Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
IM*. Január IC. SZOLNOK MEGYEI NCPLAT n Mibe kerül az emberiségnek a fegyverkezési hajsza? S hóba ú óz imperializmus legnagyobb fizlete UH A monopóliumok m a tábornokok 60 milliárdos smoooísege ||| Tábornok igazgatók — igazgató tábornokok |i|jj Miért nem akarnak az VSA monopolistái békét kötni Vietnamban? A PENTAGON Svájcban kiszámították, hogy az emberiség történelmének utolsó öt és fél évezrede alatt 14 513 háború zajlott le és ezekben több mint 3,5 milliárd ember veszítette életét Ha az eddig lezajlott háborúk okozta kár összegét aranyra váltanák át, akkor egy tíz méter vastag és nyolc kilométer széles aranyszalaggal lehetne körülövezni az Egyenlítő mentén a Földet DRÁGÁBB mint az ARANY A mai korszerű háború különösen sokba kerül. Az adatok szinte meghökken- tőek. Egy amerikai B— 58-as mintájú bombázógép többe kerül, mint a saját súlyának megfelelő arany. Egy Polaris mintájú rakéták kilövésére alkalmas amerikai tengeralattjáró árából kétszázharminchárom kórházat lehetne felépíteni. Egy kisebb méretű atombomba előállításához annyi villamosenergiát használnak fel, amennyivel egy tízezer lakosú város egész évi áramszükségletét fedezni lehetne. Egy atomhajtású repülőgép anyahajó kétmillíó-hétszázötvenezer tonna búza árával egyenlő. Két AÜas mintájú amerikai rakéta annyiba kerül, mint amennyit az USA- ban egy év alatt a rákkutatásra fordítottak. Anglia a második világháború után több mint ezer millió font sterlinget pocsékolt el vadászgépekre, amelyek közül a legtöbbet már* mint prototípust sutba kellett dobni, mert elavultak. További kétszáz millió fontot (1 font sterling " 2,80 dollár) pazaroltak légelhárító rakétalövedékekre. amelyek a repüléstechnika gyors fejlődése miatt szintén használhatatlanokká váltak. Az amerikai kormány tízezer mérföld hosszú és tizenkét mérföld magas „radarkerítést” épített ki 1680 millió dollár költséggel. Ezt a fantasztikus tákolmányt a szovjet globális rakéták megkonstruálása egyetlen csapással hasznavehetetlenné tette. A felsorolt adatok bizonyítják, hogy a katonai kiadások jelenlegi szintje nemcsak nagy politikai veszélyt jelent, hanem az országok többségére rendkívül súlyos gazdasági és szociális teherként nehezedik. A háborús kiadások felemésztik mindazokat az anyagi és technikai készleteket. amelyeket világszerte a gazdasági éu szociális jólét fokozására lehetne felhasználni. LESZERELÉS VAGY ÉHÍNSÉG Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete (FAO) 1063-ban kelt tanulmányában tette közzé az alábbiakat: A legutóbbi húsz esztendőben elért tudományos fejlődés lehetővé tette, hogy az emberek sikeresen megbirkózzanak az éhínséggel Ennek ellenére az éhezés és az ínség tovább növekszik, elsősorban azért, mert az orvostudomány fejlődése következtében az emberiség száma soha nem tapasztalt ütemben növekedik. Még soha nem volt példa arra, hogy olyan nagymennyiségű élelmiszert takarítsanak be egy hektárról, mint a mai fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban. Ugyanakkor mea sem volt példa a történelemben, hogy annyi áldozata legyen az éhezésnek a világon, mint ma. Tudósok számítása szerint 2000-ben a világ lakossága szükségleteinek kielégi tésére az élelmiszer termelésének Ázsiában és a Távol-Keleten négyszeresére, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten háromszorosára, Afrikában több mint a kétszeresére kellene emelkedni. Felvetődik a kérdés, lehetséges-e az élelmiszertermelés Ilyen ütemű növekedése? Elméletben egyértelmű igennel kell válaszolni. Ugyanis a tudomány és a technika olyan nagy előrehaladást ért el, amelynek következtében ez megvalósítható. Nem lehet azonban az élelmiszertermelés ilyen nagyarányú emelésére felhasználni a tudomány és a technika vívmányait, ha nem valósul meg a leszerelés. A fegyverkezési hajsza korlátozása nélkül nem lesz elegendő eszköz az élelmiszertermelés szükséges méretekre való kiterjesztéséhez, A LAKASKERDfiST IS MEGOLDANA A világ lakossága évente ötven-hatvan millióval gyarapodik. S pillanatban a lakásépítés nem tud ezzel a növekedési aránnyal lépést tartani. Nincsenek meg hozzá a szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai eszközök. Közgazdászok számítása szerint évi százhúsz milliárd dollárt költenek a világon fegyverkezésre. Ha ezt az összeget la kiépítésre lehetne fordítani, néhány év alatt megoldódna ez a súlyos probléma. A fegyverkezési hajsza különösen a gazdaságilag elmaradott országokra káros hatású. Ha a fegyverkezési költségeknek csupán egy részét fordítanák a fiatal afrikai, ázsiai, latinamerikai államok támogatására, jelentősen meggyorsíthatnák ipari fejlődésüket íme Afrika példája: az afrikai sivatagok termővé tétele mesterséges öntözés nélkül elképzelhetetlen. — Ehhez nagyszabású terveket dolgoztak ki földrajztudósok és közgazdászok. A megvalósításhoz azonban nincsen pénzügyi alap. Kiszámították, hogy a világ fegyverkezési költségeinek egyhavi összegéből meg lehetne oldani a Szahara öntözését. Az ENSZ munkatársai kiszámították, hogy az elmaradott országoknak évente minimálisan húsz milliárd dollár tőke befektetésre lenne szükségük. Ha a világon fegyverkezésre költött százhúsz milliárd dollárt csak tizenhét százalékkal csökkentenék, már megvolna a pénzügyi alap az elmaradott országok tőkebefektetéseinek finanszírozására. A fenti néhány adat bizonyítja, hogy a világot fenyegető legsúlyosabb veszély a fegyverkezés. Ez az alapvető oka az éhségnek és a hiányos táplálkozásnak, a járványoknak, ez akadályozza meg a Föld lakóinak még mindig csaknem kétharmad részét sújtó írástudatlanság felszámolását is. Könnyen megszabadulhatnánk néhány évtized alatt mindezektől a bajoktól, a szenvedés, a nyomor, a kultúrálatlanság okozóitól, ha megszabadulnánk a kapital izmustól, amelynek életeleme a háború és a fegyverkezési hajsza. A kapitalizmus a történelem legszörnyűbb és legpusztítóbb háborúit zúdította az emberiségre. Csupán a XX. században hetven kis és nagy háborút robbantottak ki — gyakorlatilag szinte megszakítás nélkül folytattak katonai akciókat, ontották a vért és pusztították a nehéz munkával megteremtett anyagi értékeket A pusztító háborúik méreteit és kárait illetően egyetlen történelmi kor sem mérhető az imperializmushoz. A háborúk és a háborús előkészületek 1900-tól 1953-ig 4000 milliárd dollárba kerüHek a népeknek. Most, a szocialista világrendszer roppant sikerei láttán az agresszív imperialista erők példa nélkül fokozzák a katonai előkészületeket Egyes számítások szerint 80 millió polgári munkás és alkalmazott szolgálja ki a hadigépezetet A második világháború óta az USA vezető szerepet visz a kapitalista világ háborús politikájában. — Mindenképpen méltó a világ csendőrének szégyen- telje« szerepém Az Egyesült Államokban vannak a legbefolyásosabb imperialista körök, amelyeknek közvetlen érdekűk a fegyverkezési haj1947—194« James Forrestal. Azelőtt «6- részvényese volt a Olllon bankháznak. 1953—1957 Charles Wilson. Korábban a General Motors Igazgatói székében ült. A G M. a világ legnagyobb ipart monopóliuma, összes vállalatainál 600 000 munkást foglalkoztat. Évi forgalma 1964-ben 14.5 milliárd dollár volt. Bevallott profitja másféUnllUard egy évben. sza, a nemzetköri feszültség erősödése és az agresszív háborúk kirobbantása. Az említett imperialista körök közé tartozik elsősorban a hatalmas „hadiipari komplexum”: a legnagyobb monopóliumok és az amerikai hadvezetés szövetsége Nem véletlen, hogy a legfőbb üzleti körök képviselői vezető tisztségeket töltenek be a fegyveres erőknél, s viszont nyugalmazott tábornokok é& tengernagyok ülnek a legnagyobb fegyver- és har dianyag-gvárak konszernjeinek igazgatótanácsában. Az Egyesült Államok kormánya ebben az évben közel 60 milliárd dollárt költ katonai kiadásokra. —• Ennek az összegnek oroszlánrésze, mint arany-áradat folyik a gigantikus ipari testületek, — * „General Motors”, a „Ford Motors Corporation», a „General Dynamics", a „Lockheed”, a „Standard Oil», a Du pont-konszern stb. — páncélszekrényeibe, Az egész Egyesült Államokban több mint 10 olyan testület van, amely az úgynevezett „Milliárdosok Klubjának" tagjai közé tartósaik. Ezek gazdagodnak meg a kormány állal megrendelt óriási meny- nyiségű fegyver, lőszer és felszerelés szállításán, 1949—195» Louis Johnson. Előzőleg a Consolidated repülőgépipart tröszt Igazgatója. 1957—1960 Keil McFlroy. Azelőtt a General Electric és a Chrysler igazgatói székében ült. Az előbbi a villamossági ipar csúcsmonopőliuma, — 220 006 munkást foglalkoztat, a másik az USA egyik nagy gépkocsi konszernja. Az amerikai imperialisták azzal a céllal folytatják szennyes háborújukat Vietnamban, hogy elfojtsák a nemzeti felszabadító mozgalmat és Délkelet-Ázsiát a szocialista országok ellen irányuló agressziójuk támaszpontjává tegyék. De a vietnami háború egyre erősödő „lépcső-taktikájában” jelentős szerep lut az Egyesült Államok vezető köretnek, amelyek Igyekeznek elejét venni a gazdasági tevéken vsig várható hanyatlásának. A háború idején emelkedik a fogyasztási cikkek ára, ami az üzleti világnak újabb hasznot jelent. Amellett a viel nami háború által kiváltott háborús pszichózis és kommunistaellenes hisztéria lehetővé teszi a monopóliumoknak és az ultráknak, hogy erősítsék támadásukat a dolgozók jogai ellen, s nyíltan leszámolásra uszítsanak a monopóliumok erőszakoskodásával szemben fellépő haladó szervezetek és személyiségek ellen, A háború hevében állandóan nő a katonaságnak és vezérkarának: a Pentagonnak a befolyása. A Pentagon már maga is a legnagyobb üzleti testületté nőtte magát. .Az amerikai sajtó adatai szerint a Pentagon aktívái, — különböző katonai épületek, tudományos kutató intézmények, földterületek, fegyverek és 1959—1951 Georg Marshall. A hadiiparral való közvetlen összeköttetése nem ismert. 1960—1W1 Thomas Gates. A Drexel bankház vezérigazgatója volt hadi gépezetek, — a 15# milliárd dollárt is meghaladó összeget tesznek ki. A Pentagonban az alkalmazottak milliói dolgoznak; tízezerszámra munkálkodnak tudósok és mérnökök. A Pentagon jelenleg befolyást gyakorol az Egyesült Államok társadalmi és gazdasági életének valameny- nyi területére. Az amerikai tábornokok és tengernagyok a monopóliumok parancsát teljesítik, amikor tajtékzó szájjal hirdetik a fegyverkezési hajszát és „az erő pozíciójából” folytatott politikát. Azt akarják bebeszélni az amerikai kispolgároknak, hogy a háború a* ember természetéből következik, nem függ a társadalmi rendszertől, stb. Az ultrák egyik képviselője, Thomas Power tábornok nyíltan hangoztatja, hogy „a leszerelés hozza magával a háborús veszélyt”, • hogy a termonukleáris háború elkerülésének útjas több atombombát felhalmozni, mint amennyi aa ellenfélnek van. Természetesen, a leszerelés kérdése nehéz és bonyolult Ahhoz, hogy as amerikai imperialista körök lemondjanak a más népek leigázására irányuló kalandor-terveikről ét be> lemenjenek a tényleges leszerelésbe, a világ népeinek és mindenekelőtt magának ax amerikai népnek erős nyomására van szükség. Sajnos, az amerikaiak nagy tömege még mindig az imperialista propaganda rabja és nem ismeri fel as atomfegyverkezési hajsza veszélyeit Bomba-üzlet volt mindig és ma is az a háború-Nem lehat csodálkozni azon. hogy hullani sem akarnak a monopoltőke urai a Vietnam-i háború befejezéséről. Arra is vigyáznak a nagy monopóliumok, hogy a bomba-üzlet folytatásához a kulcspozíció mindig a ..legjobb kézben legyen”- íme, nézzük meg kik voltak aa USA hadügyminiszterei a második világháború utón1951—1953 Köbért Lovett. A bomba- és rakétagyártással foglalkozó American Aviation Igazgatója volt. 1961— Robert McNamara. Ma Is az USA hadügyminisztere. — A Ford Művek igazgatói székét cserélte fel a Pentagonnal. A Ford — mint ismert — a világ legnagyobb gépkocsiipari monopóliuma. — 300 000 munkást foglalkoztat. Évi profttja Sé> rajinál-., doiiár.
