Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-16 / 296. szám

1965. december 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Második ötéves tervünk nagyszerű szülötte a Tiszai Vegyi kombinát A Tiszai Vegyikombinát ammónia üzeméből novem­ber 15-én örömmel közöl­ték, hogy leszakították a naptár valamennyi hátra­lévő lapját, és a maguk ré­széről beléptek 1966-ba. Az ilyen hírre, hogy csaknem másfél hónappal hamarabb teljesítették az éves tervet, Öreg, rangos üzemeknél is felfigyel az ember, hát még ha olyan fiatal óriásról van szó, — mint a gyors iramban fej­lődő magyar vegyipar egyik jelentős központja; a Borsod megyei Tiszapalko- nya és Tiszaszederkény községeket egymáshoz öle­lő új kombinál. Igen: fiatal óriás máso­dik ötéves tervünk szü­lötte. Mit gyártanak új gyár­óriásunkban? — Festékkel kezdődött. Elsőként a lakk­festék és műgyantagyár készült el, amelynek Wall- kyd nevű falfestéke hama­rosan népszerűségre tett szert a lakosság körében. A döntő termék, amiért a TVK elsősorban épült: a műtrágya. Próbagyártása kitűnően sikerült, a re­mélt 40 ezer helyett 49 500 tonnát adott 1964 novem­ber 7-től az elmúlt eszten­dő végéig. Erre az évre 300 ezer tonnát írt elő a terv, 20.5 százalék nitro­géntartalommal. A TVK távlati képe, előtérben a recirkulációs víz­hűtők. Épül az új üzem, a karbamid-gyár. A Mechanikai Mérőműszerek Gyárának szakemberei műszereznek. A műtrágyát papírzsteokba csomagolják. 1MTI fotok — Mező Sándor, Kovács T.ászló és Birgé- Árpád felvételei) A gyapjúipar új gyártmányai A gyapjúszövőgyárak mintakollekcióinak több­száz új szövetvariációja közül a kereskedelem már kiválasztotta a jövő évi újdonságokat. Ismét gyártják az úgy­nevezett freskó-szövetfélé- ket, amelyek tiszte gyapjú változatban Jéna néven, gyapjúviszkóz keverékből pedig Lúgos néven kerül­nek forgalomba. A szak­emberek véleménye szerint nagy népszerűségre tesz majd szert a 65 százalék­ban cheviot gyapjút és 35 százalékban poliésztert tar­talmazó korszerű éltartó szövetcsalád, amely sport­kosztüm és öltöny céljára készül. Ez lesz egyébként a terliszter kelmék legújabb változata. A kártolt szöve­teiknél az újdonságokat leg­inkább a szintetikus szál- keverékű anyagok jelentik A viszkóz és poliészter összetételű Summa és Pá­tosz elnevezésű szöveteket a felnőttek öltözködésé­hez, az Imola és Itala kel­mét pedig iskolaruházat céljaira szánják. Csaknem valamennyi kártolt szövet tartalmaz szintetikus szá­lat, hp csak kis mérték­ben is, hogy a kelme ko­pásállóságát, éltartóságát növelje. A könnyű kártolt szöveteket egyébként most habszivacsra is feldolgoz­zák. Az úgynevezett la­minált kelmék f"ártása az idei 600 000 négyzetméter­ről 2 millió négyzetméter­re emelkedik a jövő év­ben és egy részük ilyen kártolt szövet felületű lesz. Az ország energia helyzete A modern ipar fejlődé­sének nélkülözhetetlen tel­tétele minden országban hogy elegendő mennyiségű és minőségű energiaforrás álljon rendelkezésre. Más­ként nem képzelhető el a lakosság anyagi és kulturá­lis viszonyainak megfelelő ütemű javulása sem. Mun­katársunk fölkereste Hász Istvánt, az Országos Ener­giagazdálkodási Hatóság ve­zetőjét, hogy tájékoztatást kérjen hazánk energia hely­zetéről, az eddigi és várható fejlődésről. — Milyen energiaforrá­saink jelenlegi helyzete, s milyen változások várha­tók? — Népgazdaságunk ener­giatermelésében jelenleg még a szilárd energiahor­dozók, ezek közül is első­sorban a különböző szén- Eajták dominálnak. De ha­zánkban is érvényesül az a világszerte erősödő ten­dencia, hogy az energiafo­gyasztásban mindinkább előtérbe kerülnek a folyé­kony és gáznemű energia- hordozók — a szénhidrogé­nek —, amelyek egyre nö­vekvő részarányát a gaz­daságos kitermelés, vala­mint a szállításban és fel- használásban mutatkozó előnyös tulajdonságok (ma­gas fűtőérték, homogén-mi­nőség, a korszerű automa­tizált üzemvitel szempont­jából a könnyen kezelhető­ség stb.) indokolják. Búza-rekorderek Mint sportnemzet fiai, túlságosan azt szoktuk meg, hogy ha világszínvonalról esik szó, mindenekelőtt öt­tusázóink, vízilabdásaink, vívóink, s többi, egyéni aranyérmeseink jutnak eszünkbe. Ha aztán időnként arról olvashatunk, hogy egy-egy világkiállításról gyártmá­nyaink is „hoznak” arany­érmeket, ez is jólesik nem­zeti önérzetünknek. — De ilyen munkasikereink gyor­sabban kiesnek emlékeze­tünkből, mint a testi ügyes­séggel elért, világszínvona­lú eredményeink. Bizonyos mértékig érthető is ez. — Más a munka — más a játék. A munka még ko­runkban is sok vonatko­zásban tartalmazza a küz­delemnek olyan elemeit, melyek egyáltalán nem látványosak, s távol állnak attól, hogy olyan közvet­len személyi siker járna velük, mint amit a ver­senyző az arénában élvez — a nézők százezreitől. A meglepetések azonban a termelés nagy nemzetkö­zi versenyében is figye­lemkeltők. Még a mi sport­sikerektől elkényeztetett önérzetünknek is egész vá­ratlanul jött az értesülés, amely legutóbbi ország- gyűlésünkön elhangzott. 12,5 mázsa búzát termel­tünk holdankénti átlagban, s ez hektárra átszámítva megközelíti a 22 mázsát. A magyar mezőgazdaság tör­ténetében ilyen búzatermé­sünk nem volt még, mint 1965-ben. Szinte kétszer meggon­doljuk, mire kimondjuk, annyira nem vártuk, ma­gunk se: sikerült fölöznünk az európai átlagot, amely 18.4 mázsa hektáronként. Miért ez a kellemes meg­hökkenés? Talán éppen az az oka, hogv nagyon ke­mény esztendők vezettek el idáig. Annvira küzdelme­sek. hogy jóformán önma­gunkra is a kelepénél na­gyobb mértékben hatottak vissza a kishitűek megle­hetős táborának olyan vé­leményei, hogy: „No hiszen, míg a ma­gvar paraszt meg+alália helvét a kollektív gazdál­kodásban!” „Míg a magvar paraszt „született” magánakvalésá- gával bele tud illeszkedni a közős munkaszerveze­tekbe!” „Azt aztán várhatjuk, míg a magyar paraszt megszereti a gépet, elfo­gadja a modern agrotech­nikát, s nem sajnálja a pénzt műtrágyáért, növény- védelemért!” A párt és kormányzat szívós, következetes törek­vése, a rendszer értelmét jelentő emberséges politi­zálás megtenni gyümöl­cseit. Mindjobban formá­lódtak, arccal a jövő, a haladóbb célok irányába indultak meg a közös gaz­dálkodásra tért parasztok. Egyre okosabban, bízóbb hittel gazdálkodnak. Eddi­gi eredmény: túljutottunk az európai szinten. Ez egy­ben azt is magával hozta, hogy végre saját termé­sünkből tudjuk fedezni az ország kenyérgabona-szük­ségletét. Eddig az átlagról be­széltünk. De tudunk már írni még nagyszerűbb ver­senyelemzésről is. Itt van egy sor: a Gödöllői Tan­gazdaság, aztán a Szent­tamási, a ELé_k i> a Me- zőhegyesi, a Solti, Kanacsi, Alsótengelici, Bánkúti, a Dombegyházai, a Szöllősi Állami Gazdaság és a Sza- badkógyósi Tangazdaság negyvenmázsás hektáron­kénti kenyérgabona-termést takarított be. Ez pedig — ezekben a gazdaságokban már világszínvonal. S ha növekszik például a mi megyénkben is a_tisza- földvári Benyit a mézo- hékr~Tincsics, a cibakház: Vörös Csillag termelőszö­vetkezetekhez hasonló kö­zös gazdasások száma, me­lyekben 20—24 mázsás holdankénti átlagot értek el, talán nem alaptalanul bizakodhatunk, hogv az NDK és NSZK 30 mázsás, a hollandok és dánok 40 mázsás hektáronkénti át­laga. tehát a világszínvo­nal felé egv-egv kiadós lé­pései közelítünk az elkö­vetkező években. De, hogy szaporodnak az ő színvonalukat ostromló gazdaságok nálunk, ez is tanúsítja, hogy utolérésük időpontja jóval közelebb esik már hozzánk, mint az eddig megtett útunk idő­tartama volt. Most már kézzelfogható érvek győznek meg ben­nünket: minden rajtunk múlik. T. I. — Növekszik a szénhidrogének, csökken a szilárd energiahordozók részaránya — Milyen segítséget nyújt a KGST? — A következő ötéves tervben töbhszáx ezer fogyasztó kap propán-bután gázt — A hazai szénhidrogén- kutatások eredményeként feltárták a hajdúszoboszici. valamint a dél-alföldi föld­gáz területet, s így föld­gáztermelésünk erőteljes ütemben növekedhet. A KGST keretén belül meg­épült Barátság kőolajveze­ték lehetővé teszi, hogy a Szovjetunióból importált kőolaj mennyisége gyorsan növekedjék. — A magyar energiafo­gyasztás szerkezetére vo­natkozó előzetes — és még nem lezárt —’ számítások szerint 1960—1970 között megközelítően az alábbi változás lesz megfigyelhető: 1960 1965 1970 Szénféleségek 13% 66% 55% Szénhidrogének 21% 28% 38% Egyéb (import vili. energia) 6% 6% 7% A fenti számok azt mu­tatják, hogy hazánk ener­giafogyasztási struktúrája igazodik az általános világ- tendenciához és a rendelke­zésre álló erőforrások és import lehetőségek kihasz. nálásával fokozzuk a gaz­daságosabb szénhidrogének felhasználási részarányát. — A fej ődés irányát é* o számításokat figyelembe■ véve, milyen lesz energia­ellátásunkban a szénbá­nyászat szerepe? — A szilárd energiahor­dozók és ezen belül a szén­féleségek részaránya és en­"nek megfelelően szerepe az energiaszükséglet kielégíté­sében csökkenő tendenciát mutat ugyan, de a rendel­kezésre álló nemzetközi adatok azt igazolják, hogy a szénbányászat abszolút termelési szintje a legtöbb európai országban növek­szik. A számítások azt is bizonyítják továbbá, hogy a szén — megfelelő bányá­szata, műszaki adottságok kihasználása. Illetve megte­demtése esetén — speciális célfogyasztó berendezések­ben (elsősorban nagy kon­denzációs erőművekben) gazdaságos és még a szén- hidrogén felhasználásával szemben is versenyképes. — A nemzetközi adatok­kal összehasonlítva a ma­gyar szénbányászat helyze­te viszonylag kedvezőtlen, főként a szénvagyon bá­nyaműszaki adottságai (egy­re nagyobb mélység, rossz mellékkőzet viszonyok, ál­landó víz- és gázveszély) és túlnyomórészt alacsony *ü- tőértéke miatt. Ezért a ma­gyar szénbányászat fejlesz­tése az ország energiaszük­ségletének növekedési üte­méhez képest lelassul, és így részesedése az energiaszük­ségletek kielégítésében csök­ken. A szénbányászat kaló­riában kifejezett termelésé­nek növekedése, valamint a népgazdaság energiaforrá­saiban való részesedése — az eddigi előzetes számítá­sok szerint — a következő­képpen alakul: Hazai széntermelés Részaránya az összes ener­giaforrásban (százalékban) — Hazai szénbányásza­tunk fejlesztése mégis in­dokolt, mert a gazdaságo­sabb szénhidrogének sem hazai termelésből, sem im­portból nem állnak korlát­lanul rendelkezésünkre. — Hogyan segít hazánk energia igényeinek kielégí­tésében a KGST? — Energiafogyasztásunk szerkezete az utóbbi öt év­ben is kedvezően változott és a harmadik ötéves terv­ben ez tovább folytatódik. Hozzájárulnak ehhez a ba­ráti országoktól kapott energiahordozók, például a Szovjetunióból érkező kő­olaj is. A importált kőolaj és kőolaj-termékek rész­aránya összes energiafo­gyasztásunkban az alábbiak szerint változik majd meg. 1960-ban 10 százalék volt, 1965-ben 12, s 1970-ben 18 százalék lesz. Ezen kívül a hamadik ötéves tervben rohamosan növekszik a Szovjetunióból a Béke táv­vezetékeken szá’lított vil­lamosenergia mennyisége is. — Energiafogyasztásunk gazdaságosságát nemcsak a közvetlen energiahordozók importja befolyásolja, ha­nem az a körülmény is, hogy a KGST segítségével 1960 1965 1970 100% 114% 122% 60% 52% 45% lehetőség nyílik az egész népgazdaság fejlesztésében a felidvezőbb szerkezet ki­alakítására, miután számos anyag- és energiaigényes terméket — a nemzetközi együttműködés keretében — megkapunk a baráti or­szágoktól. — Hogyan alakul a kö­zeljövőben a lakosság ener­giaellátása? — A kommunális szektor — ezen belül elsősorban a lakosság — energiafo­gyasztási szerkezetére is érvényes az általános ten­dencia. — Tekintettel azon­ban arra, hogy itt igen szétszórt a fogyasztók el­helyezkedése, itt van a leg­több berendezés, viszont az egy-egy berendezésre jutó felhasználás az iparhoz ké­pes igen alacsony, ezért az energiafogyasztás vál­toztatása ezen a területen viszonylag csak lassan és nagy erőfeszítésekkel le­hetséges. A fejlődés azon­ban itt is jelentős. A kom­munális szektor közvetlen tüzelőanyag fogyasztásának összetétele — a rendelke­zésre álló előzetes adatok szerint — 1960-tól 1970-ig a következőképpen vétó­zik: E részarány változás a kommunális szektorban úgy következik be, hogy közben az összes energiafogyasztás csaknem kétszeresére nö­vekszik. — A korszerű energia- ellátási módok gyorsabb ütemű elterjedése elsősor­ban a városokban lehet­séges Itt ugyanis a kon­centrált telepítés és ennek megfelelően a viszonylag nagvobb hősűrfiség kisebb befektetéseket kíván a ve­zetékes gáz vagy a táv­fűtés alkalmazása esetén. A vidéki lakosság energia- ellátásának javítását első­sorban azokkal az energia- hordozókkal igyekszünk megoldani, amelyeket a szétszórt telepítési mód le­hetővé tesz. így például a tervek szerint a következő öt évben évente mintegy 12Ö—140 ezer fogyasztót kí­vánunk ellátni palackos propán-bután gázzal. 1960 1970 Szilárd energiahordozók 93,9%-kal szemben 83,5% Folyékony energiahordozók 1,6%-kal szemben 4,4% G-áznemű energiahordozók 3,2%-kal szemben 8,7% Egyéb energiahordozók 1,2%-kal szemben 3,4%

Next

/
Oldalképek
Tartalom