Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-11 / 8. szám

Vi Iá ff proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEPYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANAC5 LAPJA T-t q. aJXYÜ. évfolyam, 8. szám, Ara 50 fillér 1966* január 11., kedd. Vissza és előretekintés A z elmúlt években mind ritkábbak lettek a pártnapok. — Nem azért, mintha nem lett volna szükség rájuk, hanem mert a napi gondokkal való bir­kózás, az agitációs munka bizonyos fokú leszűkítése „elaltatta” ezt a valóban gazdag múltra visszatekin­tő hagyományt. A hatalo­mért folytatott harc évei­ben, majd a szocialista épí­tés kezdetekor sokszor nyúlt késő éjszakába a sza­bad pártnap, mert minden­kit érdeklő kérdésekről volt szó, vélemények éles csa­tája kötötte le a figyelmet, álláspontok késztettek he­lyeslésre, vagy ellentmon­dásra. A közelmúlt években, a csendes építőmunka hét­köznapjaiban sokan úgy vélték, már nincs is szük­ség a pártnapokra, hiszen jórészt a taggyűléseken is termelési kérdéseket vitat­tak. Az élet megcáfolta ezt a vélekedést, bebizonyítva, hogy igény van arra a fó­rumra, ahol a kommunis­ták és pártonkívüliek kö­tetlen eszmecserét folytat­nak, amelynek nyomán vi­lágos és helyes álláspont alakul ki, ahol a párt po­litikáját képviselik, az okos (ásó erejével. Az üdén Ismét rendsze­ressé válnak a pártnapok. K rendszeresség elejét ve­szi annak, hogy — mint eddig több esetben — csak késve, s akkor sem a leg­hatásosabb módon jut el a kommunisták véleménye, szava a pártonkívüliekhez. Megyénkben és szerte az országban is néhány nap óta már zajlanak a párt­napok. S hogy mennyire szükség van ezekre a nyílt fórumokra, azt bizonyítja a szolnoki városi tanácsnál rendezett pártnap, ahol a város nyolc kisebb létszá­mú alapszervezetének tag­jai mellett közel száz pár­ton kívüli is részt vett Sok helyen az előadói tájékoztatás után közvetlen hangú beszélgetés, véle­ménycsere volt már eddig is. Vissza és előretekintés, « legtöbb helyen. — Visszatekintés a most befejezett ötéves terv eredményeire, azokra az évekre, melyekben bármily nagyok voltak is a ma­gunkra szabott és vállalt követelmények, alapjában véve helytálltunk. Előrete­kintés is ez, arra, hogyan is alakíthatjuk legjobban jövőnket. Az is érthető, hogy erről a „hogyan is lesz a jövő”- ről most több a kérdés, a tanakodás. Az is nagyon kell. Látni a perspektívát és segíteni egymást abban is, hogy tisztán, világosan lássünk. B. S. mezőtúri tsz- tag mondta a pártnapi elő­adás elhangzása után: mi­lyen könnyen megteleped­nek az ember fejében ré­gen igaz, de ma már ér­vénytelen nézetek, ha nem kísérjük figyelemmel az ország fejlődését. T. E. üze­mi munkás mondta ugyan­ezen a pártnapon: nálunk is felmerült többek között az, ÉBgy helytálló-e még úgy «Rekedni a tsz parasztok munkához való viszonyá­ról, mint azt régebben tet­ték. Nem, mert dolgoznak azok erejükhöz mérten, sőt az sem biztos, hogy az a régi vélemény mindenkire egyformán érvényes volt; ö arasztember mondta ezt is: Olykor szíve­sen elpolitizálgatna a? em­ber. Az újságból, a rádió­ból sokat megtud, de az még kevés. Van amit ért, van, amit nem. Kitől kér­dezze? A kommunisták a taggyűlésen beszélnek róla. A magamfajta meg kérdez­geti őket. De más az, ha gyűlés van, politikai gyű­lés, kérem, s ott kérdezős­ködhet az ember. Nyilván nem szerepelni szeretne ez az ember, in­kább azt érzi, hogy az együttesen kialakított állás­pont nemcsak bölcsebb a személyes véleménynél, ha­nem — hitelesebb is! Mert — amint ezt mostanában fogalmazzák — sok dolog­ról „beszélnek” az embe­rek, 17 beszélgetések során ■"-1 sok okos gondolat születik tehát. De ki ne számítana viszont arra, hogy esetenként a téves, sőt olykor ellenséges állás­pont is hangot kap. S mi­lyen baj az, ha ezek meg­felelő válasz nélkül ma­radnak! Ezzel már utaltunk arra is: amiről „beszél­nek” az emberek, ott is beszéljenek! Nem szabad lehurrogni azt, aki vala­miben téved, leinteni, ha valaki valamit rosszul lát. Az elhallgattatással még nem tisztázódnak a félreér­tések és félremagyarázások, a téveszmék sem lepleződnek le. Megvan a mi igazunk ahhoz, hogy nyíltan, bát­ran beszéljünk dolgainkról. A felkészült előadók, s a kommunisták meggyőződés­től fűtött állásfoglalása je­lenti a biztosítékát annak, hogy e nyílt fórumokon az igazság bizonyuljon erő­sebbnek és — a feladatok­hoz, a tettekhez, a min­dennapok cselekvéséhez — új és új segítőtársakat szerezzen, A z elmúlt év végén nyivánosságra került ár- és bérintézkedések, az 1966. évi tervben szereplő feladatok, az új gazdaság- irányítási rendszer mind- mind olyan kérdések, ame­lyekről hasznos az eszme­csere, a vita. Nem hallgat­va a gondokról, de bátran szólva az eredményekről is. A pártnapok jó megren­dezése sokrétű feladat elé állítja pártszervezeteinket. A jó előkészítés már fél siker: az érdeklődés felkel­tése nemcsak a hallgatóság számát nagyobbítja, hanem azokét is, akik úgy jönnek el, hogy kérdezni akarnak, választ kérni legkülönfé­lébb problémáikra, A külpolitikában, s ha­zánk életében is sok az olyan kérdés, amelyre nem elég felelet az „igen” vagy a „nem”. Alapos, minden tényezőt figyelembe vevő magyarázat szükséges. Az őszinte, állandó és kétolda­lú véleménycsere kell, — melyre a pártnapok rend­szeres megtartása lehető­séget teremt. Ötszázmillió forint az állami — négyszázmillió a szövetkezeti kereskedelem fejlesztésére A Kereskedelmi-, Pénz­ügyi- és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Központi. Vezetősége hétfőn tartotta idei első ülését a szakszervezet Jókai utcai székházában. Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára egye­bek között a szakszervezet- hez tartozó népgazdasági ágazatok idei legfontosabb tennivalóiról tájékoztatta a Központi Vezetőséget Az idei egyik legfonto­sabb feladat a külkereske­delmi egyenleg, a fizetési mérleg javítása. A külke­reskedelem kivitele és be­hozatala mintegy 6—8 szá­zalékkal lesz magasabb a tavalyinál, ezen belül 19 százlékkal emelkedik a tő­kés export. A belkereske­delem forgalma a tervek szerint átlagosan 9—6,5 százalékkal növekszik, az élelmiszerforgalom 8—8,5 százalékos, a vendéglátás Q százalékos, a vegyeslpar- clkk forgalom 7—8 száza­lékos növekedése várható. A ruházati forgalom érté­ke az árcsökkenések elle­nére előreláthatólag eléri a tavalyit A nagyobb feladatok meg­oldásához segítséget nyújt majd a kereskedelmi há­lózat fejlesztése. Az idén az állami kereskedelem csaknem 500 millió forin­tot fordíthat üzletekre, rak­tárakra, szállodákra és más vendéglátóipart létesítmé­nyekre. A SZÖVOSZ majd­nem 400 millió forint be­ruházási keretéből nagy összegeket fordít a felvá­sárlási kereskedelem háló­zatának fejlesztésére. A hó még nem okozott zavarokat A hé szép fehér színe megdobogtatja a téli spor­tot kedvelők szivét Előkerülnek a téli sporteszközök és a vadászok is elindulnak nyúUesre. A hónak a közlekedés dolgozói, a mentők már ke­vésbé örülnek mint a gyerekek és a sportemberek. A Jelenlegi hó azonban még nem veszélyes, semmiféle fennakadást nem okozott Négy eostiaólwM a porhó A Meteorológiai Időjelző Állomáson, Alcsiszigeten Koczka István, állomásve­zető jelentkezett: — Szolnokon jelenleg 4 centiméteres laza, száraz porhó Van. A megyében szintén 4 centiméteres a A martfűi TTsza Cipőgyárban a Popovics brigád, mely tavaly márciusban nyerte el a szocialista brigád címet, minőségi és mennyiségi terve teljesítésével nagyban hozzájárult, hogy a 34/B műhely teljes egé­szében valórnváltóttá 1965-ös vállalásait. Képünkön Tjtrak Imre a tizenkéttagú szocialista brigád vezetője a csiszológép mellett. „Megmagyarázom a bizonyítványom“ Hétfőn osztották ki az iskolákban a félévi értesítőket A diákoknak valóban „fűszeresen” kezdődött az 1966-os év, az első iskolai napon kézhez kapták fél­évi érdemjegyeiket. Ezek­ben a napokban nemcsak néhány diák, hanem .na­gyon sok felnőtt, szülő is tanácstalan; vajon hogyan fogadja az értesitőkönyvé- vel hazaérkező csemetéjét, milyen jelentőséget tulaj­donítson az abba beírt osz­tályzatoknak? Ezért kértük fel most egy kis kollektív „bizo­nyítvány magyarázásra” — Bátorfi Józsefet, a Kassai úti iskola igazgatóját. — Az értesítőkönyvbe bejegyzett félévi érdemje­gyeik a korábbi félévi bi­zonyítvánnyal ellentétben nem kísérik el végig a ta­nulót tanulmányai során, éppen ezért az osztályozás­nál jobban érvényesíthet­jük a pedagógiai szempon­tokat. Nagyobb szorgalom­ra, jobb tanulásra kíván­juk serkenteni ezzel is a diákokat. — Ügy gondolám, nyu­godt szívvel tanácsolhat­tuk c szigorú páváknak, hogy vegyék ki e „kötelet'’ a vízből, a vártnál rosz- szabb félévi „bizonyítvány” sem tragikus. — Ez a tanács valóban helyén való, hiszen a „kö­tél” amúgy sem a „leg­jobb” nevelési módszer. A félévi értesítő tragikus, — vagy kevésbé tragikus vol­tához csak annyit fűznék hozzá, hogy ha kétes jegy­re áll a tanuló, félévkor éppen az előbb említett pedagógiai meggondolások­ból rendszerint a rosszab- bik jegyet választjuk. — Az „áztatott kötéllel” szemben egy másik véglet a szülők reaglásában, hogy nem tulajdonítanak jelen­tőséget a félévi osztályza­toknak, mondván, hogy en­nek amúgy sem marad nyoma, egyszóval megszűnt a félévi bizonyítvány do­kumentum jellege. Éz a vélekedés legalább olyan helytelen, mint az előbbi. — Jónéhány szülő úgy vélekedik, hogy a félév december 22-í lezárása túl korai volt, a gyerekeknek nem volt alkalmuk, hogy megfelelő számú érdemje­gyet szerezzenek. A Művelődésügyi Minisz­térium ebben a tanévben kísérleti célzattal országo­san december 22-én, tehát az elmúlt gyakorlathoz ké­pest mintegy három héttel korábban rendelte el a fél­év lezárását. Mi ennek a kísérletnek az eredményét pozitívan értékeljük és a tanulók számára is elő­nyösnek tartjuk. A tapasz­talatunk az, hogy a téli szünetben a tanulásból ki­zökkenve januárban csak rontottak félévi érdemje­gyeiken. Erre jó példa, hogy iskolánk félévi átlaga 3.7, ugyanannyi, mint ta­valy év végén volt. — Most az értesítő kiosz­tása után bizonyára sok szülő keresi majd fel az Iskolát. — Erre számítottunk is. az iskolai fogadóórákon egyénileg beszélgetünk majd a szülőkkel szemé­lyes problémáikról, a félévi tájékoztató szülői értekez­letet pedig a tervek sze­rint január 20 körül tart­juk meg. — rideg — hó átlagos vastagsága. Jász­apáti környékéről azonban csupán 2 centiméteres ha­vat Jelentettek. Ez tényleg nem nagy, azonban felhív­juk a figyelmet, hogy az előrejelzés szerint a hét folyamán további havazás várható, hideg idővel, észa­ki széllel. Az irányító forgalmi szolgálattevő: — A MÁV-nál nincs szá­mottevő hóprobléma. A je­lenlegi hó vas tagság meg sem kottyan a vasúti for­galomnak. Emiatt nem volt késésünk. Természetesen felkészültünk a nagyobb hó­esésre mind a forgalom, mind a vontatás és a pálya­fenntartás részéről. A mentőknél a szolgálat- vezető jelentkezett: — A hóesés óta nem volt olyan balesetünk, amely a síkos havas út­nak lett volna „köszönhető”. Az emberek úgy látszik megfogadják a tanácsot: óvatosan közlekednek a csúszós talajon. A havas idó legfeljebb annyiban okozott nehézséget, hogy kocsijaink lassabban tudtak közle­kedni. A hó befolyásolta az ár- és belvízvédelmi helyzetet is. A Vízügyi Igazgatóság január IO-i Jelentése sze­rint a befagyott vízborítá­sok pontos felmérését a hó- takaró akadályozza, így azokat csak becsléssel lehet megállapítani. E szerint a? elborított terület nagysága mintegy 4300 hold. A bel­vizek levezetésén tegnap az igazgatóság nyolcvankét dol­gozója fáradozott. A Tisza Tiszalök feletti szakaszán a jég áll. Az alacsony hő­mérséklet miatt a vízzel borított területek további csökkenése egyelőre nem várható. Késett néhány iárat Az AKÖV autóbusz ál­lomásának forgalmi irodá­ján az ügyelet« tiszt mon­dotta: — A hóesés csak annyi­ban okozott zavart, hogy csúszóssá tette az utakat. Ezért több járat késett, a Tiszapüspökiből és Cibak­házáról érkezett busz húsz­húsz percet, a Kunszent- mártonból érkező pedig harminc percet. A városi forgalomban nem volt á hó miatt fennakadás. Hegedűs Ferenc, a KPM Budapesti Közúti Igazgató­ság kirendeltségének dol­gozója is megerősítette, hogy a megyében még se­hol sem okozott zavart a közlekedésben a hó. Ked­vez, hogy nem fúj erős szél, amely a jelenlegi né­hány centiméteres hóból is képezhetne akadályt. Egy-két óra alatt is meg­változhat azonban a helyzet. Ezért a harmincnégy hóel­takarító gép és az ezekhez szükséges személyek készen­létben vannak. Szolnokon, a köztiszta­sági csoport dolgozói a | szombatesti havazáskor amely síkossá tette az uta­kat. két gépkocsiról meg­kezdték a salakozést. Éjjel és vasárnap is folytatták ezt a munkát, elsősorban a hídfeljáróknál, a forgal­masabb útszakaszokon szór­ták a salakot. Hétfőn már nem volt erre szükség. Ek- | kor viszont hatvan úttisztító munkás takarította az au­tóbuszmegállókat gyalosos i átkelőhelyeket, közterület«« » két.

Next

/
Oldalképek
Tartalom