Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-22 / 18. szám

Wilág proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI fÄMEEYEl RÁRTBIZOTTSÁB ÉS A MEGYEI TANÁCS LARJA KVD. U. Ara: 50 fillér IMA január KL, Mwmbat. Elkészült az új rendezőpáljaudvar ^harmad része Megasünnek a pályaasintbeli kereastesődéaek — Télen ia dolgosnak a vaaúti rekonatrukeion — 1966-ban felamámolják as eddigi lemaradóét — Oraságoa pályásat am állomás épületének ter&eséaére A bárom éve kezdődött és a tís évig tartó vaaúti rekonstrukció az elmúlt év végével jelentős állomás­hoz érkezett; Elkészült aa éj szolnoki pályaudvar legkorsze­rűbb igényeket is kielé­gítő rend taőpályaud va­rának egy harmad része. _ Az eddigi munkálatok eredményeként a ki- és bejárati vágányok pálya- Kdntbeli kereszteződésének megszüntetésére eddig már megépült nyolc vaabeton- híd. Közülük az eddigi leghosszabb az újezástí ki­járat része — a magas- fogadó alatt átveswtő — 'nészült 72 méteres híd. Ezenkívül megépült a ceglédi bejárati és ki jára­ti vágány, valamint az Ideiglenes fcgadópályaud- v*r, mely a Tiszamenti Vegyiműveket és a déli Ipartelepen épülő üzemeket R^olgálja ki addig, míg az új rendező kompletten be nem lép a forgalomba. A Piroska megálló előtti déli Ipartelepi rendező 5 vá­gánnyal szintén elkészült, s ebben az évben ágazik ki belőle az épületelemgyáT iparvágánya. — Az épülő elemgyám ál felbecsülhetet­len segítséget jelent majd M iparvágány, mert a nagymennyiségű építő­anyagot már ezen szál­lítják as építkezés szín­helyére Késsen van a kiskunfél­egyházi vonalat az ideig­lenesen fogadó pályaudvar­ral összekötő vágány is. — Néhány napon belül ké­szen lesz a Piroska megál­ló utáni kb. 300 méteres szakasz is, és akkor a ve­gyiművekbe vezető vonalon a fővonalak zavarása (ke­resztezése) nélkül a fővo­nalakra engedélyezett ter­helésű kocsik és minden­féle nagyságú mozdonyok közlekedhetnek. (Eddig nem lehetett a rassz alapépítmény miatt a vagonokat a megenge­dett határig terhelni. Az új iparvágány ezért is nagyjelentőségű.) Elsődle­ges feladat volt a rekons­trukción belöl, hogy mire a TVM-nél az 1966-ra jel­zett erősebb forgalom meg­indul. addig ezt a vágányt üzembe lehessen állítani. Az adminisztratív intézke­dések után a vegyiművek új vasútvonala már hasz­nálható lesz. Ebben az évben a leg­fontosabb munkának és az egész rekonstrukció leg­nagyobb műtárgyának Ígér­kezik a szolnoki bekötő- tátan látható építmény, a 14 méter széles és 72 méter hosszú vasbeton tervek sikerrel teljesedje­Ha a Hídépítő Vállalat dolgozói a megkezdett len­dülettel folytatják a mun­kát, akkor a kívánt határ­időre állni fog a felüljáró. A vállalat ennek érdeké­ben igen komoly átcsopor­tosítást hajtott végre és minden feltételt biztosított a zavartalan építéshez. Ezen­kívül még az indító vá­gánycsoport és az irány­rendező vágányok egy har­mad része, összesen körül­belül 25 vágányküométee készül el az idén. A rekonstrukcióval pár­huzamosan a szanált házak tulajdonosai és a Szolnok­ra helyezendő vasúti sze­mélyzet részére lakásokat építenek. Eddig már fel­épült 12 családi ház, a Szántó utcában elkészült egy 15 lakásos bérház, — ugyanott megkezdődött újabb 30, a József Attila utcában pedig rövidesen megkezdődik egy 15 laká­sos bérház építése. A szol­noki bekötőúton a Beton­útépítő Vállalat részére olyan emeletes felvonu­lási épület készül, amely­ben a munkák befejezé­se után 18 lakást lehet kialakítani. Egy éve alakult meg a KFM Vasúti Főosztály szol­noki beruházó felügyelő­sége. A munkák azóta terv­szerűbben haladnak, csök­ken az 1964-ben és 65-ben keletkezett lemaradás- Eb­ben az évben a két év alatt összegyűlt 40 millió forintos lemaradással nö­velt éves tervet kell telje­síteni a vasúti rekonstruk­ción dolgozóknak — össze­sen 200 millió forintot kell beépíteniük — és minden eddiginél nehezebb felada­tokat kell megoldaniuk. A tervlemaradásokból való kilábalás biztosítéka az, hogy az óriási építke­zésen dolgozó vállalatok együttműködése mind jobb és jobb lesz, egyre keve­sebb lesz a kisajátítási el­járások elhúzódásából ke­letkező késedelem, stb. A szolnoki vasúti rekonstruk­ció megvalósításának egyik fő részese a Betonútépítő Vállalat, amely a munkála­tok túlnyomó részét végzi. Közreműködnek még az ÉM Szolnok megyei Építő­ipari Vállalat (amellyel az együttműködés a koráb­bihoz képest nagymérték­ben javult), a MÁV Híd­építő Főnökség, a MÁV Távközlő és Biztosítóberen­dezés Építő Főnökség, a TITÁSZ, a Debreceni Pos­taigazgatóság, stb. A rekonstrukció első lép­csője — amelyben a ren- dezőpályaudvamak kell el­készülni — 1968-ban feje­ződik be. Ezután kerül majd sor a személypálya­udvar átépítésére, illetve korszerűsítésére. Ezzel kap­csolatban az állomás épületének tervezésére országos pá­lyázatot Írtak ki. A munkálatok jelenleg la folynak, sem a hideg idő sem pedig a vastag hóréteg nem kénvszerítette megál­lásra az építőket. Zavarta­lanul halad a vágányfek­tetés, a zúzottkő pótlás és a vágányszabályozás. A té­liesített betonozás még —10 és —14 C fokos hidegben is lehetővé teszi a szolnoki bekötőút nagyon fontos hídjának építését. B. A Hűszaki átadás két télikabátban Elegendő a fords Csökkent a csirke felvásárlása E híd alatt a közúti mel­lett a téglagyári kisvasút forgalma is lebonyolódik. Felette pedig 12 vágány fut majd keresztül. E híd­nak május végére való el­készítése az egyik feltéte­le bogy a« 1966-os feszített Az Országos Baromfi­ipari Vállalat törökszent­miklósi gyáregységében kedden kezdődött az új 35 vagonos hűtőhóz műszaki átadása. Az építkezés ta­valy április elején kezdő­dött s a hűtőház 4,5 millió forintba került. A műszaki átadás után, amely két na­pig tartott — és ahol a műszaki ellenőröknek' bi aony még két télikabátban sem volt melegük — végre csökken a gyár vezetőinek állandó gondja, amelyet ed­dig a szűkös hűtési kapaci­tás okozott Ezenkívül jó újság még a feldolgozóban, hogy a hideg ellenére is megfelelő mennyiségben érkezik 9 tojás a termelőktől. ▲ to­Megkezdte az MSZBT kongresszusa Tegnap a Parlament fényárban úszó kongresszu­si termében megkezdte tanácskozását a Magyar— Szovjet Baráti Társaság kongresszusa. A budapesti és a megyei konferenciák 350 szavazati jogú és 80 ta­nácskozási jogú küldöttén kívül mintegy 100 meghí­vott vendég, köztük a társadalmi és tömegszerveze­tek képviselői vett részt a tanácskozáson. A kongresszus elnökségé­ben foglalt helyet Szirmai István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Babies Antal akadémikus, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, Demeter Sándor, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének alel- nöke, — tömegszervezetek számos vezetője, politikai, társadalmi és kulturális életünk kiválóságai. Az el­nökségben kapott helyet megyénk küldötte, Kolozsi Károjyrié, á Tisza Cipőgyár tűzőnője. Ugyancsak az elnökség­ben foglalt helyet N. R Se- leh, a szovjet nagykövet­ség ideiglenes ügyvivője, J. V. Sikin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Reviziós Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Népi Ellenőrző Bizottságá­nak elnökhelyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökségének tag­ja, a küldöttségének veze­tője, valamint Sz. A. Andr- jusenko altábornagy az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet csapa­tok parancsnokságának képviselője. A kongresszust Kardos László Kossuth-díjas pro­fesszor, az MSZBT alelnö- ke nyitotta meg. Könszön- tötte a tanácskozás részve­vőit, a kongresszusra érke­zett szovjet vendégeket, — majd kegyelete« szavakkal emlékezett meg a legutób­bi kongresszus óta elhunyt Rónai Sándorról, a társaság volt elnökéről, Kassai Gé­záról, Pór Bertalanról és Szakasits Árpádról, az MSZBT országos elnöksé­gének volt tagjairól. A kongresszus egyperces né­ma felállással adózott em­lékűknek. Kardos László megnyitó szavaiban rámutatott, hogy a kétnapos kongresszus Je­lentős állomás a Magyar— Szovjet Baráti Társaság életében­Nemcsak számba veszi az elmúlt Időszak mun­káját és eredményeit, ha­nem megjelöli a tagság jövőbeli feladatait, azt az utat, amelyen járva, hoz­zájárulhat a két nép ba­rátságinak további efané- tyftéséhea. Ezután Kristóf István, az MSZBT főtitkára terjesz­tette elő az elnökség be­számolóját, Az elnökség beszámolója jás iránti Igényeket teljes egészében kielégíti a gyár és még némi tartalékra is szert tudott tenni. Nem ilyen kecsegtető a helyzet azonban a baromfi- fronton. A felvásárlás ara­nyira csökkent, hogy az üzemben heti öt napot for­dítanak csupán a feldolgo­zásra. Az élőcsirke terme­lésben keletkezett vissza­esésen most úgy probá'nak segíteni a megyében, nogj a gazdaságoknak jelenti'«* mennyiségű takarmányt adnak. Az év eleje óta fo­lyamatosan termeli a gyár­egység az egyik legki fize­tőbb export baromfihúst, a svájci csirkét. Eddig Kél vagonnal szállítottak bel ók kútfőidre. — A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hajna­lától, majd pedig az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság harcos időszakától kezdve — mondotta bevezetőben Kristóf István —, immár több évtizedes internacio­nalista testvéri barátság fűzi össze a nagy Lenin zászlaja alatt tömörült szovjet népet és a szocia­lista forradalomrét küzdő magyar dolgozókat. Ez a kapcsolat a közös célokon, közös érdekeken kívül a két nép szívében élő mély rokonszenv szilárd alapjai­ra épült, s legutóbbi kong­resszusunk óta eltelt hat esztendőben is szorosabb, sokrétűbb lett. Ma, amikor a szovjet nép a kommunizmus építé­sén, a magyar nép pedig a szocialista társadalom tel­jes felépítésén dolgozik, viszonyunk az eszmék és célok azonosságán, az in­ternacionalizmus szilárd elvi alapjain, államaink szövetségi kapcsolatain nyugszik. A magyar nép legközeleb­bi barátjának, legjobb szö­vetségesének és igaz test­vérének tekinti a szovjet népet. A magyar—szovjet barátság ápolására és to­vábbi elmélyítése termé­szetesen nemcsak a mi tár­saságunk ügye, hanem min­dül magyar kommunista internacionalista kötelessé­ge z a szocializmust építő minden becsületes ember feladata. Kristóf István ezután méltatta a Szovjetunió szi­lárd és tántoríthatatlan bé­kepolitikáját, amely a vi­lág minden népének közös érdekeit fejezi ki. A Szov­jetunió hatalmas ereje — hangoztatta — biztató táv­latokat ad a békéért vívott Igazságos küzdelemnek. A továbbiakban Kristóf István ismertette a magyar —szovjet gazdasági, tudo­mányos és kulturális kap­csolatok fejlődését, majd az MSZBT tevékenységéről számolt be. Társaságunk úgy véli — mondotta —, hogy a két nép közötti barátság elmélyítésének egyik legfontosabb formá­ja a közvetlen személyes kapcsolatok kialakítása és fejlesztése. Arra törekedtünk, hogy a magyar és a szovjet dol­gozók minél nagyobb számban Ismerked lenek meg egymás életével, munkájával, ezért fordítottunk olyan nagy figyelmet a delegá­ciók cseréjére, a magyar— szovjet turista forge lomra, megyék, városok, és intézmények kapcsot»* tains, a fiatalok és felnőt­tek levelezd mozgalmára. Nagy sikert arattak aa egyes szovjet köztársasá­gok kulturális napjai, • jelentős helyet foglalt d a társaság munkájában a ki­emelkedő politikai és kul­turális évfordulók megün­neplése is. Megnőtt az érdeklődés aa araaa aydv tanulása iránt A Szovjet—Magyar Baráti Társaság hasonlóképp«» igyekezett elősegít«»! a magyar nép életéről, aum- kájáról szóló ismeretter­jesztést a Szovjetunióban. A kővetkezőkben a jövő feladatokat ismertette Kris­tóf István, — 1967-ben az egész ha­ladó emberiséggel együtt ünnepelhetjük a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulóját. — A méltó előkészítést szolgál­ja, hogy az MSZBT szóra» sabtora fűzi kapcsolatait a tömegszei-vezetekkel, abból az elvből kiindulva, bogy a magyar—szovjet barát­ság az egész magyar dot­gw* Bég ügy«, ta fejlődésünknek tényezője, amely nélkül elképzelhetet­len békés alkotó munkánk« biztonságunk gazdasági« társadalmi és kulturális fejlődésünk. Biztosak va­gyunk abban — mondta befejezésül Kristóf István —, hogy kongresszusunk nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy munkánk len­dületesebbé, színesebb« váljék, ' ' A nagy tapssal fogadott beszámolót szünet követte, majd megkezdődött a vtte. Az első felszólaló Tren- csényi-Waldapíel Imré akadémikus volt. — Utána Garal Gábor, a Magyár Írók Szövetségének titkára, Törkey Ernőné, a borsodi vegyikombtnát mérnöke, Erdey-Gruz Tibor akadé­mikus, Babies Antal aka­démikus. Major Júlia, a debreceni ruhagyár bri- gádveasetője, Bine János, a Kiskunhalasi Állami Gaz­daság igazgatója, Kovács András újságíró szólalt fel A délutáni ülésen részévet! és sz elnökségben helye! foglalt Péter János külügy­miniszter is. A délutáni tanácskozá­son Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára is felszó­lalt, majd több hozzászó­lás után végétért a kong­resszus pénteki ülése. — A tanácskozást i folytatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom