Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-01 / 283. szám
1965; december 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Miért keli hat kilométert gyalogolnunk ? Szeptember 15-e óta Já- noshidáról Jászbo!dogházára közlekedő autóbuszt, — melynek a Hatvan felől este fél 9-kor érkező személyvonathoz volt csatlakozása, megszüntették, — s emiatt ha esik, ha fúj hat kilométert kell gyalogolnunk. Ez az intézkedés eléggé kellemetlenül érintett bennünket. Ugyanakkor nem értjük, hogy a délutáni fél 5-ös és fél 6-os vonathoz máért jár ki két autóbusz is, holott azt a forgalmat egy busz is le tudná bonyolítani; A már említett autóbusz megszüntetését a kevés utassal indokolják. Az este fél 9-kor érkező vonattól azonban így tíz-tizenkét személynek gyalog kell hazamennie. Kérésünkkel a tanácshoz és a MÄVAUT- hoz fordultunk, de hiába. Diáktársaink és az esti dolgozók nevében kérjük, állítsák vissza a szeptember 15-e előtti járatot is. Serfőző Mária, Eszes Julianna Jánoshida Túlsóit kényelmesség Negyedik éve tanítok a kisújszállási tanyai iskolában, öt kilométerre a várostól. Naponta tizennégy gyermek jár az iskolába elég nehéz körü’,- mények között, hiszen ősztől tavaszig gyakori a vendégmarasztaló sár, vagy a derékig érő hó. Ennek a 14 gyereknek november 27- én újabb 5 kilométert kellett gyalogolni, hogy résztvegyenek egy orvosi vizsgálaton. Nem lett volna egyszerűbb, ha az orvos jött volna ki az isko. lába? S meg egyet említenék: négy év alatt nem találkoztam orvossal ebben a tanyai iskolában. Csík István Kisújszállás Nem lehetne emberségesebben? Gázpalackot akartam cserélni november 23-án Jászberényben. A palackéi osztó helyre érve az ott dolgozó éppen felállt az asztaltól, jelezvén, befejezte munkáját. Kérésemre, hogy cserélje ki az üres palackot — azt válaszolta, majd csak csütörtökön, mert már elmúlt 5 óra. Ránéztem az órámra, öt óra 32 másodpercet mutatott. Az elosztó ennek ellenére nem volt hajlandó a cserére. Bár igaza volt, de egy kis emberséggel segíthetett volna rajtam. Ifjú Bányai Tibor Jászberény Vendéglő helyett kocsma lakóinak kérését még 1966- ban sem tudják teljesíteni, legalábbis a városfejlesztési tervben az út villamosítása, járdaépítése, s a vízhálózatba való bekapcsolása nem szerepel. — Ennek oka a pénz hiánya. A városi tanács illetékeseinek válaszához annyit fűznénk hozzá, hogy a kerület tanácstagja kapott beruházási összeget, s abból esetleg rendbe lehetne hozni legalább a járdát. — Amennyiben a kapott ösz- szeg másra kell, úgy salakos utat készíthetnek társadalmi munkával, melyhez a városi tanács is ad segítséget. — (A Szcrk.) A cukorgyárnak címezve Szabó Lajos, Szolnok, Dobó út 3. sz. alatti lakos személyesen kereste fel szerkesztőségünket, s kérte, közöljük panaszát. íme a panasz: naponta jár a cukorgyár mögötti utcában, ahol a gyárnak egy hátsó kijárata van. A kijárat előtt és után jó a járda, de közben pár méter szélességben olyan nagy a sár, a pocsolya, hogy ott csak gumicsizmában lehet közlekedni. Jó lenne, ha a cukorgyár e rövid szakaszt kikövezné. Az illetékesek intézkedtek Meg van a lakbér Lapunk november 12-i számában özvegy Kovács Miháiyné törökszentmiklósi lakos szállás-bérleti díjával kapcsolatos panaszának adtunk helyt. Az „Itt a lakbér, hol a lakbér?” című írásunkban elmarasztaltuk a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság mezőtúri szakaszmérnökség illetékeseit, amiért özvegy Kovács Mi- hálynénak nem fizették ki a jogos szállás-bérleti díjat. Cikkünkre Hegedűs Lajos, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató- főmérnöke válaszolt: „A Szolnok megyei Néplap november 12-i számában megjelent cikk hozzásegítette igazgatóságunkat, hogy ezt a hosszú idő óta húzódó vitát lezárhassuk, mivel többszöri kísérleteink eredménytelenek maradtak a megállapodás aláírására, ami nélkül a szállás-díjat nem fizethettük ki. Hasonló esetek elkerülése céljából figyelmeztettem a szakaszmérnökség vezetőjét, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítson a területén előforduló hasonló természetű kötelezettségek teljesítésére. A cikk következményeként Katona Ferenc építésvezető-technikus által ismételten írásban kötött megállapodást özvegy Kovács Miháiyné aláírta. — A megállapodást a törökszentmiklósi városi tanács vb igazgatási osztálya helybenhagyta és a mezőtúri szakaszmérnökség a bérleti díjat november 17- én kiutalta”. , Motozni csak beleegyezéssel lehet Évekkel ezelőtt a régi rozoga kocsma helyett egy szép modern vendéglőt építettek Jászfel sőszent- györgyön. örültünk neki; Hiába várjuk azonban —, hogy nevének megfelelően ott étkezni lehessen. — A „vendéglőben” csak szeszesitalt. esetleg málnát, péksüteményt lehet kapni; Jó lenne, ha a község vezetői intézkednének, hogy a szép új épület valóban vendéglő legyen. Dobos Jánosné Jászfelsőszentgyörgy Szerkesztői üzenetek Itt lakunk Szolnokon a Vili. kerületben, a Törtei? úton, nagyüzemeink szomszédságában. Nem is lenne ez baj. A Törteli úton azonban nincs villany, — nincs víz, de még járda sem. Tudjuk, városunk szépítésére, a közművesítésre, az útviszonvok megjavítására nagy összegeket költ államunk. Ennek mi is örülünk. Annak viszont már kevésbé, ■ hogy évek óta hiába kérjük az illetéPanaszuk ügyében a városi tanács illetékes osztákeseket: vezessék be a mi utcánkba is a villanyt, hogv gyermekeinknek ne petróleum-lámpa mellett kelljen tanulniuk, vezessék be a vizet, hogy ne tapossuk a sarat háromszáz méteren keresztül, mert még járdánk sincs. Tanácstagunk kérésünket a városi tanács illetékes osztályára is beadta, de a helvzet eddi nem változott. Meddig kell még várnunk? A Törteli út lakói lyánál érdeklődtünk, ahol elmondották: a Törteli út „Amit a 61-esben csinálnak, több a soknál” című írásunkban Hasznos István szolnoki lakos olvasónk panaszával foglalkoztunk. Olvasónk sérelmezte, hogy őt a bolt dolgozói vásárlás közben több ember előtt megszégyenítették. A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója az ügyet a vállalati ellenőrökkel megvizsgáltatta. A vizsgálat tényként állapította meg, hogy a bolti figyelőnek tette meggondolatlan és helytelen volt, amiért az ügy tisztázása érdekében nem kérte a boltban tartózkodó boltvezető segítségét. Hibát követett el továbbá, hogy nem az irodában beszélgettek — ha erre szükség volt — a vásárlóval. K. Kiss L ászióné, Ve- zseny: Augusztus 23-a óta vagyok táppénzes beteg és november 2-ig papírjaimat beadtam a Tószeg és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez. Az fmsz SZTK- ügvintézőjétől többször érdeklődtem: mikor kapom meg a táppénzem, de ő előbb okt. 2-át, majd 12-ét jelölte meg a kifizetés napjául, harmadszorra voszont azt mondotta, hogv még a júniusi betegek táppénze sincs elszámolva. Szerintem ez szahálvtalan. Hozzánk küldött panasza iogos. A táppénzt már korábban meg kellett volna kannia. Ügyében telefonon érdeklődtünk a Tószeg és Vidóke Körzeti Fmsz-nél. A tájékoztatás szerint a táppénz kiutalásához szükA vállalat által kiadott rendelkezés ellen vétő Kar- kus Andrásnét figyelmeztetésben részesítették. Erre azért volt szükség, mert jegyzőkönyvet felvenni, a vásárlót jegyzőkönyvezésre felkérni csak altkor lehet, ha a bolt dolgozója saját maga meggyőződött arról, hogy a vásárló fizetés nélkül zsebébe vagy saját kosarába rejtette el az árut és azt nem fizette ki. Figyelmeztetni kellett továbbá azért is, mert nem tett eleget a vállalati rendelkezés egy másik lényeges pontjának sem, miszerint a vásárlóval szemben felmerült gyanú alapján motozást csupán a vásárló kérelmére vagy beleegyezésével lehet tartani, enélkül nem. séges iratokat késve küldte be. ígéretet tettek, hogv legkésőbb a december 2-i bérfizetéssel egyidőben, de ha módot találnak, — még előbb kiutalják a jogos táppénzt. H. S. Kisújszállás: A termelőszövetkezeti építőbrigád az 1/1963 (I. 8.) ÉM— FM. számú rendelet 3. §-a alapján ?o«nsu]t a tsz-tag- jai részére építési munkát végezni. Az 1/1963. fi. 29.) ÉM—ÁH. sz. rendelet 7. §-a értelmében a végzett építőipari munkák árát a KIOS7 által közzétett 1961. évi építőipari egyséeár- gyűjtemény alapján kell megállapítani A 7. 6 2. bek. c) pontjában előírt költségek fedezetét a bérre vetített százalékos kulcsok alkalmazásával kell elszámolni. JOGI j 11! 1111 tanácsadó Késett a paprikapalánta — Kinek keli adót tűzetnie ? — Tsz ügyekben döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy szövetkezet a megyei mezőgazdasági ellátó vállalatnál 1970 darab me- legágyi rámát vásárolt. A rámákat paprikapalánta nevelésénél használták fel. Nem sokkal később észrevették, hogy a palánták leveleinek széle sárgásfehéren elszíneződött. majd a levelek összezsugorodtak Az elváltozást az okozta, hogy a rámák farészeit tömítő védőszer — a nedves levegő hatására — párologni kezdett és az üveg alatti zárt légtérbe klór és sósavgáz került. Ugyanezen idő alatt a szövetkezet saját rámái alatt nevelt paprikapalántákkal beültetett tíz ka- tasztrális hold százhárom mázsa primőr paprika értékesítését tette lehetővé. AZ ELLÁTÓ VÁLLALAT FELELŐSSÉGE Ilyen előzmények után a szövetkezet pert indított a megyei mezőgazdasági ellátó vállalat ellen. Elpanaszolta, hogy a termés érési folyamatának eltolódása miatt — jövedelemkiesés következtében — kára keletkezett és ennek megfizetését kérte. A megyei bíróság marasztaló ítéletet hozott. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, ahol az ellátó vállalat képviselője elmondta: a szóbanforgó kereteket a műszaki vállalattól vette és ennek a vállalatnak a felelősségét a Központi Döntőbizottság megállapította. Amikor pedig a hibákról értesült, a kereteket nyomban kicserélte, tehát a kár elhárítása érdekében mindent megtett és így nem felelős. A Legfelsőbb Bíróság ezt a védekezést nem fogadta el és a vállalatot 181 ezer forint megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az ellátó vállalat hibásan teljesítette szerződéses kötelezettségét, amikor palántanevelésre alkalmatlan melegágyi kereteket adott el. A BRIGÁDVEZETŐ PANASZA Egy tsz állattenyésztő brigádvezetőjét különböző vétségek miatt fegyelmi büntetésül írásbeli megrovásban részesítették és öt munkaegységét levonták. A határozatot a brigádvezető súlyosnak találta és a bírósághoz fordult. A járás- bíróság, majd — fellebbezésre — a megyei bíróság úgy találta, hogy a kifogásolt cselekmények jelentéktelenek és a fegyelmi ítéletet hatályon kívül helyezték. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az alsófokú bíróságok ítéletét megsemmisítette és a keresetet elutasította. A döntés indokolása szerint a brigádvezető két fegyelmi vétséget követett el. A takarmány-elszámolásnál mulasztás terheli, ezenkívül a szövetkezet vezetőségi tagjaira sértő és a munka- fegyelmet lazító kijelentéseket tett. Ez utóbbi magatartás súlyát nem lehet csekélynek minősíteni. A jelentősebb súlyú feHírdeíménv A Tiszaszöllősi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága közhírré teszi, hogy a községi tanács 1965. november 26-i ülésén megalkotta az 1/1965. számú rendeletét a köztemető és ravatalozó használatáról. A rendelet 1966. január 1-én lép hatályba. A rendeletet hivatalos idő alatt a vb titkári szobában bárki megtekintheti és ta- nulm á nvo7b a t i a. Községi Tanács VB Tiszaszöllős gyelmi vétség a kiszabott fegyelmi büntetést indokolttá tette. A BÍRÓSÁG AZ ILLETÉKES A megyei vízügyi igazgatóság ellen egy tsz pe?-t indított Keresetében elmondta, hogy az igazgatóság a folyóparti töltést megemelte és megerősítette. E munkálatokhoz szükséges föld egy részét a tsz pár - menti birtokáról szállítót! a el. Ennek következtében 40 katasztrális hold szántó tönkrement, ezért kárának megtérítését kérte. A járásbíróság a keresetet azzal utasította el, hogy a vonatkozó rendelet értelmében a vita eldöntése nem a bíróság, hanem a községi tanács hatáskörébe tartozik. A végzés ellen az ügyészség fellebbezési óvást jelentett be és így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a végzést hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot érdemi tárgyalásra és új határozat hozatalára utasította. A végzés indokolása szerint az a rendelet, amelyre a járásbíróság hivatkozik, az árvíz és belvíz elleni védekezésre és a megelőző feladatok végrehajtására vonatkozik. Ebben az esetben azonban a vízügyi igazgatóság nem árvízvédelmi, hanem beruházási munkálatokat végzett. Ezek a munkák közvetlen árvíz- veszéllyel nem voltak ösz- szefüggésben. Ha tehát kárt okozott, azt az igazgatóság megtéríteni tartozik. A kártérítési követelés érvényesítése viszont bírói úton történhet, tehát a járás- bíróságnak nem lett volna szabad a pert megszüntetnie. ZÖLDSÉGELADÁS — KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG Egy termelőszövetkezet kertész tagjára a megyei tanács pénzügyi osztálya általános jövedelmi adót v**ett ki. A határozat ellen az illető a bírósághoz fordult. A járásbíróság helyt adott a keresetnek és a határozatot hatályon kívül helyezte. Az ügy fellebbezési elbírálását a Legfelsőbb Bíróság a maga hatáskörébe vonta. Ennek során megállapította hogy a tsz-tag a szövetkezettől bérelt földjéből három éven át 30—50 holdon konyhakertészetet folytatott, a terméket pedig rendszeresen az egvik közeli városban és Budapesten önállóan értékesítette, tehát az adókivetés jogos volt. Az ítélet indokolásában a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy általános jövedelmi adót kell fizetni többek között a kisipari és a magánkereskedelmi tevékenységből származó jövedelem után. Mező- és erdőgazdasági termelő munkából származó terményeknek, állatoknak a termelő munka keretébe nem tartozó módon történő értékesítése nyílt árusítási üzletben vagy állandó jellegű el- árusítóhelven a kereskedelmi tevékenységgel egy tekintet alá esik. Cipész- üzak munkást és felsőrész készítőt felvesz a Szolnok és Környéke Bőripari Ktsz, Szolnok, Beloiannisz u. 79—81, Növényvédők képzése megyénkben Ünnepség a nagyiváni „öregeku tiszteletére A termelőszövetkezet vezetői és a községi tanács november 26-án rendezte meg községünkben az öregek napját. A művelődési otthonban úttörők fogadták az idős tsz-tagokat és rövid műsorral köszöntötték őket. A csaknem kétszáz koros férfi és asszony a közös ebéd után elbeszélgetett egymással, s a fiatalokkal, majd jókedvükben táncraperdültek. Farkas Ernő Nagyiván Sár van, de villany nines Megyerikben nagy gondot fordítunk a növényvédő szakmunkásképzésre. Az elmúlt két év alatt száztize flöten végezték el Kenderesen a szakmunkástanfo- lyamot. Az idén negyvenegy mezőgazdasági dol~ gozó részére Ötnapos továbbképzőt szerveztünk, a télen pedig mintegy kétszázharminc tsz-, illetve állami gazdasági dolgozó végzi el a három és félhetes szak- mukásképző tanfolyamot. A hallgatók megismerkednek a a növényvédelem szervezeti . felépítésével, gépekkel és vegy- ■ szerekkel, fontosabb kártevőkkel , és betegségekkel. valamint a véde- i kezes módjával, a i vegyszeres gyomirtással Az elmé- - leti oktatást megfelelő szemléltető eszközökkel, film— . vetítésekkel tesz- szük színesebbé. Murányi Miklós Kenderes
