Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-12 / 293. szám

1985. december 12.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

FIATALOK

A SZÖVETKEZETEKBEN

A társadalmi tulajdon védelme az állami

gazdaságokban

A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata

fi zerte az országban ^ probléma, megöregednek a szövetkezeti gazdák, lesznek-e, akik a helyükre állnak. Az igen magas életkorral rendelkező tagság között kevés az olyan fiatal szövetkezeti gazda, aki boldogulását csak a közös gazdaságban tudja elképzelni. Kijárják az általános iskolát, s városba mennek, legtöbben középiskolákba, vagy üzemekbe szakmát tanulni. Már ekkor elszakadnak a földtől, magához köti őket a város, a nagyobb kulturális, szórakozási lehetőségek. — Pedig meglehet. sokszor nem is járnak jobban anyagilag és távol vannak a szülői háztól.

Kuncsorbán a Kossuth Tsz vezetőivel beszélgettünk arról, hogyan foglalkoztatják a fiatalokat, miképpen akarják a közös gazdaságnak megnyerni őket. Mert nem lehet egyszerűen csak tudomást venni az elvándorlásról, tenni kell értük valamit, segíteni, hogy a falut, a szövetkezetei is megélhetésük lehetőségének tartsák. Kicsi a szövetkezet, fiatalokkal se dicsekedhet any- hyira, hiszen mindössze tizenkettő—tizenöt az, aki rendszeresen munkát vállal. Leginkább a traktoros brigádban, állattenyésztésben, ahol legnagyobb szükség van a fiatalokra, de ahol a legtöbbet is lehet keresni. Becsülettel megállják helyüket a termelő munkában. A „fizetésre” sem panaszkodhatnak. A közös gazdaság fejlődésétől, megerősödésétől függően mindent megtesz, hogy segítse őket. Ha férjhez megy, vagy megnősül egyikük másikuk, ezer forint rendkívüli segélyt szavaznak meg neki és a háztáji terület felét, 800 négyszögölnyit is kimérik.

Szó se róla, többen, sokkal többen lehetnének fiatalok a kuncsorbai Kossuth Tsz-ben. Talán nem is az anyagiakon múlik minden. Hiszen, aki rendszeresen dolgozik, megél, jól megél a faluban, a közösben. A szemlélettel van a legnagyobb hiba. A szülők nagyobb része, amikor a gyerek kijárja a hetedik— nyolcadik osztályt, úgy vé- lekszik; eredj csak tanulj! Ne legyél paraszt, a földet

mindig megtalálod. S így aztán elkerülnek messzire a kuncsorbai fiatalok, iskolákba, szakmát tanulni.

ersze a szülők nem

akarnak rosszat gyerekeiknek. Mögöttük van már jónéhány évtized, amikor küszködtek a földért verejtékeztek, kuporgattak, s aztán amikor a beszolgáltatás keserű éveit átélték, jött az átszervezés és a közös gazdálkodás első, kezdeti esztendői, lépései. Sokat megéltek, sokat szenvedtek és valahogy talán az a meggyőződésük alakult ki, hogy könnyebben lehet más, ipari szakmákban, hivatalokban, íróasztalok mellett boldogulni, mint a földműveléssel. Ebben tévednek. Máról holnapra elterjedtek a különböző mezőgazdasági szakmák, amelyek alapos szakképzettséget, tanulást, felkészülést igényelnek. — Nem lebecsülendő szakmák ezek, éppúgy tiszteletet érdemelnek, mint bármely ipari szakma.

S ez az egyik lehetőség, hogy esztendőről esztendőre egyre több fiatal lépjen az idős phrasztemberek nyomába. Szakmát adni a kezükbe, kitaníttatni traktorosnak, gépésznek, kertésznek, baromfitenyésztőnek, sertéstenyésztőnek, stb. így a szövetkezet is jól jár és a fiatalok is. A tanulás évei alatt kapják az előírt fizetést, ugyanakkor megszeretik a szakmát, megismerik és ezernyi szállal kötődnek a nagyüzemhez; amely taníttatta őket, kenyeret adott kezükbe. A kuncsorbai Kossuth Tsz- ben így látják ezt. Többen tanulnak tőlük a szakmunkásképző tanfolyamokon és mezőgazdasági tanulókat is szerződtetnek.

Néhány helyen már felfigyeltek arra, ha megfelelő időben foglalkoznak a fiatalokkal és rendszeresen, őszintén beszélgetnek velük, akkor az eredmény sem marad el (tiszaroffi Aranykalász Tsz), — Mire gandolunk? Az általános iskolásokat többször foglalkoztatják a gyakorlati munkán a szövetkezetekben, de annál kevesebb- szer keresik meg az iskolában, ahol osztályfőnöki vagy más jellegű órán megismertetnék velük a mező- gazdasági szakmákat, annak szépségét, örömét. Pedig megérné.

17 eltétlenül szólnunk kell arról, hogy nemcsak az anyagiak érdeklik a fiatalokat. A tiszaroffi Aranykalász Tsz-ben például igen jó és népes a KISZ szervezet. A közös munkából elég szép számmal veszik ki részüket a fiatalok. A szövetkezet vezetősége megteremtette az anyagi alapot, havonta kifizetik a munkaegység után járó összeget, nincs is olyan nagymérvű elvándorlás a faluból, mint más helyeken. De ezzel még nem elégítették ki a fiata- lakat. Olyan kulturális,! szórakozási lehetőségeket kellett teremteni, amelyek „megkötik” ezt a nemzedéket. Sorolhatnánk: színielőadások, szüreti bál, kirándulások, klubesték télen, televízió, könyvtár. S milyen klubesték? Amelyre meghívják az általános iskolásokat, beszélgetnek velük, segítenek a pálya- választásban.

Az eredmény sem maradhat el. Az ősszel megérkezett a növényvédő állomás csávázógépe. Este érkezett, hirtelen i ében a szövetkezet vezetősége nem tudott embereket keríteni a csávázáshoz. A kiszesek társadalmi munkában elvállalták, dolgoztak kora hajnalig. Irodából, műhelyekből jöttek gyorsan, — mert segíteni kellett a közösön, mert a munkáról volt szó, az őszi vetésről.

Mindenütt élnek ilyen fiatalok. Csak meg kell találni hozzájuk az utat Jó szóval, emberséggel, őszintén, s nem utolsósorban anyagiakkal. De az utat mindenképpen meg kell találni, hiszen a mező- gazdasági nagyüzemek nekik, értük és velük is épülnek.

Sz. Lukács Imre

A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét és a belső ellenőrzés hatékonyságát a megye állami gazdaságaiban. A népi ellenőrök 14 gazdaságba látogattak el. A vizsgálatba bekapcsolódtak az érintett járási és városi Népi Ellenőrzési Bizottságok és az ügyészség is.

Az állóeszközök vizsgálata

Több állami gazdaságban — Palotáson, Csorbán és Karcagon — az állóeszközök nyilvántartása nem megfelelő. Az évközben vásárolt állóeszközöket — helytelenül — csak év végén veszik nyilvántartásba. — Többször olyan eszközök is szerepelnek a kartonokon, melyeket már régen kiselejteztek.

Bánhalmán az analitikus nyilvántartás eltér a főkönyvi számlától, holott egyeznie kellene. A népi ellenőrök megállapították, hogy az állóeszközök javítása, felújítása rendszertelen. Több gazdaságban nem gondoskodnak az épületek tatarozásáról, az elhasználódott, épületek kiselejtezéséről, az értékesíthető anyagok felhasználásáról.

A gépek megóvására is több gondot fordíthatnának Csoi'bán például a gumikerekes járműveket nem támasztották alá. Ugyanitt a kombájnokban az előző évi terménymaradékok is benne voltak, s nem szerelték le az ékszíjakat, a vágószerkezetet.

Az épületeket esetenként nem rendeltetésszerűen használják ki. Karcag-Ti- lalmason a növendékmarha istállóban csirkéket nevelnek. Bánhalmán négy törzs- baromfiól üresen áll. A Nagykunsági Állami Gazdaság 1963-ban a Népstadionból 76 700 forint értékben két szállítószalagot vásárolt, melyeket egyszer sem használtak. Másutt fejőgépek, önitatók, rendsodrók, vetőgépek állnak kihasználatlanul.

Szinte valamennyi állami gazdaságban bajok vannak a beruházásokkal. — Csorbán tavaly egy 60 va- gonos magtár építését engedélyezte a megyei igazgatóság. A szükséges anyagokat megrendelték hozzá, sőt le is szállították. Időközben az igazgatóság visz- szavonta az építési engedélyt és az anyagot Szombathelyre (!!) diszponálták. Ebből 77 ezer forintos felesleges szállítási költség és 15 ezer forintos kár keletkezett.

Nagykunságban az idén 3x108 férőhelyes tehénistálló építését hagyta jóvá a megyei igazgatóság. Később kettőnek az építését visszavonta. — Most 355 ezer forint értékű tető- szerkezet feleslegessé vált. Karcagon a kislakásépítéskor engedély nélkül három garázst is építettek. (Fekete beruházás.)

Palotáson a selejtezéskor keletkezett bontott anyagokról nem készítenek jegyzőkönyvet, nem készletezik azt. Azzal indokolják, hogy ez növelné a készleteket, s a fölösleges készletezést a bank bünteti.

A forgóeszközök felhasználása

A népi ellenőrök megvizsgálták az állami gazdaságokban a termények, termékek, ipari takarmányok és az alkatrészek tárolását és nyilvántartását. Megállapították, hogy vezetik az előírt nyilvántartásokat, de a könyv szerinti és a tényleges készlet több helyen nem egyezik. Bánhalmán például szúrópróbaszerűen 60 tételt vizsgáltak meg, ‘•s abból 10 nem egyezett. Hasonló a tapasztalat Szenttamáson is. A betakarítás időszakában a felvételek nem naprakészek.

A vizsgált gazdaságokban a tej elszámolása — Jászság kivételével — megfelelő, a tejkönyveket pontosan vezetik. A Jászsági Állami Gazdaság 3. kerületében a tej elszámolása pontatlan és ellenőrizhetetlen.

A népi ellenőrök azt is megállapították, hogy a gazdaságokban a hízó és növendékállomány súlygyarapodását nem havonkénti hanem negyedévenkénti mérlegelés alapján számolják el. Pedig a könyvelés havonként tartja nyilván, a súlygyarapodást. A negyed- évenkénti mérlegelés nem

teszi lehetővé, hogy a keményítő értékesülést gyakrabban ellenőrizzék.

Több gazdaságban a férőhely hiánya miatt nagy a zsúfoltság az istállókban A Jászságban például 360 tehenet tartanak 300-as férőhelyen. Másutt a baromfi ólakban tapasztaltak túl- a zsúfoltság az istállókban, tárolóhely hiányában a szabad ég alatt tartják.

A leltárhiányok

okozóit a gazdaságvezetők felelősségre vonták, a kárt megtérítették. A népi ellenőrök kifogásolták, hogy a csorbái gazdaság igazgatója jogtalanul 1360 kilométernyi utat tett (magáncélra) a gazdaság gépkocsiján.

Pénz kezelés

és belső ellenőrzés

A PM. rendelet szerint a pénztáros naponta köteles pénztárt zárni, a bevételi és kiadási bizonylatok felvezetése után egyenleget készíteni. A rendeletet a Jászságban és Palotáson nem tartják be. A pénztárvizsgálat során a népi ellenőrök hiányt találtak. Az utiszámlák ellenőrzésekor is több szabálytalanságra bukkantak.

Valamennyi gazdaságban kijelölték az Igazgatók a belső ellenőrzéssel megbízott személyeket. Ezek értenek a számvitelhez. Az ellenőrzéseket kidolgozott program alapján végzik. — Vizsgálataik, javaslataik reálisak. De a vezető beosztású személyek hibáit nem tárhatják fel. Karcagon a belső ellenőr észrevételezte a főállattenyésztő és az állatorvos munkájával kapcsolatos hibákat, a vezetőség mégsem intézkedett.

A vizsgálati téma tárgyalásakor a NEB megállapította, hogy a feltárt hiányosságok egy részében az állami gazdaságok megyei igazgatósága — intézkedett. Több személyt — köztük vezető beosztásúakat is — felelősségre vont. A vizsgálatot az igazgatóság vezetői reálisnak tartották az észrevételekkel és a hozott határozati javaslatokkal egyetértettek.

KILEPETT A SORBOL

— Mi lett veled, János? Valamikor azt mondtuk: te. meg Szűcs Pali, ez a két párttag a hegyre felvinné a vizet. Emlékszel-e még rá, János? Kiválóan dolgoztatok a kezdeten. Éppen ti ketten. A két kommunista akik most meg nem fémek össze. Az elvtársak azt sze. retnék tudni, hogyan jutottál ide?

A pártirodán feszült csend van. A falon díszemléklap. a pánt köszöneté a hűségért. húsz esztendős tagjának. Balázs Lajos bácsinak, a nyugdíjba készülő alapszervezeti párttitkárnak. Vele Sőregi János ül szemben az asztalnál. Hozzá beszél Balázs. Sőregi nyugtalan. Nem képes egy mondattal válaszolni, csak hosz- szú, magyarázó kitérővel.

— Lehet, hogy már meg is bántam... De a családomat ezután is úgy nevelem, ahogy eddig neveltem. Mindent számbavettem, amikor kiléptem. De lehet, hogy megbánom.

A

párttagsági könyv kötelez

— Későn. A párttagsági hűnun nem iátékszer Eavszer már megcsináltad, hogy ideadtad, aztán visz- szakérted.

Az. öreg felindultan beszél. Pedig még ő mondja a legszebbeket Seregiről. A többiek mind elítélően szóltak. Nem azért, hogy kilépett a pártból. Ehhez joga van mindenkinek, ezt a párt kongresszusa is kimondta. Méltatlan viselkedéséért neheztelnek rá. Sőregi Jánost kicserélték. Kicserélte saját magát.

Már az ősszel kitűnt...

Akkor indult a pártszervezet akciója: elsőnek a

kommunisták üljenek gépekre, segítsenek a mélyszántásban. Tóth Ferenc bácsi, a kombájnos nemcsak a pártnak régi tagja, életkorban is a hatvan felé közeledik, mégis gépet kért. B. Tóth Sándor a brigád- vezetést cserélte fel a trak. tor irányításával rövid időre. Traktorra ült Tiger István. Sőregi sógora, mindenben jóbarátja leggyakoribb munkatársa. A párttagok közül egyedül Sőregi mondott ellent.

Nemcsak a hívó szép szónak Később ugyanis a gazdaságvezetők mégis beosztották traktorra. Érthető. A Héki Állami Gazdaságban zva korlat. hogy

minden talpalatnyi földet ősszel felszántsanak. Jó időben, előrelátóan készítik elő a munkát. Sőregi hát hiába is ment az igazgatóhoz fellebbezni. Arra hivatkozott, az ő gyomrának nem tesz jót, ha rázza a DT-traktor. Az igazgató hajthatatlan maradt a munkát illetően. Azzal a változtatással. hogy Sőregi nem a DT-re. hanem az Sz—100- asra került Ez a gép tudvalévőén felfogja a rázást De Sőrééiben rágni kezdett a sértődöttség szu bogara: nem neki. a tizenhét éves párttagnak lett igaza?

A sértődöttség rossz tanácsadó

A vélt. felnagyított sérelmekből sokat összegyűjtött magában. Mintha kereste volna az ilyen alkalmakat. A párt megbízásából beállt munkásőrnek. De hamar megunta. El-elmaradt a foglalkozásokról. Kérlelték:

— Többet várunk tőled, Sőregi elvtárs.

Erre sértetten kilépett a munkásőrségből

Sőregiék kinn laknak a Simon-tanyán. A gazdaság egy félreeső kis majorja ez. mindössze csak egynéhány állatgondozói lakással. Ráadásul a kis telepiek között nincs megértés. Sőreginé szintén összeperelt a szomszédékkal. Azoknál a férfi is, a nő is tagja a pártnak. Sőregi fölszaladt a járási pártbizottságra, szolgáltassanak neki igazat. Higgadtan azit válaszolták neki:

— A becsületsértési ügyek a bíróságra tartoznak. Er'e senki ne használja fel takarónak a pártot.

A pártszervezet titkára. Szabó Laci bácsi azért egy teljes napot foglalkozott a pletyka-üggyel. Meghallga. főtt kommunistákat. pár- tonkívülieket. Kiderült. >n kább csak Sőregi terjeszti magáról, hogy pletykálnak róla. De Sőregi nem tágító t. Azt követelte, zárják ki a pártból a három szomszédját.

— Ha nem. akkor én megyek.

— Add be a kilépési nyilatkozatot.

Nagy haraggal beadta. Az alapszervezet taggyűlésén szó nélkül tudomásul vették. Senki sem akadt.

aki marasztalta volna Sőt! Beszéltem olyan elvtárssal, aki együtt dolgozott Sőregi vei :

— Nem ilyennek kM 0 kommunistának lennie. Az 5 kilépésével nem gyengül, erősödik a párt.

— Nem hoztuk erőszak- kal a pártba, nem is tartjuk vissza.

Mégsem ilyen egyszerű ez. Sőregi még akkor lett a kommunista párt tagja, amikor a hatalomért folyt a harc, a csata. R-gárdis+a volt Törökszentmiklóson, még a parancsnokára is emlékszik: Vámosi Károly szobafestő. Emlékszik az ajánlójára Szekeres Gyulára. Azt mondja, szép *.do- szak volt az nagyon. Akkor még Sőregi is hűséggel szolgált.

Csak a maga boldogulására

Itt, Alcsiszigeten a törzs- gárdához tartozik. Haladtak, boldogultak is szépen. A kis telepen övék volt az első televízió, bútort cseréltek. motorkerékpárt és mindent vettek Sőregi János mindent megkapott, amit magafajta ember elérhet. Háromezer forinton alul nemigen alakult a keresete. Traktoros tanfolyamra is elküldték. És hozzászokott ahhoz, hogy gondoskodjanak róla. hogy mindig csak kapjon, de adnia ne kelljen.

Még a feleségét sem engedte kisebb keresetű helyeken dolgozni. Ha a közösségről volt szó. Sőregi sose törte magát E nyáron rábízták az öntözés üzemeltetését. De már nem az az ember volt. akit régebbről ismertek. Kicserélődött. Parancsolgatott, zúdította az utasításokat, magának pedig a könnyebb munkát keresve. Most már csak a maga boldogulásával törődött. Mikor aztán ilyen dolgokban nem kapott igazat, hallgatott a feleségére:

— Azért fizessünk évente négyszáz forint tagdíjat, hogy még ne is neked segítsenek?

Utóbb még a taggyűlésekre se járt. Mindezt csak most venni észre ennyire szembetűnően, amikor beszédtéma lett a Sőregi-ügy Alcsiszigeten.

Csak most, így visszatekintve venni észre, hogy már régóta ' kilógott, kicsüngött a hadból. És most lemaradt. Kilépett a sorból.

Borzák Lais»