Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-16 / 296. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEEYEI [ a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 296. szám. Ara 50 fillér december 16, csütörtök. Reform és napi politika Mikor az idei és a to­vábbi évekre szóló népgaz­dasági tervszabta feladato­kért vaió harcról, vagy az előrehaladás útjában álló nehézségek leküzdéséről van szó, akadnak, akik hajla­mosak a pesszimizmusrs, mert sok a probléma, mert a feladatok megoldása köz­ben sok az akadály és a nehézség. Dg a szocializmus építésének útja sohasem volt aszfaltsima. Zsebünk­ben nincs recept, amely minden problémára gyógy­írként, megváltásként szol­gái. Előrehaladásunkra nem is a nehézségek a jellemzőek, hanem éppen az, hogy a fejlődéssel törvényszerűen velejáró újabb és újabb problémák, az újabb és újabb nehézségek leküzdé­sén keresztül mind maga­sabbra, mind előrébb ju­tunk. Eközben a munka, az élet, a megtett út jelensé­geit, eredményeit elemezve szüntelenül keressük a jobb, a célravezetőbb módszere­ket. A gazdálkodás vonat­kozásában a marxista poli­tikai gazdaságtan tudomá­nyos elvei és módszerei se­gítenek bennünket Most megkezdődött a nép­gazdaság vezetési módsze­rei reformjának kidolgozá­sa, az eddigi gazdasági ve­zetési módszer konstruktív kritikai felülvizsgálata. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának ülésén elhangzott re­ferátumból a változtatás szükségességének okait és a tervezett változtatások irá­nyát egész közvéleményünk megismerhette. Mindebből kitűnik, hogy — mivel mind gazdasági, mind társadalmi- politikai szempontból óriá­si jelentőségű döntésről és változtatásról van szó — a munka során nem kapkod­hatunk de erre nincs is semmi szükség; Ha meggondoljuk, hogy flj társadalmunk eddigi fej­lődésének két olyan fordu­lópontja, mint a hatalom megragadása, valamint a mezőgazdaság szocialista át­szervezése után a gazdasá­gi irányítás reformja társa­dalmi jelentőségét tekint­ve o harmadik legnagyobb vállalkozás, mindjárt érthe- hető a rendkívül nagy fe­lelősség. Már azok a rész­intézkedések is, amelyekké1 a gazdasági irányítást ru­galmasabbá tettük, hogy jobban megfeleljen a fejlő­dés követelményeinek, va­lamint azok az intézkedé­sek amelyek 1966-ban vár­hatók. mind-mind a gazda­ságvezetés általános re­formjának irányában ha­tottak és hatnak Gyökeres változás azonban csak 1969 után várható, s a reform hatása az egész népgazda­ságra döntően majd csak az ezt követő években lesz érezhető. Mindebből nyilvánvaló, hogy gazdasági feladatain­kat zömében — például az elkövetkező évben — a je­lenleg érvényes gazdaságve­zetési elvek és módszerek keretében szükséges végre, hajtanunk. A reform ma még nem a napi politika kérdése! A jelenlegi gazda­ságvezetés) rendszerrel a szocializmus építésének nagy útját jártuk be, s ez jnienlogi gazdasági vezeté­si rendszerünk történelmi érdeme. Amíg azonban gon­dos előkészítés után min­den vonatkozásban nem re­formáljuk meg gazdasági vezetési rendszerünket és módszerünket, a jelenlegi feltételek mellett kell dol­goznunk, mindjobban ki­használva az ebben rejlő nagy tartalékokat Nyilván­való, hogy a reform előtt éppen olyan szereppel bir a népgazdaságban mondjuk a termelékenység növelése, a takarékosság, a gazdasá­gosság követelménye, az adminisztratív munkakörök csökkentése, vagy az élet- színvonal rendszeres emelé­se, mint a reform után, bár kétségtelen azért akarjuk a reformot, hogy e gazdasági célkitűzéseket ne akadá­lyozzák az építőmunka elő­rehaladásával felszaporo­dott jelenlegi ellentmondá­sok, szabadabb út nyíljék a szocializmus gazdasági tör­vényeinek érvényesülése előtt. Tehát — miközben mun­kálkodunk a reform előké­szítésén — figyelmünket mégis a napi politika ten­nivalóira: az ezévi tervnek a múlt év decemberi köz­ponti bizottsági határozat szellemében való teljesítésé­re, valamint a jövő évi terv gondos előkészítésére szük­séges fordítanunk, szünte­lenül keresve-kutatva azon­ban azokat a legjobb meg­oldásokat amelyek legfőbb gazdaságpolitikai célkitűzé­seinket — a termelékeny­ség emelését, a műszála színvonal fejlesztését, a szükségletre történő terme­lést stb. legjobban előrevi­szik. Azaz: a jelenlegi fel­tételek mellett kell jobban dolgoznunk! Helytelen len­ne ezt a lehetőséget a re­formban. mint „csodaszer­ben” való várakozással he­lyettesíteni. De éppen a gaz­daságvezetés reformjának gondos politikai előkészí­tése, valamint a nyilvános­ság által ismert, tervezett főbb elvek és ezek szelleme már most is segíthet ered­ményesebben vezetni. Hi­szen a reform szellemisége nagyobb önállósággal pá­rosult nagyobb felelősségre a legcélravezetőbb módsze­rek megfontolt, de bátor, az újat és szokatlant is vál­laló kezdeményezésre ösztö­nöz! Idei népgazdasági ter­vünk befejezésén munkál­kodunk. Minden termelő- egységben, a szolgáltatás, vagy a kommunális terüle­ten nagyjából már kiala­kult a kép az idei terv vég­rehajtásáról. Ezt a képet mindenütt érdemes egybe­vetni a tavalyi decemberi párthatározattal, s azokon a területeken, ahol lema­radás jelentkezik, olyan in­tézkedéseket tenni, hogy zökkenőmentes legyen az áttérés az 1986-os évre, s a napi munka a felfedett hiányosságok megoldásé 'a is irányuljon. Ez a felelősség mindnyá­junkat kötelez: vezetőket és egyszerű beosztottakat gyárigazgatókat és munká­sokat, tsz-elnököket és tisztség nélküli parasztem­bereket. Mert ez felelősség az ország, a szocializmus további sikere iránt. R. h. Megállapították a termelőszövetkezetek munkaversenyének végleges sorrendjét Záróülést tartott a Sxolnok megyei operatív bizottság Baráti látogatás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára és Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára december 11—14 között az SZKP Központi Bizottságának meghívására baráti látoga­tást tett a Szovjetunióban. A Szovjetunióban tett látogatásuk során Kádár János és Biszku Béla talál­kozott és megbeszéléseket folytatott L. I. Brezsnyev- vel, az SZKP Központi Bizottságának első titkárá­val, N. A. Kosziginnal, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökével és N. V. Podgornijjal, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnökével. Tegnapi ülésén a végre­hajtó bizottság tárgyalta az egészségügyi osztály és a munkaügyi csoport jelen­tését a csökkent munka­képességűek foglalkoztatá­sáról, valamint az idős. munkaképtelen emberek gondozásáról. A jelentés és a hozzá­szólók is hangsúlyozták: több megértés, társadalmi összefogás szükséges ahhoz hogy a foglalkozási árta­lom, gümőkőr vagy üzemi baleset következtében csök­kent munkaképességűvé vált emberek is kereset­hez jussanak. Ismeretes, hogy kormányrendelet biz­tosít védelmet, illetve ke­resetkiegészítést az ilyen személyeknek. Ebből adódik például az, hogy a városi tanács mun­kaügyi csoportjánál az idén mindössze 21 férfi és 2 nő jelentkezett és kért segít­séglet elhelyezkedéshez. — Szerdán délután tartotta meg záróülését a Szolnok megyei mezőgazdasági ope­ratív bizottság Fodor Mi­hálynak a megyei tanács vb-elnökének irányításával. Utolsó ülésén a megyei operatív bizottság megkö­szönte a termelőszövetke­zeti tagok, a traktorosok, gépállomása dolgozók, szak­emberek, párt- és tanács­vezetők helytállását, erőfe­szítését Mindennek tudha­tóan vetettünk el és taka­rítottunk be kellő időben a megyében. Az operatív bizottság kéri a termelő­szövetkezeti, gépállomás) vezetőket taktorosokat, kí­sérjék ügyiemmel a szán­tani való sorsát és „csipe­gessék”, ahogy az időjárás engedi. Az operatív bizott­(Szolnokon minden bizony­nyal többen vannak ilyen emberek, de a munkaügyi csoport csak ennyiről tud.) Igaz, közülük is csak hat férfinak és egy nőnek si­került munkát biztosítani. Az ilyen dolgozók elhelye­zése általában hosszabb időt vesz igénybe, mert ke­vés az olyan munkakör, amely az ő számukra is al­kalmas. A tapasztalat sze­rint amikor megüresedik ilyen munkahely, a vá1 la­katok, üzemek saját maguk betöltik megöregedett, meg­rokkant dolgozóikkal, — s ezért új felvételre ritkán kerül sor. Arra is van vi­szont példa, hogy ép, egész­séges emberek végzik a lelefonkezelést,. . ilyenek íöltik be a portási munka­kört. Mi lenne, ha mindenütt így cselekednének, hogyan élnének meg a rokkant, csökkent munkaképességű ság felhívja a termelőszö­vetkezetek figyelmét a gé­pek gondos kijavítására, a jövő évi termelést meg­alapozó reális tervek készí­tésére. Végül a bizottság oda­ítélte a 286 ezer forint ju­talmat az őszi mezőgazda- sági munkában legjobb eredményt elért termelő- szövetkezetek között Az őszi munkaversenyt a Bán­halmán tartott megyei me­zőgazdasági nagyaktíván hirdették meg. A verseny sorrendjét az döntötte el, hogy a kenyérgabona ve­téssel mikor és hogyan vég­zett a termelőszövetkezet emberek. Szerencsére azok a vezetők alkotják a több­séget, akik humánusak és felelősséget éreznek az üzemükben megrokkant, beteg vagy idős dolgozók megélhetéséért, sorsáért. Ennek bizonyítéka, hogv a megyében és a városban is a csökkent munkaképessé­gűek számára alkalmas munkakört 80 százaikban ilyen emberek töltik be. A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást: a szak­szervezettel, nőtanáccsal és más szervekkel együttmű­ködve társadalmi hatással lehet és kell ellensúlyozni az olyan helytelen szemlé­letet, hogy egyik vr má­sik helyen igyekeznek meeszabadulnl a csökkent munkakénességű emberek­től. Tanácsolta. hogy a munkaügyi csonort a jövő- bér is körültekintően fog­lalkozzon az ilyen szemé­lyek elhelyezésével. mikor fejezte be az őszi betakarítást, hogyan igye­kezett a mélyszántással, a trágyázással és a silótakar­mány készítésével. Mind­ezt egybevetve az alábbi .sorrend alakult ki a megye termelőszövetkezetei között. A betakarítási munkaverseny végeredménye és jutalmazása L KATEGÓRIA A 7000 hold felett gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tek csoportja: 1. tószegi Dózsa Tsz, jutalma 24 000 forint, 2. karcagi Novem­ber 7 Tsz, jutalma: 18 000 forint, 3. Uszaföldvárf Le­nin Tsz, jutalma: 15 000 forint. II. KATEGÓRIA Az 5—7000 holdon gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tek csoportja: 1. törökszent­miklósi Aranykalász Tsz, jutalma: 24 000 forint, 2. cibakház) Vörös Csillag Tsz, jutalma: 18 000 forint, 3. rákóczifalvai Rákóczi Tsz, jutalma: 15 000 forint. m. KATEGÓRIA A 3500—5000 holdon gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tek csoportja 1. tiszaszent- imreá Ezüstkalász Tsz, ju­talma: 24 000 Ft, 2. kunhe- gyesi Vörös Csillag Tsz, ju­talma: 18 000 Ft, 3. jász- kiséri Kossuth Tsz, jutalma: 15 000 forint IV. KATEGÓRIA A 3500 holdnál kisebb területen gazdálkodó ter­melőszövetkezetek csoport­ja: 1. tiszainokai Szabad­ság Tsz, jutalma: 24 000 fo­rint, 2. kungyalui Zöld Mező Tsz, jutalma: 18 000 forint, 3. törökszentmiklósi Petőfi Tsz, jutalma 15 000 forint V. KATEGÓRIA A gyenge termelőszövet­kezetek csoportja: 1. tisza- szentimrei Ezüstkalász Tsz, jutalma: . 24 000 forint, 2. kunhegyes) Vörös Csillag Tsz, jutalma: U" 000 forint, 3. mezőtúri Űj Élet Tsz, jutalma 15 000 forint. Megjegyzés: a tiszaszent- imrei Ezüskalász és a kun- hegyesi Vörös Okóber Ter­melőszövetkezet kétszer sze­repel a verseny értékelé­sében. Azért, mert a gazda­ságilag meg nem erősödött szövetkezetek csoportjában és a birtok nagyság sze­rinti kategóriában is ver­senyeztek. így jutalmuk végeredményben: a tisza- szentimrei Ezüstkalász Ter­melőszövetkezeté 48 000; a kunhegyes: Vörös Csillag Tsz-é 36 000 forint. M egét* kéz fék a feni/ők VAJON MELYIK LESZ A MIENK? Több megértést emberséget A csökkent munkaképességűek foglalkoztatásáról, a munkaképtelen személyek gondozásáról tárgyalt Szomokon a városi tanács végrehajtó bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom