a mun­kát A fejtrágyázás befejezése után a gabona és a rizs gyomirtását, a lucerna nö­vényvédelmét, majd az alapműtrágyázást is repü­lőgépekkel végzik. Zipsáras bukósisakokat készítenek Szolnokon A bukósisakbélés készí­téséről híres szolnoki Hul­ladék és Helyianyag Fel­dolgozó és Javító Ktsz az idén a hagyományos for­ma mellett újtípusú, zip- záras sisak bélést is készít Ez sokkal munkaigénye­sebb, mint a hagyományos forma, amit az is bizonyít hogy míg a hagyományos bélésekből 390—400 dara­bot csinálnak naponta, eb. bői csak 260—270-et. Való­színű, a motorosok meg­örülnek az új típusnak: MEGYEI Tovább mélyítik a Nagykörű —9-es fúrást Az Alföldi Kőolajfúrási Üzemtől kapott tájékoztató szerint a Nagykörű—9-es fúrásban már 1800 méterig hatolt le a fúrófej. — A munkát azonban tovább folytatják, mivel a föld­gázt tartalmazó rétegek körülbelül 2300 méter mélységben vannak. Az említett rétegek eléréséig elég kemény homokkőn és agyag-márga rétegeken kel] áthatolni. Ha itt végeztek a mun­kával, a fúróberendezést Hajdúszoboszlóra viszik, majd innen ismét vissza­térve Fegyvernek környé­kén kezdenek újabb fúrást. A kutatóberendezések több mint fele Szeged térségé­ben üzemel, ahol az úgy­nevezett szegedi medence rétegeit „vallatják”. A gazdáit az egész évi munkáért kapott pénz je­lentős részét takarékba te­szik. Januártól 44 millió forintot helyeztek letétbe a falusi OTP kirendeltségek­ben, a takarékszövetkeze­teknél és a postahivatalok­ban. A thrrsfWdvSTl Uentn és a mezőhéki Táncsics Tsz-e« tagjai több mint három­három millió forintot tet­tek takarékba. Az Orszá­gos Takarékpénztár kiren­deltségei a nagyobb szövet­kezetek zárszámadásakor „vándor” fiókokat létesítet­tek és a helyszínen nyitot­tak takarékbetétkönyveket az art Isénvlőknete KROKIKA Szolnokon már leálltak a szivattyúk Február 20-ig a szolnokiak is sokat szenvedtek a kerteket és a házakat elöntő talajvíztől. A szolnoki tűzoltók 412 üzemórán át öt 800 liter/perc teljesítmé­nyű kismotorfecskendővel szívatták el az elöntött telkekről a talajvizet. Ez alatt mintegy 1000 köbmé­ter vizet juttattak a levezető csatornákba. A legerősebb talajvíz feltörés a Dembinszky, a Kőmíves, a Delta, a Cserép, a Hant és az Orgona utcákban volt. A kritikus időszakban az említett szi­vattyúkon kívül egy 2500 liter/perc kapacitású Hor- tobágv szivattyú is besegített az épületeket rongáló talajvi mihamarabbi elszí válásában. Tizennégy féle sütemény — jó minőségű kenyér A kisújszállási tanács végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén tá­jékoztató jelentés alapján értékelte a karcagi sütő­ipari vállalat he­lyi kirendeltségé­nek munkáját. A kirendeltség négy termelő üzem­mel, nyolc sütő­térrel biztosítja a város lakóinak kenyérrel való ellátását, illetve két kisebb üzem kimondottan cse­rekenyér és bér- sütéssel foglalko­zik. A péksüteményt — ebből 14 féle kapható az üzle­tekben — Karca­gon készítik és zárt gépkocsiban szállítják aszom, szád városba. A vb úgy értékelte, hogy az utóbbi időben sokat ja­vult a kirendelt­ség munkája. A kenyér és a sü­temény minősé­gére, tárolására, illetve szállításá­ra nagy gondot fordítanak. — Az idén a központi sütőüzemet még az első félévben a jelenlegi szén­tüzelés helyeit olajfűtő berender zéssel látják eh „Vándor“ OTP kirendeltségek a zárszámadásokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom