Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

1965. december 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ötven háromezer gyümölcsfát telepítettek a háztáji gazdaságokban A Szolnok megyei föld­művesszövetkezetek ez év őszén hetvenötezer gyü­mölcsfát rendeltek a fais­koláktól értékesítésre. Az fmsz-ek sikeres mun­kát végeztek a telepítés ér­dekében. Mozgalmat is in­dítottak az fmsz-ek válasz­tott vezetői és dolgozói e szerint vállalták, hogy ba­rátaik ismerőseik körében öt-öt fát értékesítenek. A törökszentmiklósi fmsz kez­deményezésére az általános iskolások körében egy fa­mozgalmat indítottak. A tanulók szülei egy-egy (esetleg több) gyümölcsfái vásároltak, s ennek gondo­zását, védelmét a gyerekek vállalták. A gyümölcsfa-akció sike­res volt. Az elmúlt évek hasonló időszakában hu- szonöt-harmincezer, most ötvenháromezer gyümölcs­fát helyeztek ki a háztáji és kisegítő gazdaságokba. Jó munkát végeztek a tö­rökszentmiklósi, a jászapáti, a jászkiséri, a szolnoki, a nagykörűi és a karcagi föld­művesszövetkezetek. össze­sen 1500—4000 gyümölcsfát értékesítettek. Kevés volt viszont a meggy-, cseresznye- és a szilvafa, ezekből nem sike­rült az igényeket kielégí­teni. Á karácsony is bárányos ünnep ? Érdekes hírt közölt velünk a Gyapjúforgalmi Vállalat vezetője. — Tudniillik, hogy Szolnok megyéből három és félezer hízott bárányt szállí­tottak külföldre karácsonyi eledelnek szánva. — Eddig ugyanis közismerten a hús­vét volt a bárányfogyasztó ünnep. De úgy látszik a ma­gyar hízott bárány kelendő minden ünnepi alkalomra. Ezúttal a francia, az olasz és a görög gazdaasszonyok konyhájába kerül a Szolnok megyei bárányokból. A legtöbbet a Tiszasülyi Állami Gazdaság hizlalta, in­nen 650 bárányt exportáltak. A szolnoki és a Palotási Ál­lami Gazdaság ugyancsak a szállítók között volt. Felirat­koztak a bárány exportőrök listájára a termelőszövetke­zetek is- így a jászboldog- bázi Aranykalász és az új- szászi Szabadság Termelő- szövetkezet egyaránt 400—400 hizlalt bárányt adott át. A bárányokat az ünnepek előtt néhány nappal vagonirozták be úgy, hogy időre érkezze­nek meg. i Megtartotta alakuló ülését az Országos Oktatási Tanács Az Országos Oktatási Ta­nács csütörtökön tartotta alakuló ülését a Művelő­désügyi Minisztériumban, ílku Pál művelődésügyi mi­niszter. a Tanács elnöke mondott bevezetőt majd dr. Bencédy Józsefnek, a Tanács titkárának előter­jesztése után elfogadták az ügyrendet és elhatározták, hogy a következő ülést 1966. március 30-án tartják. En­nek napirendje: az egysé­ges szakközépiskolai rend­szer bevezetésének tartal­mi irányelvei, előterjesz­tője a Művelődésügyi Mi­nisztérium. A Tanács tudomásul vet­te, hogy a Művelődésügyi Minisztérium a megyei ck- tatási tanácsok működésé­nek elősegítésére január elején egy mintaügyrendet küld a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak. Felhatalmazta a Művelő­désügyi Minisztériumot, hogy az iskolafenntartó ha­tóságoktól kapott informá­ciók alapján tájékoztassa a megyei végrehajtó bizottsá­gokat az 1966'67. tanév gim­náziumi, szakközépiskolai és technikumi iskoláztatási létszámairól / Újévi malac — Budapestre Évről évre újesztendő közeledtével kismalacokat szállítanak Budapestre megyénk nagyüzemi gazdasá­gai. Ebben az évben nincs olyan nagy kereslet, mint az elmúlt esztendőben. De azért az idei év sem múl­hat el megrendelés nélkül. A legfrissebb tájékoztatás szerint a Surjáni Állami Gazdaság száz „szerencse- malacot” szállít Budapestre. Gomba-telep létesült Tiszar offon Mondj igazai és. •. I elájul a kérdező Négy évtizede a papák és a babák szolgálatában — Igen, már megszüle­tett, kislány, 3 kiló 20 de­kás. — Persze, hogy egészsé­gesek, nyugodjon meg, nincs semmi baj. Az idős portás leteszi a telefonkagylót. Ismét egy érdeklődővel több, 1926 óta ki tudja, hányadik. Másnak talán felszaladna a vérnyo­fogalmával. És ez nem is véletlen. Akkor sem lett hűtlen szeretett intézetéhez, amikor a háború miatt a szülészeti osztály Buda­pestre menekült. Ott ült a portásfülkében, amikor a gyilkos bomba a pincébe csapott, ahol ötven jövendő édesanya életét oltotta ki. A sors játéka, vagy a sors már meglehetősen illumi- nált állapotban érkezik a kapuhoz. Sőt, egy-egy apa annyira elázik, hogy a kilincset is csak üggyel-bajjal tudja le­nyomni. Ezekután „érthe­tő”, hogy hangos szóval szidja a műszaki személy­zetet és személyes szabad­ságára hivatkozva torkasza­A tiszaroffi Aranykalász Tsz és a földművesszövet­kezet közös vállalkozásában sampinyom gombatelep lé­tesült a község egyik ki­használatlan kastélyának pincéjében. A 260 négyzetméter te­rületen ötven henger (adag) gombacsírát telepítettek. Január közepére várják az első termés beérését. Állandósult a téli csibenevelés Megszületett... kislány! kadtából ordítja; az atya­úristen sem tilthatja meg, hogy beteg feleségéhez fel­menjen. Az atyaúristen ugyan nem szól semmit, de a portások egy-két nővéT segítségével az utcára tes­sékelik a boldog férjet. Nemcsak láttam, éreztem is A portásfülke ajtajából naponta látja a boldog há­zaspárokat, a könnyező nagymamákat és a torku­kat zavartan köszörüld nagyapákat. Megszokott lát­vány ez Szilágyi bácsinak, mégis mindig mosolyog, mi­kor elbúcsúznak, karjukon az újszülöttel. Az idős por­tás szerint ennek is meg­van a titka. — Nekem is van egy fi­am, itt született a bábakép­zőben. Sőt, még a két uno­kám is. Koraszülöttek vol­tak, látná csak most, mi­lyen kis vasgyúrók. Éppen szolgálatban voltam, mikor a fiam született, egyébként azt hiszem, én is állandóan telefonálgattam volna. így azonban a „családban” ér­tesültem az örömteli hírről. Szilágyi Gábor arca hirte­len elkomorul. — Higgye el, én tudom, mi ez az örömérzés, mert sajnos többször láttam az ellenkezőjét is. Borzasztó látvány az, amikor az édes­apa karján hozza az árván maradt csecsemőt. Ez csak ahhoz hasonlítható, amikor a gyászszalagos férj és a feketekendős nagymama pólya nélkül kísérik haza a halottsáppadt feleséget. Nagyon találó volt egy régen látott film cime: Az élet háza. Kétségtelen, hogy a legnagyobb odaadás mel­lett is meghal egy-egy cse­csemő, de legtöbbször az élet diadalmaskodik. És en­nek Szilágyi bácsi éppen úgy örül, mint a szülők. Tóth László édes. A mézet, mint édesí­tőanyagot évezredek óta használják míg a cukor időszámításunk után 3S0 körül vált ismertté Keiet- Indiában, ahol először ál­lították elő cukornádból. A cukron kívül még számíts vegyi vagy természetes anyag is édes ízű. A cu­kornál a dulcin 200 szór, a szacharin 500-szor édesebb, de újabban még ennél ede- seb anyagokat is észleltek. Egy nemrég felfedezett na­rancsszínű kristályos anyag (propoxi-meta-nitranil) öt­ezerszer édesebb a cukor­nál. A Szolnok megyei terme­lőszövetkezetekben és álla­mi gazdaságokban még nem is olyan távoli múltra tekint vissza a baromfite­nyésztés. S máris azzal di­csekedhet, hogy nem kam­pányszerű, hanem nagyüze­mi szintet elérő állandó jel­legű. Vagyis nem csupán a nyári jó időben foglalkoz­nak a csibeneveléssel a me­gye közös gazdaságai, ha­nem télen is „megtöltik” az ólakat. Erre a nagy érdek­lődésre vall, hogy az idei télen a szolnoki keltető­üzemben több mint félmil­lió tojást „pusztítanak” el. Tudniillik csibét keltetnek belőle. Az első transzport már kinn van a termelőszövet­kezetekben és állami gaz­daságokban. Novemberben és decemberben együttesen 205 ezer csibe kelt ki. Ja­nuárra még nagyobb az érdeklődés. Már az eddig befutott igények szerint 300 ezer naposcsibét kérnek a Szolnok megyei baromfite­nyésztő üzemek. A keltető győzi, hiszen hetenként 90—100 ezer tojást raknak be a gépekbe a téli hóna­pokban is. Kialakult a megyében a télen is sikerrel, jó ered­ménnyel nevelő gazdaságok csoportja. Elsősorban a ter­melőszövetkezeteké. Közöt­tük a száj öli Vörös Csepel, a kengyeli Dózsa, a szolno­ki Lenin Tsz és az alaty- tyáni termelőszövetkezet. Az állami gazdaságokban sem kisebb az igyekezet. A téli csibenevelők közé szá­mít a Kunszentmártoni és a Jászsági Állami Gazda­ság. Jól sikerült I960 a mezőtúri VILLGÉP-nek A mezőtúri Villamos- és Géptechnikai Cikkek Gyá­ra az idén 14 millió forin­tos termelési tervet kapott, melyet 1965. november 22- én teljesített. Az üzem szer­számgépekhez villamos kapcsolókat gyárt. Jól sikerült az esztendő, hiszen december 31-ig még mintegy félmillió forintot termelnek, tehát éves ter­vüket túlteljesítik. Az elő­írt gazdaságossági mutató­kat is elérik. mása, ha 24 óráig ülne egy­folytában a percenként csengő telefon mellett. Szi­lágyi bácsi azonban olyan szívélyesen beszélget bárki­vel, mintha hozzátartozói­val társalogna. — Kötelességem — mond­ja szerényen. Igaza van, de csak részben. Mert amit mond és ahogyan mondja, azt nem írják elő szabá­lyok. Inkább az emberség kívánja meg, hogy a felesé­géért és gyermekéért aggó­dó apát megnyugtassa. Amikor a sápadt arc tűzpirossá válik Még kimondani is sok, nemhogy leélni negyven évet egy munkahelyen. Szi­lágyi bácsi neve már azo- t nősült a szülészeti osztály Tejkezelő iskola Kevesen tudják, hogy Jászberényben műke k az ország egyetlen tejkezelő iskolája. 1952 óta működik, s azóta mintegy ötezren szereztek itt képesítést: állami gaz­daságok, tsz-ek tejkezelői az ország minden tájáról. A hallgatók hat hétig ta­Ismerkedés a kompresszorral nulják az iskolában a tej­kezeléshez szükséges isme­reteket: bakterológiát, hy­giéniát. matematikát. Reg­gel 8 órától ebédszü. tel délután 5 óráig tartanak a foglalkozások, ezután egyé­ni tanulás következik. Az elméleti ismereteket az is­kola jól felszerelt labora­tóriumában a tananyaghoz szükséges hasznos kísérle­tekkel egészítik ki. A tan­folyam végén nyolc tan­tárgyból kell vizsgát ten­niük a hallgatóknak, hogy a későbbiek folyamán, — mint szakemberek tevé­kenykedhessenek munkate­rületükön. Az iskola — mint aho­gyan azt Hagyó Miklós igazgató tájékoztatásul el­mondta — közvetlenül az Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozik. Az oktatók zöme is Budapest­ről érkezik, más részük a helyi tejipari vállalat szak­gárdájából tevődik ki. A hallgatók általában nők. az iskola épületben laknak a tanfolyam időtar­tama alatt. Húsz-harminc hallgató számára van ott helv. akik hathetes turnu­sokban váltják egymást egész év folyamán, mert ebben az iskolában nincs nyári szünet. Jelenleg a komnresszorkezelői tanfo­lyam működik, melynek hallgatói a tejkezelői vizs­gát letették, de szakmátok­hoz szükséges ennek a magasabb képzést n Ű1t<5 tontolyamnalr az e'- ' ’ése & A. logikája? Mindenesetre egy biztos: életét annak köszön­hette, hogy megszokott munkahelyén volt a portás­fülkében és nem a kórház épületében tartózkodott. Azután ismét visszajött Szolnokra, az osztállyal az orvosokkal és a betegek­kel együtt. Ismét elfoglalta helyét a portásfülkében. Ott, ahol az öröm és a tragédia kavalkádját látják nap, mint nap, nehéz vá­laszolni a kérdezettnek. Kü­lönösen, ha a kérdés így szól: milyen élményei vol­tak? — Egyik alkalommal egy fiatal férfi toppant be a portára. Megszült már a feleségem? — kérdezte ha- lálsáppadtan. Felhívtam az emeletet és a következő pil­lanatban már közöltem is az örömhírt: kislánya szü­letett, rendkívül szép baba. — Mi? Ki... kislány? — kérdezte dadogva. Arca hirtelen tűzpirossá vált és elájult. Úgy élesztgettük a liftajtó előtt. Szegény fiú nem tudta elviselni, hogy fia helyett lánya született. — „Nyisd ki, babám, az ajtót!” — Emberek tucatjai fordul­nak meg naponta a megyei kórház szülészeti osztályán. Nagymamák, sógorok, együttérző barátok, ismerő­sök. Megannyi ember, se szeri, se száma a mosolyfa­kasztó eseteknek. — Az elsőszülöttek édes- apjai külön kategóriát kép­viselnek. Tudja, az intézet szabályzata előírja, látoga­tási időn kívül senkit sem lehet a szobákba felenged­ni. A tapasztalat azt mutat­ja, mikor az újdonsült apa meghallja az örömhírt, megszüntethetetlen vágyat érez, hogy felesége ágyához rohanjon Közben az útba­eső cukrászdákban és ital­boltokban lehajt egy-egy féldecit gyermeke egészsé­gére. Aki kevésbé birja, Keserű - édes A keserű íz iránti érzé­kenység embernél, állatnál egyaránt igen erős. A ter­mészetben különösen a mérgező tulajdonságú anya­gok a legkeserűbbek. Egyes anyagok ilyen íze még 1:33 ezres hígításban is érezhe­tő. Néhány összehasonlító példa egyes anyagok kese­rűségére: brucin 1006. sztrichnin 350. chinin 100. teobromin 5. Az élelmiszer- ipar a keserű ízt egyes ese­tekben tudatosan alkalmaz­za (sör. likőr, fűszer). ősi idő óta azonban sok­kal kedveltebb íz az em­ber és az állat számára az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom