Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-16 / 13. szám

IM*. Január IC. SZOLNOK MEGYEI NCPLAT n Mibe kerül az emberiségnek a fegyverkezési hajsza? S hóba ú óz imperializmus legnagyobb fizlete UH A monopóliumok m a tábornokok 60 milliárdos smoooísege ||| Tábornok igazgatók — igazgató tábornokok |i|jj Miért nem akarnak az VSA monopolistái békét kötni Vietnamban? A PENTAGON Svájcban kiszámították, hogy az emberiség törté­nelmének utolsó öt és fél évezrede alatt 14 513 há­ború zajlott le és ezekben több mint 3,5 milliárd em­ber veszítette életét Ha az eddig lezajlott háborúk okozta kár összegét arany­ra váltanák át, akkor egy tíz méter vastag és nyolc kilométer széles aranysza­laggal lehetne körülövezni az Egyenlítő mentén a Földet DRÁGÁBB mint az ARANY A mai korszerű háború különösen sokba kerül. Az adatok szinte meghökken- tőek. Egy amerikai B— 58-as mintájú bombázógép többe kerül, mint a saját súlyának megfelelő arany. Egy Polaris mintájú raké­ták kilövésére alkalmas amerikai tengeralattjáró árából kétszázharminchá­rom kórházat lehetne fel­építeni. Egy kisebb méretű atombomba előállításához annyi villamosenergiát hasz­nálnak fel, amennyivel egy tízezer lakosú város egész évi áramszükségletét fedez­ni lehetne. Egy atomhajtá­sú repülőgép anyahajó kétmillíó-hétszázötvenezer tonna búza árával egyenlő. Két AÜas mintájú ameri­kai rakéta annyiba kerül, mint amennyit az USA- ban egy év alatt a rák­kutatásra fordítottak. Anglia a második világ­háború után több mint ezer millió font sterlinget pocsékolt el vadászgépekre, amelyek közül a legtöbbet már* mint prototípust sut­ba kellett dobni, mert el­avultak. További kétszáz millió fontot (1 font sterling " 2,80 dollár) pazaroltak légelhárító rakétalövedé­kekre. amelyek a repülés­technika gyors fejlődése miatt szintén használhatat­lanokká váltak. Az ameri­kai kormány tízezer mér­föld hosszú és tizenkét mérföld magas „radarkerí­tést” épített ki 1680 millió dollár költséggel. Ezt a fantasztikus tákolmányt a szovjet globális rakéták megkonstruálása egyetlen csapással hasznavehetetlen­né tette. A felsorolt adatok bizo­nyítják, hogy a katonai ki­adások jelenlegi szintje nemcsak nagy politikai ve­szélyt jelent, hanem az or­szágok többségére rendkí­vül súlyos gazdasági és szo­ciális teherként nehezedik. A háborús kiadások fel­emésztik mindazokat az anyagi és technikai készle­teket. amelyeket világszerte a gazdasági éu szociális jó­lét fokozására lehetne fel­használni. LESZERELÉS VAGY ÉHÍNSÉG Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete (FAO) 1063-ban kelt tanul­mányában tette közzé az alábbiakat: A legutóbbi húsz eszten­dőben elért tudományos fej­lődés lehetővé tette, hogy az emberek sikeresen meg­birkózzanak az éhínséggel Ennek ellenére az éhezés és az ínség tovább nö­vekszik, elsősorban azért, mert az orvostudomány fej­lődése következtében az emberiség száma soha nem tapasztalt ütemben növeke­dik. Még soha nem volt példa arra, hogy olyan nagy­mennyiségű élelmiszert ta­karítsanak be egy hektár­ról, mint a mai fejlett me­zőgazdasággal rendelkező országokban. Ugyanakkor mea sem volt példa a tör­ténelemben, hogy annyi áldozata legyen az éhezés­nek a világon, mint ma. Tudósok számítása sze­rint 2000-ben a világ la­kossága szükségleteinek ki­elégi tésére az élelmiszer termelésének Ázsiában és a Távol-Keleten négysze­resére, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten három­szorosára, Afrikában több mint a kétszeresére kelle­ne emelkedni. Felvetődik a kérdés, le­hetséges-e az élelmiszerter­melés Ilyen ütemű növeke­dése? Elméletben egyértel­mű igennel kell válaszolni. Ugyanis a tudomány és a technika olyan nagy elő­rehaladást ért el, amely­nek következtében ez meg­valósítható. Nem lehet azonban az élelmiszerter­melés ilyen nagyarányú emelésére felhasználni a tudomány és a technika vívmányait, ha nem valósul meg a leszerelés. A fegy­verkezési hajsza korlátozá­sa nélkül nem lesz elegen­dő eszköz az élelmiszerter­melés szükséges méretekre való kiterjesztéséhez, A LAKASKERDfiST IS MEGOLDANA A világ lakossága évente ötven-hatvan millióval gya­rapodik. S pillanatban a lakásépítés nem tud ezzel a növekedési aránnyal lé­pést tartani. Nincsenek meg hozzá a szükséges pénzügyi, gazdasági, techni­kai eszközök. Közgazdászok számítása szerint évi száz­húsz milliárd dollárt köl­tenek a világon fegyverke­zésre. Ha ezt az összeget la kiépítésre lehetne fordí­tani, néhány év alatt meg­oldódna ez a súlyos prob­léma. A fegyverkezési hajsza különösen a gazdaságilag elmaradott országokra ká­ros hatású. Ha a fegyver­kezési költségeknek csupán egy részét fordítanák a fia­tal afrikai, ázsiai, latin­amerikai államok támoga­tására, jelentősen meggyor­síthatnák ipari fejlődésüket íme Afrika példája: az afrikai sivatagok termővé tétele mesterséges öntözés nélkül elképzelhetetlen. — Ehhez nagyszabású terve­ket dolgoztak ki földrajz­tudósok és közgazdászok. A megvalósításhoz azon­ban nincsen pénzügyi alap. Kiszámították, hogy a világ fegyverkezési költségeinek egyhavi összegéből meg le­hetne oldani a Szahara ön­tözését. Az ENSZ munkatársai kiszámították, hogy az el­maradott országoknak éven­te minimálisan húsz mil­liárd dollár tőke befekte­tésre lenne szükségük. Ha a világon fegyverkezésre költött százhúsz milliárd dollárt csak tizenhét szá­zalékkal csökkentenék, már megvolna a pénzügyi alap az elmaradott országok tő­kebefektetéseinek finanszí­rozására. A fenti néhány adat bi­zonyítja, hogy a világot fenyegető legsúlyosabb ve­szély a fegyverkezés. Ez az alapvető oka az éhségnek és a hiányos táplálkozásnak, a járványoknak, ez akadá­lyozza meg a Föld lakói­nak még mindig csaknem kétharmad részét sújtó írástudatlanság felszámolá­sát is. Könnyen megszabadulhat­nánk néhány évtized alatt mindezektől a bajoktól, a szenvedés, a nyomor, a kultúrálatlanság okozóitól, ha megszabadulnánk a ka­pital izmustól, amelynek életeleme a háború és a fegyverkezési hajsza. A kapitalizmus a törté­nelem legszörnyűbb és leg­pusztítóbb háborúit zúdí­totta az emberiségre. Csu­pán a XX. században het­ven kis és nagy háborút robbantottak ki — gyakor­latilag szinte megszakítás nélkül folytattak katonai akciókat, ontották a vért és pusztították a nehéz munkával megteremtett anyagi értékeket A pusztító háborúik mé­reteit és kárait illetően egyetlen történelmi kor sem mérhető az imperia­lizmushoz. A háborúk és a háborús előkészületek 1900-tól 1953-ig 4000 mil­liárd dollárba kerüHek a népeknek. Most, a szocia­lista világrendszer roppant sikerei láttán az agresszív imperialista erők példa nélkül fokozzák a katonai előkészületeket Egyes szá­mítások szerint 80 millió polgári munkás és alkal­mazott szolgálja ki a hadi­gépezetet A második világháború óta az USA vezető szere­pet visz a kapitalista világ háborús politikájában. — Mindenképpen méltó a vi­lág csendőrének szégyen- telje« szerepém Az Egyesült Államokban vannak a legbefolyásosabb imperialista körök, ame­lyeknek közvetlen érde­kűk a fegyverkezési haj­1947—194« James Forrestal. Azelőtt «6- részvényese volt a Olllon bankháznak. 1953—1957 Charles Wilson. Korábban a General Motors Igazgatói szé­kében ült. A G M. a világ leg­nagyobb ipart monopóliuma, összes vállalatainál 600 000 munkást foglalkoztat. Évi for­galma 1964-ben 14.5 milliárd dollár volt. Bevallott profitja másféUnllUard egy évben. sza, a nemzetköri feszült­ség erősödése és az ag­resszív háborúk kirobban­tása. Az említett imperialista körök közé tartozik első­sorban a hatalmas „hadi­ipari komplexum”: a leg­nagyobb monopóliumok és az amerikai hadvezetés szövetsége Nem véletlen, hogy a legfőbb üzleti kö­rök képviselői vezető tiszt­ségeket töltenek be a fegyveres erőknél, s viszont nyugalmazott tábornokok é& tengernagyok ülnek a legnagyobb fegyver- és har dianyag-gvárak konszern­jeinek igazgatótanácsában. Az Egyesült Államok kormánya ebben az évben közel 60 milliárd dollárt költ katonai kiadásokra. —• Ennek az összegnek orosz­lánrésze, mint arany-ára­dat folyik a gigantikus ipari testületek, — * „Ge­neral Motors”, a „Ford Motors Corporation», a „General Dynamics", a „Lockheed”, a „Standard Oil», a Du pont-konszern stb. — páncélszekrényeibe, Az egész Egyesült Álla­mokban több mint 10 olyan testület van, amely az úgynevezett „Milliárdo­sok Klubjának" tagjai kö­zé tartósaik. Ezek gazda­godnak meg a kormány ál­lal megrendelt óriási meny- nyiségű fegyver, lőszer és felszerelés szállításán, 1949—195» Louis Johnson. Előzőleg a Consolidated repülőgépipart tröszt Igazgatója. 1957—1960 Keil McFlroy. Azelőtt a Ge­neral Electric és a Chrysler igazgatói székében ült. Az előbbi a villamossági ipar csúcsmonopőliuma, — 220 006 munkást foglalkoztat, a másik az USA egyik nagy gépkocsi konszernja. Az amerikai imperialis­ták azzal a céllal folytatják szennyes háborújukat Viet­namban, hogy elfojtsák a nemzeti felszabadító moz­galmat és Délkelet-Ázsiát a szocialista országok ellen irányuló agressziójuk tá­maszpontjává tegyék. De a vietnami háború egyre erő­södő „lépcső-taktikájában” jelentős szerep lut az Egye­sült Államok vezető köret­nek, amelyek Igyekeznek elejét venni a gazdasági tevéken vsig várható ha­nyatlásának. A háború idején emelke­dik a fogyasztási cikkek ára, ami az üzleti világnak újabb hasznot jelent. Amel­lett a viel nami háború ál­tal kiváltott háborús pszi­chózis és kommunistaelle­nes hisztéria lehetővé teszi a monopóliumoknak és az ultráknak, hogy erősítsék támadásukat a dolgozók jo­gai ellen, s nyíltan leszá­molásra uszítsanak a mo­nopóliumok erőszakoskodá­sával szemben fellépő ha­ladó szervezetek és szemé­lyiségek ellen, A háború hevében állan­dóan nő a katonaságnak és vezérkarának: a Pentagon­nak a befolyása. A Penta­gon már maga is a legna­gyobb üzleti testületté nőt­te magát. .Az amerikai saj­tó adatai szerint a Penta­gon aktívái, — különböző katonai épületek, tudomá­nyos kutató intézmények, földterületek, fegyverek és 1959—1951 Georg Marshall. A hadiipar­ral való közvetlen összekötte­tése nem ismert. 1960—1W1 Thomas Gates. A Drexel bankház vezérigazgatója volt hadi gépezetek, — a 15# milliárd dollárt is megha­ladó összeget tesznek ki. A Pentagonban az alkalma­zottak milliói dolgoznak; tízezerszámra munkálkod­nak tudósok és mérnökök. A Pentagon jelenleg befo­lyást gyakorol az Egyesült Államok társadalmi és gaz­dasági életének valameny- nyi területére. Az amerikai tábornokok és tengernagyok a mono­póliumok parancsát teljesí­tik, amikor tajtékzó száj­jal hirdetik a fegyverkezé­si hajszát és „az erő po­zíciójából” folytatott politi­kát. Azt akarják bebeszél­ni az amerikai kispolgá­roknak, hogy a háború a* ember természetéből követ­kezik, nem függ a társa­dalmi rendszertől, stb. Az ultrák egyik képviselője, Thomas Power tábornok nyíltan hangoztatja, hogy „a leszerelés hozza magá­val a háborús veszélyt”, • hogy a termonukleáris há­ború elkerülésének útjas több atombombát felhal­mozni, mint amennyi aa ellenfélnek van. Természetesen, a leszere­lés kérdése nehéz és bo­nyolult Ahhoz, hogy as amerikai imperialista kö­rök lemondjanak a más népek leigázására irányuló kalandor-terveikről ét be> lemenjenek a tényleges le­szerelésbe, a világ népei­nek és mindenekelőtt ma­gának ax amerikai népnek erős nyomására van szük­ség. Sajnos, az amerikaiak nagy tömege még mindig az imperialista propaganda rabja és nem ismeri fel as atomfegyverkezési hajsza veszélyeit Bomba-üzlet volt mindig és ma is az a háború-Nem le­hat csodálkozni azon. hogy hullani sem akarnak a mo­nopoltőke urai a Vietnam-i háború befejezéséről. Arra is vigyáznak a nagy monopóliumok, hogy a bom­ba-üzlet folytatásához a kulcspozíció mindig a ..leg­jobb kézben legyen”- íme, nézzük meg kik voltak aa USA hadügyminiszterei a második világháború utón­1951—1953 Köbért Lovett. A bomba- és ra­kétagyártással foglalkozó Ame­rican Aviation Igazgatója volt. 1961— Robert McNamara. Ma Is az USA hadügyminisztere. — A Ford Művek igazgatói székét cserélte fel a Pentagonnal. A Ford — mint ismert — a világ legnagyobb gépkocsiipari mo­nopóliuma. — 300 000 munkást foglalkoztat. Évi profttja Sé> rajinál-., doiiár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom