Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-12 / 9. szám

0*r Wilátf proletárjai egyesüljelek! \ 'P KQjt SZOLNOK ME EYE I ( a MEGYEI PÁRTB1Z0TT5Á6 Í5 A MEGYEI TANÁCS \A9MíMŰÍS£2SS£Sl xvn. évfolyam, 9. szám. Ára 50 fUlór 1966. január 12„ szerda. A művezető M unkásnak — veze­tő; vezetőnek — munkás. Amikor már harmadik helyen hallom ugyanezt a megfogalma­zást, próbálom a lénye­get egy szóba zsugoríta­ni: kapocs? ...Mert a munkás azonnal a mű­vezetőhöz rohan. S az üzemvezető? ö is első­nek hozzá siet Ez így is van rendjén, hiszen a művezető elsősorban gaz­dasági-műszaki parancs­nok. Olyan vezető, aki a zavartalan munka fe­lett őrködik. A tényleges hivatása gyakorlására azonban sajnos kevés ideje ma­rad. A napi nyolc óra nem jelentéktelen része elmegy olyan tennivalók­kal, amelyek lényegében diszpécseri feladatkörbe tartoznak. Ha azt akarja, hogy ne álljon mozdulat­lanul a gép, magának kell az anyag után néz­nie; ha azt akarja, hogy megjavítsák'az eltört or­sót magának kell a tank­hoz rohannia. S közben műszaki ismereteinek, — szakmai tapasztalatainak kamatoztatására már nem marad sem energiá­ja, sem ideje. A legtöbb művezető — és gondjaik azért is köz­érdekűek, mert harminc- ezernél is többen tevé­kenykednek az ország­ban —, nem tud eléggé foglalkozni az új szak­munkás generációval, nem marad egy perce sem arra, hogy az idő­sebbeknek segítsen, hogy munkatársai ügyes-bajos dolgaival törődjék. A prémium-rendelet — amely január elsején lépett életbe és a gyárak most ismerked­nek vele — elsősorban a műszakiak tevékenységét sarkantyú zza, széleskörű lehetőséget tartogat a művezetés számára is. Olyan lehetőségeket, — amelyek közepette meg­mutathatja: mire képes, mennyire ismeri az üze­mét, mennyire tudósa szakmájának... Azonnal ciőtolakszik a kérdés: vajon a diszpé­cseri és adminisztratív munkával amúgyis elhal­mozott művezetőknek nem nehezedik-e majd ezzel még több a vállára? A művezető, aki isme­ri az üzemét — és me­lyik művezető nincs bir­tokában a műhely leg­féltettebb titkának is!—•, s szereti szakmáját, csök­kenteni tudja az önkölt­ségét, ismeri a módjait, hogyan lehet ésszerűbbé tenni a munkafolyamato­kat, melyik szakmunkást, melyik gép mellé kell állítani, hogy a leghasz­nosabb feladatokat vé­gezze. A munkás és a gép kapcsolatának leg- Ismerője — a mű- 5. S ha egy eszten­dő alatt csupán egy szá­zalékkal csappan az ön­költség, vagy emelkedik a termelékenység — és ezt mindegyik művezető elősegítheti — sokkal hasznosabb és szakisme­retének megfelelőbb mun­kát végez, mintha má­sok helyett lót-fut. Természetesen ezt el­képzelni, vagy elhatá­rozni — kevés. Ha a diszpécseri munkát va­lóban a diszpécser végzi; ha a javításokról — a művezető sürgetése nél­kül — gondoskodik a tmk; az anyagról pedig az anyagellátási osztály; ha olajozottan gördül az üzemi munkát szolgáló és előkészítő szervezet, akkor valóban ott fejt­heti ki ténykedését a művezető, ahol a legér­tékesebb munkát tudja elvégezni A z új prémium-ren­■“* delet mellett a mű­vezetők munkájának fo­kozott anyagi elismeré­sét jelenti a fizetés-ren­dezés. „Aki többet ad munkájával a társada­lomnak — jelentette ki Kádár János elvtárs leg­utóbbi nyilatkozatában: — az annak arányában töb­bet is kapjon a javak­ból”. S ez a gondolat egy sor tennivalót ró a vállalatokra. Szó sincs arról, hogy egyformán mindenki kapjon fizetés- emelést és prémiumot, hanem igenis csak azok, akik rászolgáltak. Csak az kapjon többet a ja­vakból, „aki többet ad munkájával a társada­lomnak”. Ha mindezeket rpost a művezetőkre vetítjük, ak­kor még arra is kell gon­dolni a helyi vezetőknek, hogy — most, amikor az anyagi elismerés feltéte­le adott — ne feledkez­zenek meg a művezetők erkölcsi elismeréséről sem. A kettőt egymás­tól nem szabad elválasz­tani. Művezetőink eddig is bebizonyították, hogy a szakmájukért sokra képesek, és legtöbbjük kevesebb pénzért is vál­lalta a megbízatást. Nem csupán az anyagi, hanem a fokozott erkölcsi elis­merés is megilleti őket. Es ezzel párhuzamosan és ettől elválaszthatatla­nul — várják, hogy vég­re a maguk munkaköré­ben, felhalmozott szak­mai ismereteik alapján fejthessék ki képességei­ket H a a vállalatok él­nek — a rendeletek szellemében — a műve­zetők anyagi és erkölcsi elismerésével, bizonyára kapocsnak érzik majd magukat az üzemben. Kapocsnak: a munkás és az üzemvezetőség között. Kapocsnak:.a jó üzemi hangulat és á hasznos üzemi tevékenység kö­zött! (B. J.) Befagytak a folyók Jégsajlá« a Tisaán és a Körösön A Tisza Tiszalök feletti szakaszán jég áll, lejjebb különböző erősségű a jég­zajlás. A jég befolyásolja a vízállást. Szolnokon ja­nuár 11-én reggel +99 cen­timéter volt a vízállás. Az utóbbi 24 órában 78 centi­métert apadt A zsilipek nagy részét ki lehetett nyit­ni, s a vizet gravitációs úton a Tiszába vezetni. A zagyvái zsilipek is nyitva vannak, kivéve a határ­menti, kenderéri és tápiói öntözőcsatoma zsilipjeit A Zagyván a jég helyen­ként megállt Az alsó sza­kaszon összefüggő jégtaka­ró borítja a vizet. A Hár­mas-Körös alsó szakaszán gyenge jégzajlás van, Kun- szentmárton, Mezőtúr kö­zött a jég áll. A Hármas- Körös zsilipjeit is folya­matosan ki lehet nyitni, hasonlóan a Hortobágy- Berettyón, ahol lassú apa­dás észlelhető. A belvízzel borított terü­let«* nagysága • lényegesen nem változott Megállapították a mezőgazdasági termékek új felvásárlási árát Harminc fillérrel emelkedik a tej felvásárlási alapára A búsáért 22, a roasért 20 forinttal fivetnek többet Az illetékes szervek elkészítették az egyes mező- gazdasági termékek felvásárlási árának emelésére vonatkozó kormányhatározat végrehajtásáról intézke­dő utasításokat, illetve az ezzel kapcsolatos egyéb jogszabályokat. — Az új jogszabályokkal kapcsolat­ban az MTI munkatársa az alábbi tájékoztatást kapta; A mezőgazdasági terme­lői árrendezés kettős célt szolgál. Az egyik, hogy javuljon a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzete, a má­sik, hogy a mezőgazdasági termelés egyes ágazatainak jövedelmezőségi arányai jobban ösztönözzenek a belföldi fogyasztói és az export-igények kielégítésé­re. Az új árintézkedések foly­tán elsősorban az állatte­nyésztés jövedelmezősége növekszik: — valamennyi főbb ágazatban emelték a vágóállatok és az állati termékek felvásárlási árát. A szarvasmarhánál és a juhnál nagyobb, a sertés­nél és a baromfinál kisebb arányú az áremelés. Az egyes állatfajokon belül a különféle termékárak nö­velésének mértékét gazda­ságpolitikai meggondolá­Megkezdte a folyamatos termelést a hajdúszoboszlói földgázüzem A hajdúszoboszlói föld­gázüzem megkezdte folya­matos termeléssel egybe­kapcsolt próbaüzemét. A berendezések január 8-a óta termelik üzemszerűen a propánbutángázt. A garan­ciális próba még hónapokig tart, de a berendezések ez alatt is tervszerint adják a földgázt Borsodnak, Bu­dapestnek és ugyancsak tervszerinti mennyiségben állítják elő a propánbután­gázt. Ebben az évben a terv szerint kilencszáz mil­lió köbméter földgázt jut­tat az üzem a borsodi ipar­vidéknek és a fővárosi gáz- műveknek, 60 000 tonna propánbutánt a lakosság­nak. / Teljes kapacitását 1967-ben éri el, egymilliárd köbméter fölötti földgáz és 77 000 tonna propánbután­gáz termeléssel. Húszmillió dollar értékű hulladékot gyűjtött össze 1965-ben a MÉH A diákok és az üzemek­ben dolgozó fiatalok az el­múlt évben is eredménye­sen vettek részt a hulladé­kok gyűjtésében. Segítségük nyomán a MÉH vállalatok tavaly 196 ezer tonna vas, 11000 tonna fém, 51000 tonna papír és 8000 tonna textilhulladékot adtak át a feldolgozó üzemeknek. Az összegyűjtött vashulladék olyan nagy mennyiség, hogy 39 000 D—4/K típusú trak­tor készülhetne belőle. Az összegyűjtött hulladékanya­gok értéke mintegy húsz millió dollár. Sok tízmillió forintot ér a mintegy 400 000 juh- és báránybőr, amelyet vidéken gyűjtöttek össze a MÉH- teiepek. Az átvett juh- és báránybőrnek több miftt a fele szőrmeipari célra al­kalmas. A csaknem egy­millió házi- és mezei nyúl- bőrt főként a kalapgyártás­hoz használják fel, egy ré­szét azonban szintén a szőr­meipar rendelkezésére bo- csá tj ák Átvett a MÉH 200 000 marha- és borjú, valamint tekintélyes mennyiségű pézsma, vidra és nyest- bört is. Új elemgyáxak épülnek Az építőipar és a lakás­építés gyári jellegű mód­szereinek kiterjesztésére Győrött és Miskolcon nagy házépítő kombinát épül, amelynek szovjet gépsorai majd kétszer annyi lakás­panelt gyártanak, mint a nemrégiben átadott első budapesti házgyár. Szolno­kon új épületelemgyár, He­gyeshalmon pedig egy nagy kavicsosztályozómű építését kezdik meg. Javítják az el­látást az építőanyagipar hiánycikkeiből is. így most már sor kerül a váci DCM új mészüzemének és a hód­mezővásárhelyi edénygyár­nak az építésére s több téglagyár rekonstrukciós munkálataira. sok alapján állapították meg, így például a szarvas- marhánál a vágóállatter­melés, a juhnál a gyapjú- termelég kapott nagyobb ösztönzést. A tej felvásárlási alap­ára az eddigi literenkénti 2,60 forintról 2.90-re emel­kedett. Ezen felül a ter­melőszövetkezetek tovább­ra is kapják a 40 filléres nagyüzemi felárat és ér­vényben maradt a tbc-men- tes tehenészetektől átvett tej 30 filléres felára is. A tejzsír kilogrammjáért a2 eddigi 57 forint helyett 61 forintot fizetnek: a kilo­grammonkénti 11,20 forin­tos nagyüzemi felár és a tbc-mentes régi felár itt is változatlan. A növényi termékek kö­zül legjelentősebb a ke­nyérgabona felvásárlási árának emelése, és az ezt kiegészítő adókedvezmény. Országos átlagban mázsán­ként a búza ára 22. a rozsé 20 forinttal lett magasabb, s ehhez járul mindkettő­nél az állam részére érté­kesített kenyérgabonánál a mázsánkénti 30 forint jö­vedelem-adókedvezmény. A kenyérgabonán kívül emel­kedett több más növény, többek között az árpa, a napraforgó, a rizs, a mák, a bab és egyes gazdasági vetőmagvak átvételi ára is. Az eddigiekben ismerte­tett árintézkedések -*• » csirke és a pecsenyekacsa nagyüzemi felárát, vala­mint a szövetkezeteknek « kenyérgabona eladás után biztosított adókedvezmé­nyét kivéve — érvényesek a háztáji gazdaságokban előállított termékekre is. Az új termelői árak a vágóállatoknál és az álla­ti termékeknél január 1- től, a terményeknél pedig az idei új termés betaka­rításától kezdve érvénye­sek. Az új árak nem vo­natkoznak az 1966. január 1. előtti átadásra szerző­dött élő állatokra. A mezőgazdasági terme­lői árak rendezésével köz­vetlenül összefügg a ter­melőszövetkezetek amorti­zációs álapjának megterem­tése, amelyről a földmű­velésügyi miniszter rendé?- lete intézkedik. . r Az ez évi amortizációs alapot két részletben kell befizetni: 30 százalékát az első. 70 százalékát a má­sodik félévben. A pénz­ügyminiszter hitelszabályo­zási rendeleté lehetővé te­szi. hogy ameddig az amor­tizációs alap nem töltődik fel, a Magyar Nemzeti Bank rövidlejáratú, legké­sőbb az év végéig vissza­fizetendő hitelt nyújtson a termelőszövetkezeteknek évközi beszerzéseik fedezé­sére. Bejárati levélszekrényeket szerelnek a többszintes szolnoki lakóházakba A modem lakásépítési elvek szerint városainkban zömmel többszintes lakó­tömböket emelnek. A há­rom-négyemeletes épületek­be liftet még nem szerel­nek be, így a legfelső eme­letre is gyalogszerrel kell közlekedni. Ez a körülmény különösen a postások ipun- káját nehezíti meg. Most országszerte azzal akarják megkönnyíteni a postások napi tevékenységét, hogy a többszintes épületekben lép­csőházi levélszekrényeket szerelnek fel. Mi erről az illetékesek véleménye? Szentesi Károly, a szol­noki 1. számú postahivatal kézbesítési osztályának ve­zetője: — Szolnokon a napokban kezdtük meg a lépcsőházi levélszekrények felszerelé­sét. Egyelőre 50 hat-nyolc- kilenc-tizenöt rekeszes le­vélszekrényeket kaptunk a jászberényi Általános Mű­szerész Ktsz-től. Az elsőt a Vörös Csillag úti lakó­telep házaiban szereljük fel. Az első emeletnél ma­gasabban lakók számára a kézbesítő kis szekrénykék­ben helyezi el a közönsé­ges levélküldeményeket és az újságokat. A lakók kul­csokat kapnak a szekrény­kékhez és amikor este ha­zatérnek a munkából, ma­gukhoz vehetik a külde­ményeket. A következő hó­napokban összesen 180 többrekeszes levélszekrényt kapunk. A városi tanács illetékes osztályával ugyan­akkor olyan megállapodást kötöttünk, hogy a. város területén épülő új emeletes lakóházak mindegyikét — a családok számának megfe­lelően — beépített lépcső­házi levélszekrényekkel lát­ják el. Zsolnai László, a jászbe­rényi Általános Műszerész Ktsz elnöke: / Szövetkezetünk a Pos­tavezérigazgatósággal tör­tént megállapodás szerint évek óta gyártja a lépcső­házi levélszekrényeket. Az idén 30 ezer levélszekrény gyártására kaptunk meg­rendelést, amelyből jut Bu­dapestre, Debrecenbe, Pécs­re. Szolnokra és az ország több más nagyobb városá­ba is. Hegedűs Pál kézbesítő; Körzetemben jórészt több­szintes épületek vannak, éppen ezért örömmel érte­sültem arról, hogy az eme­letes épületeket lépcsőházi szekrényekkel látják el. Ez a körülmény jelentősen megkönnyíti majd a mun­kámat, naponta két-három kilométer „magaslati” gya­loglástól szabadulok meg. Ugyanakkor a napi külde­ményeket gyorsabban el tu­dom juttatni kerületem va­lamennyi címzettjének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom