Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-04 / 2. szám
1966; január 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A budapesti állatkert centenáriuma Dr. Anghi Csaba professzornak az Kllatkeri főigazgatójának nyilatkozata — Már javában folynak az előkészületek a budapesti Állatkert centenáriumi ünnepségeire — mondta dr. Anghi Csaba professzor, az Állatkert főigazgatója. — Kiváló tudósok, természet- tudományos kutatók jönnek el hozzánk a világ minden részéből az ünnepségekre. A háború pusztításai után felújított budapesti Állat- kert 100 éves fennállását 1966 októberében ünnepeljük nemzetközi tudományos ülésszak keretében. Itt a zoológiái-, botanikai-, tenyésztésbiológiai és állategészségügyi szekciókban külföldi és hazai szakemberek előadásai hangzanak majd el. Külföldről már számosán jelentették be előadásaikat és még többen részvételüket. Sőt, Bécs városa három őstulkot küld ajándékba. — Nem érdektelen, ha a2 ünnepségsorozat előtt arról is beszélünk, hogy mikor és milyen körülmények között alapították a magyar Állatkertet, amely a korszerű állatkertek sorában a harmincadik volt. Később még körülbelül négyszáz hasonló intézmény létesült Földünkön. — A budapesti Állatkert alapításának gondolatát. — haladó szellemű magyar tudósok — már az 1848-as szabadságharc előtt felvetették. De megvalósítására csak 1864-ben került sor. A helytartótanács elég nehezen adta meg az alapítási hozzájárulást. Azt gondolták, hogy a magyarok alighanem valami illegális fedőszervet akarnak állatkert ürügyén létesíteni. Végül is sikerült az engedélyt kieszközölni és 1866. végén megnyitották a budapesti Állatkertet. — Fennállásának már az első szakaszában Állatkertünkben volt néhány olyan értékes állatfaj, amelynek alapján a korabeli, élvonalbeli állatkertekhez sorolta intézményünket. Már akkor volt például európai bölényünk, zsiráfunk, szumát- rai orrszarvúnk, afrikai elefántunk is. Állatkertünk gazdag állományát az alapító Xantusz János amerikai, délázsiai fajok megküldésével gyarapította. Bemutatták a már akkor is pusztulásnak induló és ma csaknem teljesen kipuszí- tott magyar fauna ritka fajait: a pödröttszarvú racka juhot, a szürke magyarmarhát, a nagykócsagot, a túzokot. — Amikor azután 1907- ben a magyarországi Állatkert korszerűsítésére került sor, az akkori újjépítő, Lendl Adolf, tovább fejlesztette a természetvédelmi szempontból jelentős fajok bemutatásával. — Az 1866-ban megnyílt Állatkertet alapítói, a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Múzeum tudományos intézménynek szánták. Bár az 1912-ben újjáépített Állatkertben alBehull egy szó a tudatba és mint fényes forint a'7 automatát, megindítja a lélek szerkezetét kalmilag már időközben is készültek tudományos munkák, csak 1956 óta folyik tervszerű kutatómunka. Akkor ez az intézmény tudományos státust kapott a Művelődésügyi Minisztériumtól. Azóta tíz tudományos dolgozó 99 kutatómunkával gyarapította a hazai és a nemzetközi biológiai tudományokat. — A budapesti Állatkert pálmaháza Magyarország legnagyobb ilyen alkotása, tengeri akváriuma nemzetközi viszonylatban is jelentős. Különösen azóta, amióta évenként magyar gyűjtőexpedíciók mennek az Adriai- és a Fekete-tenVásároltam a minap egy ruhaüzletben és megüti a fülem, amint egy női hang ezt mondja: Ez igen, miSzinházi közvetítés Szolnokról Ma este a televízió a szolnoki Szigligeti Színházból közvetíti A. Miller A salemi boszorkányok című drámáját, amelynek szolnoki előadásai emlékezetes sikert arattak. A közvetítésre nyilvános előadás keretében kerül sor, a televízió munkatársai nemcsak egy kitűnően sikerüli szolnoki előadásról, hanem egy szolnoki színházi estéről szeretnének beszámolni. Az egyenes közvetítést a színház berkeiben nagy izgalom előzte meg és ez az izgalom nem csupán az esemény jelentőségének szólt. Karácsony előtt a dráma főszereplője, a John Proc- tort alakító Mádi Szabó Gábor súlyosan megbetegedett, mellhártya gyulladással kórházba kellett szállítani. Sokáig bizonytalan volt, hogy szerepét vállalni tudja-e, ami létében fenyegette az egész közvetítést. Végülis kezelő orvosai engedélyével ma este a kitűnő színész a televízió kamerái elé állhat. Kollegái a kórházban meglátogatták és a betegágy mellett tartották a darabból az utolsó felfrissítő csoda könnyű télikabát! Mint a pehely! Odafordulok. Középkorú parasztasszony vásárol ott télikabátot kisfiának, öröktől fogva való gond ez tél- idő beköszöntésekor. Anyám engem is így vitt be Szolnokra a hajdanvaló időkben öt-hatévenlként, hogy a Fehér-cégnél hitelbe új kabó- bátot vegyen ahelyett, amit már 3 évvel ezelőtt úgyis kinőttem. De azidőben olyan világ járta, hogy a gólya gyakrabban látogatta a falusi" porták táját, mint a pénzes postás. De miért üti meg ilyen furcsa módon a fülemet ez a mondáit? Miért hallom olyan furcsán idegennek? S hirtelen belémvillan. Szegény jó anyám soha nem örvendezett így a könnyű kabátnak. Nekem mindig nehéz kabátokat vettek. Emlékszem, az áldott kezek, melyek olyan sok kapát, zsákot, vödröt emelgettek, félve megemelték az üzlet vállfájáról levett drága kabátot, hintáztatva mérlegelték, mintha az élet gondjainak súlyát kilóznák és akkor kimondta az én anyám: Ez lesz a jó. Ez olyan igazi, jó, nehéz kabát. Ettől nem sajnálta a gyáros az anyagot. Mintha a sok szerszám- emelgetés verejtékeztető súlyát a vele megkeresett pénzen vett áru súlyának kellett volna kiegyenlítenie. Ahogy találkozik a szemem a kisfiú szemével, odakacsintok neki. helybenhagyom a választást, — egy mosollyal kívánom, hogy egészséggel viselje a a könnyű kabátot. De azért tanulja meg azt is, hogy voltak idők, mikor a magafajta parasztgyerekeknek nehéz kabátokat vettek. E. P. fegyver neki gyerek vagyok 9» 0 0 0 Idős dolgozó embereket keresünk Fegyverneken. Deme Pétert ajánlják, többek között, az 1. sz. iskola igazgatóját. Deme Pétert nem találjuk meg az iskolában, hiszen szünet van. Végül mégis ráakadunk. „Fegyvemeki gyerek vagyok, Fegyverneken születtem...” — hangzik a hangos ének a napközi otthonból. Belépünk. Bajszos, csizmás, jóvágású idős ember áll a gyermekkoszorú közepén és harmoni- kázik. ö az. Deme Péter igazgató, aki most beteg kollégáját helyettesíti. Nem, dehogy is zavarunk, csak ha megengedi, fényképezünk. Ismét szól a harmonika és felhangzó az ének, erősen, a gyermektorkokból. Fegyvemeki gyerek vagyok, Fegyverneken születtem. Kis koromtól nagy koromig Benne fel neveled tem. L. fc. Fotó: N. Zs. gerre. Halácsi Dezső L7. állatorvosok naponta ellenőrzik az állatok egészégét Az elefánt teknős leromlott szervezete miatt t 12-es vitamint kap. — (MTI fotó — Molnár Edit elvétele) emJékpróbákaf is — rg Nehéz kabát SZÓFIAI LEVÉL a magyar kultúráról Aki végigsétál a budapesti Thököly úton, bizonyára felfedezi tekintetével a vendégeket bolgár ételspecialitásokkal és bolgár népzenével váró „Szófia” éttermet. De ha a Népköztársaság útja felé visz a sétáló útja, ott megpillanthatja a Bolgár Kultúra Intézetének csillogó üvegvitrinjeit is. Nem véletlen, hogy egymás mellett említem a gasztronómia és a kultúra hajlékát, mert vallom, hogy egy nép életéről csak akkor kaphatunk teljes képet, ha szemügyre vesszük annak testi és szellemi táplálékát egyaránt. .Nos, úgy vélem, hogy azok a hazánkfiai, akik a baráti. Bulgáriában munkálkodnak népünk kultúrájának terjesztésén — jó munkát végeznek. A magyar és bolgár nép kultúrájának közeledését a minden évben aláírásra kerülő magyar—bolgár kulturális egyezmény szabályozza. Ez az egyezmény — sok egyéb mellett — azt is lehetővé teszi, hogy a. Szófiai Állami Egyetem bölcsészettudományi karán a nagy nyugati nyelvek: az angol, a német és a francia n ellett, a magyar nyelv is katedrát kaphatott. A Bulevard Ruszkin, Szófia egyik legforgalmasabb főútvonalán emelkedik az Ungarszki Kulturen Inszt'tut impozáns épülete. A benne folyó munkáról valóban el lehet mondani, hogy felbecsülhetetlen szolgálatot tesz. a magyar kultúra megismerése érdekében, a bolgár fővárosban. Az Intézet népszerűségére — többek között — jellemző, hogy alig két hét alatt majdnem kétszáznyolr- van hallgató — felnőtt és fiatal jelentkezett a meghirdetett magyar nyelvtanfolyamokra. Többségükben olyan emberek ezek a tanulni vágyók, akik — elsősorban az idősebb korosztály — valaha hazánkban éltek, s itt kerültek kapcsolatba a magyar néppel. Ők még ma is beszélik — jól, rosszul — nyelvünket, s azt nem is akarják elfelejteni. Az ifjabb korosztályt pedig talán szüleik és családjuk hagyománya, vagy „egyszerűen” a hazánk és népünk iránt táplált szimpátia vezette el a Magyar Kulturális Intézet tantermeibe. A magyar nyelv terjesztése persze, csupán egv * formája az Intézet sokoldalú tevékenységének. Ezernyi ötlet, módszer segítségével szinte az egész Bolgár Nép- köztársaságot — elsősorban a nagyvárosokat — átfogja e nagyszerű intézmény tevékenysége. Egyre-másra követik az Intézetben a filmvetítések, irodalmi, képzőművészeti, néprajzi viták, baráti találkozók. Ugyancsak az Intézet hatalmas kiállítóterme ad helyet az időközönként megrendezésre kerülő kiállításoknak is. (Vajon nem kellene megfontolni, hogy a szolnoki művésztelepen élő és alkotó egyik, vagy másik tehetséges művészünk is lehetőséget kapjon egy szófiai kiállításra?) Az Intézet aktivistái, a Kulturális Bizottság tagjai rendszeresen felkeresik Plovdiv, Tirnovo, Kazamik, Várna és a többi nagyváros közönségét, hogy megismertessék őket a magyar nép életével. Ezeken a forró hangulatú találkozókon bolgár1 előadóművészek is részt vesznek,, akik a magyar írók és költők, valamint zeneszerzők műveit tolmácsolják a hallgatóságnak. Az Intézet többezer kötetes könyvtára, a naponta érkező legfrissebb magyar napilapok és folyóiratok, vala mint a jelentős hanglemezállomány mind-mind nagyszerű alkalmat biztosítanak a tanulásra és a szórakozásra. S ha már levelem elején azt írtam, hogy hitem szerint egy nép szellemi megismerése mellett meg kell ismerni annak testi táplálékát is, akkor engedtessék meg nekem, hegy szót ejtsek a szófiai, „Budapest” nevét viselő magyar étteremről is. Túlzás nélkül állíthatom, hogy kulturális értékeink megismerése mellett a magyar gasztronómiai művészet is elnyerte a bolgár emberek tetszését, szeretetót. Az is igaz, hogy a jó hangulatról nagyszerű népizenekar gondoskodik, amelyik Radics József vezetésével minden este belopja magát a szépre vágyó vendégsereg szívébe. Jóleső érzés leírni, hogy a szófiaiak most is nagy szeretettel emlegetik Szolnokot, hiszen ez év tavaszán a „Budapestében játszott a szolnoki FMSz Halászcsárdájának népi zenekara, Horváth Béla vezetésével. Nem dicsekvés, ha azt írom, hogy a szófiaiak mégegyszer szeretnék őket a bolgár fővárosban üdvözölni. Molnár Sándor Műszaki Fejlesztési Bizottság alakult a vízügyi igazgatóságon A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság mérnökei és csoportvezetői ötvenhat tagú Igazgatósági Műszaki Fejlesztési Bizottságot alakítottak. Az új bizottság ülésein az időszerű műszaki kérdése két vitatják meg. A tagok 24 téma kidolgozását, vá; lalták saját tapasztalataikra' és a szakkönyvekre támaszkodva. A bizottság felülbírálja e kidolgozott témákat, melyeket ezután valósítanak meg. Többek között megvizsgálják a geodéziai munkák fejlesztési lehetőségeit, az árvízi előrejelzést a Zagyva vízgyűjtő területén, az öntöző- és belvízlevezető csa- omák el iszapol ódásán a »kát. Új tárgyakkal gyarapodott a Kis Pál múzeum Tiszafüreden a Lipcsey család hajdani kúriájában székel ma a Kiss Pál Múzeum. A főként néprajzi és helytörténeti anyaggal rendelkező múzeum 1965-ben több száz tárggyal gyarapodott, többek között egy kefekötő műhellyel, halász felszereléssel, több igen ritka hálóval és értékes népi cserépedényekkel. — Egy teljes kötélverő műhelyt pedig az Arany család ajánlott fél, akiikei mint igen régi kötélverőmester famíliát tart számon a község. A múlt évben három újabb helyiség is felszabadult az épületben, s ezzel nyolcra emelkedett a kiállító-, illetve a raktárhelyiségek száma. Nyolcvanezer forintos felújítási költséggel új tetőzetet ka' pott a múzeum az elmúlt évben;