Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-28 / 305. szám
1965. december 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ultrahangos anyagvizsgálat A Gépipari Tudományos Egyesület legutóbbi előadóülésén érdekes részleteket mondott el többek között a MÁV újonnan létesíted ultrahangos anyagvizsgálati központjának munkájáról is a MÁV két mémök- íőintézője, Virág István és dr. Szilárd János. Ez a vizsgálati módszer azon alapszik, hogy a másodpercenként 2—i millió rezgésszámú ultrahang, amely 6000 méteres másod- percenkénti sebességgel halad át az acélon, azonnal visszaverődik, amint az anyag túlsó oldalához, vagy bármilyen repedéshez, töréshez, az anyagba záródott légbuborékhoz, tehát olyan felülethez érkezik, amely levegővel érintkezik. Természetes, hogy ha az anyag belsejében ütközik bele az ..illetéktelenül” ott levő levegőbe, tehát az anyaghibába, akkor hamarabb érkezik vissza kiindulópontjára, mintha az egész anyagon át tette volna meg az utat oda-vissza. Visszaérkezésének időpontja és iránya így leleplezi a hiba létét, sőt hollétét is. Különösen nagy előnye az eljárásnak, hogy gyors, olcsó és tökéletesen roncsolásmentes. Ezekre való tekintette] hívták életre a közlekedés- és postaügyi minisztérium, valamint a MÁV vezetői az idén az ultrahangos anyagvizsgálati központot, amelynek feladata a szétszórtan folyó vizsgálatok egységes irányítása, az alkalmazási terület kiszélesítése és a módszer tökéletesítése, elsősorban az automatizálás irányában. Olcsóbb gépárak, hosszabb garancia A kolhozok és szovhozok az új évtől kezdődően nagykereskedelmi áron vásárolhatják majd meg a gépkocsikat, traktorokat, mezőgazdasági gépeket. A gazdaságok 1958 óta magasabb áron vásárolhatták a mezőgazdasági gépeket és a pótalkatrészeket, mint ezeknek az áruknak az ipar számos megállapított nagykereskedelmi árai voltak. így a gépkocsikat 23 százalékkal, a mezőgazdasági gépeket 5 százalékkal, a pótalkatrészeket pedig 30 százalékkal drágábban adták él Űj díjszabást léptetnek életbe a traktorok, a kombájnok és motorjaik generál-javítására is. Meghosz- szabbítják a javítás utáni garanciális határidőket is. Vezetés kézenfogva A fahi szélén vékony szürke, alvadó jégpáncél feszül a kubikgödrökben megbúvó vízre. Dideregve, fázósan állnak a vékony, kvnbjavesztett fák. Híg, szürke tócsában lábolunk, aztán vékony betonszalagra érünk. Fehértelep. Hatszáztázen- 3t ember otthona. Az „otthon” kifejezés azonban az esetek többségében túlzás. A két és félszer két méter alapterületű, másfél méter magas sárputri sokszor hét-nyolc ember lakhelye, (minden csak nem otthon. Néhány lépésre Tiszáimra belterületétől más világ kezdődik. Kőkorszak. Az ezernyi fajta népbetegség ezen a zsúfolt telepen vígan garázdálkodik. Elsősorban a tbc és a vérhas. — Utóbbi a higiénia teljes hiánya rabatt. A községi orvos heves harcok árán Kötelezte a cigányokat, építsenek iflemhelyet. Fel is építették, csak éppen nem használják. Tetű is akad. Nem hiszem, hogy érdemes lenne Magyarországon felfedezni a cigánykérdést. Felfedezte azt már minden valamirevaló szociográfus. De Tiszaburén érdekesebb, mint másutt, a község lakóinak húsz szzázaléka cigány. Az is iagz, hogy a riport elején festett kép kissé sötét színekkel készült. Ennek az az oka: lassú, nagyon lassú ennek a hihetetlenül elmaradt népnek tudati ormálódása. Különös életfelfogás — Álljon fel, aki ebédelt ma! Tizenöten ülve maradnak. Hét kis cigánygyerek áll fel, fiúk, lányok. Tanítójuk magyarázza: Ezek azoknak a gyerekei, akik disznót hizlaltak, házépítésbe fogtak, vagy fognak, rendszeresen dolgoznak. A munkakedv már elég általános a cigányok között. Sok az állandóan dolgozó, építkezésen vagy termelőszövetkezetben tevékenykedő. Ezek a pénzt is be tudják osztani. Nem így az alkalmi munkások. Mert ezek között is vannak, akik néha szépen keresnek. Akkor vesznek öt kenyeret, harminc fasí- rozottat, vajat csomagszám Dúskál az ételben a család. Ügy két hétig. Aztán jön az éhezés. Az én apukám n börtönben van Ezt egy kerekfejű, tizenkét éves fiúcska mondja A rajta lévő zakót a tanító bácsitól, Kisházi Jánostól kapta. Aztán tőié kapott két kiló kenyeret, meg egy kis kolbászt a múlt héten. Ezt eszi a dolgozná nem tudó, magas vérnyomásos anya és a négy testvér. Vannak még közveszélyes munkakerülők is szép számmal. Sok fejtörést okoznak mindenkinek, elsősorban Gál Zsigmondnak, a tanácselnöknek. A közvélemény vegyes. Általában megszokták a cigányokat, ritka a konfliktus a cigányok és a község más lakód között. Azaz egy ponton van: sok a mezei lopás. Elkövetői szinte kivétel nélkül a Fehértelepről kerülnek ki. Ez aztán sok általánosítást is szül. De a lakosok többsége józanul mérlegel. Tágas telken állunk meg. A tanácselnök mutatja. — Ez itt négyszáz négyszögöl. Két család kapja, nagyon rendes emberek. A Túró István L és a Túró Kátmánék. Mit »»ólnak a szomszédok ? — Kérdezzük meg őket. Apró kis fehér ház, Nagy János bácsié. Az öreg tsz- nyugdíjas, éppen fűzfavesz- szőket készít elő kosárfonáshoz. — Kérem, nekem mindegy. Csak rendes ember legyen, ne lopjon, éljen békességben. A másik házban fiatalasszony bocsátja útnak az iskola felé két kisfiát. — Én is csak a tolvaj- lástól félek. De ismerek sok rendes cigánycsaládot is. A Túró Kálmánék becsületes emberek. A felesége járt ide segíteni, amikor beteg voltam. Őket nem bánom. Szóval itt Tiszaburán nincsenek nagyon élesen polarizált ellentétek. — S akadnak a cigányok közül jónéhányan, akik a mélységből szeretnének kikeveredni. Ezért üdvözölték örömmel a megindult házépítési akciót, ami azonban még igen sok bürokratikus nehézségbe ütközik. Ennek ellenére tavasszal négy család már megkezdi építkezését a belterületi telkeken. Néhányan a Fehértelep szomszédságában építettek máris takaros házat. Ez persze nem megoldás, mert nem lazítja a legfőbb visszahúzó erőt, a konvencionális kötelékeket, szokásokat. A tanácsapparátus minden dolgozója munkaidején túl foglalkozik a cigány- kérdéssel, a házépítési akció adminisztratív lebonyolításával. Remélhető, hogy még ebben az évben megoldódik a hivatali rész és következhet az építés, a nagy lépés az emberi élet felé. — Még az unokáinknak is lesz problémája a telepiekkel, — mondotta az elnök. — Mert vannak megmozdíthatatlanok. Ez kétségtelen. De akit tehet, át kell vezetni hozzánk a huszadik századba. S a tömeges iskoláztatás, a házépítés ennek a kézenfogva való vezetésnek bíztató jelei. Hernádi Tibor Szomorú karácsony A vegyiművek lakótelepén túl már semmi sem emlékeztetett a fenyősza- gú karácsonyra. A vaksö- tót útra csak a gyár fényei vetettek némi kis világosságot. Sár és csönd mindenütt. A VEGYSZER lapostetejű munkásszállója a tószegi út mellett messze, a most épülő hatalmas alumíniumvázas foszfátraktárral egyirányban van. A szállóból a folyosón égő huszonötös körtétől gyér fény világolt Az ajtó nyitva volt. Amikor beléptem, énekhang ütötte meg a fülemet, mely vízcsobogással együtt szűrődött ki a folyosóra. — „Az hagyott ei, akit úgy imádtam, akiért én mindig...” Elhalkult a hang, majd teljesein megszűnt az ének. Közelebb mentem és megálltam a fürdő előtt. Béniről szívettépő férfizokogás hallatszott. Nem tudtam, ki lehet bent. Hangosan köhögtem s kisvártatva bekopogtam az ajtón. Kiszólt, hogy mindjárt jön, várjam meg. Pár perc múlva kinyílt a fürdő ajtaja és egy alacsony barna férfi lépett a folyosóra, kék pizsamában, nedves hajjal. — Cömöri Sándor —. mondta. Kezetfogtunk. Fáradjon be a szobámba. MAGÁNYOS4N — Maga nem ment haza ünnepelni? — Haza? Hova? — A szüleihez, vagy a családjához. Nem élnek a szülei, vagy nincs felesége meg gyermeke? — De van. Az apám is éi. Dunántúlon lakik a nővéremnél. Oda nem akartam menni, hogy ne rontsam a hangulatot ezzel a bánatos képemmel. A gyerekekhez, oda nem mehetek. Tavaly júliusban elváltam a feleségemtől. A szívében dúló érzések az arcát marcangolták. Nem szóltam, nem akartam tovább tépni a sebet A szoba, ahol a vaságyon ültünk olyan parányi, hogy a fekhelyen, a kályhán és egy hokedlin kívül már semmi sem férne el benne Azaz még egy szék állt az ágy mellett, ezen voltak a ruhái. A hokedlin tányérban két szelet mákos beigli árválkodott, egy piros lábaskában meg arasznyi sülthurka felényi kolbásszal. Ünnepi eledel. — Azóta már ez a második helyem. Előzőleg is ennél a cégnél voltam, de a bánat teljesen elvette az eszemet, nem tudtam még dolgozni sem. El kellett onnan jönnöm, így kerültem ide. — Itt jobb? AZ ITAL — Megmondom őszintén, biztosan csalódtak bennem az első időkben a főnökeim. Ittam. Kegyetlenül ittam. A munkámat itt megbecsülték, de engem nem sokba vettek. Azután megráztam magamat. Sándor, a szenvedésig a gyerekek miatt nem lehet! — mondtam magamnak. — Kettő van? — Igen. A kislányom tizenegy, a fiam meg hatéves. Sándorkát nekem ítélte a bíróság, de mivel Sodrás egy kanál vízben Este kilenc óra. Sötét terembe nyitunk Zagyva- rékason. Gál István Sodrásban című filmjét vetítik a művelődési házban. — A színjátszócsoport tagjai maradjanak itt, meg még aki akar — mindja Deme Tibor, a művelődési ház igazgatója. Maradnak tizenöten. És azonnal megkezdik a íriszére — ez a vélemény alakul ki. Vannak, akik ilyenek. De nagyobbrészt olyanok, akik éreznek felelősséget egymást iránt: munkahelyen, iskolában ennek számos példáját látjuk. Beszéltek a zenéről, az operatőr munkájáról, észrevették a szülők és gyerekek egyfajta viszonyának bemutatását, S a jellemek hozzászólások között. A körülményesen és sok résztvevővel megrendezett vita, melytől sokat vártak, nem hozott semmi jelentősebb eredményt. A Sodrás élménye nem tudta magával sodorni a vitára meghívottakat. Országos szinten sem sikerültek úgy a viták, ahogyan a film és érintett problémái, úttörő tát. Teljes hévvel. — Egy óra hosszat vitáznak, közben elalszik a villany és újra kigyullad. Sötétben és petróleumlámpa mellett, majd az újra kigyúlladó villanyfénynél változatlanul folyik a vita. A beszéd még könnyen elkanyarodik jelentéktelen mellékkérdések felé, de közben megérintik a lényeget is. Tipikus vagy nem tipikus, hogy mai fiataljaink nem törődnek eléggé egymással. Nem, nem jellemző az ifjúság egéábrázolását felfedezték abban, hogyan reagálnak a szereplők a fontos jelenetekben. S hogyan nevelhették ezeket otthon? Ki milyen környezetben élhetett? Modernebb, mint az eddigi filmek s szeretnénk ilyeneket látni — ez a vélemény alakult ki. Emlékszem, mikor Szolnokra lehozták magát a szerzőt és kínlódott, kínlódott, a témától elkanyarodó, vagy megnemértést mutató, de mindenesetre kevés és nehezen születő művészi felfogása megérdemelte volna. És itt, Zagyvarékason, ebben a kis községben rezonancia támad s egy kanál vízben tükröződik az a sodrás, amit a film kiváltani hívatott volt az emberek gondolkozásában. Lehet gondolni sokmindenre. Miértekre és miért nemekre. De legjobb odaállni a létező sodrás partjaira és segíteni, hogy mélyüljön, itt is, ott is, ahol megindult: (U> előző munkahelyemen albérletben laktam, nem tudtam megfelelően nevelni a gyereket. Visszakapta az anyja. Ott legalább jó helye van. Ezerkétszáz forintot fizetek havonta, otthagytam a szép házat, a közösen szerzett vagyonból semmit sem kértem. — Mennyi a fizetése? — Tízforintos órabér, Kétezerkettő átlagban. Nekem jó, ha marad nyolc- kilencszáz forint. Ebből még lemegy százötven ezért a szobáért. — Ezért? Nahát ez túlzás. Hiszen még rendes szekrénye sincs. — Ez nagyon bánt en- gemet is. Soknak tartom a bért. — Mi a szakmája? — Négy van belőle. Az apámnál szabadultam, mint kovács, később csőszerelő, hegesztő és géplakatos szakmát szereztem. Mégis, hogyan történt? — tértem vissza a válásra, mert láttán», he*** megnyugodott. AZ ASSZONY — Nem otthon dolgoztam, de minden pénteken este hazajártam. Az öcsém figyelmeztetett, hogy vakom nincs rendben. Július tizedikén azután a korábbi vonattal jöttem, mint szoktam. Akkor tényleg korán érkeztem... Ae- óta nem voltam otthon. — Nem jó ee az egyedüllét. — Most nagyon rossz volt. Ez a két nap borzasztó volt. Máskor elfoglalom magamat, nem j»t idő a gondolkozásra. Most rengeteg munkám volt. a kriolit üzemet csináljuk. Amikor hazajövök, akkor nekiáXlok a másnapi munkaelosztáshoz, a skicceket megcsinálom aztán már fáradtan ágyba dőlök és alszom reggelig. — Csoportvezetői? — Nem. Azazhogy van tizenhét emberem, de a fáradtság hasznát nem én látom. Tudom, nekem még bizonyítanom kell. Rendben van. Hanem, ha nem nevet ki, mondok valamit. 1— Mondja nyugodtan. — Tudja, mit határoztam? Beiratkozom a technikumba. Tanulni fogok harmincnyolc éves fejjel. Félek, hogyha a kriolit üzemet befejezzük, több szabadidőm lesz, ezt viszont nem akarom. De nemcsak ezért. Sokszor olyan problémák merülnek fel a munkában, hogy csak a fejemet vakarom. Jó lenne többet tudni. Hazafelé készülődtem. Gömöri Sándor kikísért a munkásszálló ajtajáig. — Felejtsen el mindent, az én bánatomat, a füstös kis szobát és siessen haza. Biztosan várják. — bognár — HIRDETMÉNY A Tiszaszöllősi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága közhírré teszi, hogy a Községi Tanács 1965. december 22-i ülésében megalkotta a 2/1965. számú rendeletét az utcabizottságok működéséről. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. — A rendeletet hivatalos idő alatt a vb-titkári irodában bárki megtekintheti és tanulmányozhatja. Községi Tanács V. B. Tiszaszöllős HIRDETMÉNY Közhírré teszem, hogy Tiszasas Község Tanácsa a hangos híradó működéséről és az utcabizottságokról tanácsrendeletet alkotott. A rendeleteket a községi tanács végrehajtó bizottság titkáránál, hivatalos óra alatt bárki megtekintheti. Pugner István vb-elnök
