Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

196*. december 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 Magának nincs krokodilja ? Dobris cseh kisvárosból Prága felé halad a tömött autóbusz. Bevásárló tás­kás asszonyok, munkából hazafelé tartó férfiak, ki­rándulók — és tizennyolc potyautas. Znamenácek úr ugyanis aktatáskájában ti­zennyolc viperát és siklót visz haza, amelyeket most fogott a Dobna környéki erdőkben. Egyszerre maga mellé tekint, s elhül ben­ne a vér. A mellette ülő mitsem sejtő néni ölében egy mérges vipera van. Villámgyors mozdulat és a vipera eltűnik az akta­táskában lévő zacskóban. De borzalom — a zacskó üres! A gyűjtő egy pilla­nat alatt a sofőr mellett terem és elmagyarázza, mi történt. Az autóbusz rög­tön megáll és az utasok­nak pár pillanatra ki kell szállniák. Állítólag motor­hiba miatt. Znamenácek úr pedig keresni kezdi véden­céit Meg is találja mind­egyiket. Az utasok pedig újra visszaszállnak egy — és tizennyolc kivételével. Znamenácek urat ugyanis veszélyes csomagjával nem hajlandó tovább vinni a sofőr. Van, aki a macskákat, más a kutyákat szereti, van, aki kanárit tart, ma« pedig házinyulat. Zname­nácek úr gekkókat, kígyó­kat és teknősbékákat ne­vel. Az érdekes társaság legidősebb tagja Mánicka, amely már tizenkét éve van Znamenácek birtoká­ban. Mánicka Hyla versi­color, azaz tarka levelibéka az USA-ból, amely színé­vel tökéletesen alkalmaz­kodik környezetéhez. A háztartáshoz rajta kívül még Znamenácek úr fele­sége, fia és a nagymama tartoznak. És majdnem megfeledkeztem Honzárói, a másfél éves csukafejű alligátorról — az Alligátor mississippiensis-ről. „Ez már a negyedik al­ligátorunk. Ugyanis amint kinő a terráriumból, el kell ajándékoznom és újat kell beszereznem. A hat­méteres felnőtt példány számára nincs hely nálunk — közli Znamenácek úr. Ez a példány gonosz állat, az előző olyan volt, mint egy kutya és állandóan a konyhában élt velünk.” A herpetológusok, más állatkedvelőkkel összeha­sonlítva, inkább tudomá­nyos érdeklődést tanúsíta­nak védenceikkel szemben. Megfigyelik akklimatizáló­dó képességüket, tanulmá­nyozzák, hogyan reagálnak a különböző hatósokra, megállapítják, milyen hő­fokra, milyen táplálékra van szükségük. Ez a mun­ka igen gyakran tudomá­nyos felfedezéshez hason­lít és talán ez benne a vonzó. Honza, a másfél éves alligátor hagyja, hogy megsímo- gássák a fejét, de persze csak a gazdájától engedi, aki tudja, hogyan kell kezein! az ilyen állatokat. A csukafejű alligátor (mississippiensis) egy méter húsz centiméter hosszú és egy etetésre hét fehér egeret fo­gyaszt el. Ténagy Sándort ARCOK A BRIGÁDBÓL A fehérköpenyes Alig van szabadidőm. Néha hét óráig is itt ma­radok, ha valami komo­lyabb újításon dolgozom, de még otthon sem nyug­szom. Egyszerűen nem tu­dok másra gondolni. Elő­veszek néha egy regényt, de nagyon jó könyvnek kell lennie, hogy végig tudjam olvasni. Lehet, hogy „száraz kis műszakinak” tart, de nincs igaza. Fiatal vagyok, tavaly végeztem. Tudja, az egyetemről, ha nem is világmegváltó szán­dékkal, de komoly tervek­kel kerülnek ki a fiatalok. Mindenki valami figyelem­re méltót akar produkál­ni. Aztán ott kezdődik a baj, amikor a fiatalos ne­kibuzdulást nem értik meg, esetleg még meg is moso­lyogják az embert. „Mit nyüzsögsz?” — hallottam kezdetben itt is, ott is. — Szinte csodabogárként néz­tek rám, ha valami ötlettel álltam elő. Nem jó, ha „zöldfülűnek” titulálnak valakit, csak azért, mert még nincs tízéves gyakor­lata... No. de nem akarok én siránkozni, tulajdonképpen jól megvagyok itt a gyár­ban. Igaz. először a fejlesz­tésre szerettem volna ke­rülni, minden fiatal álma, hogy fejlesztőmérnök le­gyen. Talán mert jobban hangzik: ..Fejlesztőmérnök”. Á, butaság. Mint üzem­mérnök. közelebbről látom a problémákat, jobban megismerem a helyi szoká­sokat, sokkal Kézzelfogha­tóbb munkát végezhet az ember. Nem rossz iskola ez, higyje el. Persze, néha dühöngök, sok az admi­nisztráció. Ezt különösen az újításoknál érzem. Ed­dig négy újitási javaslatot nyújtottam be, közülük kettő nagyobb jelentőségű. Néha, hogy kikerüljem a bonyolult adminisztrációs ügymenetet, saját pénze­men vásárolok kisebb al­katrészeket. Máskor meg a fiúk „fusiznak” össze ezt meg azt, munkaidő után... Hogy mi ösztönöz egy újítót?... Hát hogy is mond­jam... Talán az egyetem­ről hozott lelkesedés... meg a bosszantó hiányos­ságok, melyekkel lépten- nyomon találkozik az em­ber. De más is. A pénz. — Lehet, hogy nem leszek szimpatikus a maga sze­mében, de ki merem mon­dani. A pénz is lényeges, ami az újításokból csur- ran, csöppen. Például a szenvedélyemmé vált kül­földi utazgatások költsé­geit is jórészt az újítá­saim fedezik. Ez lesz a harmadik nyaram — a nyárból néhány hét —, amit külföldön töltök. — Jártam Lengyelországban, a román tengerparton, Csehszlovákiában. Jövőre nyugatra akarok menni. — Olaszország-, a művészetek hazája!... Mert ne gondol­ja, hogy szakbarbár va­gyok. Engem minden érde­kel. könyv, film, képtár, színház... Csak olyan kevés a napi huszonnégy óra... A brigád? Nagyon lel­kes társaság. Kulön-külön is értékes emberek, de így együtt aztán nagyon ered­ményesen dolgoznak. ök a műhely motorja. Meg­mondom őszintén, az egész gyárban nem igen talál­koztam még ilyen csalá­dias, segítőkész közösség­gel. Sok helyen csak for­málisan léteznek a brigá­dok. Néha nagyobb a füst, mint a láng. Látványos fel­ajánlásokat tesznek, túl­propagálják önmagukat, de ha jobban megnézi őket az ember, hát... sehol sem­mi... Ők nem. ők megérez­ték valamit a jelszavak mögött. Nem akarok nagy szavakat használni, de ta­lán kimondhatjuk: meg­érezték az embert. így van, az embert. A lényeget... Náluk minden közügv. Fi­gyelik egymást, segítenek egymásnak. Mindenben. — Itt a gyárban is, de „civil­ként” is, négy után. — Az egyik brigádtag új lakást kapott, gyerünk, fogták magukat, segítsünk a köl­tözködésnél. Csornainak meg felértették nyáron a vikendházát. Szombaton­ként leutaziak a Balaton­ra, fürdés közben elkészült a kis nyaraló. Az egyik falrészr° mindenki, aki se­gített, fölírta a nevét... Engem mindjárt befo­gadtak. Azt mondták, „fe­hérköpenyes” még ügy sincs a brigádban, léplek be. Megszerettem őket. Kezdetben, új ember lé­vén. ők patronáltak engem, most én is igyekszem hasz­nossá tenni masam. Egyszer megállított Csu­tak — No, kedves mérnök úr, eliött a. te időd Is. Csinálj te is valamit, lá­tom, unatkozol. Szakmii továbbképző tanfobtamoí indítanánk, úgy gondoltuk te leszel az előadó. Képzelheti, mennyire meglepődtem. — Dehát... én nagyon rossz előadó vagyok — mondtam zavartan —, nyi, - vánosság előtt én nem igen tudok beszélni; ORSZÁGJÁRÁS 1 Ifjú konstruktőrö a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárban Az új autóbuszok, a vas­úti személykocsik belső burkolatai, üléseinek hu­zatai, mind vegyiüzemi ter­mék, műbőr. Tízezrek ru­házata, az orkánkabát, a habosított alapú kelméből készülő női kosztüm ugyan­csak műanyaggyári ter­mék. A magyar műbőrké­szítmények hazánk hatá­rait átlépve eljutnak a vi­lág sok tájára. Mindenna­pos ruházati- és használa­ti tárgyaink készítőinek egy részét, a Győri Pamut­szövő- és Műbőrgyár ifjú munkásait is hadd mutas­suk be. A gyári KISZ szervezet tagjai az elmúlt év köze­pe táján megalakították a Fiatalok Műszaki Taná­csát. A korszerű technoló­giáról a gyártmányfejlesz­tésről számos előadás hangzik el. A fiatalok ta­nácskozásán a vállalati párttitkár, Szemenyei Já­nos és az igazgató, Jankó­vá cs Nándor is gyakorta részt vesz. A gyárban fel­ismerik a fiatalok alkotó- készségét. Megkérik Kő- hídi Miklóst, a gyári KISZ- titkárt, hogy a Fiatalok Műszaki Tanácsával be­szélje meg a párt- és a gazdasági vezetésnek ama javaslatát, miszerint két fontos technikai feladat megoldását társadalmi munkában vállalják el. A két feladat sikeres megoldóinak 3000 forint ju­talmat ígér a vállalat ve­zetősége. Az eltörött hüve­lyek és a habosított alap­anyagú kelme készítéséhez szükséges (release) papír- tekercsek használhatóvá té­tele milliós megtakarítást Odajöttek a többiek is, lefegyvereztek. — Nem felvételi vizsga lesz ez, tudjuk, hogy nem színésznek készülsz. Az anyagot ismered, mesélsz nekünk erről-arról... He­lyes?... összeállítottam a tema­tikát, majdnem olyan iz­galommal készültem az előadásokra, mint az egye­temi vizsgákra. Gondol­koztam, hogyan lehetne még érdekesebbé, színe­sebbé tenni ezeket a „mű­szaki délutánokat”. Végig­böngésztem az ismeretter­jesztő kisfilmeket. Az üze­mi bizottságtól elkértem a klubszobát és a vetítőgé­pet... Nem dicsekvésből mondom, nagy sikerem volt. A fiúk el is nevez­tek „professzornak”... Jö vő szerdán tartom az ötö­dik előadást korszerű anyagmegmunkálás mód­jairól és lehetőségeiről. Már a társműhelyek bri­gádjai is érdeklődnek, ők is szeretnék végighallgatni az előadásokat... Én meg rájöttem, hogy nem is olyan veszélyes a nyilvá­nos szereplés. Jóformán már nincs is lámpalázam. No, persze, „magunk kö­zött” vagyunk, idegenek előtt biztosan nehezebb lenne. Nősülés?... A, szó sem lehet róla. Meg kell ala­poznom a jövőmet. A fiúk ugyan már megfenyeget­tek, hogy szereznek egy asszonynak valót. De én óvatos vagyok. Különben is, még nem találkoztam olyan lánnyal, aki hajlan­dó lenne elviselni műszaki hóbortjaimat. „Halló!... Igen... Jó ké­rem, azonnal megyek...” Bocsásson meg, föl kell szaladnom az újítási iro­dára. Tudja, egy automata számlálóberendezést készí­tettem Csekő Gyula bácsi­val. Ez az első közös mun­kánk Ügy látszik, tetszik odafent... eredményez. Az első fel­adatot eredményesen meg­oldják: félmillió, a máso­dikkal pedig másfélmillió a megtakarítás. A SZERKESZTÉS — A fiatalok műszaki tanácsában részt vevők — eleveníti fel az emlékeze­tes napot a gyári KISZ-tit- kár — nagy megtisztelte­tésnek veszik a bizalmat, jól tudják: a két gép konstruálásához hosszas tanulmányidő szükséges. Mindent saját maguknak kell megoldaniuk, hiszen a tervezendő gépekhez még csak hasonlóak sincsenek a gyárban. Nem tudnak ar­ról sem, hogy bárhol az országban működnének ha­sonló feladatot végző gé­pek. A törött papírhüvelye­ket helyreállító gépnek tel­jesen tökéletes munkát szükséges végeznie Énei­kül elsőosztályú műbőrter­mékeket a gyárból kibo- csájtani nem lehet. A ha­bos alapanyagú kelmék ké­szítéséhez szükséges speci­ális papírtekercs ismetelt használhatósága ugyancsak azt feltételezi, hogy a gyártandó áru minősége nem szenvedhet csorbát. — Lehetnek a vállalás teljesítésében előre nem látható akadályok — foly­tatja társa szavait Varjú Ernő —, de abban én is biztos vagyok, hogy amit az ifjú műszakiak tanácsa vállalt, azt teljesíti is. — A lelkesedéssel páro­sul a megfontoltság — kap­csolódik a tájékoztatóba Venesz Antal — és e cél­ból az idősebb, tapasztal­tabb műszaki szakembe­reknek a segítségét a ter­vezés különböző szakaszai­ban is kérjük. A KISZ-KLUB Szemenyei és Kőhídi elv- társ — értékelve a gyár ifjú műszakjainak a tevé­kenységét — fontosnak tartják, hogy a vállalás tel­jesítésében az üzem öss?.es KISZ-tagja érdekeltté vál­jék A gazdasági vezetés­nek is ez a véleménye. A KISZ-tagok alapszervezeti taggyűléseken ismerkednek a gyári vezetés megbízatá­sával. A fiatalok egyetér­tenek azzal, hogy nemcsak az ifjú mérnökök és tecn­nikusok, hanem sokan má­sok is részt vehetnek a gé­pek elkészítésében. A gép- műhelyi ifjú szakmunká­sokra különösen fontos sze­rep vár. Javaslatot, ötletei a munka ésszerű, gyors megoldásának a céljából mindenkitől várnak; A gyári vezetés a társa­dalmi munkában készülő két speciális gépet az er­kölcsi elismerésnél és a 3000 forintos céljutalomnál sokkal többre értékeli. A kultúrotthon egy része KISZ-klubbá alakul A klub a fiatalok politikai és műszaki nevelését biztosít­ja programjával. — Az a cél — hangoz­tatja Jankovics elvtárs —, hogy a gyorsan fejlődő ké­miai tudományba alaposan betekinthessenek a fiata­lok. A jelenlegieknél sok­kal jobb feltételek biztosí­tásával a fiatalok érdeklő­dése bizonyosan megnő. Akiknek kedve lesz hozzá, a korszerű műbőrgyártás továbbfejlesztéséhez szük­séges, a legmagasabb fokú kémiai tudományt is elsa­játíthatja. Ehhez mindent megad a párt és a válla­lat vezetése a KlSZ-klub- baiu Az is természetes, hogy a KISZ-kJub, főleg a hétvé­gén, de hétköznapokon is gazdag szórakozási lehető­séget ad. A gyári párt- és KISZ-szervezet vezetőségé­nek javaslatára a vállalati igazgatóság úgy döntött, hogy a két speciális gép si­keres megoldásával eléren­dő mintegy kétmillió fo­rintos évi megtakarításból — a törvényes lehetőségek alapján — pénzbeli támo­gatósban is részesítik a KISZ-szervezeteket A gyá­ri megtakarítás egy része a fiatalok sportolását biz­tosítja. A balatoni és a bakonyi kirándulási terv megvalósítását a költségek kiegészítésével a vállalat ugyancsak segíti. Szeretné­nek pénzalapot biztosítani pozsonyi utazásukhoz is. Számos epizódot lehetne ismertetni annak igazolásá­ra, miként is mutatkozik a fiatalok alkotókészsége. Ám ez az egyetlen, de je­lentős vállalás is igazolja, hogy a gyári párt- és gaz­dasági vezetés, valamint a fiatalok között a kölcsönös megértés bizalom erősödik, fejlődik. A kölcsönös bizalom erő­södését szolgálja az is. hogy a gyár legújabb üzemrészében, ahol az automata gépek működnek, 1966 január elsejétől a gyári párt- és gazdasági vezetés egyetértésével ifjú­sági szocialista brigádokat szerveznek. Ügy akarnak dolgozni, hogy jó miinká­jukkal elérjék ama célju­kat is, hogy 1967-től az új üzem teljesen ifjúságivá váljék tó S. Venesz Antal és Varjú Ernő Kőhídi Miklós KISZ- titkárral megbeszélést tartanak a készülendő gépek szerkesztési feladatairól

Next

/
Oldalképek
Tartalom