Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-12 / 293. szám

ECV TURISTA NAPLÓJÁBÓL ILLEMTAN KÜLFÖLDIEKNEK Nevem Jerom Smith, ameri­kai állampolgár vagyok, nőtlen, 52 éves üzletember. Nemrég barátaim rábeszéltek, hogy a szabadságomat ne Kali­forniában. hanem a Nagy Ma­gyar Alfőldön töltsem. Bár nem kértem — kölcsön adtak egy ócska chevrolettet (utálom ezeket a nagy dög ko­csikat, állandóan baj van ve­lük a szűk parkolóhelyeken). Szomszédom a Bovli'ns and co Link’s áruházból nagy cso­magot hozott. — Óriási hasznát veszed majd —■ mondta. Felbontottam: 10 pár nylon- harisnya. nagy doboz Popi’ns rágógumi, négy darab streep- tease fotóalbum, tranzisztoros hajszárító, cow-boy nadrág, egy ócska vadászpuska és több do­boz chesterflld. Bambán tiltakoztam, de kine­vettek. Elindultam. Unalmas síkság — északi Jel­legű mezőgazdaság — kukorica hóval fedve. Üjabb kisváros, nagy sár, kellemes hotel, elő­zékeny pincérek. Körülállnak. — Kjulfjoldi — mondják kó­rusban, átszellemültem Nem tu­dom, mit jelenthet ez a szó, bizonyára valami ételkülönle­gesség. Igen, már hozzák is. Sűrű, piros lében haldarabok úszkál­nak. Megkóstolom. A protézi­sem csikorog. A gyomorfeké­lyem azonnal kiújult. Szép, fiatal nő lép hozzám furcsa öltözékben. — Agatzos út — csacsogja a hölgy és máris dalol. Kínomban vigyorgok — ezek összetévesztenek valakivel. A hölgy táncra perdül. Lábszá­ra pucér. Nekiadom a haris­nyákat. A valódi fogait pima­szul villogtató zenészt a doboz rágógumival ajándékozom meg, a kopasz főpincér a hajszárítót kapja. Barátaimnak igaza volt, a ha­tás leírhatatlan. Vállukra emelnek, és a szo­bámba visznek. Az összes ven­dég ütemesen tapsol. Másnap egy nagybaj uszú egyén látogatott meg, bokáig érő bő alsónadrágban és az | ócska puskára mutogatott. Ne­kiadtam. Boldogan elrohant, de néhány perc múlva visszatért és elém- rakott öt döglött nyúlat. Nem tudom,’ mit csináljak ezekkel. A vécén nem merem lehúzgálni — félek, hogy eldugul. Már csomagolni akartam, amikor berohant egy csomó ember fényképezőgépekkel, mikrofonokkal. Kalapomra erősítették a bo­rotválkozó pamacsomat, a nad­rágomat térdig felgyürték, vál- lamra aggatták a döglött nyula­kat és többször lefényképeztek. A mikrofonba csak annyit kel­lett mondanom, hogy Je, je. Nekik adtam a chesterfildet, öleltek, csókoltak. Végre el­mentek. Nem merek kilépni a szobám­ból, mert állandóan négy-öt fia­tal fiú és lány csatlakozik hoz­zám. Kedves ez a figyelem, ez a gondoskodás, de már fárasztó. Szétosztottam közöttük a mez­telen férfi és női fotókat, öt­venkét éves vagyok... Mo—Dór tonn# i lAz alábbi kódexet az United Touiist of Mamlasz utazási iroda dörzsöltebb munkatársai állították ösz­sze a Szolnok megyébe utazó turisták részére.! ILLIK: ... A kocsi elhagyása után a slusszkulcsot kézben 16- bálni. (A hűtódísz és a dísztárcsák maradnak.) ...A pillanatnyi pénzzavart kétszeres társalgási hangerővel és széles mozdulatokkal palástolni. .. . Valutakiajánlási megállapodás és az előleg felvé­tele után hamis címet adni. ...Potya szállásért és ellátásért lka utalványt ígérni. (Ez a legolcsóbb.) NEM ILLIK: ... Nőismerősöket szállodai szobába invitálni. — (A helyi etikett úrinők részére télen kapualjat, nyáron árokpartot ír elő intim beszélgetésekre.) ...Borbélynál a lenyesett fülcimpát reklamálni. (A munkavédelmi törvények csak a fodrász épségét védik.) ...Fiatalkorú nő autóstoppját visszautasítani. (Ezek a lányok sem pró sem kontra nem szokták meg a visszautasítást.) ...A „Kiváló vendéglátóipari egység” feliratú táblá­ra célozni, ha fél kettő után már egy tányér le­vest sem tudnak adni TITOK: (Okos turista az alábbiakat nem firtatja, úgy sem értheti meg.) ...Hogyan fér fel 36 személyes buszra 85 utas. ...Hogyan lehet félig rothadt banánt és zöld citro­mot teljes áron eladni. ... Ki takarítja a trágyát és ki gondozza az állato­kat, mikor a bőrzekés. farmernadrágos (öltözetük után 'ítélve) tehenészfiatalok állandóan a presszó­ban láthatók. ... Miért veszik meg kétszer annyiért a grúz teát pl. ha Bécsből hozzák, mintha ugyanezt egyenesen Grúziából? ,.. Miért hisznek el minden dajkamesét, amit a kül­földiektől hallanak? (Pl. azt, hogy a bérelt kocsi sajátod.) Cáfolat Persze, hogy ott is voltunk! Na hallod, édesem, ha már az ember egyszer útnak ered. Bécsi Hát azt el sem tu­dom mondani. A Stephankir- tche valami briliáns! A Darvas cég üzletével van szemben. Az, az! Nagyon kedves ember, ott vettem nála több mindent, pél­dául ezt a szürke kompiét... Jó. mi? Csodálatos egy város édesem. Ti az idén nem volta­tok komolyabb helyen? Bécs minden pénzt megér... A Burg... ah,... a Burg! Amikor odamen­tünk, akkor sikerült beújíta­nom ezt az esernyőt. Cuki ugye? Te, hogy micsoda egy választék... Szédületes! Külön­ben ezt az esernyőt úgy vet­tem, hogy el akartak bennün­ket cipelni a Várszínházba! Na, de, édesem, 90 Schilling! Egy jegyért. Ez meg 145 volt ele­fántcsontnyéllel...! Hát azért ne haragudj, kultúra ide. vagy oda, de azért ez nekem még jövőre is esernyő lesz... Róma: Jaj, édesem, az örök város? Az még szebb. Ügy bennem dalol az egész város... Villa Borghese Forum Romano­rum Capltolium Csau Bambino! — gyönyörű egy nyelv! S az a 3razlllka, a Szent László Bra­zillka — óh. már keverem a sok élményt! Nem László. Pé­ter... Az valami felejthetetlen. ..s micsoda üzletek, édesem! Nem, nem hoztam tűorrút, az már nem menő. A töpszll sar­kú a menő, az a kapós. A fél Rómát összekocsikáztam egy kedvemre valóért... Ah, Circus Maximum Trajánus Diocletia- nus! — micsoda egy helyek, milyen ragyogó bárok! Rómá­ban a Piazza de Popolon kap­tam különben azt, amit már mutattam. Most is az van raj­ví iáqláfoii asszony tam! Ne tudnád már édesem! Aminek az eleje vörös, fekete csipkével, a hátulja meg feke­te, vörös bodorral... Mondha­tom felejthetetlen az örök vá­ros... Párizs? Ne Is kérdezd, édesem! Az több mindennél. Micsoda férfiak? így Madame, úgy madame... Végig húzattunk a Champs Elysées-n, no mon­dom. ha most láthatnának azok az ostoba Hegedűsék, megpuk­kadnának! Lclrhatatlanul szép város. És a Themze part... Hogy ott ml folyik?... Képzeld csak úgy a plantafák között... Mit, mit, ne légy már olyan mafla! Azt! Micsoda világ, édes Istenem! Ott abból igazán nem csinálnak olyan nagy ügyet! Persze ugyanez megy a király kertjében is. Ügy látszik nem bánjai Hogyne édesem, persze, szét­néztünk máshol is. Az egész Párizsban, persze... No, aztán nem csatangoltunk különöseb­ben, mert találtam egy arány­lag szolid áruházat. Ott meg­tudtam venni mindent, ami kel­lett. Nem édes, van utánfutónk. A férjem beosztottal fabrikál­ták az üzemben, tudod, annyira szeretik. Ja, Párizsról még azt el ne felejtsem, hogy annak az áruháznak a második emeleté­ről, amiről beszéltem, egész jól lehet látni a Notre Dame-t. Hogy az micsoda egy épület.... Én nem panaszkodhatok! Mindent jól vettem. Na nemi Több volt valamivel kettőnknek 140-nél. Ügyeskedtem, mond már édesem... Oh, az a leg­könnyebb! A töltött csirkében I Csak egy nylon zacskó kérdé­se... Attól függ milyen nagy a csirke... ötezer mindegyikben elfér, persze! Csau „sherry” ...Vár az én monseur-m! Louls Thetsz Monsieur Henri Bou.anger Párizs Az ön nagybecsű lapjá­ban. a Petit Trouvaille-ben cikk jelent meg, mely szót emel a dolgozók nagyará­nyú igénybevétele ellen. Példának hoz bizonyos Eugene Fair alkalmazottat, akinek napi 16 óra a mun­kaideje. A szerző szerűit ez egyedülálló Európában. Bátorkodom bejelenteni, hogy az említett személy munkavállalási rekordját én megdöntöttem a követ­kezők szerint: 1. Kultúrotthon igazga­tói munkaköröm igénybe vesz (bér­jegyzék szerint) 8 órát 2. Nyugdíjasok Panto­mim szakkörének vezetése 2 ,i 3. Úttörők önsegélyező temetkezési egyleté­nek pénztárnoki teendői (félállásban) 4 „ 4. Bölcsödések korre­j petálása 2 ,, 5. Ugyanott a száraz­dadák Altatódal kó­rusának karvezetői teendői 3 6. A Szabad Pelenka c. üzemi lap szerkesz­tése (másodállásban) 4 ., 7. A gyári lakótelep járlatlevél kezelői teendői (mellékál­lásban) 2 — összesen napi 25 órát Kérem — a fentiek sze­rint — szíveskedjék nagy- rabecsült lapjában helyes­bítést eszközölni és elvitat­hatatlan rekordom nyilvá­nosságra hozni. Kérem, fogadja megkü­lönböztetett tisztéletem: '.ohonyák Vendel népművelő U. I.: A közlésért járó honorá­riumot lka utalványban küldje, mert úgy nem kell kereseti adót űzetni. Eset­leg, ha lenne olyan kedves utánanézni, van-e valami le­hetőség a szerkesztőségben. Pl. rendszeresen tudnék küldeni csekély honorá­riumért filozófiai mélységű Í verseket a szakszervezeti munkáról. (L. V.) — P — S Magyar letelepedő

Next

/
Oldalképek
Tartalom