Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-27 / 22. szám
1*W. Január 27, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Hiába kilinc Néhány nappal ezelőtt egy régi ismerősöm keresett fel. „Magamról akarok veled szót ejteni — kezdte —, de úgy érzem, mások nevében is beszélek Tüdős vagyok. Tudod, m az. Műtötték is, de annak már nyolc éve. Nyugdíjba helyeztek, pedig még negyven éves se vagyok.” Szóhoz sem hagyott Jutni. Bi zonygatta, hogy milyer erős, hogy már az orvos is azt mondta, dolgozhat. Kilincselt gyárról gyárra járta az üzemeket, intézményeket, falta az újságok apróhirdetés rovatát. Hiába. Mindenütt elutasították. mert „tüdős”. Akik érzik, hogy meggyógyultak, orvosi igazolást lobogtatnak, dolgozni szeretnének, s minduntalan zárt ajtókra találnák. A munkaadók azzal védekeznek, hogy egészséges, teljes embert kíván a munka. Teszik ezt még akkor is, ha az a munka könnyű. Egyszerűen idegenkednek attól, hogy egy volt tbc-s az üzemükbe kerüljön. Pedig ezek az emberek, ha már orvosi Igazolással is rendelkeznek, meggyógyultak. Indokolatlan az idegenkedés, hiszen tudott dolog, hogy ma már a betegség gyógyítása nem okoz gondot. Annál nagyobbat viszont a lelki egyensúly ismételt helyreállítása, számukra olyan munkahely biztosítása, ahol visszanyerhetik önbizalmukat, ahol érzik, hogy hasznos tagjai a társadalomnak. Hol tartunk e téren a megyében? Dr. Ferenczi György, a Szolnok megyei Tüdőgondozó Intézet főorvosa szerint: „Sajnos, nem mindenütt értik meg, s hajtják végre a rendelkezést. Mit tehetek ilyenkor? Táppénzre veszem őket”? Próbát tettünk mi is. Érdeklődtünk néhány üzemben, vállalatnál, van-e lehetőség a volt tbc-s beteg vagy más csökkent munka- képességű alkalmazására Legtöbb helyen a válasz elutasító volt. Persze nem mindenütt A szolnoki papírgyárban például jelenleg is hatvan-hetven csökkent munkaképességű ember dolgozik. A temetkezési vállalatnál külön üzemrészt biztosítottak számukra. Jászberényben is működik egy, csak csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztató üzem. Megkezdődött tehát egy egészséges folyamat, melyet tovább lehetne és kellene fejleszteni. Nehezebben halad ez a mezőgazdaságban. Bár ott is van jó példa. Az abád- szalóki Iz?nin Tsz-ben és a kunhegy esi Vörös Október szövetkezetben a kertészetben dolgoznak a csökkent munkaképességűek. Könnyebb munkát biztosítottak számukra. Legtöbb termelőszövetkezetben azonban nem sokat törődnek velük, s ez bizony gondot okoz. A beteg ugyanis leszázalékolása esetén 260 forintot kap. Ez kevés a megélhetéshez. Ha keresni akar, kénytelen vállalni a nehezebb munkát. Az viszont a betegség kiújulásá- hoz vezethet. Államunk igyekszik ennek elejét venni. — Az 1959-ben megjelent rendelet, az 1963-ban érvénybe lépő rehabilitációs rendelkezés és évenként az a csaknem 15 millió forint, melyet megsegítésükre ad, a célt szolgálja. Az említett rendeletek azonban hézagosak, kibúvókat engednek. A tbc-s betegekre vonatkozó rehabilitációs rendelet például csak néhány iparág Vagy foglalkozás területén írja elő kötelezően a tbc-sékkel való foglalkozást. Nem vonatkozik például a termelőszövetkezeti tagokra. így természetes. hogy a szövetkezetekben kevesebb gondot fordítanak rájuk. Altciónos rendelkezésre lenne szükség. melyek meghozatalánál számolni kellene azzal, hogy egyes tsz-akben a termelési ágakból, a gazdálkodás és a vezetés színvonalából, a munkafegyelem szilárdságából és egyéb tényezőkből eredő különbségek nem biztosítanak egyenlő feltételeket azok végrehajtására. A kérdés megoldását mindenféleképpen elősegítené, ha a csökkent munkaképességűek számára alkalmas munkaköröket — minden gazdaságban üzemegységekig, brigádokig lemenőén meghatároznák és összesítenék. Biztosítanák, hogy a könnyű munkakörben, amennyiben az illetők szellemi képességei megengedik, csak ilyen emberek dolgozzanak. Meg keli érteni minden gazdasági vezetőnek, hogy ezeknek a beteg embereknek többre van szükségült, mint a segélyekre. Arra, hogy befogadja őket ismét a társadalom. Jó példa erre a kunhegyesi Vörös Október Tsz csökkent munka- képességű dolgozóinak esete. Azt kérték a tsz vezetőitől, hogy adjanak át nekik tíz hold kertészetet részes művelésre. Kérésüket teljesítették. Viszonzásul dicsérendő munkát végeztek. S mint mondtak: egyáltalán nem érzik magukat mellőzött embereknek. M. J. Súly csonkítás gépesítve Amikor két perc a* nagy idő Miért nyers a tiszaföldvári kenyér ? A Szolnoki Sütőipari Vállalat tiszaföldvári telepének sütőüzemét tavaly korszerűsítették. Félautomata gépekkel szerelték fel, a kemencéket gőz fűtésűekké építették át. Ezután joggal várták, hogy a kenyér minőségével a jövőben nem lesz probléma, hiszen a korszerűsítésnek ez természetes velejárója. Sajnos azonban nem így történt. Cibakházán, Martfűn és Kengyelen járva többször hallani olyan megjegyzéseket, mélyek nem éppen hízelgőek a tiszaföldvári sütőüzemben dolgozók munkájára. .„Olykor a hiaóval etetem meg a kenyeret, mert olyan nyers” — mondják az egyik helyen. A következő községben súlycsonkítással vádolják az üzemet, mert szerintük nincs meg a kenyér előírt súlya. A szállítás is gondot okoz. Előfordul, hogy a délelőttre ígért kenyér csak délben, vagy még később érkezik meg. Látogaiás Papi La'os nsíiíetmábewi örömmel fedeztük fel a szolnoki Téli Tárlaton, hogy Papi Lajos kisújszállási szobrászművész művészi fejlődésének jelentős állomásához érkezett. Kü- lönesen kisméretű ülő nő szobra vonzott sok tárlatlátogatót. A szobor anyaga az egyik legkeményebb kő, a gránit. A szolnoki kiállítással közel egyidőben a kisújszállási művészt a debreceni képzőművészeti tárlatra is meghívták. Papi Lajost műtermében munka közben találtuk, vésővel, kalapácsai dolgozott az egyik féligkész művén, egy kőtömből kibontakozó, felhúzott térdű ülő nő-fi- gurán. Nem véletlen, hogy művészi fejlődésének e periódusában stílusa összefogot- tá, nagyvonalúvá vált, — A kő kényszerítő ereje ez — mondja. A készülő műről beszélgetünk: — Egy kicsit a késő egyiptomi kocka szobrokra emlékeztet — mondom. — Tiszteletben akarom tartani a kő tömbszerüségét. Nem is bontom meg jobban a formákat, sőt a felületeket egy kicsit még jobban visszaszorítom. Papi Lajos nagy előszeretettel dolgozik a legkeményebb, legellenállóbb anyagokkal. — Szeretem, ha minden kalapácsütésért meg kell küzdenem, ha az anyag és a kalapács küzdelméből alakul aztán olyanná a mű, ahogyan elképzelésemben él. A kemény kőzet bár ellenálló anyag, hűségesen őrzi a véső minden ütését és nagyszerű felületi hatások elérésére nyújt lehetőséget. Papi Lajos műtermében a munkában lévő szobron kívül az egyik állványon finoman erezett márvány portré áll. — Még ezen is van csiszolni valóm — mondja —. a napokban készültem el egy másik fejjel, azt kőbe faragtam és úgy érzem, sikerült érdekes felületi hatásokat elérnem a portrén, éppen az ellenálló anyag jóvoltából. — rideg — Miéri olyan szép a filódenclron a jászberényi zeneiskola üvegezett előcsarnokában? Nemcsak azért, mert sok fényt kap. Hortl Gergelynó állandóan gondoskodik arról, hogy a dísznövények a megfelelő mennyiségű vizet kapják és mindig tisztán tartja a leveleket. A napi portörléshez hozzátartozik a levelek tisztogatása la. E panaszok alapján kerestük meg a tiszaföldvári telepet, ahol Suta András műszaki vezető adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a panaszok nem ismeretlenek előttük, s a lehetőségekhez képest igyekeznek jobb kenyeret sütni. — Sajnos az alapanyaggal van a baj, nem rajtunk múlik a kenyér minősége — mondotta. Ami viszont a szállítást illeti, megfelelő gépkocsikat állítottunk be, s így időben ki tudjuk vinni a kenyeret a boltokba. A válasz nem egészen megnyugtató. Már hónapokkal ezelőtt is kifogásolták a kenyér minőségét a vásárlók, s az ígéret akkor is az előbbihez volt hasonló, változás viszont — a szállítást kivéve — alig történt Éppen ezért a Szolnoki Sütőipari Vállalat igazgatóját Balogh Imrét kerestük fel. — Csak 65—70 százalékban adok igazat a műszaki vezetőnek •— mondta a vállalat igazgatója. — Az alapanyag sajnos többször valóban nem a legjobb. Ilyenkor aztán akár ujjnyi vastag héjai is süthetnek, a kenyér mégis olyan, mintha nyers lenne. A vállalat igazgatója szerint azonban a telep munkásai részéről elkövetett hanyagság is oka a minőségi kifogásoknak. Előfordul, hogy az előírtnál — még ha két perccel is — korábban szedik ki a kenyeret. Ez pedig ez esetben nagy idő. Lehetséges, hogy a kemence ajtóko* k őssel kerülő kenyeret, amely mindössze 4—5 darab, nerfi teszik vissza. S bár a kenyér többségében elfogadható, e néhány darabbal lerontják az egész minőségét. Ennek megszüntetésére a vállalat vizsgálatot indított és a mulasztókat felelősségre vonja. — A „súlycsonkítássaV' kapcsolatos panasz viszont — folytatta Balogh Imre —, nem állja meg a helyét. A kifogás ugyan jogos, de súlycsonkitásról szó sincs. A hiba a félautomata gépben, az adagolóban van. Az ugyanis műszakilag megadott térfogat szerint adagol, s a kívánt súly nem mindig van meg. Ennek kijavítására intézkedtünk. Bár itt is sok múlik az alapanyagon. Ha állíttatunk rajta előfordulhat, hogy a kenyér súlyosabb lesz, s ekkor meg az lesz a baj. Mindenesetre segítünk rajta. Ezzel tulajdonképpen 1« Is zárhatjuk ezt az ügyet abban a reményben, hogy az ígéret ezúttal a tettekkel is párosul, s a jövőben jobb kenyér kerül az említett három község lakóinak asztalára. — m. j. — Emberi szervek átültetése A Brit Országos Orvos- kutató Intézet igazgatója közölte, hogy feltehetően még ebben az évben kidolgozzák a módszert, amely- lyel meg lehet állapítani, hogy átültetéses műtéteknél milyen donor sajátosságai felelnek meg az adott páciens követelményeinek. A donorok osztályozása körülbelül olyan módon történik, ahogyan manapság a vércsoport meghatározásokat végzik. Tgy például veseátültetésnél gondosan megválogatják majd, mi. lyen emberi vesét lehet átültetni a beteg testébe.
