Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

VUáq proletárjai egyesüljetek! (a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIL évfolyam, 7. szám. Ara 80 hiiér 1966. január 9., vasárnap. Hit jelent gazdának lenni ? Ú jra meg újra hangoz­tatjuk azt az alap­szabályban is rögzített, sar­kalatos tételt, hogy a ter­melőszövetkezetek gazdái a tagok. Nem az elnöké, nem a vezetőségé, nem ezé vagy azé a hivatalé, szer­vé, tehát a nagyüzemi tár­sas gazdaság, hanem a ben­ne tömörült embereké. De hát mit is jelent ez azok­nak a szempontjából, akik nem viselnek tisztséget, nincsenek vezető beosztás­ban? Gyakran találkozunk azzal a véleménnyel, hogy a tago­kat semmi más nem érdekli, csak a jövedelem. Hiaba próbáljuk — mondja egyik­másik termelőszövetkezetei vezető, szakember — rá­venni a tagokat, hogy tö­rődjenek a közös ügyekkel, nem sikerül. S ha megkér­dezzük tőlük, miért nem mutatnak nagyobb érdeklő­dést a szövetkezeti gazdál­kodás fontos kérdései iránt, akkor rendszerint így fe­lelnek: „azért van elnök, agronómua, főkönyvelő, ve­zetőség, hogy irányítsa a szövetkezetét Az 6 köteles- ségük gondoskodni arról, hogy rendben menjen min­déit jó legyen a részese­dén, e jövedelem A közügyek iránt a tsa- •kbeo helyenként megmu­tatkozó érdektelenség, kö- stőBabösség egyik oka feltét­lenül az, hogy vannak oiyan tagok, akik nem ve­szik figyelembe: a jogok mellett kötelezettségek is léteznek. Az ilyen emberek meglehetősen furcsán értel­mezik azt, hogy ők a gaz­dái a szövetkezetnek. Gaz­dáknak tartják magukat abban az értelemben, hogy minden jövedelem az övék. Hivatkoznak gazda mivol­tukra akkor is, ha több munkaegység jóváírását, na­gyobb részesedést követel­nek valamilyen munka el­végzéséért. S figyelemre méltó, hogy sokszor nem a legszorgalmasabb, nem a leglelkiismeretesebb terme­lőszövetkezeti tagok hangja a legerősebb. A követelő­zők között elsősorban azo­kat találjuk, akik nem to­longanak, ha munkáról van szó. A mikor még egyénileg ■** gazdálkodtak a mai tsz-tagok, nemcsak arra volt gondjuk, hogy minél többet kivegyenek a gaz­daságból. Jól tudták, és tudják ma is, hogy a biz­tonságos gazdálkodáshoz nélkülözhetetlenek a kellő anvagi feltételek. A néhány holdas parasztembernek is megvoltak a maga rendsze­resen visszatérő kiadásai, '"nílett gondoskodni külön­béin eszközökről, szerszá­mokról. vetőmagról, nő­vén vvéd őszeiről és így to­vább. Nem lehet úiság a naras7temhernek az sem, how tartalékolni kell. még- onriifr minél többet, annál iohh hiszen hekövei kozhet- nek kellemetlen meglepeté­sek- amelvek csökkentik a 'ö vedel met. Kézenfekvő, hnerv ígv van ez a termelő- czövel-k-e-ze+hen is. Ezért ér­telmetlen dolog, ha valaki ezt, követeli, hoov ne való­sítsanak men és szerit beru- Mzásnknt. ne tartelékoUa- nak hanem osszanak ki mindpnt. nem gondolva a hnlnnvrá. Gazdának, jő gazdának twmi egyebek között azt is jelenti, hogy a mindennapi munkában igyekszünk ele­jét venni a pazarlásnak, megszüntetjük a fegyelme­zetlenséget, a közös vagyon herdálását. Nemcsak joga, hanem mindenekelőtt sa­ját érdekében való köteles­sége is ez a szövetkezet va­lamennyi tagjának, hiszen jóléte, megélhetése függ at­tól, mennyire eredményes e gazdálkodás. S nem igaz, hogy azok, akik keveset vagy nem eléggé lelkiisme­retesen dolgoznak, csak sa­ját maguknak okoznak kárt. Az ő hanyagságuk, mulasztásuk miatt esetleg igen jelentékeny bevételektől esik el a termelőszövetke­zet. Ha gazosabbak a ka­pásnövények, kisebb lesz a termés, ha gondozatlanok az állatok, akkor csökken a hozam, ha pazarolják a ta­karmányt, akkor drágább a hizlalás. Mindez károsan befolyásolja a termelőszö­vetkezet jövedelmét, s ter­mészetesen csökkenti a ta­gok között szétosztható ré­szesedést is. S zokták mondani, hogy a termelőszövetkeze­tek gazdálkodása ma már annyira sokrétű és bonyo­lult, a tsz működésének as áttekintése olyan felké­szültséget igényel, hogy a: iskolázatlan tagok nem is tudnak érdemlegesen be­leszólni a legfontosabb kér­dések eldöntésébe. Kétség­telen, hogy a főagronómus vagy a főkönyvelő, tartha olyan tájékoztatót, beszá mólót a tagságnak, ami bő: nem sokat ért a hallgató ság. Valóban nem minder termelőszövetkezeti tag var tisztában azzal, hogy mi képp számítják ki a külön féle takarmányok fehérje értékét, mit jelent a hal mozott bruttó termelési ér ték, vagy a redukált szán tó. Mégsem igaz, hopj nem lehet bevonni a tage, kát a nagyüzemi társa, gazdálkodás legfőbb kérdé seinek a megvitatásába Minden termelőszövetkezet ben van lehetőség arra hogy feltárják az összefüg géseket az ország, a teime lőszövetkezet és a tsz-taf érdekei között. Ha méf nem értik meg mindig i korábban idézett és a hoz zájuk hasonló szakkifejezé seket, fogalmakat, akkci azok nélkül magyarázzál meg a vezetők, hogy véle ményük szerint miért, és mit kellene tenni az ered- ménvesebb gazdálkodás ér­dekében. S ne csak ezi mondják el, hanem kérje­nek véleményt a taqoktó, Is. Lehet, hogy ezek a vé­lemények nem új szerű ek nem naev horderejűek, sői az is előfordulhat, hogy nem helyesek. Ez sem ok azonban arra, hogy az el­nök. vagv a szakemberek ? tagok megkérdezése nélkül döntsenek, határozzanak Ha így tennének, akkor ők maguk hátráltatnák azt s folyamatot, amelyek ered­ményeként a tagok felelős­ségteljesen gondolkodó, jd gazdáivá lesznek a szövet­kezetnek. Olyan emberekké, akik egyaránt fontosnak tartják a jogokat és a köte­lességeket. s minden tehet­ségükkel, erejükkel a szö­vetkezet felvirágoztatását fáradoznak a. r. Korszerű művelődési házat építettek Csépán Ma: Hogyan f * a, foe -&S üoujozg p5j lehet megoldani (Tudósítónktól) Üj művelődési létesít­ménnyel gazdagodott a kun­szentmártoni járás. Hosszú huza-vona után, január 7-én, pénteken megtörtént a csépai művelődési ház műszaki átadása. A község központjában, a régi és el­avult kultúrház mellett épült a korszerű létesít­mény, a szolnoki Építési és Szerelőipari Vállalat kivitelezésében. — 1962-ben fogtunk a tervezéséhez — emlékezik vissza Kengyel László vb titkár. — Két év múlva, 1964. júliusában kezdődött az alapozási munka. Több mint egymillió forintot for­dítottunk községfejlesztési alapból erre az építkezésre. Bizony nehéz volt ezt ki­gazdálkodni, öt évig tarta­lékoltuk a községfejlesztési alapot. Az épületben szín­ház- és táncterem, könyv­tár és olvasó, klubszobák, öltözők és vetítőiülke is rendelkezésre áll. — Mikorra tervezik az ünnepélyes megnyitást? — A felszerelést megyei támogatással már megvá­sároltuk, azonban az épület környékét még szeretnénk rendbehozni. Elkészült a parkosítási tervünk, így minden bizonnyal májusban már birtokba vehetik a csépaiak. L L. Szolnok zöldség- és gyümölcs ellátását ? (disk a 3. oldalon) Őzikék a bejárainál Megnyílt a Kolozsvári úti bölcsőde Szolnokon Szombaton délelőtt a megyei és városi vezetők részvételével ünnepélyesen megnyi­tották az új bölcső­iét Szolnokon a Ko­lozsvári úton. — Á megnyitón jelen voll Fodor Mihály elv­társ, a megyei ta­nács vb-clnö-ke. — A bölcsődét Jávorszky József dr., a megyei tanács vb egészség- ügyi osztályának ve­zetője adta át ren­deltetésének. A vá­ros nevében Szur- may Ernő vb-elnök- helyettes vette át az intézményt. ☆ Négyszáz kisbaba „ro­pogtat" felvételért Szolno­kon a bölcsődék kapuján. Hosszú ideje hiába: nincs hely. Holnap reggeltől kö­zülük hetvenen már meg­jelenhetnek a kis fehér át­vevő szobákban, hogy apu­ka és anyuka nyugodtan mehessen dolgozni. Meg- nyílt Szolnokon egy olyan bölcsőde, amelynek tervei iránt még Franciaországból is érdeklődnék. Ha nem lenne kicsit fellengzős, azt mondhatnánk, az új intéz­mény korszerűség, prakti­kusság szempontjából „vi­lágszínvonalon" van. A cibakház? Gépjavító Állomáson 1985 júliusa óta végzik az autóbusz pótkocsik felújítását. Tavaly 24-et javítottak meg, jelen1“« pedig hat kocsin dolgozik a tizen- héttagú Landler Jenő brigád, amely a szociálist* címért Iwad. A három korcsoporthoz tartozó gyerekek három különböző bejáraton Ke­resztül közelíthetik meg az átvevőhelyet. Mindegyik csoportnak külön átvevőié, fürdője, kocsitárolója, fog­lalkozási tere és elkülöni- tője van. Maximális higié­nia, gázfűtéses konyha, a KÖJÁL összes egészség- ügyi előírásainak eleget te­vő feldolgozóhelyiségekkei. A szobákban velúrszőnyeg, az egyikben hatalmas kö­zös járóka, közepén egye­lőre még csak egy hatal­mas s fehér plüssmackó vár új kis gazdáira. Nagy. színes műanyagkockák a játékpolcokon, egy tv ma­ci bábfigura is rámosolyog a belépőkre. Husznoketten dolgoznak itt Tizenhárom szakkép­zett gondozónő, és a tech­nikai személyzet nagy iz­galommal és örömmel vár­ja az új intézmény első vendégeit. És lehet, hoev valamelyes szent.imentallz- mus mondatja velem: néni véletlen, hogy a műszaki átvételi bizottság vélemé­nye szerint csak egészen apró hibák mutatkoztak az. átadáskor. Az igaz, hogv a bölcsőde egy éves késes­sel nyílt meg. De az is igaz, hogy akik itt dolgoz­tak, villanyszerelők és bá­dogosok. festők és asztalo­sok nagy szeretettel, gon­dossággal végezték a mun­kát. Hiszen közöttük is «ok a családapa. Talán a saját gyerekükre is gondoltak munka közben. A főbejáratnál mozaik ­kép: egy őzike a gidájáva Kicsit sután, kedvesen áll­nak ott, az anyaság igaz. örök szépségét Jelképezi a karcsú őzike meg a kis- gida. Afféle modern ,.vcd- szentjei” ők. az épületnek, meg a kicsiknek, akik bir­tokba veszik azt. S ha ki­tavaszodik — reméljük, a környezet is hasonulni fog a szép épülethez. Park. 'aj- szótér várja majd a böl­csőde kis lakóit. — ht -

Next

/
Oldalképek
Tartalom