Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-25 / 20. szám
IMA. január 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mosolygó Antal 1891-1927 M indama hősök között, akik örök dicsőséget szereztek a magya'r munkásosztálynak, kiváló hely illeti meg őt. Abban a korban nőtt fel, amikor a magyar nagyüzemi munkásság gyors ütemben forradalmasodon. _ Mint vasipari ta- nonc látta a forrongó pesti utcát, résztvett a véres demonstrációkban s a magyar munkásosztály feledhetetlen „tavaszának” harcosa, ként egész szívével és leikével szolgálta osztálya és népe felszabadulásának ügyét. Es mert jó tanítómesterei voltak és mert tudásvágya tetterővel párosult, viszonylag hamar megtalálta az utat Szabó Ervin köréhez. Kora viszonyait tekintve páratlan mű volt a Szabó Ervin-féle kétkötetes Marx—Engels válogatás. Ezt tanulmányozva szívta magába az osztályharc taktikájának és stratégiájának alapelemeit. Szaktársai el- esettségén és nyomorán gyorsan akart segíteni s ezért jó ideig szindikaiista nézetek felé hajlott, de az első világháború emberirtó gaztettei tovább érlelték harcosságát: a forradalmi szocialisták közé vitte az útja. zükségképpen került szembe kora reformista szociáldemokrata vezetőivel. Mint a mátyásföldi repülőgépgyár főbizalmija — 1017-ben és 1918- ban — igen nagy hatással volt munkatársaim. Tanította, szervezte, vezette őket s üzemét az 1918-as őszirózsás forradalom egyik bázisává tette. Mosolygó bámulatos lendületű tevékenységének nagy szerepe volt a békét és forradalmi átalakulást követelő 1918- as februári és júniusi tömeg-sztrájkok kirobbanlá- sában. Lobogó temperamentuma, érett osztálytudata, végtelenül vonzó humanizmusa ezreket lelkesített és ösztönzött halálféie'- met nem ismerő tettekre. És bár többször letartóztatták és megkínozták, nem tudta megtörni a reakció. Ellenkezőleg: minden ösz- szeütközés a pedigrés úri világgal — fokozta tisztánlátását és érlelte tapasztalatait. Munkásélete csúcspontjaként a Kommunisták Magyarországi Pártja tagja lett. Ettől kezdve azok sorában harcolt, akik igazi proletárforradalmat akartak. Emiatt 1919 februárjában sokadmagával megint börtönbe került. Csakhogy a reakció már nem tudott végezni vele, 1919. március 21-én kikiáltották a Magyar Tanács- köztársaságot. Ezt követően Mosolygó élete egyetlen lobogás volt. Kivette részét a Vörös Hadsereg és a Vörös őrség szervező munkájából, politikai feladatokat oldott meg. Az ellenforradalom egyik vésztörvényszéke nyolc évi börtönre ítélte. Ha a fogolycsere-egyezmény nem szabadítja ki, aligha maradt volna életben a börtönben. így 1921-ben a Szovjetunióba került, 1927- ben ott halt meg. JT eledhetetlen alakjára még sokan emlékeznek az élők közül. Igazi forradalmár volt, tettei élnek s az új nemzedék tisztelettel gondol rá születésének 75-ü évfordulóján .. B. M. Különbözeti vizsgával középiskolai továbbtanulásra A Munkaügyi Minisztérium egy idő óta új oktatási forma bevezetésével kísérletezik a szakmunkás- tanuló képzésben. Az új formát, az úgynevezett emelt szintű oktatást, a következő tanévben tovább fejlesztik. A szakmunkástanuló iskola elvégzése eddig nem nyújtott lehetőséget továbbtanulásra és ez sok szülőt visszatartott attól, hogy jóképességű gyermekét szakmunkástanulónak adja. Ezen segít az emelt színtű képzés azzal, hogy a szakmunkástanuló iskola elvégzése után módot ad a középiskolai végzettség rövid úton való megszerzésére, esti vagy levelező oktatáson. Azok a szakmunkástanulók, akik emelt szintű oktatásban részesülnek, szakmai tárgyaikkal párhuzamosan már a szakmunkástanuló Iskolában elsajátítják a középiskolai közműveltségi tananyagának egy részét olyan módon, hogy az első és második évfolyamon a hót három napján szakmai gyakorlati, három napján elméleti oktatásban részesülnek, a harmadik évfolyamon pedig két nap elméleti, négy nap szakmai oktatást kapnak. Akik ilyen módon végzik el a szakmunkástanuló iskolát, azokat felvételi vagy különbözeti vizsga nélkül a középiskola még hátralevő anyagának megtanulása végett rövidített esti vagy levelező oktatásra bocsátják. Ezen a rövidített oktatásim sajátítják majd el * tanulók a középiskola tananyagának többi részét, s ha sikeresen vizsgáznak, a szakmunkások oklevél mellé érettségi bizonyítványt kapnak. A VEGZETES PILLANAT IPASil TELEVÍZIÓ A CVÓCVÁSZATBAN BETEGEK A KÉPERNYŐN Az egész úgy kezdődött, hogy egy orvos és egy mérnök leültek baráti beszélgetésre. Az orvos elmondotta, hogy nagy problémát jelent neki a frissen operált betegek elszepará- lása a látogatóktól, akik testvéri vagy házastársi csókjukkal esetleg végzetessé válható influenza vírust vagy más fertőzést hoznak be, A mérnök viszont elmondotta, hogy vállalata az ipari tv felhasználásának kiszélesítésével, alkalmazási területének ki- terjesztésével foglalkozik. A két ember egymásra nézett és szinte egyszerre kezdték mondani: — Mi lenne, ha itt a kórházban... Aztán elnevették magukat a különös gondolata zonosságon. így került a pesti Híradástechnikai Ktsz ipari televízió kamerája a szolnoki tűdőkórházjba, dr. Mécs János sebészfőorvos osztályára. S csütörtökön és vasárnap az őrzőszoba lakóit a technika remekén nézhetik az aggódó hozzátartozók. Az őrzőszoba — kórház kicsiben. Megnézték ezt már bel- és külföldi orvos- professzorok és mind úgy nyilatkoztak: ez a különleges gyógyító helyiség a világszínvonalon van, azt képviseli. A hatalmas ablakokon árad be a világosság. Hat ágy áll itt, három külön kisebb bokszban, kettesével. Olyan betegek kerülnek ide, akiknek állapota az állandó felügyeletet követeli meg. A falak szinte alig látszanak a rájuk szerelt műszerektől, orvosi készülékektől. A laikus szinte eltéved a sokféle különleges rendeltetésű műszer között. Van itt oxigén-léle- geztető, respirátor, ekg-be- rendezés, komplett laboratórium, sebészeti műszerek, amelyekkel egy-egy sürgős operációt is el lehet végezni adott alkalommal, fertőtlenítő lámpa és talán még a patikánál is egy fokkal nagyobb tisztaság. Kettesével teljesítenek itt szolgálatot a nővérek, akiket kiképeztek a sok készülék egy jó részének használatára. Egy kék doboz A színes, lemosható falak és faliszekrények között most a műtős újabb készüléket állít fel. Háromlábú nagy alkalmatosságon, amely olyan, mint a térképészek műszerállványa, egy kők doboz nyugszik. Nem nagyobb, mint egy táskarádió. Az egész tizenkét kiló. Egyetlen lencse irányul az egyik betegágyra. Ez az ipari televízió felvevője. Nincsenek itt reflektorok, nincs stáb, sürgés-forgás. Nagy a nyugalom. Az ágyon fekvő fáradt, idősebb asszony halkan kéri: fésüljék meg. Szép akar lenni a tv-ben, ha jönnek a látogatók. Az egyik kis fiatal nővér mosolyogva odalép, végtelen vigyázattal kezdi fésülni a beteget. Ahol lehet integetni a kamerának Közben a főorvos irodájában egy — úgy vélem, Kékes típusú — tv-vevőkészülék előtt őszhajú férfi ül, Barta Gyula Budapestről. Nővérét, Horváth Mihály- nét nézi valami furcsa meghatottsággal. A fáradt, gyenge beteg megpróbál inteni, de ez is nagy erőfeszítésbe kerül. — Kérem — mondja rekedten Barta Gyula —, nem tudtam, hogy ilyen súlyosan beteg a testvérem. És nem tudok magamhoz A jeges téli időszakban a gépkocsitulajdonosok és a gépkocsivezetők egyik állandó panasza, hogy a jégtelenítéshez használt kősó eltávolítja ugyan az út jegét, de egyben erősen árt a járműveknek, mert elrozsdásftja a kocsi alsó részeit. Korrózió szakértők véleménye szerint olyan városokban, ahol hosszú a tél, egy-egy autó átlag 100 térni az ámulattól. Tetszik tudni, megható az, hogy egy szegény, egyszerű beteg asszonyért milyen nagy apparátus mozdul meg. Nyugodtan utazom, jó kezekben van a nővérem . — Ez az egyik lehetőség — mondja Mécs főorvos. — De nálunk széles skálája van még a felhasználásnak. Kísérletezünk is majd rövidesen. A műtétek megfigyelésében, a nővérképzésben is jól hasznosítható az ipari tv. Most törjük a fejünket, hogyan is oldjuk meg ezeket. S amennyire tudom, már hasonló igénye van a megyei kórház szülészetének, ahol ilymódbn lehetne a gyerekek megzavarása nélkül megmutatni őket a büszke apának, meg a többi rokonnak. Üjabb látogatók érkeznek. Hegedűs Lukácsnéhoz jött a fia, meg a menye. Hegedűs néni már sokat erősödött, hamarosan elhagyhatja az őrzőszobát Most mosolyogva integet a tv-ben, telefonon kap1 a meg a hírt, itt vannak a látogatók. Az asszonykának itt a főorvosi szobában mozdul a keze. Vis6Zain+e- ne, aztán eszébe jut, hiába. De ők is megnyugodva távoznak; Alapjában véve nem történt semmi különös. Vasárnap délelőtt megismerkedtem egy technikai újítással, meg gyakorlati szemléltető oktatást kaptam egy jól ismert elméleti fogalomról, aminek a neve: szocialista humanizmus. dollár értékű károsodást szenved a jégtelenítő só miatt. A Minneapolis-i Cardill cég ezen a bajon akar segíteni „Carguard” nevű készítményével, amelyet a jégtelenítéshez használt kősóhoz adagolnak. A szer hatására a só citromsárga színt ölt és semmiféle rozs- dásodást többé nem okoz. — ht — Autók kímélése télen Megjegyzések két sorozathoz Tíz héten át figyelték nagyok és kicsik a Nyomorultak tv filmváltozatát a képernyőn és az egész ország tippelt előadásról előadásra. A nyomok a „Hetedik mennyországba vezetnek” című tv-krimi tettesére. Jean Valjean nehéz, de mélységesen emberi életét milliók figyelték mély együttérzéssel és — bár minőségi összehasonlítást természetesen nem tehetünk — Müller felügyelőnél is a rokonszenves emberi tartást, az éles logikát és ami egy filmbeli detektívnél merőben szokatlan, derűs humanista vonásokat fedezhettünk fel. Ez is közelítette hozzánk a DEFA produkcióját A folytatásos tv-müsorok csatát nyertek, ez a leglényegesebb tanulság a vasárnap befejeződött két sorozatnál. Az emberek igénylik, várják, sőt megkövetelik ezeket a folytatásos történeteket és még az egyhetes pauza sem zavarja őket, amely a Nyomorultaknál tíz hétre nyújtotta a sorozatot. A Nyomorultak lélektani eszközökkel, belülről igyekezett megközelíteni azt a témát, amelyet kalandos formában már többször celluloids zalagra vittek. Egészében sikeresnek kell elkönyvelnünk a próbálkozást, bár egy ponton gyengének bizonyult: nem hatottak meggyőzően a rendkívül hosszadalmas monológok: Javert felügyelő tízegynéhány perces búcsúbeszéde, vagy Gillenormand hosszas kitörése Marius betegágyánál, Meglepő, hogy éppen a közpleti rész, a forradalmárok jelenetei voltak elnyújtottak, gyengék. A hosszadalmas tirádák hátráltatták a történet per- gését. A tv szűkszavú műfaj és ez még a lélektani ihletésű alkotásokra is vonatkozik. Moschin Jean Val- jean alakítása mindenesetre a filmtörténet jelentős fejezete. Magyarországi sikerét pedig Mádi Szabó Gábor jó szinkronjának is köszönheti, aki hangjával a főszereplővel egyenértékű emberábrázolást nyújtott. Végre tudjuk, ki a gyilkos — mondják megelégedetten a nézők százezrei és „jelzem, nekem régóta gyanús volt” megjegyzéssel térnek napirendre a krimi fölött, aminek a végén akadt egy nagyon csúnya logikai hibája: a már leleplezett és a genovai pályaudvaron rendőrök által várt, egyelőre még mit sem sejtő gyilkoshoz belép a fülkébe a felügyelő és miután szóban is elmondja a leleplezés történetét, lehetőséget ad neki a szökésre, hiszen egyedül van. Persze a jól megérdemelt végig izgalmas jelenetekben bővelkedik, de ha már mindvégig logikusak voltak a film alkotói, ebben is lehettek volna azok. Mint ahogy abban is: van-e egy osztrák rendőrnek intézkedési és fegyverhasználati joga külföldön? Tudtommal ilyen nincs. Na, de sebaj, az igazság győzött és a többi gyanúsított végre élheti a maga nyugodt, életét. Mi pedig elgondolkozhatunk azon; hátha nem is a krimik a bűnösök a nyugati fiatalság bűnözési hullámában? Ml is elég krimit mutatunk be mostanában — tanúnk az ég, az Angyal és Leclerc felügyelő, nem is beszélve a hetedik menyország-beii édes életről. Mégsem árasztják el a szolnoki utcákat a h uligának, a nagystílű gyilkosok és p tömeges erőszaktevők, sőt a cigaretta- csempészek sem. Szóval a krimik körüli vészharangozást nem tartom indokoltnak, Jöhet a legközelebbi mesterdetektív. — ht —
