Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
IMS. január 16, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója a bér-, nyugdíj- és családipótlék emelésekről, a progresszív nyugdíj járulék mértékéről A Minisztertanács legutóbbi ülésén meghallgatta a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatását a február 1-én életbelépő bér-, nyugdíj-, családi pótlék emeléseknek, valamint a progresszív nyugdíj járulék be vezetésének előkészítéséről. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette és határozatot hozott a vonatkozó jogszabályok módosítására. A SZOT és a Munkaügyi Minisztérium az intézkedésekről az alábbi tájékoztatást adta. A bér- és nyugdíjjellegű intézkedések több mint 1 millió dolgozóra, illetve nyugdíjasra terjednek ki. Az intézkedéseik pénzügyi kihatása évi mintegy 2 milliárd forint Ezen felül a családi pótlékok emelésére évi 850 millió forintot fordítunk. A megfelelő előkészítés lehetővé teszi, hogy az intézkedések minden területen a kormány által előzetesen meghatározott időpontig megvalósításra 'Terüljenek, Bérügyi intézkedések Pedagógusok A pedagógusok bérrendezése valamennyi alsó- és középfokú oktatási intézménynél mintegy 100 ezer nevelőt érint. Kiterjed az óvónőkre és az egyes minisztériumok felügyelete alá tartozó intézmények — (például középfokú technikumok, iparitanuló iskolák) pedagógusaira is. A kereset emelkedésének mértéke átlagban 15—16 százalék, havi átlagban mintegy 280— S00 forint. Az e célra biztosított évi 350 millió forintos keretből az alapbéreket átlag 13—14 százalékkal, az állományba tartozók óradíját 30—50 százalékkal emelik, egyes pótlékok mintegy 15—20 százalékkal lesznek magasabbak. A bérrendezéssel egyidejűleg csökkentik a korcsoportok számát és az eddigi státuszgazdálkodás helyett a bérintézkedésben érintett oktatási intézményeknél és munkaköröknél összevont bérkeretgazdálkodást vezetnek be. A jelenlegi bérrendszer „végzettségi elve” fő vonatkozásaiban továbbra is fennmarad. Egészség ügyi dolgozók Az egészségügyi dolgozók bérrendezése mintegy 50 ezer szakképzett egészségügyi dolgozót és az egészségügyi intézmények több mint 6000 szakmunkását érinti. A rendelkezésre bocsátott 150 milliós keret háromnegyedrészét az alapbérek, egynegyed részét pedig az ügyeleti díjak emelésére fordítják. — Az egy dolgozóra jutó havi átlagos alapbéremelés az érintett munkakörökben mintegy 170—180 forint. — Ennek felhasználása differenciáltan történik, például a kórházak, a klinikák szakképzett ápolónői, szülésznői és csecsemögondo- zónői kb. 250 forintos, a szociális otthonok ápolónői mintegy 200 forintos, a közvetlen betegápolással nem foglalkozó szakképzett egészségügyi közéoká- derek kb. 130 forintos átlagos béremelésben részesülnek. Ezeken a kategóriákon belül is' tovább differenciálnak a dolgozók szorgalmától. rátermettségétől, lelkiismeretességétől függően. A gyógyszertárakban dolgozó szakkéozett egészség- ügyi közénkáderek fizetését is emelik. Az ügyeleti díjak felemelése orvosokat, egyes közénkádereket és gyógyszerészeket érint. A szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosok ügyleti díját 100—130 forint között, a szakképesítéssé1 nem rendelkező orvosokét 80—ion forint között kell megállapítani. Az ügyeleti díj meghatározásánál figyelembe kell venni az orvosoknak az ügyelet időtartama alatt végzendő munkáját, Így például az említett határok között magasabb díjban kell részesíteni azt az orvost, aki az intézet valamelyik felvételre kijelöl* osztályán teljesít ügyeleti szolgálatot. — A műtős asszisztensek ügyeleti díja 60 forint, egyéb középfokú képesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozóké 50 forint lesz. Ugyancsak 50 forint a műszákki szakképesítéssel rendelkező dolgozók (például főgépészek) esetenkénti ügyeleti díja. A nem sz-akképzett dől gozófc ügyeleti díja valamennyi egészségügyi és szociális intézményben esetenként 40 forint lesz. Kereskedelmi dolgozók A belkereskedelmi dolgozóknál a béremelés kiterjed a Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ, valamint az olyan szervek felügyelete alá tartozó kis- és nagykereskedelmi-, továbbá vendéglátóipari vállalatokra, ahol a kereskedelmi dolgozók száma jelentős (például a KPM felügyelete alá tartozó Utasellátó Vállalatra, a SZOT- üdülők konyhai dolgozóira). A 300 millió forintos keret felhaszná’ásávaj a béremelés a hálózatban foglalkoztatott dolgozóknak mintegy kétharmadát érinti. Körülbelül 140 ezer dolgozónak a bére átlagosan mintegy 8—9 százalékkal lesz magasabb. Ezt az átlagos béremelést differenciálják. Egy-egy dolgozó béremelése általában havi 100 forint, vagy ennél több. Az átlagosnál nagyobb béremelést irányoztak elő az élelmiszer-, a vas- és háztartási boltok szakképzett vezetői és eladód, továbbá a vendéglátóipar konyháin dolgozó szakképzett szakácsok, cukrászok. koovha- mészárosok, kézilányok, mosogatók és segédmunkások, valamint a nagykereskedelem szakképzett áruátvevői áruösszeállítói, és belső árumnzgató segédmunkásai számára. Az átlagosnál kisebb mértékű béremelést kapnak a kis- kereskede1 emHen a viszonylag kedvezőbb munkakörülmények között és kisebb fizikai erökifpifAst igénylő munkakörökben dolgozók. r Építőipar Az Építésügyi Minisztérium, a közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nehézipari Minisztérium bányászati ágazata építőipari vállalatainál. valamint az Építésügyi Minisztérium, illetve Közlekedés- és Postaügyi Minlsz+^ftnrri szaVfolügVPlete alá tartozó tanácsi építőiparban, tehát az állami építőipar jelentős területein felemelésre kerül a különélési pótlék, ez körülbelül 100 ezer dolgozót érint. Ugyanezeknél a vállalatoknál a munkahelyi pótlék bevezetése mintegy 10 ezer, építkezéseken dolgozó műszakiak keresetéi emeli. Az új rendelkezések értelmében az állami építőipari vállalatok többségénél a családjuktól távol élő családfenntartó építőipari dolgozók a vállalat székhelyén végzett munka esetén napi 15 forint, a vállalat székhelyén kívüli munka esetén napi 20 forint, a nem családfenntartók pedig 10 forint. Illetve 15 forint különélési pótlékban részesülnek. Ez az Intézkedés a2 érintett dolgozók jövedelmét havi 125— 375 forinttal növeli. A különélés! pótlék emelése és kiterjesztése lehetővé teszi ezeknél a vállalatoknál a nagymértékű és káros munkaerő hullámzás csökkentését és a munkaerő stabilizálását. Az említett intézkedésekkel nem érintett építőipari vállalatoknál és munkahelyeken az eddigi rendszer marad érvényben. A munkahelyi pótlék bevezetése az érintett dolgozóknál — a főépítésvezetőknél, építésvezetőknél, főmunkavezetőknél, munkavezetőknél, valamint a munkahelyen dolgozó mérnököknél és technikusoknál — 10 százalékos béremelést jelent A különélési pótlék emelése, valamint a 10 százalékos munkahelyi pótlék bevezetése éves szinten 300 miLlió forinttal növeli az építőipari dolgozók jövedelmét Az állami iparban és az egyéb ágazatokban dolgozó munkások bérét a február 1-én érvénybe lépő intézkedések évente mintegy 630 millió forinttal növelik. — Ebből az összegből — a kormányhatározatnak megfelelően — a béremelés körülbelül 300 ezer munkást érint Ez átlagosan 7—8 százalékos keresetnövekedést eredményez. A béremelésben részesített munkaköröket az irányító szervek az ágazati szakszervezetekkel együttesen határozzák meg. A béremelésnél figyelembe veszik mindenekelőtt a fokozott fizikai igénybevételt, a munkavégzés kedvezőtlen feltételeit, a munkákhoz szükséges szakkézettséget és gyakorlatot. A béremelés általában érinti a bérszínvonalban viszonylag elmaradt és munkaerő hiánnyal küzdő területeket is. Az irányító szervek által meghatározott keretösszegeken és munkakörökön belül végső soron a vállalat vezetői a szakszervezeti bizottságokkal közösen döntik el, hogy a vállalatnál ki mennyi béremelést kap. Bányászat, kohászat, vili a inas energia ipar A bányászatban a földalatti kiszolgáló személyzet földalatti pótlékát az eddigi 20 százalékról 25 százalékra emelik mintegy 25 ezer dolgozónál. Emelik a földalatti szakmányos dolgozók bérét is trösztönként és munkakörönként differenciálva. A vegyipari ágazat munkásainak 40—45 százalékét érinti a rendezés, főleg a nehéz és egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatottakat, Így pl. a gumiiparban rendezik a hengerke verők, a vulkanizálok és más egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozók bérét. Az emelés mértéke 4—8 százalék. A villamosenergia iparban felemelik például a szén és salakmozgatók, a kábel- és villamoshálózat- szerelők bérét 4—7 százalékkal. A kohászatban mintegy 35 ezer fő részesül 4—10 százalékos béremelésben, elsősorban a nagyolvasztók, a meleghengermüveken az öntödék munkásai A gépipari vállalatoknál a 4—10 százalékos béremelés mintegy 60 ezer embert érint, elsősorban az öntödék, a kovácsolóüzemek, az edzőműhelyek dolgozóinál, esztergályosoknál, nehéz vasszerkezeti lakatosoknál, sójatéri munkásoknál és még néhány más munka- területen. A kohó- és gépipari vállalatok a rendelkezésükre bocsátott béremelési keret 80 százalékát használják fel a minisztérium irányelvei szerint, a fennmaradó részt pedig vállalati hatáskörben. Ez lehetővé teszi, hogy az említett számú dolgozón kívül további ÍÓ ezer munkás részesüljön különböző mértékű bérkorrekcióban. Könnyűipar, élelmiszer ipar, építőanyagé ipar Az könnyűiparban a béremelés a munkások mintegy 40 százalékát érinti, főleg a teljestménybérben dolgozókat. A béremeléssel érintett munkakörökben az átlagoö emelkedés 6 százalék, ez 4 és 12 százalék között oszlik meg. Az élelmiszeriparban szakszámos rendszerbe sorolt munkások csaknem kétharmada részesül átlagosan 7,7 százalékos, a karbantartók egyharmada átlagosan 8 százalékos és a kisegítő állományú rakodók csaknem kétharmada átlagosan 5 százalékos béremelésben. Ehhez a bérrendezéshez az 1966 évi bérfejlesztés egy részét is felhasználják. A béremelések koncentrálása érdekében az egy dolgozóra jutó béremelés nem lehet kevesebb általában havi 100 forintnál. Az építőanyag iparban több mint 30 ezer munkás részesül átlagosan egy főre jutóan 60—150 forint béremelésben. Ezen belül 11 700 téglaipari, 3000 cement- és mészipari, 3000 kő- és kavicsipari, 5700 üvegipari munkás és mások részesülnek béremelésben. Az építőipari munkások egy része — közöttük a segédüzemek munkásai szintén béremelésben. illetve kisebb bérkorrekcióban részesülnek. Az építésügyi, valamint a közlekedés- és postaügyi minisztérium, továbbá az Országos Vízügyi Főigazgatóság területén ez az intézkedés mintegy 35 ezer munkást érint. MÁV — kőz'ehrdés A MÁV ipar 5500 dolgozója átlagosan 7—8 százalék, az autójavító iparban 2340 munkás mintegy 4—5 százalék havi béremelést kap. A KPM karbantartó munkásainak több mint 28 százaléka részesül átlagosan 3—4 százalékos béremelésben: a rakodómunkások háromnegyed része kap átlagosan 5—6 százalék béremelést Erdőgazdaságok, vízügy Az erdőgazdaságokban mintegy 20 ezer munkás kap béremelést elsősorban az alacsony keresetű erdőművelő munkások és a nehéz fizikai munkát végző rakodómunkások. A vízügyi dolgozók közül elsősorban a kőrakodóknál, valamint az egyéb szállító, rakodó és anyagmozgató munkásoknál 4—5 százalékos béremelés lesz. Egyéb, nem ipari minisztériumok fizikai munkásainak egy részénél is lesz béremelés. A bérintézkedés a tanácsi helyiipari, szolgáltató és kommunális vállalatok egyes munkásait 58 millió forinttal, a kisipari szövetkezetek bérszínvonalban elmaradt és munkaerőhiánynyal küzdő munkaköreit munkavezetőit 30 millió forinttal érinti. Művezetők, főművezetők A művezetők és főművezetők béremelésére előirányzott összeg 80 millió forint Az intézkedés hozzávetőlegesen 39 ezer személyt érint. A béremelkedés mértéke — a rendezésben részesülő művezetőknél — 100—300 forint között váltakozik a szakképzettségüktől, szorgalmuktól, az általuk irányított terület jellegétől függően. A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa felhívja a gazdasági és a szakszervezeti szerveket, hogy az érintett kategóriák bérének megállapításánál az egyéni teljesítményt, a szakképzettséget, a felelősséget, a magatartást figyelembevéve körültekintően járjanak el és a lehetőségek szerint mielőbb értesítsék az érintett dolgozókat béremelésük mértékéről. Nyugdíj emelések Február 1-től évi 200 millió forint költségkihatással felemelik a munkaviszonyon és a kisipari szöA családi pótlék félémé- lésének éves kihatása 850 millió forint, 50 millió forinttal több a, tervezettnél. A családi pótlék rendezése több mint 600 ezer — bérből, illetve fizetésből élő — családot érint. Gyermekenként havi 50 forinttal emelkedik a két- éa többgyermekes családok, továbbá mindazok családi pótléka, akik eddig is kaptak egy gyermek után családi pótlékot (egyedülálló nőik stb.). A családi pótlék emelése kiterjed s munkaviszonyban álló dol- gozókra. a kisipari szövetkezeti tagokra, továbbá a fegyveres testületek tagjaira és azokra is, akik munkaviszonyuk. illetőleg kisipari szövetkezeti tagságuk A Minisztertanács határozatot hozott a termelő- szövetkezetek társadalom- biztosítási rendszerének továbbfejlesztéséről. E szerint arra kell törekedni, hogy a szolgáltatások megközelítsék a munkaviszonyban álló dolgozóknak és vetkezeti tagságon alapuló alacsony összegű nyugdíjakat. A havi 750 forintot el nem érő sajátjogú nyugdíjaknál átlag 10 százalék az emelkedés úgy, hogy a felemelt nyugdíj a 750 forintot nem haladhatja meg. A 400 forinton aluli özvegyi nyugdíjak is átlag 10 százalékkal emelkednek úgy, hogy a felemelt özvegyi nyugdíj a 400 forintot nem haladhatja meg. Az özvegyi nyugdijakkal azonos mértékben kerülnek felemelésre a 400 forintot el nem érő szülői nyugdíjak. Tíz százalékkal emelkednék a 200 forintnál alacsonyabb összegű félárva- és a 400 forintot ej nem érő teljes árvaellátások is. A félárva felemelt ellátása 200 forintnál, a teljes árváé 400 rintnál több nem lehet. Felemelik a régi mező- gazdasági öregségi (úgynevezett OMBT) sajátjogú és özvegyi járadékot 1»; Progresszív nyuqrdí/járulék bevezetése A nyugdíjiárulék mértéke havi 1800 forintig változatlanul 3 százalék; e felett pedig a következő; 1801—2300 Ft-ig 4 százalék 2301—3000 * 5 m 3001—4000 * S m 4001—5000 * 7 5001—6000 „ 8 «• 9001—7000 * • m 7000 Ft felett 10 if A felsorolt százalékos kulcsok alkalmazásánál a dolgozó havi együttes fisa- szes keresetét kell számításba venni. alapján sajátjogú nyugdíjban részesülnék. 2 gyermek után 200 forintról 300 forintra 3 gyermek után 360 forintról 510 forintra 4 gyermek után 480 forintról 680 forintra 5 gyermek után 600 forintról 850 forintrat minden további gyermek után gyermekenként 120 forintról 170 forintra emelkedik a családi pótlék, Az egyedülálló nők családi pótléka 1 gyermek után 90 forintról 140 forintra 2 gyermek után 240 forintról 340 forintra emelkedik. családtagjaiknak nyújtott szolgáltatást. Július 1-től kerül sor a betegségi ellátás fejlesztésére, valamint a családi pótlék kiterjesztésére. Az intézkedések részleteiről megfelelő időpontban tájékoztatás jelenik meg. (MTI» Családi pótlék emelése A termelőszövetkezetek társadalombiztosítási rendszerének továbbfejlesztése
