Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-29 / 306. szám
M65. december 2Ö. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A rohanó fehér autó ROMANTIKA HELYETT — A HARMAS RANDEVÚ — HAHA A KOCSIBAN A mentőszolgálat romantikáját elég sok újságcikk, riport, film örökítette meg. Rohan az úton a fehér autó, üvölt a sziréna, villog a kék fény. A mentőszolgálat azonban kevés romantikát, több kötelességet jelent. Kötelességet, mely szép és felemelő. Ez a meditáció a főorvos szobájában hangzik el. Amíg beszélgetünk, szirénázva fordulnak ki a kocsik az udvarról, vagy az utca torkolatából. Azután megcsendesedve térnek vissza. — Nézzen ki az ablakon. Ott állnak gépkocsijaink az utcán, mert garázsunk nincs megfelelő. Ezt az állomást két kocsira méretezték. Jelenleg hét van. és a kis mezőgazdasági típusú városkából ipari nagyváros lett. Űj mentőállomásra egyelőre nem számíthatunk, a jelenlegi körülmények között kell a mentőállomásnak kifogástalan munkát produkálnia. És ezt meg is teszi. Megteheti, mert a sok baj és nehézség ellenére is sóikban fejlődött az állomás felszerelése. URH- szolgálattal tart kapcsolatot a megyei központ, és hat vidéki állomás. A hét kocsi összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőségeket biztosít arra, hogy minden beteg időben eljusson a kórházba, mint a néhány évvel ezelőtti kettő. És a vidéki hálózatnak további 11 kocsija van. Jártam az irányítószobában is, ahol csendben figyelem a szolgálat vezetőjének munkáját. Asztalán négy telefon, URH-készü- iók. Szinte pillanatnyi szürnet nélkül fogadta a bejelentéseket, indította a kocsikat és szervezett egy hármas randevút. Az egyik mentőkocsi Karcagról indult egy beteggel Szolnokra. Egy másik Kunhegyesről. Á karcagi leadta a betegét Kenderesnél a kun- hegyesi kocsinak, amelyik tovább száguldott Török- szentmiklősra, ahol felvett egy Tiszatenyőről odaszállított beteget. A felszabaduló kocsik új munkára indultak. A szolgálatvezető elmondotta, hogy ez csak beteg- szállításnál van így, részben a szolgálat jobb ellátása, részben a takarékoskodás miatt; Ha olyan beA tudás és a „prolii" ■ MUZSIKA LAKODALMAS SZINTEN 111 A CÍMÉRT, VAGY AZ ÉLETÉRT? jegyzetek a mezőgépgyárból titkárával lezajlott beszélgetésem egy részletét. — Trágár volt, durva, embertelen. Ha a taggyűlésen megbírálták, durván visszautasította, sőt másnap felkereste a felszólalókat, s alaposan ledorongolta. Egyébként nem akarok példálózni az embertelenségét illetőer nem tűrnek nyomdafestéket az ő gyakori saitkozódásai. Azért jellemzőül egy esetet megemlítek. Az asszonyok panaszkodtak, hogy fullasztó hőség van a műhelyben. Farkas nekik ugrott: „Tegyenek a... ventillátort”. Szóval úgy kocsis módra megmondta, hogy hova. — Három éve kibővített pártvezetőségi ülésen — amelyen ott volt dr. Szabó György, a megyei tanács ipari osztályának helyettes vezetője — beszéltünk Farkas viselt dolgairól. — És? — Dr. Szabó György leintett bennünket, Törődjünk inkább a termeléssel, ezt mondta. * Egy évvel később a városi párt-végrehajtóbizottság ülésén Pintér elvtárs- nak, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője jelenlétében ismét terítékre kerültek Farkas eléggé el nem ítélhető vezetési módszerei. Ügy látszik hiába, mert az 1964-ben kelt mitegről van szó, akinél életveszély áll fenn, vagy súlyos baleseti sérültnél, a kocsi megállás nélkül rohan a kórház felé. Van különben egy különleges berendezésű balesti kocsi is, ami csak ilyen munkában vesz részt. Légzőkészülék, oxigénpalack, életmentő gyógyszerek kapnak helyet ebben a mentőkocsiban. — Első az ember, azután a kilométer — mondotta határozottan a főorvos. A parányi szobában pihennek két út között az ápolók és a gépkocsivezetők. Orvos nem jár a kocsikkal. Megmagyarázták, hogy ez csak a megyei jogú városokban és Budapesten lehetséges, mert nem bírják orvossal ellátni a szolgálatot. Később a beszélgetés során kicsit restelkedtem a kérdés miatt. Az ápolók Is nagyon sókat tudnak tenni a betegért. Az a mosolygós fiatalember, aki most a szolgálatot vezeti, például tiA most lezáruló második ötéves terv időszaka nagy változást hozott mezőgazdasági termelésünk szerkezetében is. Az ország mezőgazdaságilag művelt területe 1955 óta csaknem félmillió holddal csökkent ugyan, de a kert-, szőlő- és gyümölcsös terület több mint 300 00(1 holddal nőtt, s ezzel részaránya 5,1-ről 8,1 százalékra emelkedett. A termelési szerkezet változásának megfelelően alakult a mezőgazdasági árutermelés, tehát a felvásárlás és az export összetétele is. 1955 és 1964 között az összes mezőgazdasági felvásárlás mintegy 35 százalékkal, az állati és a kertészeti termékek felvásárlánősítése megint remek, bár már enyhe megfogalmazásban szerepelnek benne ismert hibái. — Farkas megelégedéssel vehette tehát tudomásul, hogy jó igazgatónak tartják a felettesei. Csak a kisújszállásiak vélekedtek másként. Horváth István, a városi pártbizottság első titkára így emlékezett vissza: — Tavaly egyik párt- bizottsági ülésen szóbajött, hogy Farkas tűrhetetlen vezetési módszereket alkalmaz. Határozottan figyelmeztettük, hogy változtasson magatartásán. * Unszolásra az idén beiratkozik a két éves ipar- gazdasági iskolába. — És szeptemberben megírja a felmondó levelét. Ebben elismeri hibáit: „Az utóbbi időben kicsúszott a vezetés a kezemből... Meggyőződésem, hogy a vállalatnál fellélegeznek, ha eljövök.” Szeptember 23-án levelet kap Pintér Dezsőtől: „Felmondását kérésére tárgytalannak tekintem. Munkáját a megbeszéltek alapján az 1965. évi vállalati tervek és azok mutatóinak maradéktalan teljesítése érdekében végezze.” * — Mire gondolt, amikor elolvasta a szeptember 23-1 levelet? — kérdeztem. zennyolc szülést vezetett le a mentőkocsiban másfél év alatt. , Sokat tanulnak ezek az emberek. A gépkocsivezetőknek sokkal többet ' eil tudniuk szakmai ismeretekből, mint pályatársaiknak. Az ápolók leteszik a szakápolói vizsgát, két vastag könyv anyagából. No és persze a szüntelen gyakorlatból. A forgalmas napokon ötven-hatvan hívás is érkezik: Halló, 04? Aztán felhangzik a hármas csengetés és a soros ápoló veszi a menetlevelet, a gépkocsivezető már benn ül a helyén. Ötödik kocsi gördül ki beszélgetésünk alatt. Ez esetben a Vosztok útra egy szülő nőért. Huszonöt éves, ez az első gyereke. Nem volt komplikáció, hamarosan visszaérkeztek. — Izgult a kismama? — Igen, de megnyugtattam. Mire kiszállt, már nem félt — mondta a soros ápoló és szélesen elmosolyodott. — ht — sa pedig ennél kétszer nagyobb mértékben, 70, illetve 74 százalékkal növekedett. Ez a két termékcsoport 1955-ben az összes felvásárolt mezőgazdasági terméknek 55,5 százalékát tette ki, tavaly pedig — az idei adatok még nincsenek meg — meghaladták a 70 százalékot. A külföldi piacokra friss és feldolgozott kertészeti termékeinkbő’ most több mint háromszor annyi kerül, mint 1955-ben, s tíz év előtti 19—20 százalékos részesedésük az összes mezőgazdasági-élelmiszeripari exportból 36— 38 százalékra növekedett. Ezen belül is igen kedvezően alakult a friss és a feldolgozott termékek aránya. — Megnyugodtam, örültem, hogy számítanak a munkámra, hogy megbecsülnek. * A továbbiakról Horváth István, a városi pártbizottság első titkára tájékoztatott. — A vállalatnál a közelmúltban megtartott brigádvizsgálat után és alapján tárgyaltunk Pintér elvtárssal. Farkas kíméletlenségéről, embertelenségéről számos bizonyíték volt. Kértük a megyei tanács ipari osztályának vezetőjét, hogy ennek alapján vizsgálják meg, alkalmas-e még Farkas igazgatónak. Novemberben kaptunk választ: „A megállapított és tényekkel is alátámasztott magatartása alapján a városi párt- bizottság határozatot hozott az igazgató leváltására... Helyesnek tartjuk a határozatot.” Az igazság az, hogy a pártbizottságunk ilyen határozatot nem hozott. Farkas leváltása indokolt, miért kellett ezt a ránk való hivatkozással kimondani? * Még egyszer megkérdeztem Farkas Mihály tói: igazságosnak tartja, ami történt.? — Nem. Tessék a munkaA törökszentmiklósi mezőgépgyár vezetőire a legnagyobb rosszakarattal sem lehet ráfogni, hogy nem támogatják a műszaki könyvtárat. A szépirodalmi könyvállományt több száz kötetet meghaladó műszaki kiadványok gazdag sorozatából lehet gyarapítani a szakismereteket. Pontosabban szólva csak lehetne, mert a műszaki könyvtárat nem igen látogatják. Mi lehet ennek az oka? Magyarázatul talán a szakszervezet által a korábbi években jól működő szakmai előadássorozatok elsorvadására felhozott indok szolgálhat: ebben az üzemben több éve gyártott. tehát műszakilag teljesen kifejlesztett gépeket készítenek, azokon nem igen van újítani való. Nagyon sokan egy-két évtizede itt dolgoznak, saját Figyeltem az arcát. Meghatottság és öröm tükröződött rajta. A szemei csillogtak amikor mutatta a kitüntetést: KISZ Érdemérem. Miért kapta a kitüntetést? Tömören így válaszolhatunk: az ifjúsági mozgalomban sok éven át végzett önzetlen munkájáért. Mert attól kezdve, hogy az egri pedagógiai főiskolán befejezte tanulmányait és letelepedett Kun- szentmártonban, nemcsak matematikára és kémiára oktatta kis tanítványait, hanem az úttörő szervezetben is a közösségi érzést, a jó, a szép és a nemes fogalmát palántába a fogékony gyermeklelkekbe. — Tíz évig tanítottam a Mátyás király úti iskolában. A sort véletlen játékaként a feleségemmel, aki történelem- és énekszakos tanár, egy időben mondtunk búcsút az iskolának. Hadd tegyem hozzá, hogy nem véglegesen, hiszen a pedagógus életeleme a takönyvem. Nézze meg, benne van, mennyiszer kaptam jutalmat. A könnyűipar kiváló dolgozója vagyok. Hát hány ember van énbennem? Melyiket rúgták ki? * Még valakit megkérdeztem, dr. Szabó Györgyöt, a megyei tanács ipari osztályának helyettes vezetőjét. Vajon ő hogyan vélekedik? — Kétségtelen, ha brigádvizsgálat nincs, akkor még ma is igazgató lenne. A számok, a vállalat egyre javuló eredményei megtévesztettek bennünket a munkája megítélésében. — Miért vitték annakidején Kisújszállásra? — Erőskezű, kemény embernek ismertük. — A törökszentmiklósi vállalatot is azokkal a módszerekkel vezette, amiért most felmondtak neki. — Erről alig két-három hete tudunk, A pártbüntetésről is. Ha ezt akkoriban ismerjük... (?) * A felesége most szólalt meg először. — Mi lesz vele? — Kap munkát — mondtam. — Biztos? — A városi pártbizottság segít neki az elhelyezkedésben. Fábián Péter munkájukat jól ismerik. Nincs értelme tehát például annak, hogy az eszterj áíásrót ötödször rendezzünk előadássorozatot. Részben elfogadható ez a magyarázat — de csak részben. A mezőgépgyárban is változik esetenként a „profil”, — jövőre is adnak ki új gyártmányokat —, másrészt meg nehezen képzelhető el, hogy a szakembereket csak a napi munkájukkal összefüggő ismeretek érdeklik. Sokan vesznek szakkönyveket, technikumba járnak, egyszóval többre kíváncsiak a napi követelményhez mért tudásanyagnál. (Bizonyságul szolgáljon az. hogy a csillagászati szakköröknek ebben az üzemben készítették a távnítás. A feleségem járási népművelési felügyelő lett, jómagam pedig harmadik éve már nem egy iskola tanulóiért, pajtásaiért érzek felelősségiét, hanem a járásunkban működő több mint kétszáz úttörőőrs tagjaiért, a csaknem kétezer kisdobosért. — Az örömöm, a gondom is velük kapcsolatos. Mindig azon töprengek, hogyan lehetne még vonzóbbá tenni a gyermekek számára az úttörő foglalkozásokat. Vesszőparipám, hogy jobban kell és lehet támaszkodni a gyermekvezetőkre. S az úgynevezett célfeladatoknál is el lehet érni, hogy a pajtások ne- csak végrehajtói, hanem tervezői, szervezői is legyenek azoknak. — öröm az is, hogy a járási úttörőelnökség tagjai és a társadalmi aktivisták jó segítőtársak. A nyáron, amikor mint tartalékos tiszt az egyik KISZ munkatábor géhása voltam, az itthoni munka zavartalan volt. Sebők János elnökségi tag jól megszervezte a pajtások táborozását, Szabó Ilona pedig az őrsvezetői tábort vezette. Dóka Dezső a szó valódi értelmében gazdája az úttörősportnak. — Dicsekvés nélkül mondhatom, hogy Tiszakürtön, Csépán, Tisza- ugon, Szelevényen s még néhány helyen a pedagógusok mindinkább szívügyüknek tekintik a mozgalmi munka segítését. — S már el is jutottunk a gondokhoz. A járásban nincs ifjúsági ház, de még úttörő szoba sem. Az iskolai tantermeket sem mindig vehetjük igénybe a szakkörök számára, egyéb rendezvények megtartására. Az idén nyolcszáz úttörő vett részt táborozáson, kiránduláson és országjáró túrán. Smuta Kálmán, a kunszentmártoni járás úttörőtitkára így beszélt örömeiről, gondjairól. Arról szerényen hallgatott, mennyi része van neki abban, hogy egyre látogatottab- bak, színesebbek, érdekesebbek az úttörő foglalkozások. De aki ismeri ezt a fiatalembert bizonyíthatja, hogy lelkesen, teljes emberként dolgozik. Nem két gyermeke van, hanem többezer, akiknek életét szintúgy szeretné széppé, tartalmasabbá tenni, mint saját gyermekeiét Zsoltét és CsiUáét. Nagy Katalin csöveket, s a csillagászati hét alatt sorban álltak a távcső előtt, legalább kétszázan megfigyelték a csillagokat, s most is nagy az érdeklődés e tudomány iránt.) A munkások zöménél azonban hathatósabb propagandával kellene növelni a tudásvágyat, jobban felkelteni érdeklődésüket a műszaki ismeretek iránt. Elsősorban a gátló tényezőket kellene megszüntetni. Mik ezek? A műszaki könyvtár látogatásától, a szakelőadások igénylésétől sok munkást visszatart még most az, hogy attól fél: társai túlbuzgó embernek tartják, ékelődnek vele, ha olyan könyveket bogarász, amiknek közvetlen hasznát nem látja. Ez azonban csak a kisebbik baj. A másik indok nyomosabb. Valahogy úgy lehetne megfogalmazni, ahogy a megalakítandó népi zenekar tagjai kifejtették a szak- szervezet kultúrfelelősé- nek: „Lóvé nélkül nincs muzsika. Lakodalmas szinten tudunk játszani, eleg az nekünk, nem járunk potyán gyakorolni.” Tehát a gyakorlás, az ismeretek halmozása értelmetlen egyesek szerint, ha a tandíjat nem nekik fizetik, hanem — az időt, fáradságot annak számítva —, tőlük követelik meg. A mezőgépgyár — előreláthatóan másfél év múlva — új telephelyre költözik. Kérdés, hogy az új körülmények között is elegendő lesz a „lakodalmas szint” egyes munkahelyeken. Szerencsére vannak né- hányan a mezőgépgyárban is olyanok, akik akkor látják munkájuk értékét teljesnek, ha mások ismereteinek gyarapítását tőlük telhetőén elősegítik. Nagy Ferenc fiatal mérnököt például az esti, illetve levelező tagozat hallgatóinak korrepetálásával bízták meg. Nem várt rájuk, személyesen kereste fel őket, úgy ajánlotta fel segítségét. Máskülönben az ő irányítása alatt működik a szakszervezet segítségével létrejött ifjúsági klub, mely negyven-ötven résztvevővel rendszeresen tart foglalkozásokat. A szakszervezeti bizottságnak van néhány hasznosnak ígérkező elképzelése az általános és a szakmai képzés növelése érdekében, jó lenne azokat mielőbb valóra váltani. Az idegen nyelven is beszélő műszakiak számára például rendszeresen biztosítani szeretnék a külföldi szakirodalmat, Elhatározták azt is: a szocialista címért küzdő brigádoktól nem fogadnak el pTyan felajánlást, hogy „moziba is eljárunk” Ezt megteszik felajánlás nélkül is. Értékelhető vállalásokat fogadnak csak el, példáu] olyanokat, hogy a brigádok tagjai beiratkozzanak a könyvtárba és rendszeresen olvassanak, s aki még nem ette meg a kenyere javát, az legalább az^ általános iskolai tanulmányait fejezze be, hiszen az összlétszám 30—35 százalékának még az is hiányzik. Csak helyeselni lehet a követelmények fokozását, hiszen a végcél tulajdonképpen nem a szó- ’ cialista cím megszerzése, hanem annak elérése, amit a cím jelképez: szocialista módon élni, tanulni és dolgozni —. egyszóval teljes értékű emberré válni.(S. B.) Tíz év a’att megháromszorozódott a kertészeti termékeink exportja Áz úttörőtitkár ÖRÖME ÉS GONDJA
