Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-15 / 12. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! & SZOLNOK M E GYEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁr5~IAPl XVIIL évfolyam, 18. szám. Ára 50 iillór 1966. január IS., szombat, As elmúlt öt évben Ezernél több épülettel, mintegy kétezerötszáz erő- és munkagéppel gyarapodtak a közös gazdaságok Ab állami birtokokon eaaknem 697 millió forintot ruháztak be mint 245 millió forintot ruháztak be. Ez azt jelenti, hogy 220 Super Zetort, 76 DT—54-es, 20 SZ—100-as, 42 D4—K, 22 RS—09-es és 20 UE 28-as traktort vásároltak. Emellett tehergépkocsikat, pótkocsikat, gabonakombájnokat szereztek be A második ötéves tervben a Szolnok megyei mezőgazdasági nagyüzemek igen sokat fejlődtek, erősödtek. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek többsége fejlett gépparkkal, a nagyüzemi állattenyésztésnek megfelelő épületekkel rendelkezik. AZ ELMÜLT ÖT évben a közös gazdaságok a tehénistállók, növendékistállók építése mellett 33 korszerű borjúnevelőt is létrehoztak, ami 17 millió forintba került. Nem kevesebb mint 144 sértésiiazta- tót építettek 38 millió forintos költséggel. Szaporodtak a szövetkezeti majorokban a .sertéshizlaldák is. Több mint 37 ezer sertésnek építettek ólakot. Évről évre eredményesebb a sertéstenyésztés, jobb a takarmányértékesítés, alacsonyabb az egy kilogramm sertéshúz előállítási költsége. Ebben döntő szerepet játszik az is, hogy a máisodik ötéves terv ideje alatt megyénk termelő- szövetkezeteiben összesen 175 sertéstenyésztési épületet hoztak létre, a sertés- fiaztatókon és sertéshizlaldákon kívül. Igen sok közös gazdaság majorjában kigyúlladt a villany. A belső villamosítás 70 helyen történt meg. Fúrott kutak létesítésére több mint 22 millió forintot fordított áz állam. Őri ásd összeget használtak Bel a géppark fejlesztésére is. Az elmúlt öt évben ösz- Bzesen 1516 új erő- és munkagépet vásároltak a termelőszövetkezetek. Ezeröt- százhúsz pótkocsit és ötven kombájnt. Természetesen a gépállományt más úton is fejlesztették. — A gépállomásoktól, állami gazdaságoktól, a növényvédő állomástól és más vállalatoktól középlejáratú hitellel a szervezett gépátadás keretében 082 erő- és munkagépet, 491 pótkocsit, valamint 113 kombájnt vásároltak, SZOLNOK MEGYÉBEN az állami birtokok is jelentős eredményt értek el a második ötéves tervben. Ehhez hozzájárult a nagyarányú beruházás, öt év alatt 696 072 000 forintot költöttek erre. Mégpedig a következőképpen: építési beruházásokra 369 521 000 forintot, gépi beruházások- ar 245 751 000 forintot, egyéb beruházásokra pedig 80 millió 800 000 forintot fordítottak. Az állami gazdaságok tárolótere 3428 vagonnal bővült. öt év alatt 20 887 holdnyi területet tettek őntözhetővé. Ez alatt az időszak alatt, különösen 1963-tól a szarvas- marha és sertéstenyésztési beruházások volumene megnőtt. Erre .a célra 60 millió C ntot használtak fel. — oplett tehenészeti telep bővítését fejezték be például a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban. Sertéstenyésztési beruházásokra összesen 53 020 000 forintot juttattak. Ennek eredményeképpen a hízóférőhely 22 800-ra emelkedett. Ezekben az években építették meg a Szolnoki Állami Gazdaságban a 7200 férőhelyes sertéstelepet. A MÁSODIK ÖTÉVES tervben tovább bővült az állami gazdaságok gépparkja is. Erre a célra több AZ ELMÜLT ÉVEKBEN minőségi változás történt a gépállomások munkájában. Áttértek a javítási munkákra. Az utóbbi három évben a javítóműhelyek bővítésére, az úthálózat fejlesztésére és a szociális épületek megépítésére 18 500 000 forintot költöttek. A műhelyberendezések és szerszámgépek vásárlására pedig 16 milliót. Amíg 1961-ben 300 kombájnnal rendelkeztek, az elmúlt év végén már 458-al. L. L Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Űj törvényerejű rendeletet alkotott a vámjog szabályozásáról. Az Elnöki Tanács magyar állampolgárságának honosítás, illetve visszahonosítás útján való megszerzésére irányuló egyéni kérelmek ügyében döntött. Az Elnöki Tanács az 1957. évi 5. törvénycikk 15. paragrafusa alapján megfosztott magyar állampolgárságától 16 olyan külföldön tartózkodó személyt, akik bűnöző életmódjukkal a magyar állampolgárságra érdemtelenné váltak. »Mégegyszer köszönjük a segítséget44 Szolnokon la bemutatták a 106 nap című jugoszláv dokumentum filmet Ki ne emlékezne az 1965-ös dunai árvízre, mikor a folyam menti országok lakói vállvetve küzdöttek a mindent elsöprő ár ellen. Hónapok múltán a Magyar Újságíró Szövet, ség vendégeként Vasa Dob- roszavljevics, a vajdasági kormány tájékoztatási hivatalának vezetője és Karlo Reznicek, a vajdasági kormány vízügyi tanácsosa látogatott hazánkba, hogy átadják a jugoszláv vízügyi szolgálat ajándékát, a 106 nap című filmet. A kedves vendégek Szolnokra is ellátogattak. Tegnap délelőtt a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság és lapunk vezetőivel folytattak baráti beszélgetési, majd délután a Vörös Csillag moziban találkoztak az igazgatóság dolgozóival és tek meg a vásznon, hogy szimbolizálják az ember és a természet küzdelmét. A moziból elgondolkozva távozó emberek közül találomra szólítottunk meg néhányat, akik resztvettek a jugoszláviai gátak védelmében. — Azt szavakkal nem, le- hét elmondani, mit éreztem, mikor filmről újra útéltem az eseményeket — Jelenet a filmből. A képen a szolnoki Árvízvédelmi Készenléti Szolgálat tagjai 7 méteres pátrialemezeket vernek a jugoszláviai Apa tin városban, a révkapl* tányság előtt Megkezdődött a téli szakoktatás Január első napjaitól ismét tankönyvet, ceruzát forgat sok Szolnok megyei parasztember. A legtöbben a traktorvezetés mesterségét sajátítják el. Eddig huszonöt traktorvezető tanfolyam indult, a megyében hétszázötven hallgatóval. A tanfolyamok száma még szoporodik. A napokban kezdik meg a kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezetben, Mesterszállás . községben tanulásukat az ottani leendő traktorosok. Tervek szerint végeredményben harminckét tanfolyamon czerötven traktorost képeznek ki ezen a télen. Ezek a traktorosok betanított munkásként dolgoznak a termelőszövetkezetekben. A tizenkét hetes fanfolyamot mindennap látogatják. Az új rendelkezések értelmében a traktorosképző oktatásban csak termelőszövetkezeti tagok részesülhetnek, illetve azok. akik kötelezik magukat, hogy utána traktorosként dolgoznak. Ellenkező esetben a tanfolyam költségeit megtéríttetik velük, amelyek a szervezési formától függően 2500—5400 forintot jelenthetnek. Erre az intézkedésre szükség volt. Hozzávetőleges számítás szerint Szolnok megyében idáig közel tizenötezren kaptak traktorvezetői jogosítványt, s a nagy munkák idején még sincs elegendő traktoros. Éppen ebből indíttatva is az a cél, minden parasztfiatal tudjon gépet vezetni. Ezért minden fajta szakmunkásképző tanfolyamon megszereztetik a hallgatókkal a jogosítványt. A traktorosok különben három szervezési formában juthatnak bizonyítványhoz. A kőtelki Ady, a kungyalui Zöldmező, a cserkeszöl- lői Magyar—Román Barátság Termelőszövetkezetben többek között üzemi tanfolyamok működnek. Körzeti tanfolyamokat a kunhegye- si, a jászberényi és más gépállomások működési területén szerveztek. Bentlakásos forma Indulásáról még eddig nem értesültünk, úgy hírlik Tisza- szentimrén szerveznek ilyet. Ügyszintén betanított munkások tanulnak a kisújszállási Dózsa Termelő- szövetkezetben. Ott harminc gazda a rét- és legelőgazdálkodás legújabb eredményeivel ismerkedik háromszáz órán át. A kenderest növényvédő állomáson ugyanilyen jellegű bentlakásos növényvédelmi tanfolyam ért véget. Itt huszonnyolcán végeztek s a megye különböző szövetkezeteibe kerültek. Ugyancsak növényvédő tanfolyamot szerveznek Jászberényben és a kunszentmártoni járásban. Számítanak öntöző munkás, baromfitenyésztő és borjúgondozó tanfolyamok benépesítésére is. Az öntöző munkások később kezdik meg tanulásukat, amikor már a szabadban megtarthatják a gyakorlati foglalkozásokat Is. A régi típusú szakmunkásképző tanfolyamok másod és harmad évfolyamait végzik az idén megyénkben. Növénytermesztők huszonhat csoportban, ötsz-Wharminc- nyolcan tanulnak. a meghívott vendégekkel. A megjelenteket Vasa Dobroszavljevics köszön, tötte, aki beszédében s következőket mondotta: — Az elmúlt év mindkét népnek súlyos megpróbáltatást jelentett. A víz — amely egyébként az ember barátja — hónapokig ellenségünkké vált. Bár a magyar nép is emberfeletti erővel küzdött az ár ellen mégis a válságos pillanatban segítségünkre sietett. Állampolgárainkkal, együtt a szolnoki árvízvédelmi osztag dolgozói is a legveszélyeztetettebb szakaszokra siettek. Segítőtársaink igen nagy áldozatot hoztak otthonaink védelmében. Ügy küzdöttek, mintha családjukat, szülőföldjüket védték volna. Hősi helytállásukat egész Jugoszlávia ismerte. Most. hogy személyesen találkozhattam önökkel, megragadom az alkumat, hogy még egyszer megköszönjem segítségüket. A nagy tapssal fogadott beszéd után levetítették p filmet. A közönség lélegzetvisszafojtva figyelte a vajdaság népének több mint három hónapos emberfeletti küzdelmét az ár ellen. A film megdöbbentő hűséggel tükrözte a törhetetlen emberi akaratot, áe ismétlődő gátszakadások után újra meg újra a végsőkig elszánt védők jelenmondta Major István, a szolnokiak vezetőjének helyettese. — Harminckilenc napig küzdöttünk az ott lakókkal vállvetve. így képeken összefoglalva mértem fel igazán, milyen veszély is fenyegette a vajdaságot. A híres pátrialemez-ve- rők egyik brigádvezetője volt Tasi Rudolf. — Először Apatinnál erősítettük a töltést. Sosem felejtem el, mikor visszahívtak a Kac—Kovil közötti gátszakaszra. A töltés már megrepedt. De sikerült... Ötvenezer holdat mentettünk meg. Ézsiás Ferenc és Hegedűs Imre motorcsónakvezetők talán átfogóbb képet láttak, mivel ide-oda jártak a Dunán. — Csak annyit mondok, volt olyan nap, hogy nyolc kilométerről hordtuk a vizet. Egyik állzalommal méteres hullámokon bukdácsolt motorcsónakom. Akkor értettem meg, milyen erővel ostromolja a Duna. a gátakat. így dolgoztak a jugoszláv Duna mellett, így látták a filmen. Örökké emlékezetes marad az árvíz, amely Jugoszláviának több mint 80 milliárd dinárjába került T. U
