Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-05 / 287. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEOYEJ [ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁrc » XVI. évfolyam, 287. szám. Ara 80 fillér 1965. december 5., vasárnap. ÁLLANDÓ MŰVELŐDÉS Manapság egyTe gyak­rabban hangoztatják, hogy a gyermekkorban szerzett tudás nem elég a sírig. S van is ebben igazság, hi­szen az automatizálás, a kemizálás egyre inkább tért hódít, hiányos műveltség­gel nem lehet nyomon kö­vetni és a gyakorlatban al­kalmazni a tudomány ered­ményeit. Sajnos, ilyen vonatkozás­ban megyénkben még na­gyon sok a tennivaló, egy kis túlzással szólva, bőví­tett újratermelés folyik ná­lunk az általános iskolát el nem végzettekből. Pedig nálunk sem olyan tedd ide, tedd oda emberekre van szükség, hanem egyre in­kább olyanokra, akik „töb­bet ésszel, mint erőver dolgoznak. Képzésük érde­kében azonban még nem tettünk meg mindent. Az 1960-as népszámlálás adatai szerint azok közül, kiknek életkora a 15. és 39. év kö­rött veit, igen soknak, a százhatvan hatezret kitevő létszám mintegy 37 száza­lékának nem volt meg az általános iskolai végzettsé­ge, sőt majdnem négyezer ember analfabéta vott eb­ből a korosztályból. Azóta te többezer azoknak a fia­taloknak a száma, akik ki­maradtak az általános is­kolából. Ugyanakkor a felnőttek képzése nem elég intenzív, a Vm. pártkongresszus idő­szakát kővető feüángolás alábbhagyott. Ez lemérhető mind a hallgatók, létszámá­nak csökkenésében mind az Járdából való kimara­dásban. Az 1963/64-es tan­évben például — kerekítve — nyolcezer felnőtt tanult az általános iskolákban me­gyénkben, míg az 1964/65-ös tanévben számuk öt és fél­ezerre csökkent. Nem elégedhetünk meg azzal sem, hogy a felnőtt hallgatók többsége a kö­zépiskolákban harminc éven felüli Ismeretes, hogy a középiskolák nappali ta­gozatára nem tudnak min­den jelentkezőt felvenni, ezért is behatóbban kellene leendő tanárok képzése so­rán a felnőttek lelkivilágá­nak alaposabb ismertetésé­re, tanításuk módszereinek jobb kimunkálására. Az idő­sebb korosztály ugyanis ér­zékenyebb, a vele való fog­lalkozás több odaadást, a nappali tagozatnál sokkal nagyobb türelmet igényel. Jónéhányan magánúton végzik a középiskolát. Szá­muk azért nem növekszik a szükséges mértékben, mert a nappali tagozat anyagából kell vizsgát ten- niök, legyenek akármilyen idősek. Ez pedig nehéz dió. hiszen a nappali tagozat anyagában idegen nyelv is szerepel, annak elsajátítása pedig magánúton igen kö­rülményes. Ezért lenne jó mérlegre tenni: helyes-e a magántanulók számára elő­írt tanrend. Szerintünk megérett a változtatásra. Minden bizonnyal hasz­nos lenne az is, ha a fel­sőbb szervek jobban sza­badkezet engednének az in­tézeteknek, megelégedné­nek a tanterv megszabása mellett a keret-ófaszám megállapításával, s nem tö­rődnének azzal, hogy az igazgató — a hallgatók el­foglaltsága szerint — ho­gyan szervezi a tanítást. Például: « Tiszafüredi Gép- állomáson erre a tanévre negyvenhármán jelentkez­tek a felnőttek általános is. kólájába. Iskolakezdés ide­jén azonban még javában tartott a szántás, csak ke­vesen tudtak megjelenni a heti négyszeri foglalkozáso­kon. Ha az iskolakezdést el lehetett volna napolni decemberre, akkor sűrített óraszámmal bizonyára elér­hették volna a kellő tanul­mányi szintet, s nemcsak ti­zenhármán tanulnának, mint igy. Ismeretes az is, hogy az oktatási reformnak megfe­lelően elkészültek az új tantervek és a tankönyvek is. Ennek ellenére jövőre — előreláthatólag — csak egy vagy két új tankönyv kerül a felnőtt hallgatók kezébe, mivel a Tankönyvkiadó ka­pacitása nem elégséges. A felsőbb szerveknek —mind­Zárszámadásra készülnek a termelő­szövetkezetek Kedvezőek az idei termés­átlagok Mire fordítsák a jövedelem­többletet? Káros szépítgetés helyett - józan mérlegelés Együtt valamennyi taggal 1 Néhány hét múlva itt az év vége. Megyénk közös gazdaságaiban számvetést készítenek. Munkatársunk felkereste Bereczki Lajost, a megyei párt-végrehajtó­bizottság tagját, a mezőgaz­dasági osztály vezetőjét és tájékoztatást kért a terme­lőszövetkezetek zárszám­adásának előkészítő mun­kálatairól. KÉRDÉS: Mi jellemez­te a szövetkezetek 1965. évi gazdálkodását? Mi­lyen körülmények kö­zött készül a termelő- szövetkezetek zárszám­adása? VÁLASZ: Az idei év elő­készületeire kedvezőtlenek voltak a körülmények. Ta­valy ősszel a csapadékos időjárás következtében hat­vanezer hold terület ma­radt szárítatlan. Ez év ta­vaszán a csapadékos idő késleltette a szántást, a ve­tést, majd a hideg a növé­nyek fejlődését. A ragadós száj- és körömfájás rendkí­vül sok kárt okozott a kö­zös gazdaságok állatállomá­nyában. A tavasszal, majd a nyár elején mintegy 100 ezer holdat öntött el az ár- és a belvíz. így 36 ezer hold­ról egyáltalán nem sikerült termést betakarítani. Az esős nyár zavarta a gabo­nafélék betakarítását, a száraz ősz pedig a talaj­munkák végzését és a ga­bonafélék vetését nehezí­tette meg. A termelőszövetkezetek vezetősége és tagsága cél­tudatos munkával szembe szállt a természeti csapá­sokkal és ellensúlyozta a nagymérvű elemi károkat. Ismét bebizonyosodott, — hogy a nagyüzemben, az emberek összefogásával si­keresen lehet küzdeni az elemi károk ellen. KÉRDÉS: Milyen ter­melési eredmények születtek a közös gaz­daságokban? VÁLASZ: Az idén magas termésátlagot sikerült bú­zából betakarítani. A szö­vetkezetekben a búza hol­danként! termésátlaga 13.5 mázsa volt Megyénk ter­melőszövetkezetei jelentős részt vállaltak az ország kenyérgabona szükségletei­nek kielégítéséből, összesen 14 703 vagon kenyérgabonát vásároltak fel 4533 vagon­nal többet, mint tervezték. Az őszi árpa holdanként! átlaga 14.8, a tavasa árpáé 11 mázsa volt. A kukorica — még nem végleges ada­tok szerint — 17 mázsás át­laggal fizetett májusi mor- zsoltban. A cukorrépa ter­mésátlaga eléri a 190 má­zsát. Az állattenyésztés fejlő­dését — a száj- és köröm­fájás ellenére — legjobban (Folytatás a 3. oldalon) Kitűnő gazdasági eredményekkel teljesítette éves tervét az EM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat A siker titka: szervezettség és jó kooperáció — Jelentős anyagmegtakaritás — Jöhet a zoyd időjárás« felkészülten fogadják Az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat a közelmúltban teljesítette idei 302,4 millió forintos teljes termelési tervét, s ez­zel 65 millió forinttal több munkát végzett el mint a múlt év azonos időszaká­ban. A vállalat a többletterme­lést elsősorban a terme­lékenység emelkedéséből fedezte, melynek elő­irányzatát 8,2 százalékkal túlteljesítette. A munkasiker titkát a szervezettségben és a társ­vállalatokkal való jó, ered­ményes kooperációban és az épitőmunkások áldoza­tos erőfeszítéseiben kell látnunk. A megyei állami építő­ipari vállalat dolgozói nem­csak a termelés mennyisé­gében értek el sikert, ha­nem a gazdaságosságban is: 6,3 millió forinttal teljesí­tették túl nyereségelőirány­zatukat. Bátran éltek a műszaki fejlesztésben rej­lő lehetőségekkel is. Elő­térbe került az előregyár­tott elemekből való építke­zés. A faanyaggal is okosan gazdálkodtak, — melynek eredményeképpen (a 65 millió forintos felfutás mel­lett) 300 köbméter zsaluzó­deszkát takarítottak meg a tavaly felhasznált mennyi­séggel szemben. Jól bevált az építkezés iparosítására való törek- vésükj A központi betonüzemük 25 ezer köbméter betont állított elő, s csak pon­tosan annyit szállítottak ld a munkahelyekre — amennyire szükség volt. Ez történt a központi vas­telepen is. így anyagot, létszámot, energiát, szállí­tóeszközt takarítottak meg, A vállalat a rábízott la­kásépítési programot mara­déktalanul megvalósította, az utolsó épületet a napok­ban adják át. Terven felül 32 lakást építettek. A kol­lektíva további erőfeszíté­seket tesz az idei létesít­mény átadási terv teljesí­tése céljából. Ennek érde­kében a téli munkavégzés­hez szükséges előfeltétele­ket megteremtették. Jöhet a zord időjárás, felkészül­ten fogadják: évek óta most fordul elő először, hogy senkit nem kell fagy­szabadságra küldeni. Egész télen teljes létszámmal dolgoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom