Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

UM. Január S3 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A karcagi építők legyőzték a telet Negyedmillió forintot már befizettek 4 többlet bevétel és am amortizáción alap sorsa Cibahhőván Vastag hórétég borítja a karcagi kórház félifikész épületeit. Mégto örömmel Jelenthetjük, hogy az épí­tők örök ellensége a hideg és a hó ezen az építkezé­sen totális vereséget szen­vedett. Hetvenöt, nyol van munkás megfelelő* téllcní- téssel egész télen át <M- fiosntt A legnagyobb munka a kazánházban foJyik. ahol az ajtók és ablakok beépí­tésével még a legkénye­sebb munkafolyamat, a belső vakolás ia ló ütem­ben halad. Czibere Lajos építésvezető elmondotta, hogy a legnagyobb erőt a főépület téllesftésére kon­centrálták. de mivel a ka­zánházat a hideg bekö­szöntésére sikerült telje­sen beüvegezni, a fűtőesz- közök és a kőművesek nagvrészét We kellett át- caoportosftanl O'tiártunk- fcor az emeleten kellemes meleg fogadott bennünket és Vainer László kőműves vegyes brigádjának tagjai Igazán nem panaszkodhat­tak Nvárt hangulatban, vígan fütvőrészve simítot­ták a habarcsot a falakra. tent a földszinten a me- priőinariak dolgoztak. — Igaz. ns«n volt ólven jő Idő mint az emeleten, de nekik nem la Mánvri* Ha tm Mk, hogy átjárta testüket a hideg, behúzód­nak a meleye ’őbe vagy a kokszparúzzsal rakott ko­sarakat állják körül. A „C" épületnek, a tu­lajdonképpeni tíz emeletes főépületnek csak a föld­szintjéé téliesítettéit. azaz már az első emeleten la az utolsó radiátorokat szerel­ték Majer Nándor és mun­katársai. A második ka­zán érkezését várják, —• amelyet a hárma« fóéoftés- vezetőnégtől — a Jászság­ból — Iránvftnttay Kar­cagra. A földszinten folya­matosan készül a kisebb betonelemek előgvártása és a* öreges téglákból fűzött födém bál és-testeknek a gyárfása. Az épftésvezetőhélyettes elmondotta, hogy a +-°re tervezett létszámot tel ’es egészében fog’alkoztatiák, sőt s kőműveset bői még több Is elkelne Valószínű, hocv a kőművesek létszá­mát növelni fogják­A dolgozók szóétál's Igé­nyeit — meleg Hiba forró ten melegedő megfelelő szállás — a legmesszebb- merőkig tgveVeznefc Helé- srítent a kanrnri kórház éri*érvérétől A melegedő­ket az éofllet leglobban 'Üthető helváségelhen ala- VftottóV ki Séf m*kJ fa ttszknság na Ásóknak a dolgozóknak, akiit naponta nem tudnak hazajárni, az építőipari vállalat a várná­ban bérel lakást, A munka, ha a vállalat és a dolgozók részéről ál­dozatokat is követel, azért a lehetőségekhez képest folyamatom» halad. — A nádpalló fala* és PVC fó­lia ablaküvegek mögött dolgoznak az építők. A VtlifT Mkü evvik tarts. gr-tliinirl Pál kf. ■Ize „nvár»* melerbea vakol Elkészült a zárszámadási mérleg, a szövetkezet tagjai minden bizonnyal jóvá­hagyják azt. Az elmúlt év sikeres volt a cibakház! Vörös Csillag Tsz-ben. Bár a száj- és körömfájás, majd peronoszpóra kártéte­le több millió forinttá] megrövidítette a gazdasá­got, a tervezett 40 helyett mégis 42 millió forint ár­bevételük lett Az idei gazdálkodást jói megalapozzák. A forgó alapjuk 1964-hez képest 22 százalékkal nő. A gazdák jövedelme 12 százalékkal emelkedett, s a tagonkénti átlag eléri a 19 tar fo­rintot. A városokban szóbeszéd mostanában, hogy a szövet­kezeti tagok jövedelme a felvásárlási árak emelkedé­sével ugrásszerűen megnő £7 nem így van A szövet­kezeteknek ugyanis amorti­zációs alapot kell képez­niük S ez még a jól gaz­dálkodó cibakház! tsz-ben is gondot okoz A szövetke­zetek beruházásaikat saját erőből fogjak fedezni a Jövőben Mindenekelőtt a felvásárlási árbevételi több­letek bőL Többletbevétel 1 mám fél millió Hovodzák István elnök és Anderkó István főkönyvdó A Vízügyi Építő Vállalat dolgozói sa idén csaknem kétszer annyi vízellátást és csatornázási munkás vé­geznek az országban, mint tavaly Többek között áj kutat adnak át Esztergom­ban. üzembe helyezik a ktskuniacházt. as ürömi és nagyatádi áj vízmüvet, t megkezdik a nagykátal, a mohácsi, a gyulai és a szolnoki vízmű bővítését Az idegenforgalom feiles*- tését la segítik a vízellá­tással így a nyár riejére befejezik a munkát Har- kánv községben, a második félévben pedig Mátraházán szüntetik meg a vízhiányt A* idén kezdődik meg a Mátrs-vldéérl regi órába víz­mű toítAsének csaknem há­rom évre munkája, snely­a tervkészítés torán előze­tes számításokat végzett A számok még nem véglege­sek, most összegezik a gé­pek. felszerelése* újra ér­tékelésének eredményeit de következtetni már la­bet belőlük. Január 1-től emelkedett a szarvasmarha, a hízott sertés, a tej és baromfi fel­vásárlása ára. Előzetes szá­mítások szerint a gazdaság 156 szarvasmarhát 2000 hízott sertést és 32 ezer csirkét fog értékesíteni. A többlet bevételük ssekből félmillió forint lesz. A növénytermesztés phisz bevétele egymillió forintot tesz ki. Ezt a búza, a nap­raforgó és a len felvásár­lóéi árának felemelés* ré­vén kapják. Jelentős ósa- tzeg ez. Búzát 1600 holdon, napraforgót és lent 120— 120 holdon termelnek A bevétek többletnek már megvan a helye. A Vörös Csillag Tsz-ben a gépe* és felszerelések ré­gi (könyv szerinti) értéke 1.1 millió forint volt. As újra értékelés során ez 4—S millió forinttal csök­lyei Párád és Parádsasvár környékének vízellátását oldják meg A szokott mó­don, forrásfogással már nem jutnának elegendő vízhez. Ezért Parádsasvár mellett, a Köszörű-völgy­ben csaknem 350 000 köb­méteres víztároló tavat építenek, hogy a Ml—ta­vasza csapadékot vissza­tartsák, elraktározzák a nyári nagy vízfogyasztás Idejére. A tavasszal kezdődik a munka A keskeny völgy­ben mindössze 176 méter hosszú kerv-sztgát épül, de « lesz az ország legmaga­sabb völgyzáró-gátja Ma fossá®» meghaladja majd a 23 métert, tehát mstd nem akkor-» imr, mint agy nyolcaméi etes lakóház. kent. Számos gépük el­használódott, értékük - s nullára futott id. Kiadás: egymillió Az előzetes számítások szerint — a megfelelő kul­csok alapján — egymillió forintos amortizációs Alapot keli képezniök az idén. Es az összeg nagyjából azonos a tavalyi tényszámmal A szövetkezet ugyanis 1965- ben 963 ezer forintot fordí­tott beruházásokra, trakto­rok és munkagépek beszer­zésére. Ehhez mindössze 300 ezer forint hitelt vett igénybe. Az MNB járási fiókjánál ts bizonyára meglepődtek« hogy a Vörös Csillag Tsz- től a napokban negyedmil­lió forint érkezett as amortizációs alap számlájá­ra. A, rendelet szerint as évi öwszeg 30 százalékát tú­rul in 30-ig, 70 százalékát év végéig kell a tsz-eknek be­fizetni ök. Miért a nagy sietség, ■ honnan vették ezt az össze­geit Az Idei árbevételből. Háromszáz »értést már ér­tékesítettek, 6000 csirkét pedig most visznek al a gazdaságból A szövetkezet négy szervestré gv nraörót, két bálázAgéprt kulflvátort vásárolt az AGROKER-tőL Erre kellett a negyedmillió. A felvásárlási árak emel­kedéséből 1.5 millió forint plusz bevételhez jutnak Ci­bakházán. Az amortizációs alapra egymillió forintot fizetnek be. Félmillió, de 1nem a emebben Vajon mi lesz a sorsa a fennmaradó félmillió fo­rintnak? A. szövetkezet ve­zetői elmondották, hogy gazdasági épületek létesíté­sére és felújítására fordít­ják azt Gépszínt, műhely^ és tehén Istállót építenek. Ehhez kevés la lan a fél­millió krintAi asnorttzá- clóe alap terhére ugyanis lánctalpas traktorokat akar­nak beszerezni. A többletbevétel tehát nem közvetlen® a tagság zsebébe vándorol. Stabili­zálják az eléri jövedelem színvonalat és megalapoz­zák a gazdálkodás etAfottó- teiett. A Mátrában építik meg az ország legmagasabb völgyzáró gátját A „gringó” hazát választ Az Argentínából jött gyereket sok kérdezés ködé* után végűit» • munkásszálláson találtam A majdnem két méteres, tizenki­lenc éves langaléta olyan zavar­tan állt előttem, hogy megsaj­náltam. Megkértem, hogy mesél­jen magáról, a távoli földrészről egyszóval beszélgessünk — biz­tattam. Végre megnyugodott s tőrt magyarsággal beszélni kez­dett. 1943-ban két éves volt Kálótay Árpi, amikor szüleivel és -te rés «szüleivel a hatalmas, négy ezer személyes Argentína ten­gerjárón útnak indult a távoli, ismeretlen földrész felé A napa nyugdíjas horthysta katonatiszt volt, akinek a felszabadulás előtt filmszínháza működött K-inhe gyesen, s úgy látta lónak, ha el­hagyja az országot Először Bje- nos-Airesben telepedett le a kér család — A cipőfűző é<> látéVevárról amibe íziitein a tökei fektet «ék. teaUnnoásb-M tudok, mert akkor még kisgyerek voltam Or arra már világosan emlékszem. amikor az autószerencsétlenség történt. Ekkor már San Carte» de Barilocheban laktunk, s egy®!! éjszaka zörögtek az ablakunkon Felriadtunk anyámmal Az isme­rősünk pedig bekiabálta: — Sza kadékba zuhant az urai Az iiedtséetől napokig beteg voltam A szemem. Látja? Azóta nagvon ideges vagyok A baleset »tár nemsokára meghalt szegény — Anyám később űira fér)h«z ment pgv magyar emberhez. Sza­bó Imréhez. A mowtohaanám let? Sohasem tudtam megszere’nt Mindig ivott és kártvázott. Ha overt, akkor 1ó kedve voU. p^nzt ;s adott, de ha vesztett, raítair töltötte ki a bosszú iát Nem sze­rettem otthon lenni nagyon vo- kát csavarosam Tizenhéi éves ehettem amikor vadász expedí­cióval. amit egy orof««R7nr sz- r- vezett hónapokat töltöttem az Am» zóna*, folyó vfi> rv .-ben — Minél idősebb tettem, an­mS Johhaji romlott a viszony mostohaapám éa közöl'em Már nem tudott ütlegelni, de mindig megtalálta a módját hogy rtosz- ■zantson. Jő. hogy anyám bele­egyezett a hazautazásba. mert éreztem, egyszer annyira eiön* majd a* indulat hogy... A leg­utolsó „kedveskedése" az voll, hogy a téli ruháimat vadonatúj tál i kabátomat minden saaS nél­kül eltüzelte. Anyám la érezte, hogy ennek nem less jó «égé. Felkészültünk a nagy ábra —■ Volt is mtt hallgatnunk a kint éló magyaroktól. Magyaror­szágra mentek? Bőr* ön be akar­tok kerülni? A® mondtam anyámnak nekem ott sem les» •ussvabb én megyek így jöttünk haza 1964 őszén. A nagy báty A- méknál laktunk, de ők » aleg szorosan vannak Telt az ide és a visszautazás! papírok még mindig nincsenek meg. Márti'nr ra igénk Csakhogy én nem me­gyek íni vissza A vízgépészeti vállalatnál dolgozom és úgy ér­áéra hogy mindenki szerei és igyekszik rajtam segíteni Ami­kor as igazgató Barátb Lajos megtudta hogy » nagyhátvftmék- oál olyan azonosan vagyunk mint a her inge* 9 nefetn csak a kamraajtón tudnak ágyazni, behozott a munkásszállásra. — Odakint nem voit olyan nap. bogy úr vágták volna a fejünk hő* — Te gríngö' E* az> jcteaatt. hogy tőttmaat Itt ne­kem még aenki *m vetette a szememre, hogy idegei; vagyok. Én meg úgy érzem, bogy Ma­gyarországon vagyok csak Iga­zán otthon Argentínában féltem mindig Ott nincs közbiztonság. Ott »ötétedé» után nem lehűl nyugodtan az utcára menni Ál­landóak a véres verekedések és legtöbbször valaki holtan marad a földön Tudora kinevet ha el­mesélem. miire« ló érzés volt, amikor már megbarátkoztam a kÓBrtéggei és hazatérésünk után — két bét múlva — elmentem a bálba. Nagyon jól nóra kos­tára sokat táncoltam, de nem ia ezt akarom mondani. Az volt az igazán jó amikor éjszaka ha­zafelé sétáltam és tudtam, nem kell váratlan támadástól tartani, tudtam, hogy nem törnek rám a nem veszik el a pénzemet Ez másnak, tudom, magának sem mond sokat de nekem nagyon tokát jelent Ugye. mosolyog? — Azt látta volna, hogyan ne­vettek rajtam a vállalatnál, amikor felvételen voltam. Re­írták minden adatomat és tót mondták menjek el orvos4 vizs­gálatra mert addig nem állíta­tok munkába. Nagvon megijed­tem, mert mindössze tíz forint voit nálam. Megkérdeztem a tisztviselőtől, mennvibe kerül itt egy vtzseálat ménnyi pénzt tér­lek anyámtól ’ N». kitört erre a nevetés belőtök. Itt az orvosi vtmeálat az orvosi kezelés in­éba» van Nem akartam elhinni. én meggyőződte»* róla. Amikor a munkaruhát kaptam, ugyanígy jártam. Rendben van. hogy m gyógyítás ingyenes, de hogy va­lakinek csak úgy fizetés nélkül ruhát adjanak?' Sokaaor malőrt tara — keUemeae*. — Moat a kőművesek meneti dolgozom, nagvon szeretem azt a munkát Ezerszáz forintot ke­resek. rendeaeq kijövök bel óla. Nagyon an* rokonon» van rtt Kunhegyesen több unoka teaxvé- re»n van. akikkel nagyon Ml megértjük egymást. Itt jobb pé­kem Anyám? ö visszamegy ta­vasszal Mondta, hogy minden megváltozott Nem. szeret itthon lenni. A mostohaapám meg egyre írja a leveleket, hogy menjünk vissza, minden másképpen lem. Azután ott van a kisebbik fia, a mostohatesrvérem is Nem bá­nom. én maradok. Talán vaift- rrtilyen szakmát te tanulhatok maid Már egészen jól bntzéleh magyarul, ugye? Moziban a leg­jobb. amikor olvasni kell a »zó­reget Az ember kénytelen gyor­san olvasni. Már ettnegy? Kár. atyán volt beszélgetni Szeretnék vala­mi l adni, valami ajándékot, Sajnos, nincs máscim, fogadja él ezt Egy whiakva-Oveov való, tm Sára járó SétB kupakot’ artratt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom