Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

IMS. december 25.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

7

Népművelés a

Egy ember — Tizennégy funkció Évi 162 értekezlet

Talpalatnyi föld

Borsós Gyula, az abád- szalóki Lenin Tsz népművelési ügyvezetője. Emellett tagja a községi pártvégrehajtóbizottságnak, a szövetkezeti csúcsvezetőségnek, a megyei KlSZ-bizott- ságnak, a járási KISZ-bi- zottságnak és a végrehajtó bizottságnak, KISZ községi csúcstitkár, a tsz KISZ alapszervezetének titkára a TS járási elnökségének tagja, az ifjúságvédelmi bizottság és a könyvtárbizottság, valamint az fmsz igazgatóság tagja, a szövetkezet versenybizottságának elnöke stb. Be hagyjuk abba a felsorolást, mert az általa viselt tizennégy funkcióból a községi párt-vb néhányat „leemelt” a közelmúltban, így esetleg nem leszünk pontosak. Annyi bizonyos: Borsós Gyulának még így is bőven akad elfoglaltsága, ha nem is annyi, mint tavaly, mikor összesen 162 értekezletre invitálták, tehát úgyszólván minden második munkanapját elfoglalták.

Hogy lehet így dolgozni ?

Ezekután önkéntelenül is felvetődik: ilyen körülmények között, hogy lehet végezni a népművelési munkát a szövetkezetben? A tények azt bizonyítják: a

szövetkezeti gazdák jól választották meg a népművelési ügyvezetőt, mert kevés idejét^ megfontolt, alapos munkával töltötte — így nagy lekötöttsége ellenére is tanulhatnak mások a Lenin Tsz-ben végzett népművelési munkából;

Ez a megállapítás természetesen nem jelenti azt hogy náluk már nincs javítanivaló. öt fős népművelési bizottságuk negyedévenként rendszeresen ülésezik ugyan, de a határozataik gyakorlati végrehajtásában már korántsem érvényesül a kollektivitás elve. Márpedig a tsz tagjai is mindinkább többet, jobbat igényelnek, s ez szükségessé teszi, hogy a népművelési bizottság minden tagja rendszeresen dolgozzon.

Száztizenhatezer

forint

kulturális célokra

A Lenin Tsz egyike azoknak a szövetkezeteknek, ahol külön kezelik a kulturális alapot, erre az évre 116 ezer forintot tartalékolva arra. Ennek az összegnek felhasználása meghatározott célok szerint történik. Balogh Imre brigádvezetőt, az egyik alapszervezet párttitkárát például az ősztöndíjakra szánt keretből küldték el Debrecenbe egvéves pártiskolára. Ebből a keretből kap ösztöndíjat Szabó Imre negyedéves ai- lalorvos-hallgató és Juhász Gyula harmadéves technikumi hallgató.

A kulturális alapból 46 ezer forintot fordítanak a tanfolyamok költségeire. Harmadéves felnőtt szakmunkás tanfolyamukon hu- szonhatan tesznek vizsgát februárban növénytermesztésből. Ifjúsági szakmunkástanfolyamukon huszonkét fiatal ismerkedik a szőlő- és gyümölcstermesztés szakmai fogásaival a második évfolyamon. Többen növényvédelmi-, illetve öntözéses tanfolyamon vettek részt a kulturális alapból biztosított összegek segítsége révén.

A propagandaanyagok — ideértve a sajtótermékeket, a dekorációt, a filmeket,

szemléltetőeszközöket, a politikai oktatáshoz szükséges jegyzeteket — beszerzését is ez a keret biztosítja.

Pestiek a traktoros tanfolyamon

Ezekben a napokban traktoros tanfolyamot szerveznek a Lenin Tsz-ben Az érdeklődésre jellemzi, hogy a faluból Pestre került fiatalok közül több, mint tízeft jelentették be, hogy részt akarnak venni ezen a tanfolyamon, s utána a szövetkezetben szeretnének dolgozni. Természetesen nemcsak rájuk számítanak, hanem elsősorban a helyben dolgozókra. A jelentkezések alapján mintegy negyven fiatal vesz részt a tanfolyamon.

Vetítőgép a tanyán

Szakmai előadásokat is * endszeresen szerveznek a szövetkezet üzemegységeiA tiszafüredi járási fmsz- nél és a kunmadarasi boltokban néhány érdekes dologról hallottam. Az utóbbi hetekben 25 televíziót, 15 mosógépet és 10 rádiót vásároltak meg a falubeliek a műszaki boltban. Többen' említették, milyen nagy sikere volt á vásárlással egybekötött lakberendezési kiállftásnak. Sok volt a néző és a vevő is. Négy nap alatt 105 ezer forint értékű bútor és egyéb lak- berendezési tárgy talált gazdára. Ez is bizonyítja: a falusi emberek kedvelik a modemet, a szépet. De beszéljenek erről a legilletékesebbek, a vásárlók.

Sárika szobája

Egy egész falrészt elfoglaló szekrénysor, sarok-he- verők. kicsi hosszúkás asztal, kényelmes fotelek, s az ablak alatt virágállvány. Ez a Sárika szobája. Ahogyan hellyel kínál, s maga is kényelmesen letelepszik, szavak nélkül is elmondj?: ez a szoba nem valamiféle új bútor-raktár, hanem rendeltetése szerint lakószobának használják.

— A bútor már megvan. Kedvemre való. De még több minden hiányzik. Szőnyeg, néhány szé-p kép, s az ablakra a bútorhoz illő függöny. Az ember azt szeretné. hogy megfelelő, kul túráit környezetben éljen — így summázta véleményét Szél Sárika, az fmsz belső ellenőre.

— Minden meglesz sorjában — biztatta édesanyja —. mint a szén bútor is.

A hagyomány mélyen él

Balogh Marika, a magas, szőke fodrászlány újságéba, hogy nekik van „tiszta szobájuk”. i

— Néhány éve építettünk új házat. Azóta a bátyám elkerült otthonról, megnősült. Kevesebben maradtunk, így az egyik szobát csak alkalomadtán használjuk. Tavasszal én is férjhez megyek, még inkább megmaradhat az a helyiség tiszta szobának.

— Magának lesz-e tiszta szobája?

— Egyelőre biztosan nem — válaszolt mosolyogva —,

ben a TiT-el együttműködve. Tavaly nem valami népes hallgatóság vett részt az ilyen rendezvényeken. Most viszont vettek egy keskenyfilmvetítőgépet, s az előadások mellett rendszeresen vetítenek. A szakmai filmek mellett egyéb témájúak is sorra kerülnek, így aztán kint az üzemegységben nagy sikerük van ezeknek az előadásoknak.

A szövetkezetben rendezett ifjúsági akadémia is sikerrel zárult, az ifik kérték: ezután is tartsanak

számukra foglalkozásokat.

Sok mindent lehetne még a tsz-ben folyó népművelési munka hatékonyságára felhozni, — így többek között azt, hogy már most előadást tartott az általános iskolában a népművelési ügyvezető, serkentve a fia- 'tatokat, hogy jövőre szerződjenek tanulónak a szövetkezetbe. A fentebb vázoltak azonban már önmagukban bizonyítják: érdemes segíteni a tsz népművelési ügyvezető munkáját.

(S. B.)

mert egy szobánk lesz. A bútort már megvettem, amikor a lakberendezési kiállítás volt. Korábban bejártam a környéket, mert Madarason nincs bútorüzlet, de nem -találtam megfelelőt.

— Milyet keresett? — Modemet. Ilyet is veitern. Kőrös garnitúrát. Van benne két heverő, négy fotel, külön ruhás- és fehér- neműsszekrény, fiólcos

könyvszekrény. Szőnyeget is vettem — sorolta a helyes, szőke lány, aki már gyűrűs menyasszony.

Érdekes kettősség. Éppen olyan természetesnek tartja a szülői házban a hagyományos tiszta szobát, mint azt, hogy saját családi otthonát modem bútorral rendezze be.

Tokáeané oromé

— Régóta tervezgettem már, hogy kicserélem azt a régi bútort, amire még lánykoromban kuporgattam össze a pénzt. De tudja, hogy van az, a sors gyakran áthúzza az ember számítását. Eddig én is jártam mindig.

— Ugye, megérti az örömömet, amit akkor éreztem. amikor hazavittük a szép, világos hálószobabútort. Négy fiam közül a legkisebb, a kilenc éves Eeri azt se tudta, mit nézzen. Az ággyal, egybeépített éjjeliszekrényt csodálja-e vagy a fotelt próbálja ki. Mert kettőt azt is vettem. Sándor, a legímgyobb pedig azzal tetézte az örömömet, hogy a 300 forintos ham részlet felét magára vállalta. Nagy segítség ez, mert az én keresetem — amelyet a művelődési ház takarításáért kapok — 900 forint. Ugye, érthető, hogy kétszeresen örülök — mondta Takács Imréné.

A falusi emberek is örülnek a szép, modem bútoroknak és lakberendezési tárgyaknak. De még sokuknak segítségére, jó tanácsra van szükségük, hogy amikor vásárolnak valóban korszerű, ízléses tárgyakat válasszanak. S ne a tiszta szobába rakják be azokat, hanem rendeltetésük szerint használják, hogy a lakás kényelmes otthona legyen a családnak.

Nagy Katalin

Az évek gyorsan elszaladnak. De mindenki megőriz belőlük valamit, rosz- szat, vagy jót, kinek, hogy adódott. így az emlékekből történelem válhat. S ez a legszebb életünkben.

A falu, Tiszaörs lényegében most is olyan, mint annakidején, 1948-ban, amikor a Talpalatnyi föld egy részét itt forgatták. A kápolna, a temető, az Alvég, meg B. Nagy József ék háza, a két ágassal ugyanúgy állja az időt. A parasztemberek — akik statisztákként szerepeltek — hozzájuk öregedtek. Az akkori játékból, filmből mindennap megélt emlék lett, történelem.

— Végttilet.len végig tudom én a filmet. Mind-g megnézem, ha itten játsz- szák. Aratás vót, amikor készítették. Nyolc napig tartott a mi részünkről. Nem voltunk mi komoly szereplők, csak úgy koccintani kellett az üveggel, mulatozni az esküvőn. De ha elgondolom, mégis igazi szereplők voltunk, mi voltunk az "igaziak — emlékezik vissza Bendő Béla.

Megelevenednek az akkori napok. Az emberi fantázia, értelem visszahozza az időt. Mesélik: ahogy

Molnár Tibor kirúgta a kaput, a szegény vőlegény megszöktette a menyasz- szonyt a lagziból, a szegénységüket, bajlódásukat a földdel, a megélhetésért. Zsíros Tóth Mihály gőgjét, harácsolását, a csendőröket, a bilincset. Mesélik és t'td- ják. önmagukról vallanak. Bendő Béláné:

— Az ilyen szegényt, mint mi, semmibe se vették. Ügy vót itt azelőtt, ahogy a filmben. Gürcöltünk a talpalatnyi földért, ha megszereztük - is. bem tluftunk megélni. Mert' a föld Önmágábán népi" elég.

Asztal mellett ülünk a tágas szobában. Bendő Béla egymás után szívja a cigarettákat. Erős, repedezett. olajtól feketedett ujjai között füstöl a dohány.

— A talpalatnyi föld mindenkiúek kijár. Nekünk is. Három holdat kaptunk apámtól. Hát az vót. De nem mentünk semmire. Az adó. a beadás elvitt mindent. Nehéz esztendők jártak, sok mindent átéltünk — mondja így.

Az asszony:

— Ha nászmenetet látok, bemegyek a szobába. A szívem szakad meg. Fáj, hegy a miénk elmaradt. Pedig megvettük a vágót, a menyasszonyi ruhát. Közben jött a végrehajtó, lefoglaltak mindent, a fehérneműt is. Nagvon megdolgoztunk érte. És akkor egyszeriben lefoglalták, lepecsételték. Ki tehette ezt velünk? — törli meg kendőjével szeme alját, — Apám felment a tanácsira. Szegény emberrel ilyesmit mégse tehetnek. Nem szabad lett volna. Mondták: csendben esküdjünk, ne legyen itt dáridó. Másnap megesküdtünk. Mint gyászmisére, úgy mentünk. De rajtam nem volt fehér ruha. Feketében esküdtünk. Érti?

Visszaadtak mindent, fehérneműt. menyasszonyi ruhát. A föld is csak megvolt, kertészkedhettek rajta. Sokat kellett dolgozni. A szegénység nem könnyen engedi el az emberi. Apró csatornákat húztak a földön* Öntözték a növényt'. Éjszakánként holdvilágnál lapátolták a vizet. És belefáradtak.

— Elmentem Pestre 1952- ben. Gépen dolgoztam. De alig fizettek, mert szakma nélkül mentem. így éltünk. Jó. hogy; ma már csak emlék — remeg meg Bendő Béla kezében a cigaretta.

— Most meg már nincs meg a föld — említem —. közösbe került a talpalatnyi föld.

— Nincs meg és mégis most van meg igazán. Nyugodtan élünk, szépen. Megdolgozunk a keresetért, persze, hogy megdolgozunk. DT—54-es traktorral járok. Lehetne jobb is a „Búzakalász”, flzethethe többet is. de így is jobb, sokkal jobb, mint akkor. A traktorral nincs megállás, kevés éjszaka hálok itthon. Jó hónapban megkeresem az ötezer forintot — példálózik az ember. — A háztáji, a kert, a jószágok, a részesművelés sokat jelent. Nézze, itt ez a ház. Most vettük. Nincs egy hónapja se, hogy beköltöztünk. Kívánhatnánk-e többet?

Bendő Béláné bekeretezett képet tesz elém. A gyerekek.

— Nekik már csak mese a föld, a talpalatnyi főid. Azt se tudják, merre lehetett a mezsgye széle. A traktorok régen kiszántották már a mezsgye-karókat. Mi, ha arra járunk, sok minden eszünkbe jut. A férjem ültetett a gát mellett fákat. Kanadai nyárfát, szilvát, őszibarackot, s most már szépek, öröm van bennük. De nem fáj. Becsületesen megélünk. Az előtt nem vittük volna ennyire, ilyen rövid idő alatt. Ez a ház meg csupa boldogság. Szinte el se hiheti az ember .

A ház, amelyben annakidején a lakodalmas jelenetet forgatták, B. Nagy Jó- zseféké. Fehérre meszelve,

a gangon két ágas most is. Igazi parasztház. Belül padlózott, tiszta szobák.

B. Nagy Józsefné:

— Amikor látom a filmet, sírok. Eszembe jutnak azok az idők. aztán az ötvenes évek. A férjem nem bírta, nyolc évig járt Pestre. öt holddal küszködtem, termeltem mindent, dohányt is, mire az adót kifizettem, semmi sem maradt. De nem utáltuk meg a földet, imádjuk. Mert megfizeti, lassan-lassan megfizeti verejtékünket. így közösben többet fizet, mint reméltük.

Az egyik szobában az ágy. végénél egy új mosógép.

Éppen akkor hozta haza s

gazda.

— Nagy öröm nálunk, Nemcsak magáért a gépért, hanem mert látjuk, aki dolgozik, az boldogul — szól B. Nagy József. — Különben a legutolsónak én írtam alá a belépési nyilatkozatot. Nehéz volt elhinni, hogy jobbra fordul.

Hatvanhárom esztendős az öregember. Az idén nem húzatták meg a kukorica- táblát kétszer, mert száraz volt a föld. Nem állhatta, bekapálta. Részibe kaszálta a szénit, vágta a kukoricaszárat — igyekezett. Amúgy az öntözésben dolgozik, szakiskolát járt gazda.

— Míg él az ember, igyekszik. Jövőre televíziót veszünk. Aztán meg palatetőt a házra, csinosodjon.

Jobbágy Boldizsár a faluszélen lakik. Traktoros. Amikor 1952-bon elszakadt a földtől, a gépállomásra ment. Nem értett a motorokhoz. Élni kellett. Res- tellte az első útját. Vergődött, dübörgött alatta a gép és hátrafelé ment.

— Elnyőttem vagy mi az isten?

Szerencsére akkor ment arra egy fiatalember. Az mutatta meg, mit csináljon.

— A „Búzakalászban” dolgozom. Keresek annyit, mint aki elcsavarog városokba. Télidőn jobban ráér

az ember, olykor szóba ke rül a föld, a mi fiatalsá gunk. Mondom, mondom a fiaimnak, de nem nagyon értik. Más jár az eszükben, gép, autó. Talán nem is b«j ez. Többek lehetnek tőlem.

Kint az utcán várta obbágy Boldizsárt a gép. Este is menni kell, ha így adódik. Mert a föld parancsol, követeli, kéri a magáét. S ez az élet értelme, ez a hűség. Mindennap megélni, mindennap újra kezdeni az életet. Újrakezdeni és folytatni a tegna- pök szégyene nélkül, hittel, becsülettel, munkával.

Sz. Lakács Imre

Bútorok - lakások otthonok

öröm. B. Nagy Józsefek most vásárolták a mosógépet.