Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-19 / 15. szám

IMS. január 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL malacot és ha kisebb tételekben Is, de szükségünk lenne e tápanyagokra. Gondoskodjon az fmsz arról, hogy kilós csoma­golásban Is megvásárolhassak. Szekeres Demeter örményes A gáztűzhely mellé le»* már palack is Olvasóink íriák Tavaly októberben 97 fo­rint munkabéremet állító­lag helytelenül postázta a Szolnok megyei Erdőgaz­daság, s így azt nem kap­tam kézhez. Több esetben beutaztam Szolnokra. Az erdőgazdaságtól elküldték a postára, onnan vissza, de bárhova járkáltam, nem tudták kimutatni, hová lett a pénzem. December elején aztán azt az ígéretet kap­tam. hogy két hét alatt rendezik az ügyemet. Az­óta újból csak várok, mert Vezsenyről Szolnokra az autóbusz útiköltség 25 fo­rintba kerül. A vasútállo­más 7 kilométerre van, — odáig sétálni ilyen időben egy 66 éves embernek már nem kellemes. Különösen nem, ha arra gondolok, hogy három hónap óta hiába várok a munkabé­remre. amely bizonyára valakinek a hanyagsága miatt kallódott el. Csíkos Sándor Vezseny A hirdető iro­dában január 13- ára adtam fel egy hirdetést. A címemet, Szol- nők, Móra Fe­renc út 12., elír­ták Móra Ferenc út 19. számnak. Ilyen szám nincs is. Amikor rekla­máltam, az otta­ni dolgozó durva hangon válaszolt. Pedig az 6 hibá­jukból történt az elírás, s nem tu­dunk mindem al­kalommal 15 fo­rintot fizetni az újabb hirdeté­sért. Darázs Józsefné Szolnok Nem szójáték ez a cím. mert a földművesszövet­kezeti boltokban kilós tételekben nem lehet kapni Futort és Pekket. Jól tudjuk, hogy a termelőszövet­kezetek zsákszámra 50 kilogrammonként kapják e tápszereket. Tehát bőven van, csak éppen arra nem gondolnak, hogy a háztájiban is nevelünk borjút és Nálunk, Tisza- roffon sokat kell várni, amíg gáz­palackhoz ju­tunk. Nagyon irigylem azokat a szolnoki lakoso­kat, akiket agi­tálni kell a „ház­tartási alkalma­zott” igénybevé­telére. Amikor a kis­lányunk megszü­letett 1959-ben, igényeltük a gáz­palackot, mivel a feleségem is dolgozik. — Az­óta is várunk. A gáztűzhelyet már V megvásároltuk, s tavaly szeptem­berben az elő be­kapcsolást is el­végezték. Rövi­den: mi nagyon örülnénk, ha megkapnánk a gázpalackot. Kiss András T iszaroff A levélben említett cikk a vezetékes gázról szólt. A gázpalack igénylése, juttatása ettől teljesen függet­len. Érdeklődtünk a megyei tanács vb kereskedelmi osztályán, mire számíthat levélírónk, mikorra kapja meg a palackot. Informátorunk elmondotta, hogy tavaly a megyében 6200 gázhasználati engedélyt ad­tak ki — ennek előfeltétele a gáztűzhely megvásár­lása, az előbekapcsolás elvégzése — s az első negyed­évben a palackot is megkapják, — (A Szerk.) Miért nem lehet Ssolnahon is? A Néplapban már két alkalommal is olvastam olyan cikket, amely a csökkent munkaképessé­gűek foglalkoztatásáról szólt. Van tehát lehetőség arra, hogy munkaalkalmat biztosítsanak azoknak is, akik nem teljesen egészsé­gesek, illetve munkabírók. Feleségem ügyében már a megyei tanács vb egész­ségügyi osztályához fordul­tam, azonban semmi ered­mény. Miért nem lehet Szolno­kon a jászberényi és szarvasi mintára olyan üze­met létesíteni, ahol a csök­kent munkaképességűek is elhelyezkednének, kereset­hez juthatnának. Zilahi Gyula Szolnok Sütöttek, fősíek a lányok MEGVIZSGÁLTUK Az önbíráskodáshoz senkinek sincs joga A kunszentmártoni gim­názium diáklányai megtar­tották az első főzési, süté­si próbát. Sebők Jánosné tanárnő vezetésével sajá­títják el a lányok a kácskodás fortélyait* Az első próba jól sike­rült* amelynek természete' son nemcsak a lányok, ha- 1 nem a tanárnő is nagyon örült. P. P. Úttörő levelekből Lapunkban december hu­szonegyedikén jelent mega *,Ne öntsünk olajat a tűz­re” című cikk, amely a Besenyszögi Gépállomás dolgozóinak furcsa eljárá­sát bírálta. A gépállomás mintegy negyven dolgozója feltartóztatta a menetrend- szerű autóbuszt mindaddig, amíg nem küldtek még egy kocsit így a busz közel egy órát vesztegelt. Az esettel kapcsolatosan harminc aláírással ellátott levelet kaptunk, amelyben az érintett dolgozók meg­írják: sérelmesnek tartják magukra nézve a cikk al­címét Modem „útonállók”. Szerintük jogos felháboro­dásukban cselekedtek így, mert már több ízben elő­fordult, hogy a második autóbusz elmaradt és ké­résre sem küldtek, legfel­jebb ígértek. Megírják to­vábbá, hogy a kérdéses na­pon a második buszt né­hány perccel az indulás előtt máshová irányították. Általában rossz a menet­rend és ők már többször kérték annak megváltozta­tását — hiába. Megkérdeztük a rendőr­ség véleményét. Álláspont­juk egyértelmű: AKRESZ-t súlyosan sértő magatartás a közút elfoglalása és egy jármű erőszakos feltartózta­tása. Meghallgattuk azt a forgalmi tisztet, gépkocsi- vezetőt és kalauzt, akik a kérdéses időben szolgálat­ban voltak az állomáson, illetve a kérdéses járaton. Kún Sándor forgalmi tiszt leszögezte: a menetrend sze­rint csak egy darab pótko­csis busz jár a besenyszögi vonalon, a másik csak ki­segítő járatként közlekedik. Néha előfordul, hogy nincs tartalékkocsi, mert az a ja­vítóműhelybe kerül. Nagy — mint az emlékezetes «■etben is —, kiküldték mentőjáratként egy elrom­lott buszhoz, ami a Tisza Cipőgyár dolgozóival állt az országúton. Nem néhány perccel előbb — mint a le­vélben Írják —, hanem a .déli órákban. A gépkocsivezető és a ka­lauznő elmondotta: mikor meglátták a gépállomásiak, hogy csak egy kocsi érke­zik, sokan hátra sem men­tek a felszállást megkísé­relni, hanem mindjárt a kocsi elé álltak. Nincs szándékunkban az esetet tovább bogozni. A gépállomás dolgozóinak pa­nasza az AKÖV rossz me­netrendje miatt jogos le­het. Tudjuk, a fáradt em­bereknek nem esik jól, hogy esetleg meg kell vár­niuk a következő buszt. Mindezt azonban erőszak­kal megoldani nem lehet Hova jutnánk, ha minden sérelmet az ököl jog, az erő­szak útján intéznénk el? A jogtalanság nem segít a helyzeten. „Nincs szándékomban az utas—AKÖV háború szítá­sa” — írja a levélben D. L. harmincadmaguk nevé­ben. Akkor viszont mire magyarázhatjuk azt, hogy a járat kalauznőjének az­óta már többen is mondot­ták: „ha megint nem lesz busz, megint leállítjuk a kocsit”. Az esetnél rendőr is volt jelen, aki megpróbált a munkások józan belátására hatni, sajnos, hiába. A cikk alcíme így szólt: Mo­dern „útonállók”. A levél­írók ezt sérelmezték. Bí­zunk benne: közben ők Is belátták, hogy az önkényes­kedés nem megfelelő mód­ja a dolgok elintézésének. Reméljük, hogy az ügy ez­zel lekerül a napirendről és nem kényszerülünk az esetről mégegyszer írni. — hí — A törökszentmiklósi Zója őrs arról számolt be, hogy őrsvezetőjük városi kül­döttként résztvett a parla­menti fenyőünnepen. Be­számolt nagy élményéről, arról, hogy a 4500 pajtás­nak műsorral is kedves­kedtek, amelyben fellépett Rodolfó, valamint a KISZ Központi Művészegyüttesé­nek tánckara és a rádió énekkara. Külön játékter­mek álltak a pajtások ren­delkezésére. A jászberényi Tyeresko- va raj Mazsola őrse az úttörőházban tartott őrsi foglalkozásáról küldött le­Szjgeti Károly, a MÉSZÖV főosztályvezetője két ko­rábbi cikkünkre válaszolt. „Csárda vagy italbolt?” cí­mű cikkünk november 14-én jelent meg, s a jász- ladányi földművesszövetke­zet 2-es és 4-es > számú italboltjával foglalkozott. A MÉSZÖV válasza sze­rint a cikk nyomán az fmsz vezetősége intézke­dett, hogy a felsorolt hiá­nyosságokat megszüntesse. Elvégezték a belső tataro­zás! munkát, kijavították a padlózatot és kicserélték a berendezést is. A közegészségügyi köve­telményeket figyelembe vé­ve javítottak az egység higiéniáján. Növelték a hidegétel választékot. A teljes higiéniai köve­telményt nem tudja a szö­vetkezet biztosítani, amíg nem áll rendelkezésére megfelelő Vfzveze+ őkháló­zat. A vízvezetés jelenleg nem oldható meg. de amint velet. A turista szakpróbá­ról tájékozódtak itt a paj­tások, majd elismételték az úttörők 12 pontját. — A foglalkozás végén pedig da­loltak. A szolnoki kertvárosi is­kola első rajának tagjai a szünidőben tartott klub- délelőttről számoltak be. Jól szórakoztak a verseny­számokon, amelyek között csokievés, léggömbfújás is szerepelt. Az előbbiben Andó Éva és Boros Tibor került az élre, a léggömb- | fújásban nagy erőfeszítés árén Csapó Julianna győ­zött arra lehetőség nyílik — anyagi fedezete megvan az fmsz-nek — biztosítja az előírt folyóvizet. Dobos Jánosné jászfelső- szentgyörgyi lakos észre­vételét is jogosnak tartja a MÉSZÖV főosztályveze­tője. A december 1-i lap­számban megjelent „Ven­déglő helyett kocsma” cí­mű írással kapcsolatban a válaszlevél azt tartalmazza, hogy ez az egység három évvel ezelőtt, készült büfé, falatozó jelleggel, ilyen tí­pusterv alapján. A műkö­dési engedélyt is ennek alapján kapta meg a szö­vetkezet. Az ilyen üzlet­típusra megállapított étel­féléket hozhatja forgalom­ba, például egytál meleg­étel, konzerv készétel, kon­zervfélék, főtt virsli. Hideg­ételek közül kocsonya, sza­lámi, tepertő, szalonna, fel­vágott, szendvics, pácolt hal, kaszinótojás, hús- és franciasaláta, sajt, körö­Az illetékesek intézkedtek Lapunk olvasóitól napon­ta érkeznek levelek, me­lyek nagyon értékesek szá­munkra, hiszen azok a pártsajtó iránti bizalom je­lei. Egyben annak is bizo­nyítékai, hogy mind több ember él törvényadta jogá­val. — A hozzánk érkezett panaszok, — bejelentések nagyrészét továbbítjuk az intézkedő illetékes szervek­nek. Azok rendre el is in­téződnek. Néhány kivétel azonban mindig akad. Ez­úttal ilyenekről lesz szó. Az 1957. évi IV. számú törvény 67. paragrafusának első pontja így szól: „Min­den állampolgár joga és kötelessége, hogy feltárja azokat a hibákat és fogya­tékosságokat, amelyeket az állami és gazdasági élet bármely területén észlelt (közérdekű bejelentés), il­letve, hogy javaslatot te­gyen az állami és gazda­sági tevékenység megjaví­tására, a hibák és fogya­tékosságok kiküszöbölé­sére”. A 70. paragrafus pedig így kezdődik: „A panaszra, továbbá a közérdekű beje­lentésre és javaslatra az elbírálásra köteles szerv a panaszttevőnek (bejelentő­nek) minden esetben vá­laszolni köteles”. A törvénynek ezt a pont­ját húzta alá, úgy is mond­hatnánk, megerősítette az 1014/1963. (VI. 30.) számú kormányhatározat, amely a sajtóban nyilvánosságra hozott javaslatok és bírá­latok megválaszolására 30 napos határidőt szabott meg. A vizsgálat megálla­pításait és a tett intézke­déseket is tartalmazó érde­mi választ tehát 30 napon belül meg kellene kapnia szerkesztőségünknek. Kellene. De nem minden esetben történik ez így. Vannak olyan szervek, amelyek vezetői fittyet hánynak a törvényre. S mitsem törődve azzal, hogy a levél írója vár ja panaszá­nak orvoslását, vagy a köz­érdeket is szolgáló intézke­dést, egyszerűen a fiók mé­lyére süllyesztik a hozzá­juk érkező leveleket. Ezért nem adhattunk még mindig érdem! választ Nagy Mátyás jászágói ta­nácstagnak, akinek levelét 1965. augusztus 18-i lap­számunkban közöltük. A zöldség- és gyümölcsellá­tást bíráló cikkre Füzessy Győző, a jászberényi FJK elnöke — mint a jászágói fmsz felettes szervének ve­zetője hívatott válaszolni. Ez a mai napig sem tör­tént meg. holott sürgeté­sünkre a MÉSZÖV elnöke is felhívta figyelmét a vá­laszadásra. Özvegy Seres Andrásné azután címezte hozzánk pa­naszos levelét, amikor az fmsz-nél felvilágosítás he­lyett elutasították. Férje öt évig dolgozott a jászárok­szállási fmsz TÜZÉP-teie- pén, de amikor az idős asszony magára maradt, — semmit sem kapott férje ptán. Mit mondhatunk a 73 éves, egyedülálló néni­nek? Azt, hogy nyár óta várjuk a jászberényi FJK elnökének válaszát. A MÉSZÖV vezetőinek is figyelmébe ajánljuk eze­ket az eseteket éppúgy, — mint az öcsödi szikvízüzem- mel kapcsolatos bírálatot. Erre is elfelejtett válaszol­ni a kunszentmártoni FJK elnöke, aki levelünket még augusztus első felében megkapta. A szolnoki járási tanács­nál is érdemes lenne egy­két íróasztal fiókját meg­nézni. Minden bizonnyal előkerülne Veres Bertalan­ná tiszaföldvári lakos pa­naszát tartalmazó leve­lünk. Hogy megkönnyítsük a levél utáni kutatást, —■ megírjuk: az egészségügyi osztályra küldtük. A szolnoki városi tanács vb építési és közlekedési osztálya Zsarnai Ilona be­jelentésére maradt adós a válasszal. Tavaly augusz­tusban küldtük el kivizs­gálásra Szegedi Fercncné panaszát az Állami Gazda­ságok Szolnok megyei Igaz­gatóságához. Azóta is mé­lyen hallgatnak az ügyről. Ács Jánosné cserkeszöllői olvasónk is joggal gondol­ja, hogy megígért válaszle­velünket soha nem kapja meg. Ügyében először ta­valy március 18-án írtunk Csepesz Imre tsz-elnöknek. júliusban sürgettük a ki­vizsgálást, de a Magyar- Román Barátság Tsz elnö­ke leveleinkre a mai napig sem válaszolt. Az említett példák árra figyelmeztetnek, hogy a kormány intézkedései, — amelyek egyre szélesebb demokráciát biztosítanak, s arra ösztönzik az embere­ket, hogy bátran tárják fel a hibákat, soks2or a lélektelen ügyintézés, a bü­rokrácia falába ütköznek. Vajon várhatjuk-e, hogy azok az emberek újból tol­lat vesznek a kezükbe, vagy elszánják magukat a szóbeli bejelentésre, akik hónapok óta még választ sem kaptak észrevételeikre. Javasoljuk e cikkben szereplő szervek vezetői­nek, vegyék elő azt a dosz- szlét. amelyen ez olvasha­tó: Elintézetlen ügyek —- 1965. Illő lenne annak tar­talmát kiüríteni, mivel már n'ui"uu, 111 \IWT\IT7^ zött, ezenkívül lángos, po­gácsa, édes, sós és cukrász- süteméliy. Az fmsz tervezi a me­legétel szolgáltatást, azon­ban a KÖJÁL a közegész­ségügyi szabályokat figye­lembe véve — jogosan — a melegétel készítését mindaddig nem engedélye­zi, amíg az egység vízel­látása nincs biztosítva. Ad- dig is a felsorolt ételfélék­ből igyekszik a lakosság igényeit kielégíteni. Hibát követett el az fmsz, amikor működési en­gedélyétől eltérő cégtáblá­val látta el az egységet. Sárosi Béla, a Szolnok és Vidéke Körzeti FMSZ igazgatóságának elnöke vá­laszában elismerte, hogy Katona Gyula szolnoki la­kos észrevétele jogos. „Ez nem növelte jóhírülket” ci- mű cikkben írtak a való­ságnak megfelelnek. A ze­nekar tagjai megsértették a szerződési tilalmat, mely szerint asztalhoz nem me­hetnek játszani. Az egység­vezetőt a történtekért fi­gyelmeztették. Szerkesztői üzenetek K. Szabó Ilona, Török­szentmiklósi Örömmel fo­gadunk ifjú tudósítóink közé. Várjuk leveleidet a Bethlen Gábor úttörőcsa­pat életéről. Sz. S., Mezőtúr; Eddig az ötéves Tervkölcsön köt­vényei kerültek Visszafize­tésre. A többi békeköl­csönt. így az első ízben kiadott békekölcsön kötvé­nyeit is évenként sorsolják. Az 1950. október 1-én ki- bocsájtott békekölcsönnel az utolsó sorsolást az ere­detileg megállapított 1961: június 1. helyett 1974. de­cember 31. napjáig kell megtartani. N. Erzsiké, Jászberény: A borostyánkő megkövesült növényi gyanta. Elintézetlen ügyek-1965 A% ígérgetésből már sok is Elírták a címet — a reklamációra durván válaszoltak Van és még sincs

Next

/
Oldalképek
Tartalom