Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

19*®. február 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tavalyinál 30—40 százalékkal több gyümölcsöt és zöldséget hoznak forgalomba Szolnokon Megszervezik a munitaskerüetek ellátását Lapunk január 9-i szá­mában részletesen foglal­koztunk Szolnok város zöldség- és gyümölcsén irtá­sával. Megírtuk, hogy a termelő üzemek — szövet­kezetek, állami gazdaságok — nagy mennyiségű árut ajánlottak fel a kereskede­lemnek. Sürgettük, hogy az ajánlatot termelési és szál­lítási szerződésekkel rea­lizálják. Most ismét felke­restük az érdekelt szerve­ket, megkérdeztük milyen intézkedéseket tettek a megyeszékhely ellátása ér­dekében. A szolnoki földművesszö­vetkezetnél Farkas Kálmán kereskedelmi osztályvezető kötetnyi szállítási szerző­dést mutatott. Állami gaz­daságokkal, tsz-ekkel és MÉK-kel kötötték azokat. A tavalyi forgalomhoz ké­pest az idén 30—10 száza­lékkal több zöldséget és gyümölcsöt értékesítenek. A burgonya egyik leg­fontosabb élelmezési cikk. A Héki-, Középtiszai-, Jászberényi Állami Gaz­daság, valamint a szol­noki Lenin, a tiszainokai Szabadság és a török­szentmiklósi Aranykalász Tsz 50 vagon, a MÉK 120 vagon burgonyái szállít az fmsz-nek. Az fmsz boltok mintegy 111 vagon vegyes zöldség­félét Igényelnek. Ebből 84 vagonnyit a termelő üze­mekkel már lekötöttek. A többit a MÉK szállítja. Négy állami gazdaság és hét termelőszövetkezet hoz zöldségféléket az fmsz-nek. A tiszainokai Szabadság Tsz 50 vagon zöldség és 200 ezer tojás szállítását vállalta. — Paprikából ezer má­zsa az igényünk — mondta az osztályvezető —, de 1500 mázsára szerződtünk. A pa­radicsomnál hasonló a helyzet. Nem félünk az árutól, majd piacot kere­sünk neki. A Szolnoki Állami Gaz­daságból nagy mennyiségű primőrárut is várnak. A gyümölcsellátás a ko­rábbi éveknél jóval bizta­tóbb. Azelőtt a Sur jáni Ál­lami Gazdaság csak Buda­pestre szállított. Most nyolc fajtából 21 vagonnyit ad­nak a szolnoki fmsz-nek. — Az őszibarack mindig hiánycikk volt a városban — tájékoztatott Farkas Kál­mán. — Tavaly nagy nehe­zen 150 mázsát tudtunk szerezni. Most Surjánból 500 mázsára szerződtünk, 200 mázsát a MÉK szállít. A szövetkezetnek 2540 mázsa sárga- és görög­dinnye igénye van. Mégis 4100 mázsára szerződtek. Erre is keresnek, s oizo- nyára találnak is vevőket. A szolnoki fmsz 11 zöld­ség-gyümölcs boltot üze­meltet a városban. A Vosztok úton, a Petőfi — Beloiannisz utca sar­kán és Fenyő étterem mellett reprezentatív idény pavilonokat állíta­nak fel. Ezek tavasztól késő őszig nyitva tartanak. A város több pontján mozgóáruso­kat állítanak be. Több he­lyen úgynevezett házi bol­tokat akarnak nyitni. A szerződés szerint a ter­melő üzemek meghatáro­zott boltokba maguk szál­lítják az árut. Surjánból az fmsz hozza el. A gazda­ságoknak is előnyös ez, mert megka^ák a nagy­kereskedelmi árrést. örvendetes, hogy a ko­rábban leküzdhetetlennek látszó bürokratikus aka­dály Is elhárult. Az üzle­teknek szállított áru nem számított bele a tsz-ek terv­teljesítésébe. A MÉK veze­tőinek rugalmasságát di­cséri, hogy megoldották ezt a problémát. Jó hír a szolnokiaknak: az Ady Endre utcán — a hentesüzlet helyén — kor­szerű tejtermék és füstölt hús boltot nyit az fmsz. Tejterméket a megye fmsz-ei, füstölt árut a Sur- jáni Állami Gazdaság szál­lít ide. Ha a helyiség ki­ürül, az fmsz egy hónapon belül megnyitja az új bol­tot A Szolnok megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalatnál Csepregi József áruforgalmi osztályvezető tájékoztatott bennünket. A 25 szolnoki boltjukba a szolnoki Vörös Mező és s Lenin Tsz, a szajoli Vörös Csepel Tsz és három álla­mi gazdaság szállít zöld­séget, gyümölcsöt. A MÉK- kel, és a szajoli fmsz-el szocialista szerződést is kö­töttek. Közösen tartanas árubemutatókat. A szajoliak a földi ep­ret papírtálcába „kisze­relve” szállítják. A bur­gonyát 1—5 kilós zsákok­ba szintén előre csoma­golják. A Csemege Kereskedel­mi Vállalatnál Duda Mi­hály üzletvezető a szolnoki Vörös Mező Tsz-től és s Surjáni Állami Gazdaság szajoli üzemegységétől vái árut. A gazdaságokkal igen jó a kapcsolatuk. Az állami gazdaságok Igazgatóságán Tavaszi Já­Vffifc a borsói Szolnok megyében A kellemes, napos idő felmelegítette a talajt. S a mák vetése után megkezdő­dött a zöldborsó vetőmagjá­nak földbetétele is. Megyénk legnagyobb zöldborsó, zöld­bab termesző körzetében, a tiszakárkony—vezsenyi ho­mokos részen elindultak a vetőgépek. nos főkertész elmondotta, hogy Szolnok város ellátá­sára öt állami gazdaság szállít zöldséget-gyümölcsöt Többek közt 900 mázsa új- burgonyát, 50 ezer csomó karalábét, 12 ezer csomó retket, 150 ezer fej salátát és fél millió primőr zöld­paprikát hoznak. Zöldség­félét egyébként 1300, gyü­mölcsöt 2300, csemegesző­lőt 200 mázsányit szállíta­nak. A szolnoki városi tanács kereskedelmi csoportja is igen hasznos szervező mun­kát végzett. Felmérte a piaci igényeket, harminc tsz vezetőivel tárgyaltak. A Pest megyei törteli tsz az Abonyi úton zöldség­üzletet nyit és piaci stan­dot is létesít. Baromfit és tartósított árut is hoz­nak Szolnokra. Dicsérendő, hogy a ta­nács szívügyének tekinti a munkáskerületek ellátását és lépéseket tett ez ügy­ben. Tárgyalások folynak a vásárcsarnok építéséről, ehhez az érintett tsz-ek is hozzájárulnak 25—30 ezer forinttal. Szó esett a ter­melőszövetkezetek minta boltjának építéséről. A megyeszékhely lakos­sága érdekében határozott intézkedések történtek. A helyzet igen biztató. Min­den szervnél jó szándék­kal, segíteni akarással ta­lálkoztunk. A szállítások gyakorlati lebonyolítása nem könnyű feladat, de minden bizonnyal ez is megoldódik. Évek óta egyhelyben to­pog Nagykörűben a nö­vény — elsősorban a gyü­mölcsfa — védelem és te­lepítés. Minden eddigi pró­bálkozást most végre siker koronázott. A községben február • 18-án S7ázt(7 taggal meg- I alakult a növényvédő tár­Bodóczy Sándor igazgató- főmérnököt úgy ismerték meg Martfűn, mint a fá­radhatatlanul szorgalmas, a munkának élő vezetőt Egy idő óta azonban már nem­csak így ismerik. Ma már más tulajdonságai, a mun­kássorból — a munkásosz­tály bizalmából — felemel­kedett vezetőhöz nem mél­tó fogyatékosságai képezik szóbeszéd tárgyát, egykori szorgalma, fáradhatatlansá­ga helyett E szóbeszédek sajnos nagyrészt megalapo­zottak. A martfűi Tisza Cipő­gyár dolgozóinak már rég­óta az a véleményük, hogy újítaná főleg annak érde­mes és anyagilag az jár jól, aki „közel ül a tűzhöz’. Ilyen légkör azonban semmi esetre sem alkalmas arra, hogy a megye legnagyobb könnyűipari üzemében az újítók képességeinek meg­felelően fejlődjön az újító mozgalom. Az újítási kedv hanyatlá­sát bizonyítja az utóbbi két esztendő. Tavaly eJőti még majdnem hat és fél millió, tavaly már csak va­lamivel több mint három­millió forint népgazdasági eredmény származott a ci­pőgyárban a jó ötletek nyo­mán. A gyanú, amely eddig is az egyszemélyi elbíráló az igazgató-főmérnök pár­tosságára, részrehajlására terelődött, ma már beigazo­lódott Bebizonyítható Bo- dóczy Sándor kapzsisága és jogtalan haszonszerzése az újításokkal kapcsolatban íme a példák: Makula Károly vegyész­mérnököt tavaly azzal bíz­ta meg Bodóczy Sándor igazgató-főmérnök, hogy sulás. Az fmsz égisze alatt működő társulás tagjai el­határozták, hogy rövidesen pótolják a lemaradást és hozzáfognak a gyümölcs­fák telepítéséhez. Tapaszta­lat szerzése céljából a tár­sulat választott vezetői a jövő héten Túrkevére lá­togatnak. kísérletezzen ki körülbelül 0,35-ös fajsúlyú kemény mikroporózus anyagot. A vegyészmérnök teljesítette főmérnökének kérését és rövid idő alatt sorozatban gyárthatták. A meglepetés akkor érte, amikor decem­berben kifüggesztve látta a „Golf cipő új eljárással” tárgyú újítást. A javaslat­ban pedig azt olvasta, hogy az újítás külön e célra ké­szült kemény mikroporózus köztalp segítségével oldha­tó meg. Az 1965. XII. 18- án az 5006-os naplószám alatti újítás benyújtója Bo­dóczy Sándor volt. Maku­la Károly tevékenységéről és eredményéről hallgatott a főmérnök. Az önérzetében és jogai­ban sértett vegyészmérnök az újítási előadónál beje­lentette társszerzői igényét. Ezt Bodóczy Sándor rossz néven vette, majd mégis beleegyezett abba, hogy Makula Károly „közremű­ködő” legyen az újításban. Kiss Lajos vezérigazgató intézkedése azonban a ren­deletiek üszteletbentartását biztosította, amikor 1966. január 29-i Könnyűipari Minisztériumba küldött le­velében a következőket ír­ja: „...a kifüggesztés alatt érkezett fellebezés alapján Makula Károly nem lehet közreműködő, hanem társ­szerző.” Hasonló sérelem érte Stanga István vegyésztech­nikust, gumigyári technoló­gust Neki is Bodóczy Sán­dor javasolta, hogy folytas­son kísérleteket mikroporó­zus hasíték és gumikrupon összevulkanizálásáira. A mű­vezető megoldotta a fel­adatot, az így nyert talp tapadási szilárdsága meg­felelő volt. Maczó László vegyészmérnök viszont azt a feladatot kapta a főmér­nöktől, hogy tovább növel­je az elért ragasztási szi­lárdságot? Megoldotta. Ezt az újítást is Bodóczy Sándor nyújtotta be. 1966. I, 13-án beadott 5022-es naplószám alatti újításából azonban Maczó László kimaradt és Stanga István is csak közreműkö­dő Ihletett. Maczó László emiatt reklamált, s a fő­mérnök mivel más válasz­tása nem volt, közreműkö­dőként végül is őt is „elfo­gadta”. Az igazgató-főmérnök harmadik „újításéval” min­den eddigit felülmúlt. Fo­dor Sándor és Lantai Fe­renc még 1964. március 23- án benyújtották a vállalat újítási megbízottjának 4546-os naplószám alatt s felsőrészszabászat átszerve­zésére tett javaslatukat A nagy horderejű üzemszer­vezési feladat végrehajtha­tóságának elbírálására egy brigád alakult, amely 1964 június 25-én jelentette a vállalat vezetőségének, hogy a szervezési intézke­dés kisebb módosításokkal megfelelő és megoldható. Bodóczy Sándor 1965. jú­nius 19-én azzal utasította el az újítást, hogy: „annak megvalósításához nincsenek meg az előfeltételeink. Ez1 a nagyméretű átszervezést termeléskiesés nélkül nem tudjuk megoldani, ezert nem kívánjuk megvalósí­tani.” Ugyanez az újítás 1965. december 18-j bejegyzéssé. 5005-ös számmal immár másodszor szerepel a nap­lóban. Bodóczy Sándor ne- v' . Hogyan lehet ez? Egy­szerű. A főmérnök betegsége idején tavaly augusztus 39- án magához hívatta a kór­házba az egyik újítót, Fo­dor Sándor szb-titkárt. El­mondta az elképzelését, hogy a felsőrészszabászat átszervezésénél milyen mó­dosításokra lenne szükség. Majd arra akarta rávenni Fodor Sándort, hogy az el­utasított újítást most már betten adják be. A szak­szervezeti bizottság titkára azonban nem nyújtott se­gédkezet Bodóczy Sándor ilyenfajta újításához. Újítási ügyein túl sok más intézkedése is — a hűbériül magatartás meg­annyi jeleként — felhábo­rodott szóbeszéd tárgyát tépezik. Ifjabb Bodóczy Sándor t. az igazgató-főmérnök fiát kész lakás várta, amikor megnősült Nagyon jó ál­lapotban volt a lakás, még. is a padlós szobát parket­tássá varázsolták, a fürdő­szobába villanyboyler ke­rült a régi vízmelegítő he­lyére. Az egyéb átalakítá­sokkal együtt ez tíz-ti zen­ötezer forintjába került a vállalatnak. Nem egy fiatal házaspár esztendőket is kénytelen külön lakva — férfi- és női munkásszállá­son — kihúzni, amíg vala­milyen lakáshoz Juthat. Alig hihető, hogy ifjabb Bodóczy Sándor ilyen sze­rencsés, ha történetesen nem a főmérnök a papája. Ifjú Bodóczy Sándor érettségi után körülbelül egy évig dolgozott a cipő­gyárban, mint betanított munkás, majd bevonult ka­tonai szolgálatra. Amikor leszerelt, rövidesen segéd­művezetővé lépett élő. Nem sokára rá az ipari tanuló intézet tanműhelyének lett a vezetője. Igaz, hogy idő­közben technikumi tanul­mányait végzi és munkájá­val nincs különösebb baj. de jogos a kérdés: akkor is ilyen gyors lenne az előmenetele, ha nem az Igazgató-főmérnök lenne a papa? Sok más, hozzá ha­sonló, vagy nála még ráter­mettebb, jobban képzett, nagyobb tapasztalattal ren­delkező szakember életút­ját látva jogos a feltétele­zés, hogy nem. Bodóczy Sándor igazgató- főmérnök körül hosszú évek alatt olyan légkör alakult ki a Tisza Cipő­gyárban, amelyben szinte minden jó kezdeményezés halálra ítéltetett, ha az nem tőle származott. A műhelyekben végrehajtott legapróbb legjelentéktele­nebb intézkedéseket is szá­mon kérte, ha azt előzőleg nem jelentették neki. Az üzemből ezért még a se­gédművezető is előbb a fő­mérnökhöz szaladt tanácsot kérni, mielőtt egy gépet fél méterrel odább akart vitet­ni. Sokszor és jogosan — de hasztalanul — bírálták durva, agresszív magatar­tásáért is. Igaz tehát, hogy a cipőiparban eltöltött sok­sok év alatt nagy gyakorla­ti tudásra, sok tapasztalat­ra tett szert, de mindezt nem tudta gyümölcsöztet- ni az igazgató-főmérnöki magaslaton. Vezetési módszereinek láttán felettesei nern hunytak szemet, számtalan­szor kapott már szigorú fi­gyelmeztetést, a járási párt­bizottságtól pedig kemény kritikát. A figyelmezte­tések és jótanácsok azon­ban csak rövid időre térí­tették jobb belátásra. Továbbra is magán viseli a néhány kiragadott pé.- dankkal jelzett hűbérúri vonásokat. Úgy tűnik, ma már teljesen megfeledke­zett arról, hogy a munká­sok soraiból, dolgozótársai bizalmából emelkedett ve­zető állásba. Ma már nehe­zen tudna azzal elszámol­ni. hogyan sáfárkodott osz­tályának bizalmával. Bognár János — m. 1. — A mezőtúri Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet az idén is tovább bővíti exportját. Az európai megrendelések mellett egy tengerentúli amerikai megrendelő igényelnek kielégítésére két egyenként 12 négyzetméteres 100 ezer csomós ha­gyományos mintájú perzsa szőnyeget készítenek. A mezőtúriak azonban az ex­port mellett a belföldi fogyasztókra is gondolnak. Belföldi piacra készül töb­bek között a képünkön is látható 50 ezer csomós modern mintájú perzsaszőnyeg is Wövény védelmi társulás alakult Nagykörűben Az újítások hűbérura

Next

/
Oldalképek
Tartalom