Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-04 / 286. szám
1965. december 4. SZÓI,NOK MEGYEI NÉPLAP 5 £2If£DEK ELEK: A MESEMONDÓ „Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, kidőlt kemencének bedőlt oldala volt — túlon-túl, innen-innen, volt egyszer egy király...” — így kezdődik Benedek Elek a „Király és a bognár” című meséje, melyet „A vitéz szabó legény” kötetből sokan ismernek. Születésének századik évfordulóján új kiadásban jelentek meg a nagy mesemondó művei (Többsincs királyfi, A világszép nádszál kisasszony és A vitéz szabó legény). Benedek Elek pályáját a népköltészet gyűjtésével kezdte, s az összegyűjtött meséket Magyar Meséét Mondavilág címmel adták ki. Az „igazi” Benedek Elek meséket „gyermekeinek, mesélgelve találta fel, mintegy véletlenül: a gyermekszobából kiinduló, a gyermekhal gatók életéről szóló, a valóság határain néha tréfásan átszökkenő, de anyagában reális meséket” — melyek az „Apa mesél” című kötetben hat kiadást értek meg. Az elsőnél ezt írta a belső oldalra: „Marcika fiának az édesapa”. A hatodik kiadást az őszülő „Marcika", a kiváló irodalom-történész, Benedek Marcell rendezte sajtó alá. Magyarra fordította Fuchs, Robinson és Grimm meséit, ő dolgozta fel egyermekek részére a Szigeti veszedelmet, a Toldi Miklóst és a Honszerző Árpád történetét. Az ifiúság részére könyvsorozatot szerkesztett: a Kis könyvtárban jelentek meg az akkor még ismeretlen Móricz Zsigmondi Állatmeséi, s a sorozat köteteként klasszikus költők válogatott verseit — megfelelő magyarázattal — olvashatták a gyermekek. Kedves olvasóihoz, a gyermekekhez a színpadon keresztül is szólt Benedek Elek: 1899-ben a Vígszínházban játszották a Többsincs királyfi című mesejátékát. Mindez csak néhány villanás Benedek Elek, a nagy mesemondó életéből. Újságíró, író volt, és — mesemondó. Ez utóbbi bizonyítja leginkább, mennyire szerette az embereket, mert meséit — melyeket a felnőttek is szívesen olvassák — meleg humanitás, megértés hatja át. V. J. Sorold fel! Melyik állat bőréből, gyapjából milyen meieg ruhafélét tudunk kés2Ítcni. Ügyes vagy, ha azt is megmondod, hogyan kell elkészíteni a bőrt, a gyapjút ahhoz, hogy emberi ruházkodásra alkalmas légy en. (Vadász György rajza) Küszöbön a lél Ma lábam elé hullt egy falevél Szinte utána kaptam megriadva. Pedig, ha tudna, biztos kikacagna» Hírül hozta, hogy küszöbön a téL A levél, amit megfakít a dér, nem emlékezik nyári szép napokra, már ottmarad, de új és új alakba formálódva még vissza-visszatér. Visszatér újra, levél és tavasz, emberszívbe a vágy és a vigasz, az akarás, a munka, és a tett, építeni, alkotni, győztesen menni tovább ha jön. ói teleken« > diadalra vinni az életeti A tettes: a FOG A finom, meleg, s mégsem vastag kötöttruha előnyős viselet a nap minden szakában. Néhány többrészes kötöttruha-modellt vá_ A góc elmélet beigazolódott — A második betegség — A rossz fogak és az emberi szervezet Érdekes a négyszögletes, hurkos horgoiású borzassapka is. Alkalmi öltözékként eddig nem nagyon viselték a kötött ruhát, ez a modell azonban azt bizonyítja, hogy színházba, koncertre, sót tánchoz is elegáns lehet. A fehér pulóvert és a sötétkék kardigánt kézihímzés díszíti. K. M. Brikettgyár — a pincében Most a mindennapi tüzelés közben sok bosszúságot okoz, hogy a szén, a koksz, vagy a brikett poros, A száraz por elfojtja a tüzet, elősegíti a gázok keletkezését. Ezért ha tüzelőt hozunk a pincéből, felszedéséhez érdemes perforált — lyukacsos — lemez- lapátot használni, így minden lapát szénnel csak egy kis mozdulat szükséges ahhoz, hogy a por kihulljon. A szén. koksz, vagy brikettnort ne dobjuk el. Az összegyűjtött néhány kiló szénport érdemes melegvízzel. — vagy tésztalével jól összekeverni úgy, hogy 1 kg szénporhoz 2 dl folyadékot adjunk. A vízbe tehetünk egy kevés burgonya-ragasztót melaszt, stb. Az fgy készített masszát kis- formájú virágcserénbe döngöljük, majd kiborítjuk. A cserép újratöltése előtt mártsuk száraz szénporba hogy a massza ne ragadjon bele. — Kétnani szikkadás után a házilag készített brikettet fel lehet tüzelni. A tűzre tevéskor ne a parázs tetetére hanem a halom egyik oldalához tegyük, mert különben robbanásszerűen ég és kormoz. ► S-) VÁLASZ: A szarvasmarha bőréből készül a cipő, a juh gyapjából a pulóver, a sertés bőréből a kesztyű. A marha és sertésbőrt cserzik, a .juh gyapját tisztítják, mossák, kártolják, megfonják. Amit a szem kozmetikájáról tudni kell A gyakorló orvosok évszázadok óta tapasztalják, hogy bizonyos betegségek, amelyek makacsul ellenálltak mindenféle gyógymódnak, elmúlnak, vagy legalábbis javulnak, ha a beteg rossz fogait eltávolítják. A fogakhoz később csatlakozott a mandula, majd — bár ritkábban — néhány más szerv is, a vakbél, az epehólyag stb. A foggyökerekben, a gyökerek között, az állcsontban, a mandulákban néha lassú, lappangó, panaszokat alig, vagy egyáltalán nem okozó gyulladásos folyamatok zajlanak le, — amelyek ugyanakkor, a szervezet más helyein okozhatnak gyulladásos megbetegedéseket, például a szívben, vesében, ízületekben, a szemben, a bőrön stb. Ezeket nevezik „MÁSODIK BETEGSÉGEKNEK” Az első ugyanis a fog vagy a mandula betegsége. A „második betegség” jelentéktelen lehet, de súlyos is, amely a beteg munka- képességét vagy akár életét veszélyezteti. Régen úgy képzelték, hogy azok a baktériumok, amelyek a fog- vagy mandulagyulladást okozzák: a véráram útján eljutnak a test különböző szerveibe, s ott gyulladást okoznak. — Később ez a felfogás megdőlt, a kutatók megállapították, hogy nem maguk a baktériumok, hanem az általuk termelt mérgek okozzák a „második betegséget”! A FOGBAN, MANDULÁBAN lévő elváltozást gócnak nevezik, orvosi szóval: fókusznak. Az általuk előidézett betegséget pedig gócfertőzés névvel jelölik. A „gócelmélet” megszületésekor az orvostudományban nagy szenzációt keltett. Fogak és mandulák százezrei estek áldozatául. Azóta a betegek sorsát minden szempontból alaposabban mérlegelő, kritikusabb, körültekintőbb álláspont győzedelmeskedett. Ma sem vitás, hogy geny- nyes, súlyos gyulladásokat fenntartó fogakat, mandulákat, a második betegségtől teljesen függetlenül is el kell távolítani. Ilyeneket NEM SZABAD MEGTŰRNI A SZERVEZETBEN Mi történjék azonban a kétes esetekben? Ilyenkor a második betegség jellege befolyásolja döntően az orvos elhatározását. Ha a második betegség súlyos, akkor nincs helye bizonytalankodásnak. Egy vagy több rossz fog, vagy mandula egyszerűen nem éri meg, hogy miatta veszélyben forogjon egy ember általános egészségi állapota. Ha viszont jelentéktelen második betegségről van szó, akkor felesleges nagyobbsza- bású fogászati vagy gégészeti, sebészeti beavatkozásnak kitenni a beteget. Ezt egy orvos többnyi ré nem tudja eldönteni: a második betegséget kezelő orvos rendszerint kikéri a fogorvos, a gégész, a sebész véleményét és együtt döntenek. Ha csupán egykét fog-gyökeréről van szó, akkor a döntés nem nehéz. Ha a mandula kivételéről, vagy nagyobb szájműtétről, akkor a góctalanítás elhatározása már nehezebben megy. A gócfertőzés körül tehát vannak még bizonytalan pontok: sok orvoskutató foglalkozik tisztázásukkal. Mit tegyen a beteg? — Rá kell bíznia magát az orvosok alapos meggondoláson nyugvó elhatározására: s még kellemetlenségek árán is vállalnia kell a kisebb bajt a nagyobb veszély elkerülése érdekében. Dr. Kovács György az orvostudományok kandidátusa Az arckikészítésnek is van divatja; az utóbbi években tért hódított a szem hangsúlyozása, szépségének érvényre juttatásaA szem kozmetikája a szemöldök, s a szempillák festéséből áll- Legideálisabb a szemöldök és szemoillák tartós festése, amelyet kozmetikussal végeztetünk. A szem körvonalainak fekete, vagy barna szemöldök ceruzával történő kihúzása szintén divatos és a fiatal lányok, nők körében elterjedt is. Itt azonban legyünk önkritikusak; — ami a fiataloknak előnyös és szén. nem biztos, hogy az idősebb nőnek is az. A szem vonalainak hang- súlyozásánál fontosabb a szem körüli finom és érzékeny bőr ápolása. A szemhéjra — nyugtatóként — langyos bórvízbe, vagy kamillateába mártott vattacsomót tegyünk, s ha módunkban áll. ezt legalább hetenként ismételjük, hogy hatása tartós legyenA szemkörnyék ápolására zsíros krémet használjunkMegtörténik, hogy bedagadt szemmel, duzzadt könnyzacskókkal ébredünk, s emiatt fáradt ember benyomását keltjük. Ilyenkor készítsünk gyógyfüves forrázatot- Piskóta alakú fehér flanelba tegyünk rozmaring. zsálya, hársfa és kamilla keveréket. Forrázzuk le, s amikor langyosra hűlt, tíz percre helyezzük szemünkre<K. M ) Esőpelerin gyermekeknek El Wb Ezt az egyszerű esőpelerint egy kis leleményességgel bal'onkelméből, vagy műanyagból magunk is elkészíthetjük. A mellékelt szabásminta alapján 3—1 éves gyermekeknek való pelerint készíthetünk. — Hozzávaló: 120 cm hosszú, 150 cm széles kelme és 90 cm bélésanyag. A kockahálóra felrajzolt szabásmintán egy kocka természetes nagysága 10 centiméter. Az A jelzésű rész az oldalrésze, D a hátrész, az E betűvel jelölt rész pedig a csuklya szabása. Üeggollőí-tstig: köpött Iaszrtottuk ki, ezek — az olasz pulóverekkel vetekedve — nagy sikert arattak a milánói magyar kiállításon. Otthonra és sporthoz is alkalmas viselet a fekete- fehérmintás, japánujjú kardigán és az azonos mintájú pulóver. Hosszú fekete nadrággal, vagy egyszínű szoknyával szép is, kényelmes is. Munkába, délutánra, moziba, látogatásra igen alkalmas a képen látható háromrészes kosztüm. Az egyenes szoknyából, ujjat- :an mellényből és egyenes <7,abású, hcwszúujjas kabát, bél álló együttes többféle színben — fekete, sötétkék, középkék. négerbama és drapp színben készült. Ujját, gallérját és elejét finom hímzett szegély díszíd. Az öltözék előnye, hogy többféle módon variálható. A szoknya kabáttal együtt kosztümként viselhető. Blúzzal a szoknya-mellény Ismét más öltözéket ad. A szoknyához természetesen más felsőrészt, a mellényhez más szoknyát is lehet ölteni. Elegáns háromrészes kosztüm. Tengerkék és fehér — a legdivatosabb téli sala
