Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-08 / 289. szám
Világ proletárjai. t 0 s z 0 II N 1 1 K M EGYE! | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP. l XVI. évfolyam, 289. szám. Ara: 50 fillér 1965. december 8., szerda. Az általános iskolák •• tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bimattsága A megyei tanács végrehajtó bizottságának so- ronlévő ülésén tegnap, december "-én többek között a megyei tanács művelődésügyi osztályának írásos előterjesztése alapján az általános iskolák körzetesítéséről szóló 529/1963. sz. vb-batározot végrehajtásáról tárgyaltak. A végrehajtó bizottság az osztály jelentését módosítás nélkül tudomásul vette, egyben hangsúlyozta, hogy a tanyai iskolák felszámolása csak egy közbeeső lépés a körzetesítés végső céljának eléréséhez vezető úton, a szakrendszerű oktatás általánossá tételéhez. néhány sajnálatos kivétel azonban még mindig akad. Elsősorban a jászberényi járás két községében — Jászdóasán és Jászteleken, ahol a nem megfelelő előkészítés következtében most már második éve sorozatos a szülők panasza, nem akarják gyermekeiket internátusba adni. E tanyai szülők körében igen E határozat ki mondta azt is, hegy tanyai inter- nátusokat kell létesíteni Jászapátiban, Kunhegyesen, Kunmadarason, Kun- szentmártonban és Két- pón, valamint bővíteni kell a karcagi intemátust. A végrehajtó bizottság határozatának a bejárásos körzetesítésre vonatkozó részét teljesítették, az előírt tanyai iskola helyett két iskola (Kengyel Szabadságtelep és MezőtúrCsiderberek) hatvan felsőtagozatos tanulója kerül osztott iskolába. — Ami azonban az tntemátusi elhelyezéssel történő körzetesítés feladatait illeti, a tervezett kb. ötszázharminc tanulóval szemben az 1965—66-os tanévben csupán négyszázhuszonöt tanuló részesülhet szakrendszerű iktatásban. zetését, meg kell vizsgálni azokat a lehetőségeket, — amelyek felhasználásával a tanerők száma növelhető. A jelentés részletesen foglalkozik azzal a problémával, hogy a körzetesítés feladatai csak a szülők támogatásával valósulhatnak meg. A megyében a szülők többsége egyetért a tanyai internátusi hálózat kiépítésével, erősen él még a gyermek- munka iránti igény is. A körzetesítés eredményeként egy máris bizonyos; a hátrányos helyzetű tanulók egy nagyon jelentős hányadát sikerült olyan feltételekhez juttatni, amelyekből egyenlő esélyekkel indulhatnak a továbbtanulást illetően a jobb helyzetben lévő falusi és városi tanulókkal. A szocialista brigádok kitettek magukért Egymillió forint terven felüli bevétel kertészkedésből A végrehajtó bizottság határozatéban foglaltaktól való elmaradás okát a művelődésügyi osztály jelentése az előírt intemá- tusok belépésének elmaradásában jelölte meg. — így nem fejeződött be a jászapáti intemátus építése, a kunhegy esi interná- tusnak csupán még csak a tervei készültek el, és szükségtelennek mutatkozik a kunmadarasi inter- nátus szervezése, illetve a karcagi bővítése. A körzetesítés feladatainak végrehajtásában még ma is az egyik legnagyobb nehézséget a közlekedés megszervezése jelenti. Bár a bejárás feltételei az elmúlt évben sokat javultak. Az AKÖV négy autóbusz- szal növelte az iskolajáratok számát. De a piaci napokon továbbra is zsúfoltak az autóbuszok a szolnoki járásban és Mezőtúr városában, Jászberényben pedig (Tudósítónktól.) A ábakházi Vörös Csillag Tsz kertészeti brigádjai már megtartották a „zárszámadást”. 998 ezer forintot osztottak ki a brigádta- gok között. A közös gazdaság kertészetében tavasztól őszig hét hónapon át gondozták a palántákat, hogy minél több áru jusson a fogyasztók asztalára, így mind a népgazdaság, mind pedig a közös gazdaság jól járjon. A gondos, lelkiismeretes munkának megmutatkozik az eredménye, ugyanis a kertészet egymillió forinttal túlteljesítette bevételi tervét, vagyis összesen 3 400 000 forintot jövedelmezett. A szövetkezet kertészeté- ben három szocialista brigád dolgozik. Az egyik brigád már kétszer nyerte el ezt a megtisztelő címet. Csak elismeréssel lehet szólni a kertészetben dolgozó nők munkájáról. A brigádok tagjai havonta 24 napot, s napi 10 órát dolgoztak. Kiszámították már az átlagórabért is, ami 11.20 forintra jött ki. A kertészetben dolgozó szocialista brigádok közreműködésével a zárszámadás napján a cibakházi nőtanács tájértekezletet tartott. Ezen a járás termelőszövetkezeteinek nőküldöttei vettek részt. Igen sok hasznos tapasztalattal távoztak. A tájértekezleten ismertették, hogy a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben több mint kétszázötven nő dolgozik, százan a kertészetben találnak munkát, százan pedig a növénytermesztésben. A dolgozó nők között idősebbek is vannak, akik ha rendszeresen nem is vesznek részt a munkában, de azért minden dicséretet megérdemelnek. Példaként említették a 69 éves Sz. Nagy Józsefnét, aki ebben az évben 20 100 forintot keresett. Országszerte befejeződtek a zárszámadások előkészületei a bejáró tanulókat szállító helyi járatok még gyakorta késnek. Ezért a végrehajtó bizottság — most utasította a művelődésügyi osztályt, hogy az AKÖV-vel közösen vizsgálja meg a közlekedés még meglévő problémáit. Az ezévi körzetesítés eredményeként tovább javult megyénkben a szak- rendszerű oktatásban részesülő tanulók aránya. Ez az előző évi 94,4 százalék helyett most 95,8 százalék. A részben osztott, de nem szakrendszerű oktatást nyújtó falusi iskolák tanulói jelentik a további körzetesítés fő feladatát. Ezeknek az iskoláknak egyrésze fejleszthető a következő években osztott iskolákká, nagyobbik része azonban körzetesítésre vár. A végrehajtó bizottság keddi ülésének állásfoglalása szerint azokban a kis falusi iskolákban. amelyekben tanulói létszám által meghatáro- aott pedagóguslétszám nem teszi lehetővé a szakrend- nerű oktatás teljes beveAz országban összesen 3278 termelőszövetkezet, 244 termelőszövetkezeti csoport, 22 halászati termelőszövetkezet. valamint 72 termelőszövetkezeti közös vállalkozás és 12 egyszerűbb szövetkezeti együttműködés készít zárszámadást. Együttesen mintegy 50 milliárd forint értékű közös vagyont leltároznak, több mint 10 milliárd forint összegű jövedelmet vesznek szár '-a. Az idei zárszámadással a termelőszövetkezetek lépést tesznek az önálló, — vállalatszerű gazdálkodás fejlesztésének útján is. Az ilyen gazdálkodásnak nélkülözhetetlen fettétele, hogy a szövetkezetek saját erejükből biztosítsák a folyamatos termeléshez szükséges tartalékalapokat és készleteket, mint például a vetőmag, takarmány, hízó- állat, különböző anyagok és fogyóeszközök. A feladatokat, problémákat megbeszélő járási tanácskozásokon több mint 10 000 termelőszövetkezeti vezető és tag vett részt; az elnökön, főagronómusokon. főkönyvelőkön kívül többnyire az ellenőrző bizottsági elnökök és tagok is. — Még többen vesznek majd részt a tényleges zárszámadási munkákban, ezzel is biztosítva, hogy az ez évi gazdálkodás eredményeiből és hibáiból minden termelőszövetkezet már a jövő évben iól hasznosítható tapasztalatokat szűrjön le. Egy éve üzemel a Tiszamcnti Vegyiművekben a lengyel kénsavüzem, melynek évi termelése 100 000 tonna. A kulturális szemle új rendszeréről Kétéves tervezet készült a műkedvelő művészeti mozgalom fejlesztésére A kulturális szemle ötéves szakasza lezárult. A tények arra vallanak ez idő alatt sokat javult a műkedvelő művészeti munka színvonala. Igaz, a benevezett csoportok száma a kezdeti 186-ról 144-re csökkent, s a résztvevők létszáma a két évvel ezelőtti 4167-ről 2738-ra apadt az idén, mégis fejlődésről beszélhetünk, mivel nőtt az érdeklődés a rendezvények iránt. Erre vall az is, hogy a bemutatók látogatóinak létszáma öt év alatt mintegy nyolcszorosára nőtt. A kulturális szemle megyei operatív bizottsága ennek ellenére úgy foglalt állást, hogy a szemle rendszerének változtatásával sokkal hatékonyabbá lehet tenni a munkát. Az eddigi szervezés hibája volt például az, hogy a művészeti produkcióikat gyakorlatilag kiszakították a névművelési tevékenység egészéből, mivel nem egy rendezvény- sorozat résziéként, hanem önálló produkcióként szervezték azokat A tanulságokat levonva az operatív bizottság kétéves tervezetet dolgozott ki a műkedvelő művészeti mozgalom fejlesztésére. — Eszerint megszűnik a megyei bemutatók évenkénti lebonyolításának rendszere. A mezőgazdasági települések távlati fejlesztéséről Építészeti, agrár és gazdasági szakemberek, szociológusok részvételével település-fejlesztési konferenciát rendezett kedden a Kossuth Klubban a TIT közgazdasági és agrártudományi országos választmánya. A szocialista mezőgazdaság munkaszervezését és munkaerő-gazdálkodását legjobban segítő faluközpontok és majorok kialakításának társadalmi, köz- gazdasági kérdéseit tűzték napirendre. Dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes vezette a tanácskozást, amelynek két vitaindító előadását dr Perczel Károly építész és dr Gönczi Iván tanszékvezető professzor tartotta. A termelésnek körzeten belül: szakosítására már jó eredmények születtek például az alföldi mezővárosok, Hajdúböszörmény, Karcag, Kisújszállás, Oros« háza határain gazdálkodó tsz-ekben — állapította meg az előadó. — A munka- és a lakóhelyek kijelölésénél arra törekedtek, hogy az utazási idő alkalmanként ne haladja meg a — nemzetközi „tűrés” szerinti — fél, háromnegyed órát. Alaposan mérlegelni kell tehát a területhez kötött beruházások megtervezését és elhelyezését, a szakembereknek nagy körültekintéssel kell eljárniuk a majorok, a vízellátás, a villanyhálózat, a fő- és bekötő utak, gz öntöző- és lecsapoló csatornák, a zárt- rendszerű öntözőtel epek. a feldolgozó üzemek kialakításánál Csak ilyenformán biztosítható —. de f igen eredményesen — a termelésnek és a munka szervezésnek a körzetenkénti optimális koncentrálása. Az előadásokat sokrétű eszmecsere követte. Helyette tájegységi bemutatók megrendezésére kerül sor, — így például a szolnoki Verseghy Napokra a jövő áprilisban, s ugyanakkor a Kunhegyesen, Túr- kevén, illetve Kisújszálláson a Kunsági Kulturális Napokra, májusban pedig Tiszamenti Zenei Napok eseménysorozatára Martfűn, ill. Tiszaföldváron. Ugyancsak 1966. májusában szervezik meg a Jászsági Kulturális Napokat Jászárok- szálláson, Jászkiséren és Jászberényben, míg június és szeptember között egy- egy helységben ifjúsági napokat, illetve falusi kulturális napokat rendeznek. A'bemutatók programjához egyéb jellegű rendezvények is kapesoldóhatná- nak, mégpedig mindig a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva. Az operatív bizottság véleménye szerint helves lenne például, ha a kunsági napok alatt Túrke- vén egy filmművészeti akcióra is sor kerülne Korda Sándor világhírű rendező, a város szülöttével kapcsolatban. Kunhegyesén ugyanakkor a vízgépészeti-öntözési szakemberek találkozóját szervezhetnék meg, és így tovább. Megvet bemutató — szinte valamennvi művészeti árban — kétévenként kerül megrendezésre, mégpedig legközelebb 1967-ben. a Szolnoki Kulturális Hetek keretében. Az országos fesztiválok mellett 1968-b^n megrendezik az egyetemisták és főiskolások művészeti bemutatóit. Megvénkben a szolnoki tanárkánző. a 1 ászherén ví tanítéképző. a karca- ni. illetve a mezőtúri Elsőfokú technikum hallgatói .lá,s?bnrémiben mériV maid össze tudásukat a Jásesdni Kulturális Napok alkalmából.
