Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-20 / 16. szám
INti Január 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 NEM SZATIRATEMA Nemrégiben egy cikk érkezett a szerkesztőségünkbe Kinek higgyek címmel. A cikkíró a szatíra eszközeivel igyekszik a témát megközelíteni, pellengérre állítva a faluban még mindig elevenen élő vallásosságot. Az irodalmi köntösbe bújtatott téma mögött érezhetően a faluban ma is időszerű probléma húzódott meg. így a cikk felkeltette érdeklődésünket, s minthogy a cikkíró megnevezte a színhelyet, felkerestük azt, hogy- megállapítsuk, mi is rejlik a szatíra mőgölt. Vígjáték — v i g játékkal (i v « rf ás jt re tn i e r a Szigligeti S s í n h « & h u n SOK EMBER előtt ismeretes az a tény, hogy az utóbbi években csekély azoknak az általános iskolás gyermekeknek a száma, akiket szüleik beíratnak iii (oktatásra. Megyénkben 1965—66-ban a tanulók 2,1 százaléka jár hitoktatásra, A cikkünkben szereplő községben százötvenből tanuló iratkozott be szeptemberben hittanra. Ez túlságosan magás arányszám a megyei átlaghoz képest. Mi lehet ennek az oka? — erre a kérdésre szerettünk volna választ kapni, mikor a község párttitkárát és az általános iskola igazgatóját felkerestük. Az okok, indokok igen messze, a település történetébe nyúlnak vissza. A környező földek évszázadokon át káptalani birtokok voltak, a falu lakosai pedig cselédek, vagy bérlői voltak a káptalani birtoknak. — Aki nem volt elég templomos, annak hamar kitették innen a szűrét — mondogatják még rna is a hajdani cselédek. Az idősebbek, az öregek asszimiláló ereje, a római katolikus vallás hagyománya így érthető módon erősebb volt itt, mint más helyeken. Hat-nyolc esztendővel ezelőtt még nem lehetett rábírni az embereket, hogy római katolikus ünnepen — ha hétköznap volt is — kaszát vegyenek a kezükbe, dolgozzanak. Azóta több mint négyszáz felnőtt ember elvégezte az általános Iskolát a faluban, sok száz ember vett részt különböző szakoktatásokon, ismeret- terjesztő előadásokon, amelyek hozzájárultak természettudományos világképük alakításához, íudatformálá- •ukhoz. Ez az eredmény lemérhe- tőerv, számadatokban, a gyermekeknél jelentkezett legelőször. Hogyan? 1958— 59-ben még az általános iskolások 90 százalékát beíratták a szülők hitoktatásra. Négy évvel ezelőtt már csak háromszázra, s az 1965—66-as tanévben pedig szzötvenhétre, azaz 29 százalékra csökkent ez az arány. A felsőtagozatosak közül mindössze tizenöt ta- | iiuló jár hittanra, s a pc- J dagógusok tapasztalata sze- j r.int: ha a gyerekeken múl- I lía, nem is mennének, de legtöbb esetben a nagyszülők küldik őket, s nemegyszer meg is fényt tik a gyereket, ha megszökik a hittanóráról. A PEnAGrtGTTEOK vállán nagy. felelősség nyugszik ebben a felvflágosító Közegészségügyi tanfolyamok a mezőgazdasági üzemekben (Tudósítónktól.) Januárban a termelőszövetkezetek 150, az állami gazdaságok 70 dolgozója vett részt a Hajdúszoboszlón megszervezett egy-egy hetes egészségügyi tanfolyamon. A programban tanulságos előadások szerepeltek a személyi és környezeti tisztaságról, az elsősegélynyújtásról, a növényvédőszerek káros hatásai elleni védekezésről, a véradó mozgalomról. Filmvetítés és gyakorlati bemutató gazdagította a programot. Az állami gazdaságok dolgozóinak tanfolyamát Bozsik Tibor, az állami gazdaságok megyei igazgatóságának vezetője nyitotta oteg. munkában, s ezt — mint ahogy beszélgetésünkből kiderült — a község pedagógusai tudják is, tanítják, nevelik túl az iskolai órákon, a családi otthonokban a szülőket is. S ezért talál ma már nagyon sokszor zárt ajtókat a híveket to- borzó káplán a faluban, pedig buzgóságá nem ismer határt Még egy pártŰjjáválasztották a Magyar Trók Szövetségében — a közgyűlést követően — a szakosztályok vezetősó gét, amelyek elkészítették éves terveiket A Költészet Napjai Budapesten — című nemzetközi találkozó lesz az év legkiemelkedőbb eseménye. A tervek szerint októberijén rendezi meg a költői szakosztály. Valamennyi európai országból várnak vendégeket, a mai líra élgárdáját. Jónéhány külföldi írót az UNESCO és a Nemzetközi Pen Klub küld Budapestre. A találkozóra többnyelvű lírai antológia jelenik meg a XX. század magyar terméséből. Máris nagy érdeklődés előzi meg a prózai szakosztály februárban esedékes szabadfórumú vitáját, amelyen azt elemzik majd, milyen helye van a publicisztikának az irodalomban, s fordítva, mennyire «irodaiam a publicisztika. NéEgy évvel ezelőtt adtuk hírül, hogy Szolnokon a Ságvári körút és az Ady Endre út sarkán 1965-ben egy ABC áruház, egy eszpresszó és egy falatozó nyílik. Mellettük viszont új lakások épülnek — írtuk akkor. Ami a lakásokat illeti, azokba már be is költöztek. A falatozó, aa eszpresszó, valamint az. ABC áruház azonban még mindig nem nyílt meg. — Pedig az utolsó határidő óta — 1965 október- — ismét eltelt néhány hónap. Dehát miért nem lehet még ma sem beülni egy feketére az eszpresszóba, elfogyasztani a friss rétest a falatozóban avagy vásárolni az áruházban? Mii mondanak erre a kérdésre az illetékesek ? Út a beruházóig „Mi csak üzemeltetők vagyunk” — mondták a vendéglátóipar! vállalatnál. Hozzátették még, hogy akkor nyitnak, amikor majd nekik átadják az egységet. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnál hasonlóképpen nyilatkoztak. — Azaz annyival bővebben, hogy tudnak néhány műszaki hibáról. így többek között az áruház raktára a rossz szigetelés miatt beázott, melyet a decemberi műszaki átadás után javítottak ki. A többi hiba kijavítását pedig "anuár 31-re vállalta a kivitelező. A megyei tanács kerestaghoz is ellátogatott hittanórára hívni a gyerekét, amikor csak a család nőtagjai, a feleség és a nagymama voltak otthon. De a látogatás hamar végétért, a káplán csatát vesztve sza- parázta lépteit a házból. Még a környékét is kerüli azóta. TAPASZTALATAINK arról győztek meg bennünket, hogy a falu vezetői, a pedagógusok jó éraékkel tevékenykednek a felvilágosító munkának e terüle- tén, s a község adottságaihoz képest biztató eredményeket értek el. fis a beküldött cikk? Pedagógus írójának lelkiismeretességét, hivatástudatát jelképezi, de nem szatíra téma. M. A. liány héttel később az életrajzi regények műfaji és stiláris kérdéseiről rendeznek véleménycserét. Vészi Endre „Ember a szék alatt” című művét e héten viszik színpadra Pécsett — a bemutató után, 28-án. — a korábbiakhoz hasonlóan — vitaestet rendeznek, pécsi és budapesti drámaíróik, színművészek részvételével. Baranya megyei vándorló konferenciát készít elő a gyermek- és ifjúsági irodalmi szakosztály. A konferenciát júniusra időzítik, a siklósi vár-fesztivál ünnepségeihez kapcsolódva. Nemrégiben elhangzott, érdekes javaslatot valósít meg a műfordítók szakosztálya, midőn az írók klubjában gnerzői esteken bemutatnak fiatal műfordítókat, olyanformán, hogy készülő átültetéseiket is felolvassák, elemzik. kedelmi osztályán igazolták az eddig elmondottakat. A mintegy negyven kisebb-nagyobb műszaki hiba miatt valóban nem vették át a boltokat. A beruházótól a berendezőkig így végül a beruházóhoz, a megrendelőhöz fordultunk. A megyei tanács beruházási irodájánál megtudtuk, hogy az említett műszaki hibáikat — legalább is a lényegesebbeket — nem a kivitelező, de nem is a tervező követte el. Azért még felelőssé lehet tenni a kivitelezőt, hogy a raktár teteje be- áíák, hogy a villanyáram csatlakozóit nem oda szerelte, ahová kell, arról viszont sem a kivitelező, — sem pedig a tervező nem tehet, hegy a berendezéseket szállító vállalatok nem azokat a gépekei, küldték, amelyek a tervben szerepelnek. így állott elő az, hogy a falatozóba tervezett kis gáztűzhely üzemelésére épített kéménybe m tudták bekötni azt a gáztűzhelyet, amelyet kaptak. De a* nemcsak méreteiben különbözik az igényeidtől, hanem felépítésében is. — Gondot okoz a/ is. bogy a falatozó egyik pultja üzemeléséhez szükséges kéményt meg rm építettét A pénteki magyarországi eredeti bemutató után vasárnap este egy eredeti, bőhumorú vígjátékot mutatott be a Szigligeti Színház. E két egymást gyorsan követő premier néhány színházlátogatót talán egy kicsit elhamarkodott összehasonlításra csábít az előadások megtekintése, vagy éppen’ a róluk írott kritikák alapján. Ennek az ösz- szevetésnek még a lehetőségét is szeretnénk elkerülni azzal a megjegyzéssel, hogy a maga nemében mind a két előadás beteljesített vállalkozás, de természetesen a vállalkozás Az építők mentségére legyen mondva, az a tervben nesn is szerepelt, hiszen nem gázzal működő pult alkalmazásáról volt szó. — Amit leszállítottak, az viszont gázzal működik. — Azon már nem is csodálkoztak a műszaki szakemberek, hogy a cukrászműhelybe még az ipari áramot sem vezették be, hogy a műhely gépei meg sem érkeztek. S mindez annak ellenére történt, hogy többször sürgették, illetve kérték a tervben szereplő gépek leszállítását. Berendezőktől u tervezőkig A szállító vállalatok, a M 0 ART, KÉR IP AR és az fiM. Fűtőberendezéseket Gyártó Vállalat azzal .mentegetik magukat, hogy a tervező minek kalkulál be olyan gépeket, melyeket nem lehet kapni, melyekből nem gyárt elegendőt az ipar. A tervező: mikor én terveztem, akkor volt — válaszolja. Vagyis nincs felelős, illetve mindenki a másikat tartja annak. S még így labdáznak a felelősséggel, a csaknem másfél millió forint értékű épületek kihasználatlanul állnak, s mikorra azok üzemképesek lesznek. — csaknem másfélszer any- nyiba kerülnek, mint a tervezett Majnár József nagyságát tekintve lényeges különbség van közöttük. Az Egérút című Gyárfás vígjáték szolnoki előadása minden tekintetben elérte célját; kitűnően szórakoztat és a nevettetés közben .így kicsit el is gondolkozhat a látottakon. — No. nem túlságosan vagy helyesebben nem olyan mértékben, bogy a kritikusnak a filozófálgatás hibájába kellene esni. Másrészről kitűnő alkalmat ad a színészeknek a . játékra. Az előadás szereplői kivétel nélkül megérdemelten arattak sikert a bemutatón. — Mielőtt azonban részleteiben értékelnénk a színészi teljesítményt, a rendező Laczkó Mihály munkáját kell kiemelni. Jórészt az ő érdeme, hogy a darab beváltotta a hozzá fűzött várakozásokat. Lendületes, jó ritmusú előadást produkált, még annak a veszélynek a vállalása árán is. hogy a vígjáték néhány szellemes fordulatát „bemondását” nem „poentíroz- tatta” eléggé, ám ez csak az előadás javára szolgált, hiszen a darabban így is éppen elég „szellem” maradt két és fél órás szórakoztatáshoz. — A rendező munkájának másik nagy érdeme, hogy a képváltozásoknál kitűnően hasznosította Kincses József remek kísérőzenéje adta lehetőségeket. A teljesítménye alapján minden dicséretet megérdemlő szereplőgárdából is elsősorban Gera Zoltán és Andaházy Margit játékát kell értékelnünk. Gera Crbók Istvánnak, a nagyember gépkocsivezetőjének alakját úgy állította elénk a színpadra, ahogy talán meg sem volt írva. Alakítása eklatáns példája annak, hogy mivel és mennyivel .gazdagodhat az írott szerep, ha ilyen vérbeli színészi egyéniséggel találkozik. Egyszerre tudott lenni karikatúra és valahogy mélyen emberi. Andaházy Margit Tóni nénije színészi telitalálat: Nem véletlen, hogy az esetek többségében nyílt-színi taps kisérte ki jelenéseinek végén. A darabban használatos jelzők mindegyike találó erre a Tóni nénire, ióságos „tyúkanyó” angva- ,Ii humorú „sirály”. Sebestyén Éva szerény, kicsit naív (Vígjátékról lévén szó, nyugodtan használhatnánk az oktondi jelzőt is), a férjét bálványozó és csodáló Orbóknéjából néha kibújik a diákköri ..Grubicsek” pajkossága, Jóízű humora. A színésznő kitűnően oldotta még feladatát. Nem akart más» több lenni, mint Orbókné, aki már-már bele is törődött „az állandó erkölcsi megítélésbe”, hogy a férje árnyékába húzódva élje te az életét. És ami Sebestyén Éva alakításának legfőbb érdeme, mi sem tudtuk volna másnak elképzelni On- bóknét. Furcsa kislány a vígjáték „szocialista tündére”, Karola. Valóban van benne valami, ami rögtön megnyeri az emberek szívét. És hogy ez. így van, az elsősorban a fiatal színésznő, Gyöngyössy Katalin érdeme. Bölcs „jótündér” és vidéki kislány egyszersmind. Könnyed és félszeg, meggondolt . éh. játékos, egyszóval élő és természetes. Kozák András tehetségesen megoldott Gyulája talán csak fiatalos meggondolatlanságával, „turpisságával” maradt egy kicsit adósunk. A fiatal színésznek vigyáznia kell arra, hogy elkerülje a modorosság veszélyét, ami elsősorban beszédmódjában fenyegeti. Orbókkal való párosjeleneteiben azonban alakításának ezt a kis szépséghibáját sikerült levetkőznie, felszabadultan nagy játékkedwel alakította szerepét. Néhánymondatos epizódszerepében a Marit játszó Krasznói Klára is méltán aratott sikert. Alakítása javára válna azonban, ha mértéktartóbb lenne, érzésem szerint nem számolva a szerep lehetőségeivel kissé sokat „markol”. Rider Gábor A írószövetség tervei A felelősség bűvös köre Hárons&on határidő módosítás után sem nyitották meg Szolnokon as ÁBC árahásat Gera Zoltán (Orbók) és Kozák András (Gyula) a vígjáték első részében.
