Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-31 / 308. szám
Pitiig príiteiárjűii. eguesiUfeioki XVJ. évfolyam, 308. szám. Ara: 50 fillér 1065. december 3L, péntek. UJ TERVEK KÜSZÖBÉN^ írta: Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese B efejeztük ötéves ter“ vünket. A beszámoló statisztika végleges számadatait most állítják össze de azért, nem az utolsó tized százalékok azok, amelyek az értékelést eldöntik. Mindenki láthatja, mindenki tudhatja, hogy nagyot nettünk, nagyot fejlődtünk I960 óta. A konszolidáció hároméves terve után rengeteg újat alkottunk, fontos szerkezeti változásokat valósítottunk meg. Az ipar korszerűbb lett. Erősen nőtt a műszaki haladást legjobban megtestesítő iparágak súlya. Nagyot léptünk előre a vegyiparban. Ez az öt év a kőolajbázison alapuló korszerű magyar petroké- mia megszületésének időszaka. Jelentős földgáz- vagyont tártunk fel és kapcsoltunk be az ország energetikai vérkeringésébe. — Nagyrészt ennek és a Szovjetunióból származó erősen növekvő kőolajbehozatalnak köszönhetjük, hogy minőségi javulás állt be öt év alatt a magyar népgazdaság energetikai hatásfokában. A gépipar progresz- Bzáv területei a magyar adottságoknak legjobban megfelelő iparágak, az erősáramú elektrotechnikai ipar, a híradástechnika, a műszergyártás voltak. — A könnyűipar és az élelmiszeripar jobban látja el ma a fogyasztók igényeit, tetszetősebb, jobb termékeket gyárt, műit öt évvel ezelőtt; Országunk gazdasági életében történelmi fordulatot harcoltunk végig és valósítottunk meg. A mezőgazdaságban is győztek a szocialista termelési viszonyok. Az MSZMP agrár- politikájának eredményeként megnyílt a magyar parasztság előtt a társadalmi és gazdasági felemelkedés hiztos útja. A kollektivizálás anyagi feltételeit a terv előteremtette, de ez az erők nagyarányú átcsoportosítását és összpontosítását követelte meg. Jelentősen — egyötödével, pgvha tódéval — nőtt a dolgozók életszínvonala. Javultak az életkörülmények, nőit a foglalkoztatottság, a kultúrszín vonal, fokozódott á műveltség a társadalom egész keresztmetszetében. oltak az elmúlt öt esztendőnek árnyoldalai is Ezeknek a hibáknak le- irűzdésére hívta fel az ország társadalmát az 1963 decemberi és különösen az 1964 decemberi Központi Bizottsági határozat. A hibák megjelenésének két csomópontja volt. Az egyik a termelés hatékonyságának, minőségi jellemzőinek kedvezőtlen alakulása. Ez magában foglalja a munka termelékenységének nem kielégítő növekedését, az önköltség csökkenésének lassú ütemét, a termelés és fogyasztás sokszor hiányos összhangját.. A másik az ipari és mező- gazdasági termelés export- képességének nem kielégítő alakulása, ami szintén ösz- szefügg a termelés magas Önköltségével, de mégin- kább a termékek minőségéhek, korszerűségének hiányosságaival. Ä gazdasági életnek ezek a negatívumai fékezik az előrehaladást, lassítják a továbbfejlődést és szűkítik gazdaságpolitikánk érvényesülésének hatóterületét. A múlt évben érzékelhető javulás történt a nehézségek leküzdésében. A termelés emelkedésének több mint négyötöde származott a termelékenység növekedéséből. Javult a termelés önköltsége, kezd elterjedni a takarékos gazdálkodás. A kivitel jobban nőtt a behozatalnál, javult az ipari termékek export- képessége, nőtt a termelésen belül a kivitel részaránya. Mindez azonban még nem elég. Nem is gondolhatta senki, hogy egy év alatt mindenhol feltárulnak a termelékeny gazdálkodás, az ésszerű takarékosság, a korszerű munkaszervezés és üzemvezetés, a piachoz — a belsőhöz és külsőhöz egyaránt — való messzemenő, rugalmas alkalmazkodás tartalékai. — Ezért az 1966-os év az 1964 év decemberi párthatározatok továbbvitelének és következetes érvényesítésének jegyében kell hogy folyjék. Ez a záloga a kiegyensúlyozott, nyugodt fejlődésnek a fogyasztásban és a további műszaki haladás területén egyaránt. z 1966. évi népgazdasági terv meghatározó vonása ezért a termelés minőségi követelményének fokozott érvényesítése. Ez többek között azt jelenti, hogy nem az úgynevezett teljes termelési érték előírt növelését tekintjük a fő célnak, hanem azt, hogy a megrendelőket — tehát a belkereskedelmet, a külkereskedelmet, a beruházókat, a kooperációs partnereket — minél teljesebben és pontosabban elégítsék k! a szállítók. Ez a szervezett, folyamatos termelésnek a feltétele és elengedhetetlen tényezője annak is, hogy a feleslegesen felduzzadt és jelentős társadalmi' munkaráfordítást lekötő készleteket ésszerű keretek között tarthassuk. Tovább erősítjük azokat az előnyös szerkezeti mozgásokat, amelyekről fentebb szóltunk és amelyek a termelés gazdaságosságát fokozzák és növelik expanziós lehetőségeinket a külső piacokon. Az átlagos 4—6%-pál gyorsabban, mintegy 10%-kal nő a vegyipar termelése, a híradástechnikai és a műszeriparé pedig 7—8%-kal, M(g a szénfelhasználás részaránya csökken a szükségletekkel összhangban, a kőolajtermékek és a földgázfelhasználás részesedése erősen növekszik. A végrehajtandó fogyasztói árcsökkenések következtében nőni fog a ruházati cikkek iránti kereslet és ez jelentős feladatot állít a textilipar elé. A mezőgazdasági termelés anyagi alapját a növekvő génállománnyal és a javuló műtrágya és növényvédő szer ellátással összhangban a terv előirányzatai biztosítják. 1966-ban például egynegyedével több műtrágyát állít elő a hazai ipar. mint az elmúlt évben. Az állati termékek felvásárlási és fogyasztói árának jelentős növelésétől azt várhatjuk. hogy az állattenyésztés feltételei a közösben és a háztáji gazdaságokban lényegesen javulni fognak. Ez a közei! áfásban okoz előnyös változást és a szarvasmarha kivitelit is elősegíti majd. A munka termelékenységének növelésén alapul ebben az évben is az ipari termelés növekedés 80%-a. Ezzel összhangban 1966-ban a munkások és alkalmazottak reálbére 3,5%-kal nő. a parasztságé hasonló mértékben. A nyilvánosságra hozott ár- és bérintézkedések következtében azonban ez az általános 3,5%-os növekedés erősen differenciálva érvényesül. A kisjövedelmű csalá“ dók zömére és néhány. eddig elmaradt bérszintű dolgozó rétegre jut az életszínvonal emelkedés nagy része. Lesznek olyan, főként magasabb jövedelmű dolgozók, akiknél most bizonyos jövedelemcsökkenés áll elő. Az éves terv ismét középpontba állítja a külkereskedelmi feladatokat. A kiviteli terv teljesítése és bizonyos túlteljesítése — ez az a cél, amire mozgósítanunk kell, ez az a cél, amelynek eléréséért össze kell fognia a gazdasági és pártvezetésnek, a műszaki erőknek és közgazdászoknak. Az 1966-os beruházások már az új, a harmadik ötéves terv létesítményeit gyarapítják. 1966-ban lép üzembe egyebek között a Szegedi Gumigyár, a Békéscsabai Konzervgyár, a Bajai Hűtőhéz, több állami áruház és szálloda és ugyanakkor megkezdenek egy sor új beruházást is, olyanokat, mint a 400 kV- os magyar—szovjet villamos távvezeték, a Lábat- lani Papírgyár, a Miskolci Házgyár, a Nagykőrösi és a Debreceni Konzervgyár. Az ötéves terv megalapozó számításai egyébként már elkészültek az Országos Tervhivatalban, a minisztériumokban és folytak már egyeztető megbeszélések a megyei tanácsokkal is. Minden KGST országgal egyeztettük a gazdasági együttműködést és a kölcsönös áruforgalmat. A vezető állami és pártszervek már több alkalommal foglalkoztak a terv különböző kérdéseivel. Az összefüggő javaslat néhány hónap múlva kerül az ország közvéleménye elé. — Egyszóval a befejező munkák folypak a harmadik ötéves terven, a körvonalak viszont rriár véglegesen kialakultak. A következő öt év további erőteljes gazdasági fejlődés időszaka lesz iparban, mezőgazdaságban. közlekedésben. A termelés minőségi jellemzőinek gyors javulását akarjuk továbbra !s fő feladatként magunk elé állítani. H a az egész nép közös erőfeszítéséből valóban tovább tudjuk javítani a termelés hatásfokát, akkor a következő öt évben jelentős életszínvonal emelkedéssel számolhatunk városon és falun is. Mindebben nagy szerep jut a gazdaságirányítás most kidolgozás alatt álló reform- iának. amely meggvőződé- sünk szerint úi. eddig nem érvényesülő alkotó erőket szabadít fel és állít a gazdasági továbbhaladás szolgálatába. A karcagi Általános Szerelő Ktsz rádió- és tv-szerviz részlegében Sallai Katalin másodéves ipaFi tanuló egy Favorit típusú készülék egyenáramú láncolatának megszakadását vizsgálja a csővoltmérő segítségével. — A s zerviz karácsony mindkét napján délig tartott ügyeletet és a személyesen vagy telefonon jelentkezőkhöz kimentek megjavítani a' készüléket. Ma este hét óráig tartanak ügyeletet, hogy a népszerű szilveszteri műsort minden előfizető jó készülékkel élvezhesse. Szolnoknál apad a Tisza, feljebb árad Január elsején életbe lép az új prémiumrendszer Január elsején életbe lép a munkaügyi és a pénzügyminiszter szeptemberben közzétett rendelete az állami ipari és építőipari vállalati műszaki, valamint adminisztratív dolgozók premizálásának továbbfejlesztéséről. Az új prémiumrendszer bevezetésére megjelent a munkaügyi miniszter végrehajtási utasítása is s most az egyes ipari szaktárcákon a sor, hogy ennek alapján területükre alkalmazva végrehajtsák a rendelkezést. Ez a munka befejezés előtt áll. A, szaktárcák már kidolgozták a mqguk végrehajtási utasítását, . $ néhány napon belül közzéteszik. A nehézipari miniszter utasítása már megjelent. A Zagyva i» apad Tfa tagok m belvizek ellen A lehullott csapadék hatására a Tisza felső szakaszán és mellékfolyóin újabb árhullám alakult ki. Ennek következtében á Tisza Vá- sárosnaményig árad, másutt apad- Szolnoknál tegnap reggel a vízállás 599 centiméter volt, azaz 24 Óra alatt 6 centimétert apadt. A Körösökön az árhullám levonulóban van, s a Hármas-Körös is apad. A Hortobágy-Berettyón jelenleg I. fokú készenléti készültség van. Kedvező jelentések érkeztek a Zagyva és a Tárná vízállásáról is. A két folyó jelenleg Alattyánnál tetőzik. A jászteleki vízmércén egyébként az elmúlt 24 óra alatt a víz 35 centimétert apadt. A belvízzel elöntött terület nem növekedett. A belvizek levezetésén kétszázharmincnyolc vízügyi és kétszázhatvannégy tsz tag dolgozott és sikerült megakadályozniuk, — hogy újabb területek kerüljenek tíz alá. A szakminiszteri utasítás ismeretében a trösztök, vállalatok vezetőire vár a feladat, hogy a vállalati szak- szervezeti bizottsággal egyetértésben meghatározzák, milyen prémiumfeladatokat tűznek ki dolgozóiknak 1966-han és 'hogyan használják föl a rendelkezésükre bocsátott prémiumkeretet. A szakminisztert utasítások értelmében a gazdasági vezetőknek vállalati prémiumszabályzatot kell készíteniük, s ebben pontosan meg kell határozniok munkakörök szerint a prémiumfeltételeket, a célprémium feladatokat, az előre meg nem határozott feladatok utólagos jutalmazásának módját, stb. Bizonyos műszaki, gazdasági, termelési feladatok végrehajtására a vállalat- vezetők pályázatot is kiírhatnak, ennek premizálási módját ugyancsak a prémiumszabályzatban közlik. A prémiumszabályzatot a vállalatnál kifüggesztik, így hozzák a dolgozók tudomására. Erre körülbelül januármásodik felében kerül majd sor, amikor már valamennyi vállalat tudja, mekkora a prémiumkerete. Az 1966. évi prénjium- keret meghatározásának kiindulási alapja, a vezetők prémiuma nélküli 1965. évi vállalati prémiumkeret 70 százaléka. Hß a vállalat eléri a minisztérium által meghatározott nyereségrészesedés mértékét, a prémiumkeret megnövekszik a 70 százalékos .kiindulási alap 40 százalékával és körülbelül eléri a 100 százalékot. Ha valamely vállalat több napi nyereségrészesedést ér el, mint amennyit minisztériuma előírt, a többletnapok számának megfelelően 100 százalék fölé növelheti prémiumkeretét, a 70 százalékos kiindulási alapnak maximálisan újabb 40 százalékával. Ilyen módon tehát körülbelül Í30 százalékos prémiumkeretet érhet el. A minisztériumi pénzügyi osztályok előreláthatólag legkésőbb január közepéig közlik a vállalatokkal, hány napi nyereségrészesedés esetén növelhetik prémiumkeretüket 100 százalékra illetve «fölé.
