Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-26 / 21. szám
Vitáiig proletárjai egyesüljetek! ( a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É5 A MEGYEI TANÁcTÜTpJA XVIL évfolyam, 21. szám. Ara 50 fillér 1966, január 26„ szerda. Tíz megye építőipari vállalatainak vezetői Szolnokon Az egy éve üzemelő jászberényi termálfürdőt naponta átlag száznegyven ember látogatja, ám a kényelmes, korszerű létesítmény napi hétszáz ember befogadására is képes lenne. Képünk a fürdő földszinti előcsarnokát ábrázolja. A valódi célok szolgálata liánki Pál, a Munkaügyi Minisztérium bérgazdálkodást főosztálya vezetőjének nyilatkozata az új prémiumrendszerről A Dunától keletre eső országrész tíz megyéjéből érkeztek kedden Szolnokra a minisztériumi építőipari vállalatok igazgatói, főmérnökei, főkönyvelői, pártós szakszervezeti titkárai, a megyei tanácsok építési és közlekedési osztályának vezetői, valamint a tanácsi építőipari vállalatok igazgatói. A munkaértekezleten részt, vett dr. Trauttman Rezső építésügyi miniszter, Csáki István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Somoskői Gábor, Simor János miniszterhelyettesek, Bondor József miniszterhelyettes, az építőipari főigazgatóság vezetője, Borovi Péter, a főigazgatóság helyettes vezetője és Gyöngyösi István, az Építő és Faipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Bondor József 'miniszter- helyettes értékelte a tíz megye építőinek tavalyi munkáját és a vállalatokra váró néhány fontosabb tennivalóra hívta fel a figyelmet. Elmondotta, hogy az ipar tavalyi jobb eredményei az ország közvéleményét kedvezően befolyásolták, az építőkkel szemben megerősödött a bizalom. — Az itt képviselt tíz vállalat közül az elmúlt esztendőben kettő végzett kiválóan jó munkát. Közülük is első a Szolnok megyei, amely 10 százalékkal, 29 millió forinttal teljesítette túl a tervéi Annál is értékesebb ez az eredmény, mivel a vállalat, rendelkezésére semmiféle rendkívüli eszközt nem bocsátottunk, sót még azt sem lehet mondani, hogy valami jól fizető munkákkal volt ellátva. A siker annak köszönhető, hogy sokat változott a vállalatnál uralkodó szellem, nagyon sokat javult a munka szervezettsége. Hasonlóan jő eredményt ért el a Heves megyei vállalat, a Bács megyei építőipari vállalat egyenletesen teljesítette tervét — mondotta Bondor József miniszterhelyettes. — Sajnos, a tíz minisztériumi vállalat közül csak őt teljesítette tervét, öt pedig elmaradt a tervfeladatok teljesítésétől. — Az építőiparral szemben támasztott igények és a lehetőségek között még széles szakadék van — mondotta. — Most mindennél fontosabb az építés gyáripari színvonalra történő fejlesztése. E2ért épül Szolnokon épületelemgyár, s a budapesti házgvár elkészítésével nem áll meg ez a folyamat, hanem folytatódik fi győri és miskolci házgyárakkal. — Szeretném felhívni a vállalatok figyelmét — mondta a miniszterhelyettes, — hogy a nem tervezhető költségek között milyen szomorú képet mutat a kötbér óriási növekedése. Szeptember végéig az építőipar 7 millió forintot kapott és 38 milliót fizetett ki kötbér címén. Az anyaggazdálkodásunkon való változtatás pedig ez évi munkánk központi kérdésekért fog szerepelni. Nyugodtan mondhatom, még nem fejeztünk be egyetlen építkezést sem. ahol tfibbkevesebb annyag ne maradt volna a levonulás után. Előfordult olyan is, hogy 100 lakáshoz 110 konyhaberendezést küldtek ki. Nem csoda, hogy három rögtön el is veszett belőle. — 1966-ban 300 millió forint értékű különböző létesítménnyel többet kell készítenünk, mint tavaly. Ebből a tíz megyére 146 millió jut. Kétszázötven értékhatár feletti és 18 kiemelt létesítményt kell ebben az esztendőben felépíteni. Ez a munka jobb szervezéssel azonban megoldható. De arra ügyeljenek a vállalatok, hogy ebben az évben teljesítsék a feladataikat, mert ha most lemaradnak, akkor terheiket még évekig magukkal cipelhetik. Fontos esztendő a jelenlegi. Egy sor Intézkedést kell bevezetni, — új szemléletet — népgazdasági érdekeket figyelembevevőt — kell meghonosítani. — Ez az év vizsgája lesz annak, hogy mit tudunk. Sajnos eddigi tapasztalataink arról győznek rheg bennünket, hogy a vállalatok vezetői örülnek nagyobb jogkörüknek, önállóságuknak de még nem nagyon érzik az ezzel járó felelősséget — fejezte he előadását Bondor József miniszterhelyettes. Végül arra kérte a vezetőket, hogy a hallottakról, a aoronkővetkező műszaki A megyében 1965 második felében, 106 936 hallgató vett részt TIT-előedá- sokon. Ha ezt a számot az előző évekéhez mérjük, látjuk az egészséges létszám- növekedést, mind az előadók, mind a hallgatóság tekintetében. A korábbi években Szolnokon volt a legtöbb TIT-előadó, Stet kellett kivinni a járásokba, a megye kisebb városaiba, egy-egy előadásra. Ma már arányosan oszlik meg a megyei előadók száma, s a legtöbb esetben helyi előadókkal tudják megtartani az előadásokat. Jó az utánpótlás is, egyre több fiatal, egyetemet, főiskolát végzett szakember tevékenykedik a TIT-ben. Egy másik érdekes statisztikai adat. 1963-ban még 512 előadást nem tudtak megtartani közönség hiányában, 1965-ben már kilencvenre csökkent ez a szám. Megnőtt az érdeklődés az utóbbi időben a nemzetközi politikai, az agrártudományi, egészségügyi és műszaki előadások iránt. De továbbra is az irodalmi, művészeti, lélektani előadásoknak van legtöbb résztvevője. Szociológiai, matematikai és földtani témák Iránt — speciális jeUegükkonferenciákon és az azt követő termelési tanácskozásokon az egész vállalati kollektíva értesüljön. Ezután Borovi Péter, az Építésügyi Minisztérium építőipari főiagzgatóságá- nak helyettes vezetője az új gazdaságirányítás építőipart érintő fontosabb tennivalóiról tájékoztatta a munkaértekezlet résztvevőit. Többek között a beruház zások meggyorsításáról, s ennek érdekében a beruházó, a tervező és a kivitelező együttes munkájáról bestéit, majd a programozás fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondotta, hogy az eddigi 36 helyett az ipar csupán négy tervmutatót kap. Ez az építési és szerelési tevékenység, a lakások száma, a béralap (az alkalmazotti prémium összege) és a vállalat jövedelmezőségéből áll. A vállalatnak a jövőben csak a befejezett munka után fizet a beruházó, s a határidőre el nem végzett munkánál az első három hónap után a teljes költség után C százalékos kamatot fizet a kivitelező, amely a további késés esetén 18 százalékig emelkedhet — mondotta. A munkaértekezlet délután ért véget a megyei pártbizottság tanácsterménél fogva — igen szűk körű az érdeklődés. Eredményessen működnek a különféle akadémiák, mintegy 40 ezer hallgatójuk volt az elmúlt fél évben. Az akadémiai előadási formákat sikerült kiterjeszteni az Ipari ktsz-ek és a KIOSZ területére is. A tanyai előadások megszervezése, a művelődési autó igénybevételével hozzájárult a népművelésben jelzett fehér foltok fokozatos felszámolásához, az Ismerd meg hazádat — témasorozat elősegítette az országjárás kiterjesztését. A TIT, Illetve IBUSZ szervezte túrák száma 38-ra emelkedett, a résztvevőké 1798-ra 1965 második félévében. AZ idegen nyelvek iránt nagymértékben nőtt az érdeklődés, szeptemberben 25 tagozatot indítottak a megyében, a kétszeresét az előző évihez képest. A mezőgazdasági szakmunkáselőkészítő tanfolyamok — mint új oktatási formák — nem sikerültek, két-három előadás után elmaradtak közönség hiányában. A ta- oasztalat azt mutatja, hogy a termelőszövetkezetek vezetősége nem támogatja eléggé ezt az oktatási formát, nem értették meg célját, lényegét Az általános iskolát vágásé dolgozók taKfiRDÉS: Miben különbözik az új prémium- rendszer a régitől? VÁLASZ: A régi rendelkezés értelmében egy-egy nulásának megkönnyítése céljából szervezett matematika előadássorozatok nem váltak be, kevés volt a látogatójuk. Ha végiglapozzuk a TIT megyei jélentését, igen érdekes adatokat találunk az előadásokon felhasznált szemléltető eszközökre vonatkozóan: míg 1964 második fél évében 785 előadáson alkalmaztak késkeny- filmeket, diavetítéseket, u múlt fél évben már 1152 előadást egészítettek ld ilyen jellegi! segédeszközökkel. Harminchét távcsöves csillagászati bemutatót tartottak 1157 szemlélő részére. Rendid vül népszerűvé váltak azok az irodalmi, zenei előadások, amelyeken előadóművészek is felléptek. Az itt felsorakoztatott számadatok tükrözik az eredményeket, a tudományos ismeretterjesztés fejlődését — de mint minden statisztika hiánya —, mögöttük rejtve maradnak az emberek, akik ezt a nehéz és áldozatos munkát vállalták, végzik. Rejtve maradnak a közönség hiányában elmaradt előadások nyomán támadt csalódásaik, megtorpanásaik, az újrakezdések lendülete és a. siker örö- rne~. *M. JL vállalat prémiuma több tényezőtől függött. A következmények többségét a felettes hatóságok írták elő. A prémium keret nagyobbik része egyes iparágakban az önköltség alakulásától, az export-terv teljesítésétől, a műszaki fejlesztés eredményeitől függött, így a vállalatok érdekeltségi köre megoszlott. Bizonyos fokig pedig válogathattak, s a könnyebb feladat teljesítésével is megtalálhatták számításukat. Az új szabályzat értelmében a vállalat az 1965-ös keretnek mintegy 70 százalékát kapja meg feltételek nélkül. Ez a keret az elért nyereségtől függően növekedhet is. — Ezután bizonyos mértékű, napokban kifejezett, nyereségrészesedés elérésekor (ez Iparáganként és vállalatcinként eltérően, lehet például 15 nap, de legfeljebb 24 nap) — a feltételekhez nem kötött keret 80%-át is megkaphatja még pluszként a vállalat, tehát így elérhető a tavalyi keret mintegy 130 százaléka is. KÉRDÉS: Milyen változások várhatók a vállalaton belüli premizálásban? Változik-e például a premizáltak köre? VÁLASZ: A vállalatok önállósága megnőtt azáltal, hogy nőtt a feltételekhez nem kötött keret, s így az igazgatóknak lehetőségük nyílt arra. hogy munkaköröknek teljesen megfelelő feladatokat írjanak elő. Az új rendszerben a vál’ala- tok nem csak abban érdekeltek. hogy az irányító szerveknél mesrdott mutatókat teljesítsék hanem az enedménv növelésében is. Ez azt jelenti, hosv a iobh. gazdaságosabb munkához vezető utat. a vállalat határozhatja meg. A premizálásra kijelölt immkaköröknél tehát ezzel keil számolni. Elvileg valamennyi műszaki és adminisztratív dolgozó részesülhet prémiumban, — gyakorlatilag azonban azokat érdemes premizálni, akiknek a vállalati eredmény kialakításában számottevő befolyásuk van. Az eddigi gyakorlat kialakította azok körét, akik rendszeresen kaptak prémiumot. Ezt a kört érdemes most felülvizsgálni, S ott, ahol a prémiumok kereset-kiegészítéssé váltak, s ahol a premizálás az eredmény alakulását lényegesen nem befolyásolhatja, indokolt megszüntetni a prémiumot. KÉRDÉS: Mit várhatunk az űj prémium-rendszertől, annak gyakorlati alkalmazásától? VÁLASZ: a módosítás több lehetőséget nyújt a vállalatoknak az eredmények fokozására, a differenciáltabb érdekeltség megteremtésével, azzal —, hogy a vezetők figyelmét nem osztja meg előre rangsorolt feladatokkal. E lehetőségekkel persze élni kell. Ez azzal kezdődik, bogy például a feladató- kát úgy kell fneghat&ro&ftl; azok címzettjei területükön valóban jelentős befolyással bírjanak, vállalati szintű feladatot csak vállalati hatáskörrel rendelkező dolgozó kapjon. Ne az emberekhez keressük a feladatokat, hanem a feladatokhoz az embereket. Tehát először elemezzük, vizsgáljuk meg pontosan, mi a teendő a nagyobb eredmény eléréséért, s utána art is elemezzük pontosan, hogy ki az, aki munkakörénél, beosztásánál fogva valóban a legtöbbet teheti. ©. F, ben.- bj Tovább szélesedett megyénkben a tudományos ismeretterjesztés Hagy érdeklődés az idegen nyelvek iránt Irodalmi, zenei adások művészek felléptével Negyvenezer akadémiai hallgató
