Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

1§§6. január 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HÉTKÖZNAPI HŐSTETT NYAKIG A DERMEDT OLAJBAN Sok szó esik napjainkban az anyagi érdekeltségről, sőt néha úgy látszik, mint­ha a bátor munkáshelytállásnak, a szak­ma iránti hősies ragaszkodásnak ma ki­sebb szerep jutna a hétköznapok ered­ményeiből. Ez azonban csak látszat A pusztaföldvári olajmezőben az első hidegebb napok beköszöntésével a 128-as számú nagyhozamú olajkút vezetéke a belső feszültség hatására megrepedt. A repedésen néhány óra alatt nagymennyi­ségű kőolaj került a szabadba, ahol a hideg levegőn azonnal megdermedt A dermedt olaj-kupac lassan eltemette a kútelzáró szerelvényeket is, így azokat lezárni nem lehetett. A dermedt olajból álló domb pedig fokozatosan nőtt tovább. A helyszínre érkezők között volt Kondacs András kútkezelő is, aki a ne­héz helyzetet és a várható veszélyt lát­va, önként vállalkozott a lezárásra. Dere­kára csatolt mentőövvel lassan lemerült a dermedő olajban annyira, hogy kezével megkereste az elzáró szerkezetet és rá­helyezte az előkészített hosszabbító kul­csot, aminek segítségével társai lezárták a kutat. A bátor embert szinte „késsel” kei lett a cipőkrémhez hasonló olajtól meg­tisztítani. Nem mindennapi tett volt, s nem vállalkozott volna rá mindenki. A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat Kon­dacs Andrást bátor helytállásáért rend­kívüli pénzjutalomban is részesítette. — f — A kicserélt lány és mások AZ IGAZGATÁSI ELŐADÓ JEGYZETFÜZETÉBŐL Tercsiké, asszonynevén Járvás Józsefné egyenesen az iskolapadból került a községi tanácshoz. A töbo mint egy évtized alatt Jász­apáti lakói megszokták, hogyha ügyes-bajos dolog­ban jártak a tanácsházán, legelőször az ő ajtaján ko­pogtattak. Sokszor csak ta­nácsot, útbaigazítást kértek, s gyakran ma is mondogat­ják: Tercsikéhez megyek, 6 majd intézkedik az ügyemben. Sokminden tar­tozik a törékeny fiatalasz- szonyhoz, hiszen jó néhány éve igazgatási előadóként dolgozik. Többek között gyámügyekkel is foglalko­zik. Gyermekek, fiatalok és idős, segítségre szoruló emberek sorsát egyengeti. Felsorolni sem győzné, hogy mikor, kinek az ügyével foglalkozott. Néhány esetre viszont évek múlva is em­lékezni fog. Ezekből mon­dott el néhányat. János bácsi nem fogadta meg a tanácsot — A. J. magánosán élte le az életét. Az ő sorsát is figyelemmel kísérjük. — Amikor legutóbb jártam jn&rt "'”»''1 fali C 7Ke­dett, hogy a kis lakásban látott rend, tisztaság mind az ő keze munkája. Nem akarta bevallani, hogy már a házkórüli munka is ne­hezére esik. Nehogy újra szóba kerüljön korábbi ja­vaslatunk, a szociális ott­honba való elhelyezése. — Éppen most tudtam meg, hogy leverte lábáról a betegség. A segély és a közgyógyellátási igazolvány, amelyet mi adhatunk, nagy segítség, de mindent nem old meg. Mi lesz a bácsi­val? Ki fogja ápolni? Zoli és Laci haxakerüit — H.-né három gyermek­kel maradt magára amikor első férje börtönbe került. Hogy dolgozni tudjon, sajgó szívvel egyezett bele két kisebb gyermekének álla­mi gondozásba vételéhez. Termelőszövetkezetben dol­gozott Ott ismerkedett meg egy derék dolgos férfivel, akivel házasságot kötött. Két év óta már három gyermekről gondoskodnak, az asszonykának ugyanis ikrei születtek. — Tavaly ősszel öröm­könnyek közepette újságol­ta: megbeszéltük a férjem­mel, hegy hazahozzuk a két fiút is. — Zoli és Laci haza­került édesanyjukhoz, ne­velőapjukhoz, aki igazi apa­ként gondoskodik a népes családról. 3 Magdit nx • éhe »hatástól mentettük meg nem sok választotta el az éhenhalástól. Míg a kis Magdit ápolták, felerősítet­ték, elintéztük, hogy cse­csemőotthonba kerüljön. — Nem hatott meg bennün­ket a szülők siránkozása, hiszen a gyermeknek nem fogadkozásra, ígéretekre van szüksége, hanem ren­des élelmezésre, gondos ápolásra, s ezt otthon nem kapta meg. A kicserélt lány — N. T. családi körülmé­nyei olyanok voltak, hogy nem visszatartották, hanem taszították a rossz útra. — Gyermekfejjel elzüllött. — Végül lopásért került a rendőrségre. — Öt sikerült a lejtőn megállítani. Nemrégen volt itthon látogatóban a leány­nevelő otthonból. Azzal nyi­tott be hozzám: Tercsiké néni, tessék nézni milyen szép ruhám van. Szakmát tanulok, varrónő leszek. — Boldogan hallgattam beszámolóját, mert a ko­rábbi modortalan, cinikus lány helyett egy dolgos életre készülő, terveket szö­vő fiatal teremtés ült ve­lem szemben. • — Nemcsak olyan szülők vannak, mint az előbbi kis történet szereplői. Sajnos olyanok is akadnak, akik felelőtlenek, nem törődnek gyermekükkel. — O. N. egyéves kislányt elhanyagolták a szülei. A védőnő hiába figyelmeztet­te őket, végülis kórházba kellett vinni a Kicsit. Ott azt állapították meg, hogy Ezek a kis epizódok különböző emberi sorsokat villantanak fel. És egyben arról is tanúskodnak, hogy Járvás Józsefné munkája nagyon sokoldalú és fele­lősségteljes. A fiatalasszony kellő érzékkel, tapintattal j és amikor szükséges, erély- j lyel szól bele a családok, ! egyének sorsába. Nagy Katalin TiszaföMváron százhúszan vettek részt az egy hétív *nr*6 téli tanfolyamon. A hallgatók mindvégig kitartó érdeklődéssel figyeltek, ’-érdeztek és beszéltek. — A képen a tanfolyam résztvevői előadást hallgatnak Mégis jobb lesz Szolnok zöldség és gyümölcs ellátása ? Az utóbbi években a kü­lönböző fórumok sokszor foglalkoztak Szolnok város zöldség- és gyümölcsellátá­sával. Elhatározások szület­tek, melyek szerint a me­gyeszékhely körül zöldség- termelő övezetet kell létre­hozni. A lakosság ellátása azonban nem javult, sőt 1965 tavaszán, nyarán még rosszabbodott, az árak is emelkedtek. A város külső kerületeibe, a nagy üzemek és a lakótelepek környéké­re az átlagosnál is keve­sebb zöldségféle jutott. Pedig a zöldségtermelő gazdaságok is kialakultak. Több megyeszékhely kör­nyéki állami gazdaságban és termelőszövetkezetben egyik fő profillá vált a zöldségfélék termelése. A termelési kedv sem csap­pant. A szolnoki járás kö­zös gazdaságai 1965-ben 1832 hold, 1966-ra több mint 2000 hold zöldség termelé­sére szerződtek. A Szolnoki Állami Gazdaság tiszavár- konyi üzemegységében kor­szerű hajtatóházat és nagy­üzemi kertészetet hoztak létre. Vajon miért akado­zik mégis a város ellátása? E kérdésre nem lehet egyetlen tőmodatban vála­szolni. Az elavult gazdasági me­chanizmus merevsége időn­ként nehezítette az ellátás folyamatosságát. Ám a régi mechanizmus keretei is több lehetőséget adtak, de ezeket sem használták ki Köztudomású, hogy a zöldségfélék termelésére a konzervgyár és a MÉK szerződik. Az előbbi kizá­rólag ipari feldolgozásra, az utóbbi az export és a belföldi szükségletek kielé­gítésére. Mindkettő fontos. De a főváros és az ipar­vidékek ellátásával egyidő- ben a fejlődő megyeszék­hely lakosságáért a MÉK is többet tehetett volna. Néhány termelőszövetkezet — Szajol, Szandaszöllős, Tószeg — közvetlenül a város élelmiszerüzleteibe szállított zöidc,i<Tfélét nr. 7t nem szerződte le a MÉK- kel.) Ahelyett, hogy e helyes gyakorlatot fejlesztették volna, egyesek ezért a tevékenységért kupecnek bélyegezték az említett szövetkezetek vezetőit. A kialakulóban lévő új gazdasági mechanizmus sokkal szabadabb kezet ad a város vezetőinek. Csök­kennek a kötöttségek, na­gyobb lehetőség nyílik az ellátás megszervezésére. A közelmúltban a megyei pártszervek kezdeménvezé- sére fontos lépések, gyakor­lati intézkedések történtek Szolnok város ellátása ér­dekében. Ezek annál in­kább is figyelemre méltók mert a munkások jövedel­müknek tekintélyes részét élelmiszerekre költik, s az élelmiszer beszerzésüknek nagy százaléka a piacon realizálódik. A folvamatban lévő ár- és bérintézkedések következtében egye= kate­góriáknak csökken a fizetése. A nagyobb piaci felhozatal­lal. az üzletek bőségesebb ellátásával lehetővé válik a zöldségfélék árainak csökkentése. Tehát az ár- és bérintéz­kedések nyomán keletke­zett kiesést a munkások, a bérből és fizetésből élők a piacon, az élelmiszer- üzletekben nagyrészt pó­tolhatják. A megye és a város ke­reskedelmének irányítói a megyei tanács vb kereske­delmi osztályának segítsé­gével tételesen is felmér­ték Szolnok lakosságának igényeit. E szerint a megye­székhelynek évente 358 va­gon burgonyára, 300 vagon vegyeSr zöidSéfÉélére és 125 vagon gyümölcsre van szüksége. Szó esett arról is, hogy a városkörnyéki gazdasá­gok több tejet, tejtermé­ket, tojást, baromfit és füstölt húst termeljenek, szállítsanak a város ellá­tására. Vajon képesek erre a szolnoki járás állami és kö­zös gazdaságai? A legtöbb cikkféleségből igen. A vá­ros egy évi zöldségszükség­lete például 500 holdon megtermelhető. A járás ker­tészete viszont a 2000 hol­dat is meghaladja. r«em mindegy azonban, hogy a zöldség milyen el­osztásban, milyen mennyi­ségben érkezik a város üz­leteibe és piacaira. Az el­látásnak rendszeresnek, fo­lyamatosnak kell lennie. A zöldségnek gyorsan rom­lik a minősége. A keres­kedelem, s mindenekelőtt a lakosság friss árut vár az üzletekbe. Megoldható ez? Feltétlenül. Csupán a termelő gazdaságok és a kereskedelmi szervek köl­csönös megállapodásain, az együttműködésen múlik. Minden csatornát meg kell nyitni, amely a me­gyeszékhely ellátását szol­gálja. A MÉK-nek az export és a különböző belföldi igé­nyek kielégítése a fő fel­adata. De emellett sokat — az eddiginél minden­képpen többet — tehet a város ellátásáért. A kereskedelmi szervek a termelőgazdaságoknak lehetővé teszik, hogy árui­kat a felvásárló kereskede­lem közbeiktatása nélkül, közvetlenül a kiskereskede­lemnek adják át. Erre a nagykereskedelmi árréssel, tehát anyagilag is ösztönzik a gazdaságokat. Viszont azt várják tőlük, hogy a zöldségféléket frissen, a kora reggeli órákban szállítsák be a kijelölt üzletekbe. A szolnoki Vörös Mező Tsz — a gyümölcs- és sző­lő köztessel együtt — 150 holdon kertészkedik. Dicsé­retére válik, hogy a fo­gyasztók igényei szerint, meglehetősen sok, 19 fajta zöldséget termel. A nagy­üzemeknek előnyösebb, ha egy-egy cikket minél na­gyobb területen termelnek. Viszont a lakosság nem­csak paprikát vagy paradi­csomot, hanem petrezsely­met, sárgarépát is kér. A Vörös Mező Tsz tíz szolnoki üzlet (csemege, fmsz, kisker.) ellátását vál­lalta. Ezenkívül besegít, illetve önállóan tart fenn három idény-standot a vá­ros különböző területein (például a Vosztok üti la­kótelepen is). Áruit saját járműveivel szállítja a helyszínre, a MÉK d^zno- zíciói alapján. Ezért az ár­résből két százalékot enged át a vállalatnak. A szajoli Vörös Csepel Tsz növeli kertészetének területét és a tavalyihoz hasonlóan 10—14 üzlet el­látására vállalkozik. A tó­szegi Dózsa Tsz a nagy­üzemek konyháit látja el. ezenkívül saját standjára szállít zöldséget a szolnoki piacon. Több termelőszövetkezet létesített már eddig is el­árusító helyeit a piacon vagy a munkásnegyedekben (kotelki Ady Tsz, nagykö­rűi Haladás Tsz, szolnoki Lenin Tsz stb.) vagy tár­sultak egy-egy bolt ellátá­sára. Az állami gazdaságok kö­zül a szolnoki prímőrfélék szállítására, a héki nagyobb tömegű szántóföldi zöldség szállítására képes. Tisza- várkonybói márciusban 10 ezer csomó zöldhagymát, áprilisban 50 ezer csomó karalábét, 10 ezer csomó retket, 80 ezer fej salátát, májusban 200 ezer darab zöldpaprikát, öt mázsa uborkát, 10 mázsa paradi­csomot és zöldborsót szál­lítanak. Nagy mennyiségű (ezer mázsa) újburgonya várható Alcsiszigetről. A Surjáni- és a Jászsági- szőlőt, gyü­mölcsöt, a Mezőtúri Állami Gazdaság hentesárut, töl­telékárut ad Szolnoknak. Ezzel korántsincs kime­rítve az állami gazdaságok lehetősége. Sok száz mázsa baromfit, savanyút, szalá­mifélét, füstölt húst tudná­nak még szállítani, ha az erre illetékesek tárgyalnak és megállapodnak velük. Jellemző példa, hogy a szolnoki és a héki gaz­daság tavaly és azelőtt a most felkínált zöldségfé­léknek tizedét sem adta a városnak. Mindjárt hozzátesszük, most sem az exportkötelezettsé­gek rovására szállítanak. Szolnok ellátása, a lakos­ság igényei megkövetelik, hogy serkentsék a háztáji- és kisárutermelőket is ar­ra, hogy minél több árut hozzanak a városba. Értesültünk arról is, hogy a szolnoki földművesszö­vetkezet a piactéren — a közeljövőben — tejtermék és füstölt hús árusítására nyit egy boltot. Ezt a jász­berényi, tószegi és a tö­rökszentmiklósi fmsz-ek látják majd el áruval. A tanács kereskedelmi osztálya szívesen adna mű­ködési engedélyt az állami gazdaságoknak, tsz-eknek önállóan vagy társulással üzemeltetett — üzletek nyi­tására a városban. íme, itt az alkalom a tsz-eknek is kedvező aján­lat megragadására. Ilii A kezdeti lépések meg­történtek és igen biztatóak. A termelő üzemek és a kereskedelem vezetői is szívügvüknek tekintik Szol­nok zöldség- és gyümölcs­ellátását. Ez jó dolog, de önmagában mégis kevés. Termelési és szállítási szer­ződésekkel kell realizálni a felkínált árut. Tárgyalni kell a gazdaságokkal, hogy még többet adjanak. Ki kell jelölni az üzleteket, hogy mely gazdaságok lás­sák el azokat áruval. Tennivaló tehát bőven akad. Helyes, ha a városi tanács szervezi és koordi­nálja a gazdaságok és a kereskedelem tennivalóit Legyen a gazdája a megye- székhely ellátásának. Gon­doljon a külső negyedek, lakótelepek ellátására is. Már január van. Az idő sürget, a szervezeti intéz­kedések — a termeltetés és ellátás szempontjából — nem tűrnek halasztást. Máthé László Azonnali belépéssel keresünk építészmérnököt, építésztechnikust, villanyszerelőt. Szolnoki Epületkarbantartó Ktsz Ady Endre út 63.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom