Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-04 / 2. szám

Vi tó if proletárjai eiftf esüljetek.1 SZOLNOK ME EVEI [a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É5 A MEGYE« TANÁCS LAPJA 1CVH. évfolyam, 2, szám. Ara SO lillér 1966, január 4., kedd. nyomták le a kilincset AZ IB USZ EGYÉ VE Az új év első munka­napján alig egy-két érdek­lődő nézett be az IBUSZ szolnoki irodájába. Egy fiatalember vízum után ér­deklődött, egy házaspár Szegedre váltott vasúti je­gyet. Volt hát idő elbeszél­getni Nagy Lászlódéval, az iroda vezetőjével. — Milyen volt az elmúlt év forgalma? — Elég jónak mondható. A közönség egyre inkább rájön az utazás ízére, új tájak,, más országok népé­nek szokásainak megisme­résére törekszik. 1965-ben körülbelül 24 ezer ügyfe­lünk nyomta le a kilincset. Ars érdeklődőkkel, a menet­rendi adatokat megkérdező emberekkel együtt több, mint 35 ezren jártak iro­dánkban: — Kérünk néhány adatot a külföldi utazásokról. —« Háromezerötszázhűez egyéni útlevelet intéztünk. Kétezren pedig különböző társasutazásokban vettek részt. Ebben a számban nincsenek benne a Cseh­szlovákiába, Legyelország- ba, Bulgáriába egyénileg utazók. Ebekbe az orszá­gokba ugyanis nem kell út­levél, hanem csak a rend­őrség által kiadott betétlap. Külföldi utazásainknál az útlevélen kívül elintézzük a devizáit, a szállodafoglalást és természetesen a vasút-, illetve repülőjegyeket. — Hová irányult a leg­élénkebb forgalom? — Az NDK-ba és a Szov­jetunióba. A nyugati utak közül a legnépszerűbbek az Ausztriába irányuló turis­tautazások. —. A turizmus mellett egyre népszerűbbé válnak a tanulmányutak. Hogy csak egy példát említsek: a jászberényi tsz-vezet.ők meglátogatták a bratislavai és kassai termelőszövetke­zeteket. — A belföldi forgalom hogy alakult? — Negyven esetben szer­veztünk ismeretterjesztéssel egybekötött többnapos auló- busztúrát. Kétszáz iskolai kirándulást is lebonyolítot­tunk. Ez mintegy tízezer kis- és nagydiák földrajzi- történelmi ismereteinek bő­vülését jelenti. Ezenkívül ezerkétszázan utaztak tő­lünk egyénileg és csoport­ban a Szegedi Ünnepi Játé­kokra. Igen nagy forgal­munk volt a nemzetközi vá­sár és az őszi mezőgazda- sági kiállítás alkalmával. — A repülő, és hajóutak iránti érdeklődés növeke­dett-e? — A külföldi repülőutfek iránt határozottan. Id$s isz-parasztok, akik azelőtt ragaszkodtak a moszkvai vonat-úthoz, ma már mind repülőgépre kívánnak ülni. Több társasutazást szervez­tünk így repülőgéppel Moszkvába. A belföldi té- pülőutakra jóformán nincs érdeklődés. Ennek egyik oka, hogy nincs megfelelő vonat, amellyel Időben le­hetne elérni a Ferihegyből indu’ó belföldi járatokat. / MAHART menetrendsze­rinti járatai a Tiszán nem alkalmasak kirándulásokra mert időbeosztásuk az ős­termelőkhöz igazodik, tia kaptunk volna például egy gyorsjáratú hajót a szege­di ünnepi játékokra, nagy sikere lett volna. Régi óha­junk, hogy Szolnok kapjon legalább egy vízibuszt. Ezt nagyon jól hasznosíthat­nánk a kül- és belföldi vendégek szórakozásában. — Hogyan váltak be az fmsz-ek által kezelt uta­zási kirendeltségek? — Tizenkét helyen létesí­tettünk kirendeltséget k:- sérleti jelleggel, április el - sejétől. Miután a kirendelt­ségek vezetői most tanul­ják a szakmát, nehéz vé­leményt mondani. Azt el­mondhatjuk, hogy maris igen jó munkát végez a jászberényi, a törökszent­miklósi és a karcagi ki- rendeltség. Megszólal a telex hívo- jelzése, búcsúzunk. — Azt mondanám még el, hogy három hónapja szerelték fel a telexgépet nálunk és máris igen jó hasznát vesszük, meggyor­sítja a munkát, megkönnyí­ti a helyfoglalást, a Buda­pestről induló turistauta­zásra való jelentkezéseket, az útlevél- és valutakérel­mek intézését. Ezzel is fej­lődtünk. Es ha kívánunk valamit, hát az, minél ha­marabb beköltözhessünk új helyünkre az épülő terve­zőiroda földszintjére, mert nagyon szűkén vagyunk az egyre növekvő forgalomhoz képest. bt — Túlteljesítette exporttervét * Vj gyermek fotelehet késsít as idén a vezsenyi Kosárfonó USZ Az idén jubilál a vezsenyi Kosárfonó Háziipari Szö­vetkezet. Tizenöt esztendeje, hogy a községben néhányan összefogtak és az addig csak saját szükségletre fonók ezután a piacra is termel­tek. Azóta a megyénk, de az ország határán túl is megismerték az ügyes ke­zek munkáját. Tavaly, bár alapanyag- hiánnyal küszködtek, a több mint 2 millió forin­tos tervükét túlteljesítették. Különösen jelentős export tervük túlteljesítése. A kül­földre szállított kis „béké­si” és „vezsenyi” gyermek-, valamint a nagy „békési” fotelek kifogástalan minő­ségűek voltak, mit a meg­rendelők elismerő levelei igazolnak. Az idén vállalták, hogy tovább javítják a minősé­get és mintegy 300 ezer forint, értékű fonottáruval többet szállítanak külföldre. mint tavaly. Az új eszten­dőben új áruval is jelent­keznek, egyelőre csak a bel­földi piacon. Már elkészült két újfajta gyermekfotel — pálcás és copfos — min­tadarabja. Amennyiben a kereskedelem elfogadja, úgy már ebben a hónapban elkezdik azok sorozatgyár­tását. A szövetkezet tagjai egyébként eléggé szétszór­tan és egészségtelen körül­mények között dolgoznak. Ezért egy központot is sze­retnének építeni ahol együtt lennének a munkahelyek, az irodák, valamint a hán­toló. Erre az épületre köz­ponti hitelkeretből mintegy 300 ezer forintot fordítaná­nak. S ha még az anyag­hiány megszűntetését célzó fűztermelő telepet is sike­rülne megvalósítaniuk, a jubiláló évre elmondhat­nál?, hogy sikeres volt. Korszerű áruház és étierem épül az új évben Jászapátiban Jászapátiban a földmű­vesszövetkezet saját anyagi erőből, valamint az fmsz- tagok társadalmi munkájá­val a régi üzlethelyiségeket korszerű, újrendszerű egy­ségekké alakította át. Ezzel párhuzamosan gondoskodott a bő és választékos áruról is. Ezt az 1965. évi terv túlteljesítése, a kiskereske /leírni vonalon elért csak­nem 50 millió forint a ven­déglátás területén pedig a több mint 7 millió forintos forgalom bizonyítja. A szövetkezet jó ered­ményt ért el a fel 'ásárlás- ban is. Tervét — a baromfi kivételével túlteljesítet­te. Tojásból 120 ezer, hí­zott libából pedig 1250-et vásárolt fel, illetve adott át az államnak. Az 1966. évi tervül? ha­sonló a múlt évihez. Ehhez pluszként járul, hogy a község zöldség-gyümölcs ellátását a már megkötött szerződésekkel biztosították. Az idén mintegy fél mil­lió forintos költséggel egy éttermet létesítenek, átala­kítják a vasútállomás mel­letti italboltot vendéglővé és előreláthatólag március­ban átadják a csaknem 700 ezer forint ráfordítással át­alakított áruházat Ö-esztendölől újévig XVII. évfolyam, 1. szám. Weszp Mihály gépmester a szolnoki nyomda rotációs gépe mellett szilveszter es­tén már az újévi Néplapot olvassa. — (Képriport a 6, oldalon) A „prémiumalap - számla" az anyagi ösztönzés bő forrása 1966. január elsejével a vál­lalatoknál? „prémiumalap- számlát” nyitnak, mely tartalmazza a vállalati prémiumkeretet, valamint a nyereségrészesedéstől függő prémiumkeretet és egyéb tételeket A rende­let nagy önállóságot bizto­sít a vállalatoknak. Meg­kérdeztük Czapár Nándort, a Tisza Cipőgyár munka­ügyi osztályának vezetőjét, milyen helyi elgondolások, elvek alapján készülnek fel az újrendszerű premi­zálásra? Sajátos tervek, ösztönző módszerek — Őszintén szólva a munka elején vagyunk: Egyrészt azért, mert a prémiumalap-számlánkat teljes összegben nem is­merjük. Jelenleg annyit tudunk, hogy a vállalati prémiumkeret 390 ezer fo­rint. A nyereségrészese­déstől függően kifizethető összeget a minisztérium a közeljövőben állapítja meg. Ezért nyilván az előbbi kidolgozásával fog­lalkozunk. Az elvek már tisztázottak. Vállalatunk­nál azok a műszaki és gazdasági dolgozók, akiken a legtöbb múlik, tehát akik a legtöbbet tehetnek a jó gazdasági eredmények el­éréséért, azok főleg a nye­reségtől függő keretből kaphatnak prémiumot, de kisebb részben a vállalati keretből is. — És a béralapon belüli vállalati keretet kiknek a oremizálására használják fel? — Az új rendelet sze)­I lerne ebben Is érvényesül Tehát azokról van szó, akik munkakörüknél, be­osztásuknál, hatáskörüknél fogva szintén, de valami­vel kevésbé tudják befo­lyásolni a vállalat gazda­sági, műszaki tevékenysé­gét, mint az előbbi kate­góriába soroltak. Például a termelési főosztályvezető nyilván többet tehet a vál­lalat gazdasági eredmé­nyeinek javításáért, célki­tűzéseinek beteljesüléséért, mint ugyanazon az osztá­lyon a munkaerőgazdálko­dó. Tehát az utóbbiakat elsősorban a vállalati ke­retből premizáljuk, de a nyereségrészesedéstől füg­gő keretből is kaphatnak. Az arány mindkét esetben körülbelül azonos, csak a fő forrás változik. — Van-e valami új vo­nás a feltételek megállapí­tásainak módszerében? — Igen. Míg eddig a munkaügyi osztály dolgoz­ta ki a premizálás feltéte­leit, s terjesztette elő jóvá­hagyásra, addig most az adott termelési-műszaki te­rület vezetője végzi el ezt a munkát ______________ U tólag is kaphat prémiumot« ha megérdemli — Melyek az első tapasz, tálatok? — Az eddig beérkező ja­vaslatoknak közös hibája, hogy bővítik a prémium­ban részesíthetők körét. A vállalat vezérigazgatója ép­pen ellenkező elvet vall s ez megegyezik a rendelet utasításaival. Éspedig az idén kevesebben kaphat­nak prémiumot, mint ta­valy, de többet. A Dré- riumalap-számla olyan anyagi ösztönző forrás, — melyet azok „jutalmazásá­ra” kell felhasználni, akik valóban jelentősen befo­lyásolhatják a vállalat munkáját. Élni fogunk az­zal a lehetőséggel is, hogy a kiemelkedő teljesitménvt -nyújtó, dolgozóknak, ,akik­nek munkájuk jellege miatt, vagy egyéb okból előre nem határoztunk meg prémiumfeladatot, — utólag állapítunk ’'meg bi­zonyos összeget. Mii tükrös as összeg nagysága ? — A feladatok nem azo­nos fontosságúak. Gondol­ni kell arra is, hogy ’ezek tükröződjenek a prémium összegében is. — Természetesen az egyé­ni prémium mértékét fo­kozott differenciáltsággal állapítjuk meg. A kitűzött összeg világosan kifejezi majd. hogy az egyes fel­adatok között fontossági különbség van, s hogy vég­rehajtásuk egymáshoz vi­szonyítva könnyebb vagy nehezebb. — Az új rendelet az el­mondottak szerint szaba­dabb kezet biztosít a vál­lalatnak. .. — Feltétlenül. Nemcsak azért, mert nagyobb ösz- szeggel rendelkezünk miét eddig, hanem azér is, mert az egy dolgozónak ki­fizethető prémium össze­gének nincs felső határa, így az anyagi ösztönzés élve jobban és igazságo­sabban érvén vesülhet — mondotta hofriezésül Cza­pár Nándor, a Tisza Cipő­gyár muru-o ijrryj osztályá­nak vezetője. — f —P

Next

/
Oldalképek
Tartalom