Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-19 / 15. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. január IS. NIGÉRIA A zendülés a reakció ellen irányul Londonban hangsúlyoz­zák. hogy a brit kormány nem kapott csapatok kül­désére vonatkozó hivatalos kérelmet Nigériától. Hiva­talos források szerint a brit kormány a maga ré­széről nem szándékozik fel­ajánlani katonai segítséget, s még ha ilyen kérelem érkezne is, „azt alaposan meggondolná”. Mint jelen­tettük, az Angliában lába­dozó nigériai államelnök, dr. Azikiwe hétfőin óva in­tette Londont csapatok küldésétől. Akintola a központi kor­mánytól kért és kapott ka­tonai segítséget a „rend helyreállítására”. A „rend­csinálásnak” a hivatalos közlemények szerint) 153 halálos áldozata volt, de megfigyelők legalább 1500- ra becsülik a vérengzések áldozatainak számát. Szombatra virradó haj­nalon egy őrnagy vezetésé­vel nigériai katonák roha­mozták meg Belló palotá­ját, lelőtték az ellenálló testőröket, majd a tarto­mányi miniszterelnököt fal­hoz állítva, sortű zzel kivé­gezték. — Floud képviselő szerint a lázadás fő célja Bello fizikai megsemmisí­tése volt Mint ismeretes, hasonló sorsra jutott Akin­tola is. Egyelőre nem világos Ironsi tábornok viszonya a zendülést végrehajtó fiatal tisztekkel Ironsi hadse­regfőparancsnok, aki — mint ismeretes — vasár­nap átvette a főhatalmat, hétfői sajtóértekezletén be­jelentette, hogy a zendülés vezetője, Nzeogwu őrnagy felajánlotta kardját és ő elfogadta”. Nyitva maradt a kérdés, hogy ez megadást jelent-e, vagy együttmű­ködést. Fjodor Tfitor a Szovjetunió új magvar= orozági nagykövete Fjodor Tyitovot kinevez­ték a Szovjetunió magyar- országi nagykövetévé. Előd­jét, Georgij Gyenyiszovot felmentették a nagyköveti tisztségétől és más munká­ra osztották be. Fjodor Tyitov 1910-ben született. Az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte. Államcsíny készül Saigonban ? Szombaton és vasárnap számos hírügynökségi je­lentés számolt be arról, hogy Saigonban puccstól tartanak. Ky dél-vietnami miniszterelnök — mint megbízható források közöl­ték —, nyilatkozatával most alátámasztotta a híre­ket. Kijelentette, hogy 5—50 főnyi, tábornokokból és fő­tisztekből álló csoport arra törekszik, hogy államcsíny­nyel megdöntse a kor­mányt. A hivatalé« vietnami saj­tó kedden határozottan cá­folta az államcsíny-kísérlet­ről elterjedt híreket és ka­tonai okokkal magyarázta a szombaton és vasárnap Tan Son Nhut-ban elren­delt riadókészültséget. A Ky miniszterelnökhöz kö­zelálló körökben nem tit­kolták, hogy az említett két nap megnőtt a politikai fe­szültség, s hogy elégedet­lenség mutatkozik a magas katonai körökben Ky-vel szemben. ■■■■ üjmf un Rendezik a görög polit'kai foglyok jgyét A görög kormány beje­lentette hétfőn este, hogy a még börtönben levő 96 politikai elítélt ügyét ren­dezi. Közleményt adtak ki, amely szerint az igazság­ügyi miniszter kedden ter­jeszti a parlament elé az erre vonatkozó törvényja­vaslatot. Hírmagyarázatunk Keddre virradó éjszaka volt 72 órája, hogy az afrikai földrész legnagyobb or­szágában, a csaknem hatvanmilliós lakos­ságú Nigériában robbanásszerű politikai fordulat történt: elvetélt felkelés után katonai kormány vette át a hatalmat. A hírügynökségek gépei — mint már annyiszor — most is eddig ismeretlen katonai vezetők nevét kopogják. A fordu­lat után 72 órával ezek a nevek még mindig nem öltöttek biztonsággal érlékel­hető politikai tartalmat. E pillanatban a legfontosabb -az, hogy a hadsereg képvi­seletében Ironsi vezérőrnagy vette át a hatalmat, aki angol katoniskolában ne­velkedett, évek óta a hadseregparancsnok tisztét töltötte be, s a kongói ENSZ-inter- venció során egy ideig az ENSZ-csapatok főparancsnoka volt. A másik főszereplő Balewa miniszterelnök, akiről e pillanat­ban még nem tudni, hogy a felkelők rab­ságában van-e. vagy már meggyilkolták. A fordulat jellegéről sem lehet még világos képet alkotni. Az előzmények is­meretében annyi mindenesetre bizonyos­nak látszik, hogy Nigériáiban az angol gyarmati politika tartóoszlopai erősen meginogtak! A hajdani angol gyarmatók közül Nigéria volt a brit gyarmadlgyi minisztérium „jó tanulója”. London min­dig azzal büszkélkedett, hogy ebben az országban a legszilárdabbak a brit kato­nai és politikai pozíciók. Arról már ke­vesebb szó esett, hogy a nigériai „minta- ország” létrehozása ravasz diplomáciai és korrupciós manőverek eredménye volt. Ez a hatalmas afrikai ország viszonylag fejlettebb két tengerparti tartományra — (keleti és nyugati tartomány), valamint egy mohamedán többségű, elmaradt és feudális északi tartományra oszlik. A lon­doni „birodalmi manőver” lényege az volt, hogy következetesen elnyomták a két déli tartomány függetlenségi mozgal­mát és minden eszközzel erősítették együttműködésüket a legnagyobb területű északi tartomány feudális uraival! így az ország társadalmilag legreakciósabb elemei kerítették kezükbe a függetlenség kikiáltásakor a tényleges hatalmat. Az északi tartomány urainak Londonnal együHműködő politikai programja érvé­nyesült, s ennek a politikának volt ki­emelkedő alakja az események kavargásá­ban nyomtalanul eltűnt Balewa miniszterel­nök is! Nem csoda, hogy a kormány ál­tal irányított rendőrerőszak és a London­nal való együttműködés felszíne alatt ha­talmas feszültségek halmozódtak fel. Eze­ket a feszültségeket csali növelte, hogy a kormány addigi magatartásához híven a rhodesiai fajvédő kormány elleni afri­kai egységakciók vitájában is a neokolo- nializmus szövetségesének szerepét ját­szotta. Ilyen előzmények után tört ki egy hadseregcsoport gyorsan elszigetelt fel­kelése. Hetvenkét órával a felkelés után az északi és nyugati tartomány egyes ka­tonai gócpontjai még a felkelő hadse­regcsoportok kezében vannak. Ironsi ve­zérőrnagy katonai kormánya mintegy „válaszként” a felkelésre a régi kormánv felkérésére vette kezébe a hatalmat — minden bizonnyal azért, hogy katonai esz­közökkel próbálja biztosítani az eddigi politikai vonal folytatását. A közeljövőt sűrű homály fedi. Csak egy bizonyt»: Af­rika legnagyobb országa sem a neokolo- nializmus „mintagyereke” többé. Gömöri Á világ csendőrsége Johnson elnök szokásos „újévi üzenete” nem sok kétséget hagyott afelöl, hegy az Egyesült Államok a jövőben sem kíván vál­toztatni eddigi, katonai nő- tényezőkön alapuló politi­káján és továbbra is a vi­lág csendőrségének szere­pét óhajtja betölteni. Az 1966. július 1-én induló pénzügyi évben a 112,8 mii liárd dolláros költségvetés­ből 58,3 milliárd dollárt szándékoznak közvetlen ka­tonai célokra fordítani. Ez egyértelműen az amerikai hadsereg létszámának eme­lésére és további fegyver­kezésre enged következ­tetni. Érdemes áttekinteni, hogy az Egyesült Államok hány katonai szövetségnek a tagja és hol állomásoz­nak amerikai katonák a világ különböző pontjain. Ami a katonai szövetsé­geket illeti az USA kato­nai befolyása 40 országra terjed ki. A NATO. SEA- TO, CENTO, ANZUS, Fü- löp-szigetek és az USA egyezménye, a Riói-egyez­mény, Japán és az USA katonai szövetsége, Dél- Korea és az USA, valamint Tajvan és az USA ún. vé­delmi szövetsége a világ minden pontján lehetőséget nyújt az Egyesült Államok­nak a katonai ellenőrzésre» A különféle katonai szö­vetségek mellett, azokon belül 31 országban közvet­lenül is találkozhatunk amerikai katonákkal. A je­lenleg (1966. január 1.) 2.7 millió főnyi amerikai had­erő egyharmad része. 835 ezer fő külföldön teljesít szolgálatot. Az európai szárazföldön (Nagy-Britannia, Spanyol- ország, Franciaország, Hol­landia, NSZK, Olaszország és Görögország területén) és a Földközi-tengeren (6 Flotta) összesen 450 000 amerikai katona tartózko­dik. Az amerikaiak agresszió­jának főirányában, Délke- let-Ázsiában és a Csendes­óceán térségében (Dél- Koreát és Tajvant is bele­értve) több mint 300 000 amerikai katonát találunk. Ebben a létszámban szere­pel a Dél-kínai-tengeren működő 7. Flotta személyi állománya is. Ebből 190 000 (egy évvel ezelőtt még csak 22 000) Dél-Vietnamban ál­lomásozik. Elsősorban en­nek a létszámnak emelése várható. A Panama-csatorna öve­zetében, Puerto Rico-ban, a Dominikai Köztársaság­ban és a kubai Guantana- mó-i támaszponton össze­sen 30 000 katonát helyez­tek el. A fennmaradó kb. 50 000 fős katonai erő a NATO keretében vállalt kötele­zettség alapján Kanadában és Törökországban a CEN- TO-on belül Iránban, Észak-Afrikában, Marokkó és Líbia területén, vala­mint Grönland. Izland és az Azori-szigeteken lévő légitámaszpontokon állo­másozik. — TERRA — Koraiév iemeiésc Moszkvában, a Vörös té­ren eltemették a január I4-én elhunyt Szergej Ko­rolev akadémikust. Az első szovjet szputnyikok és űr­hajók konstruktőrének hamvait a Lenin Mauzóle­um előtt ravatalozták fel. A temetésen jelen voltak az SZKP és a szovjet kor­mány vezetői. A gyász-nagygyűlést Leo- nyid Szmirnov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnökhelyettese nyitotta meg. Msztyiszlav Keldis, a Szovjet Tudományos Aka­démia elnöke méltatta az elhunyt érdemeit. Búcsúbe­szédet mondott Nyikolaj Jegoricsev, a moszkvai vá­rosi pártbizottság első tit­kára és Jurij Gagarin, az első szovjet űrhajós is. A nagygyűlés után gyász­induló hangjai mellett az SZKP és a szovjet kor­mány vezetői az elhunyt tudós ravatalához léptek, a Korolev akadémikus ham­vait tartalmazó urnával a menet elindult a Kreml falához. A Kreml falában a szov­jet állam sok más elhunyt kiválósága mellett helyez­ték el a tudós földi ma­radványait. A ravatalnál január 17- én a szovjet űrhajósok is díszőrséget álltak. A képen jobbról balra: P. Popovics, V. N. Tyereskova és Bi- kovszkij. NEW-YORK- BELGRAD - LONDON MADRID Castiella spanyol külügy­miniszter hétfőn Nagy-Bri­tannia nagykövetének jegy­zéket nyújtott át, amelyben a spanyol kormány hang­súlyozza, kész tárgyalni Angliával Gibraltár kérdé­sében. TOKIÓ „Ki Szaszebóból”, „Szün­tessék be a vietnami há­borút” és ehhez hasonló feliratokkal találkozott a Szargo amerikai atomten- geralattjáró legénysége kedden Szászébó utcáin. — Az amerikai tengeralattjá­ró legénysége immár má­sodízben köt ki a japán kikötőben. NEW YORK U Thant ENSZ-főtitkár jelentést terjesztett a Biz­tonsági Tanács elé az India és Pakisztán közötti fegy­verszüneti vonal helyzeté­ről. Ez volt az első ilyen jelentés a taskenti egyez­mény aláírása óta. A je­lentés szerint az érintkezé­si vonalakon januárban számottevően csökkent az incidensek száma. A jelentés ugyanakkor leszögezi, hogy egyes kör­zetekben a helyzet to­vábbra is bizonytalan. DJAKARTA Sukarno elnök kedden találkozott a diákszervezet vezetőivel, akik az egy he­te tartó tüntetéseket szer­vezték. A találkozóra az­után került sor, hogy Dja­karta katonai parancsnoka hétfőn betiltott minden tüntetést a fővárosban. — Mahmud dandár-tábornok, a kerület parancsnoka egyébként csapatokat irá­nyított a város benzinkút­jaihoz, szombaton ugyanis a diákok elfoglalták Dja­karta benzinkútjait és a kezelőszemélyzetet kény­szerítették, hogy a nem­régiben felemelt ár egyne­gyedéért árulják az üzem­anyagot. A fegyveres erők hétfő éjjé] kiadott bulletinje sze­rint több diákot letartóz­tattak plakátrag'-'-'ésért. Az Antarg hfríievnökség Jelentése szerint Sumarno belügyminiszter parancsot adott az egyes tartomá­nyok katonai vezetőinek, szervezzék meg a lakosság körében Sukamo elnök tá­mogatását. Dj akartában a falakon és a kocsik abla­kán Sukarnot éltető és tá­mogató plakátok jelentek meg. BONN Súlyos robbanás történt kedden délelőtt az egyik legnagyobb nyugatnémet kőolajfinomítóban, az ame­rikai Caltex társaság Frank­furt és Mainz között fek­vő üzemében. A robbanás következtében több mint 50 munkás megsebesült, — közülük többen életveszé­lyes sérüléseket szenved­tek. A romok között eddig egy halottat találtak. A robbanás után mintegy 100 méter magas füstfelhő go- molygott az olajfinomító és környéke körül. Tűz is támadt, úgyhogy a Mainz és Frankfurt közötti vasút­vonalon átmenetileg meg kellett szüntetni a forgal­mat, sőt a Köln—Frank­furt autobahn egyik sza­kaszát is lezárták. A Maina partján fekvő üzem 1964-ben készült el és Nvugat-Európa legmo­dernebb kőolaifinomítója. Tavalyi termelése megha­ladta a kétmillió tonnát. TOKIO Etsusaburo S-lriina jártán külügyminiszter . Szovjet­unió-beli látogatása után január 23 és 23 között Nyu- gat-Németországba látogat, jelentette be kedden hiva­talosan a Külügyminiszté­rium. LONDON A nácizmus üldözöttéinek érdekvédelmi bizottsága a londoni nvugatnémet nagy­követségen tiltakozott Ro­bert Mulka volt auschwitzi táborparancsnokhelvettes szabadonbocsátása ellen. — Mulkát a múlt év augusz­tusában 14 évi kényszer- munkára ítélték, de a bün­tetés letöltését 1966 január­jában egészségi okokra hi­vatkozva elengedték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom