Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-04 / 286. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! s z 0 IL N 0 iki N E! m | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 286. szám. Aro: 50 fillér 1965. december 4., szombat. Az első ponttól az utolsóig Teljesítették a műszaki intézkedési tervet a Tisza Cipőgyárban (Tudósítónktól) Martfűn az 1965. évi mű­szaki intézkedési tervek készítése jól szervezett és felkészült munkabizottsá­gok feladata és nagy mun­kástömegeket érintő kollek­tív munka volt. Most, az év végén elmondható: min­den pontjában megvalósult. A végrehajtott feladatok elemzése során elsőnek em­líthetők a beruházási mun­kálatok, pontosabban az az erőfeszítés, amelyet az épít­kezési csoport végzett a több mint 8 millió forint értékű, saját erőből történt üzembővítésnél és korsze­rűsítésnél. A gyártmányfejlesztésben egyformán nagy munka hárult vezetőkre és dolgo­zókra. A ragasztott techno­lógia bevezetése és meg­honosítása mellett olyan új modelleket kellett gyártani, melyek a kül- és belkeres­kedelem igényeit egyaránt kielégítették. Ilyenek vol­tak a férfi és női pólócipők, valamint a legújabb sze­zoncikk, a műbőr női kis­csizma. Sajnos a műszaki intéz­kedési tervek nem minden pontja valósult meg kifo­gástalanul. Hiba van a kis- gépesítéssel. Bár rendre tel­jesítették kisgépesítési cél­kitűzéseiket, azonban nem gondoskodnak megfelelően az alaktrész utánpótlásról, így a termelékenységet fo­kozó, munkát könnyítő be­rendezések idejekorán, pót- alkatrész hiányában leáll­nak. Műszaki továbbfejlesztés­re 1966-ban körülbelül 35— 40 millió forint áll a Tisza Cipőgyár rendelkezésére. A főbb kül- és belföldi gépek beszerzése mellett — amely központilag történik — is­mét igyekeznek majd meg­valósítani a dolgozók javas­latait, főleg a termelékeny­ség növelését szolgáló öt­leteket. A termelékenység emelését egyébként a mun­ka jobb szervezettségével, az ütemes termeléssel, a végre megoldott, hatékony munkaerő-gazdálkodással és a normák időszerű karban­tartásával akarják fokozni. A Tisza Cipőgyárat ugyan megyeszerte a szociális lé­tesítmények dolgában jól felszerelt vállalatnak tart­ják, mégis egyre sürgetőbb a dolgozók szociális körül­ményeinek rendezése. Mint­egy 350 ezer forintos költ­ségvetéssel ez évben meg­oldódik egy gyárrészleg dol­gozóinak öltöző és mosdó problémája, másik két rész­legnél az ilyen gondok meg­szüntetése viszont a jövő évre maradt.- »] ­Köztéri szobrok,kerámia lemezdomborítás Új képzőművészeti alkotásokkal gyarapodik Szolnok A rohamosan épülő me­gyeszékhelyre — a beruhá­zási összegek 1.4 ezreléké­nek felhasználásával — új köztéri szobrok és más kép­zőművészeti alkotások ke­rülnek. A napokban a Képzőmű­vészeti Alapnál folyt tár­gyalások alapján a V osztok úti új általános iskolát szo­bor fogja ékesíteni, amely­nek alkotóját országos pá­lyázaton jelölik ki, a pá­lyázatban résztvevő Péter Zsuzsa, Kutas lAszló és R. Kiss Lenke szobrászmű­vészek közül. A Kassai úti általános Iskolához egy kútszobor ke­rül, amelyre a szolnoki művésztelepen dolgozó Nagy István szobrászművész ka­pott megbízást. A Rigó utcai óvodaépü­let belső terét kerámia falkép fogja díszíteni, amelynek elkészítését Bok­ros László szolnoki festő­művészre bízták. A városi tanács nagytermébe kerü­lő címer lemezdomborítását pedig Simon Ferenc szob­rászművész végzi. Ha számbavesszük a na­pokban elkészült mozaik­képeket, amelyek Mészáros Lajos szolnoki festőművész munkájaként kerültek a Kolozsvári úti bölcsödére, és a készülő szobrokat — Simon Ferenc kőszobra a Tisza-parti gimnázium elé. Szabó László Famunkás domborművé a VII. kerü­leti parkba és Marisa Ist­ván Tisza című bronzszob­ra a múzeum udvarába —, akkor elégedetten állapít­hatjuk meg, hogy Szolnok kezdi pótolni lemaradását a közterületre kerülő kép­zőművészeti alkotásokban. K. Gy. Szerelik a 4-es számú papírgépet a szolnoki papírgyárban. Naqy erő jcszíf esek árán Növekedőit a híres tiszajenői Mira gyógyvíz kutak teljesítménye Kenderesen kilenc megye szakembereinek részvéteiével növényvédő agronómusi továbbképző tanfolyam indul A megyei növényvédő ál­lomás évente két tanfolyam keretében a termelőszövet­kezeti növényvédelmi dol­gozók képzésével foglalko­zik. Évente ötven-száz em­ber végez a tanfolyamokon. A közelmúltban befejező­dött az 1965—66 évi okta­tási idény első továbbkép­ző tanfolyama. Ezen negy­venegy termelőszövetkezeti szakember, növényvédelmi brigádvezetők és agronó- musok vettek részt. A na­pokban megkezdődik a má­sodik tanfolyam is, előre­láthatólag 40 résztvevővel. Még ebben az évben Ken­deresen megkezdődik kilenc megye szakembereinek be­vonásával egy növényvédő agronómusi továbbképző tanfolyam. Megyénk is kép­viselteti magát és a rend­szeres oktatást, előadáso­kat kilencvenkét magas­képzettségű mezőgazdasági szakember, mezőgazdasági mérnök hallgatja. Felbocsátották a Lima — 8 űrállomást A Szovjetunióban pénteken felbocsátották a Lu­na—8 önműködő űrállomást. A kísérlet célja: a Hold­ra való sima leszállási rendszer elemeinek további kidolgozása és tudományos kísérletek végrehajtása. Az űrállomás súlya 1552 kilogramm. Az előző, ez év október 4-én felbocsátott Luna—7 teljesítette a Hold felszínére való sima leszállás meg­valósításához szükséges műveletek többségét. Egyes műveleteket azonban nem teljesített és ezért azok pótlólagos kidolgozására van szükség. A mérési adatok feldolgozásának előzetes ered­ményei azt mutatják, hogy az űrállomás a kiszámí­totthoz közeli pályán hala d — Sajnos, az utóbbi idő­ben kevés Mira-vizet ka­punk — válaszolják gyak­ran az üzletekben, gyógy­szertárakban, amikor e ked­velt gyógyvíz után érdek­lődnek a vásárlók. M;ért van e hiány? Erre kértünk választ Urbán Gézától, a tiszajenői Mira-kút telep­vezető helyettesétől. — A tiszajenői Mira-for. rást 1922-ben létesítettek. Ebből következik, hogy a jelenlegi üvegmosó, palac­kozó berendezéseink meg­lehetősen elavultak. Az utóbbi hetekben általában csak 2500—3000 palackot tudtunk naponta megtölte­ni. A FÜSZÉRT Vállalat gépkocsijai sokszor vára­koznak itt árura, de az igé­nyeket nem tudjuk kielégí­teni. — Néhány nap óta nagy erőfeszítések árán sikerült a napi teljesítményünket 3800—4000 palackra emel­ni, de még mindig kevés. Van példa olyan napra is, amikor termelésünk elérte a hétezer palackot. Leg­utóbb akkor, amikor új üvegeket kaptunk és nem kellett a palackok címkéi­nek' leszedésével, az üvegbe szorított dugók eltávolításá­val bajlódnunk. Ez is mu­tatja. milyen fontos lenne a palackozó állomás beren­dezéseinek korszerűsítése. — Forrásunk bő tartalé­kokkal rendelkezik Jelen­leg 13 kút ad gyógyvizei. Sajnos, kutaink egyrésze :s elavult, szükség lenne uj kutak kiképzésére, illetve a régiek felújítására. A tiszajenői Mira forrást a Gyógyáru Értékesítő Vál­lalat üzemelteti. Jó lenne. ha a vállalat intézkedne, hogy a híres Mira gyógy­víz minél előbb bőséges mennyiségben kerüljön az üzletekbe. HAZAI HÍREK Néhány palack híján be­fejezte exporttervét a Bu­dafoki Pezsgőgyár, s most már a hazai üzletekbe szánt ünnepi italt töltik. Az idén szilveszterkor magyar pezs­gővel koccinthatnak egye­bek között az NDK-ban, a Szovjetunióban és Lengyel- országban, — Angliában,— Svájcban és Olaszország­ban is. Itthon is egyre több pezsgő fogy, idényjellege is csökkent, a csúcsforgalom azonban most, karácsony­kor és szilveszterkor követ­kezik. — Erre eddig több mint százezer palack pezs­gő került az üzletekbe, s az ünnepekig összesen ne­gyedmillió palackot szállí­tanak ki a budafoki üzem­ből. • 1966-ban a papíripar az ideinél kilenc százalékkal többet kíván termelni és előreláthatólag 183 184 000 tonna papírt kell előállíta­nia. A termelés növelését a meglevő gének iobb kihasz­nálásán kívül elősegíti. — hogv üzembelén a csepeli új Vl-os számú gén, a du­naújvárosi I-es gén ás a szolnoki IV-es génsor. Meg­kezdődik a Lábatlanon énü­lő újabb nagv papírgyár építésének előkészülete is. Rendkívül fontos és az egész közvéleményt érintő kérdésről tárgyalt pénteken a közlekedési és szállítási dolgozók szakszervezetének központi vezetősége, meg­vizsgálta a közúti balesetek alakulását. Megállapította, hogy jelenleg mintegy fél­millió gépjármű, több mint százezer segédmotoros és két és félmillió kerékpár vesz részt a forgalomban. Sajnos, a gépjárművek szá­mának emelkedésével együtt növekedett a balese­tek száma is. Az országban 1964-ben 14106, az idén az első háromnegvedévben 11 503 baleset fordult elő. összehasonlítva a múlt év első háromnegyedévének statisztikáját az ideivel, megállapítható, hogy a bal­esetek száma emelkedő ten­denciát mutat. Az összes baleseteknek mintegy 75 szá­zaléka gépjárművezetők, húsz százaléka a gyalogosok hibájából következett be, mintegy három százalék műszaki hibából, két szá­zalék pedig egvéb okokból. Érdekes az a kimutatás is, amelv szerint a balesetek hetven százalékát azok a gépkocsivezetők okozták. — akiknek jogosítványuk hat évnél nem régebbi keletű. Gyenge szőlőből jó bor Gyenge szőlőből is r~het jó bort készíteni, ha meg­felelő a technológia, — ezt bizonyította be egy közös magyar—nyugatnémet kí­sérlet. A Szőlészeti Kutató Intézetből tavaly ősszel al­földi kövidinka és bada­csonyi olaszrizling szőlőt küldtek a nyugat-németor­szági Sedtz-cég kutató la­boratóriumába, ahol mind­két fajtát modem beren­dezésekben, teljesen kor­szerű technológiával dol­gozták fel. Ugyanezekből a szőlőkből itthon kétféle módon készítettek bort: a régi. hagyományos eljárás­sal és a hazai körülmé­nyekhez, felszerelésekhez alkalmazott, modernebb technológiával-. A két borfajta 3—3 vál­tozatát a közelmúltban ha­sonlították össze. A gyen­ge minőségű kövidinka a hagyományos módszerrel feldolgozva bornak is gyen­ge maradt, a külföldi tech­nológiával viszont olyan kellemes ízű, szép színű. 1ó minőségű bort produkált belőle, amilyennek az ex­port-piacokon is jó keletje lehet. A hazai korszerűsí­tett eljárással ilyen jó mi­nőséget nem lehetett ugyan elérni, de a hagyományos hoz képest az is sokat ja­vított a bor ízén. zamatén. Az összéhasonlító kísérlet másik tanulsága, hogy a friss szőlő ízét, aromáját megőrző korszerű külföldi technoló­gia a nehéz borok készíté­sére nem alkalmas. — A badacsonyi olaszrizling a hazai módosított technoló­giával lett a legjobb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom