Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-24 / 303. szám

1965. december 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Lombikban „terem“ a takarmány Tanulnak a kőtelki leendő traktorosok NEVELŐK NEVELÉSE A mezőtúri pedagógus pártszervezet munkájáról Gyorsabban nő és ellenállóbb az állal A szakácsok meghajoltak Az ország állatállományának a fele már premixet fogyaszt Lombikokban, fermento- rokban „terem” a takar­mány Budapesten, a Kőbá­nyai úton: a Phylaxia­gyárban elkészült az a nagyteljesítményű tápszer- üzem, ahol a premixet, a takarmányozás e mind nép­szerűbb alkotóeleméit ké­szítik. A nagyüzemi állattartás elképzelhetetlen a korsze­rű, tehát tudományosan megalapozott takarmányo­zás nélkül. Az idén már több, mint kétszázezer va­gon erőtakarmányt állíta­nak elő hazánkban, s e különböző tápanyagokat tartalmazó keverékek lé­nyegesen növelik az állat- tenyésztés eredményessé­gét. A hagyományos neve­léssel egy csirke 5,5 kg ta­karmány elfogyasztásával 12—13 hét alatt éri el az 1 kg élősúlyt, a 3—3,5 kg premixes takarmánnyal vi­szont nyolc hét alatt. A premixben található ható­anyagok megelőzik az ál­latbetegségeket is, s így je­lentős mértékben csökken az elhullás. Mi a premix? Különböző vitaminokat, ásványi anya­gokat, úgynevezett nyom­elemeket és antibiotiku­mokat tartalmazó keve­rék. Egy-két százalékos arányban keverik az álla­tok takarmányába, s az or­szág állatállományának kö­rülbelül felét már premi­xes takarmánnyal etetik. — Az állatok menükártyáját a vegyészek készítik ma mát, s például az említett budapesti üzemben húszfé­le premix-receptet alkal­maznak. Egy-egy „menü” 20—30 féle anyagból áll: más recept szerint táplál­A kunszentmártoni mű­velődési háznak már ré­gebben megvolt a csillag- vizsgáló távcsöve, érdeklő­dők is lettek volna, csak az hiányzott, aki szakava­tott módon irányította vol­na a szakkör munkáját A koznak a csirkék és megint más alapján a nagy vágó­állatok, a menüknél még azt is figyelembe veszik, milyen idős az állat, s kor­osztályok szerint változtat­ják a premix összetételét. A Phylaxia premix gyá­ra már két éve dolgozik, de eddig az alapanyagok nagy részét más gyárak­ból, illetve külföldről sze­rezték be. A 26 milliós költséggel most elkészült fermentor üzem biztosítja, hogy a különböző vitami­nokat, antibiotikumokat és egyéb anyagokat maguk ál­lítsák elő. A Bj, B2, Bß, Bjo, C, D3, K3 vitaminok, az oxitetraciklin, a penici- lin, s különböző ásványi anyagok és növényi hor­monok készülnek az új üzemben. A korszerű tápszerek be­vezetésekor voltak akik aggódtak; a hús íze nem olyan lesz, mint a hagyo­mányos takarmányon ne­velt állatoké. Különösen a szakácsok idegenkedtek a „tápos” húsoktól. Nos, ki­fogtak rajtuk: híres szaká­csokat és neves vendég­látóipari szakembereket hívtak meg arra az ételbe­mutatóra, amelyen csirkét, tyúkot tálaltak eléjük, leg­alább tízféleképpen elké­szítve. A szakemberek nem tudták megállapítani, me­lyik ételt készítették ha­gyományosan és melyiket a premixes takarmányke­verékkel táplált baromfi­ból! Az ízek mesterei meg­hajoltak a vegyészek re­ceptjei, a korszerű állatta­karmányozás módszerei előtt N. L. közelmúltban megoldódott ez a probléma; Paulovics Illés tanár vállalta a szak­kör vezetését. Azóta az Uránia csillagvizsgálóból is volt előadás a szakköri foglalkozáson. Növénytermesztő gépészek lesznek a parasztemberek Délelőttönként benépese­dik Kőtelek község műve­lődési házának nagyterme Harmincöt falubeli fiatal­ember ismerkedik a trak­torvezetés tudományával. Az alapfokú tanfolyamol az Ady Termelőszövetke­zet szervezte a Szolnoki Gépállomás segítségével. — Előadó-szakembereket is közösen biztosítanak. A tanfolyam népszerűségére jellemző, hogy még Nagy­körűből is járnak át hall­gatók. Kőtelken egyébként ha­gyománya van a traktoros- képzésnek. Tavaly negy­ven, tavalyelőtt negyven­öt parasztember szerzett ugyanilyen jellegű tanulás­sal gépjárművezetői jogo­sítványt. A szövetkezet céljai között az szerepel: minden olyan tsz-tag ke­zébe jogosítvány legyen, akit életkora és egészsé­ge erre alkalmassá tesz. A kőtelki szövetkezetben úgy számítják, néhány éven belül az ottani tsz-tagok szakmája növénytermesztő­gépész lesz. A mezőtúri pedagógus pártszervezethez két gim­názium, négy belterületi és két külterületi általános is­kolai igazgatóság tartozik. Ezek között az intézmé­nyek között van olyan, — amit télidőben csak igen körülményesen — legin­kább gyalog — lehet meg­közelíteni, hiszen sárten­gerben, jó tíz kilométerre van a centrumtól. Ahhoz, hogy ilyen körül­mények között jó munkál végezzen a pártszervezet, az szükséges, hogy ne csak szervezetileg, hanem lét­számát tekintve is erős le­gyen, hogy mindenhová el­jusson a párt szava. Saj­nos, a mezőtúri pedagógu­sok összlétszámúnak csak mintegy 17 százaléka párt­tag. Van olyan iskola, ahol még tagjelölt sincs. Elérni a menyei átlagot Tekintve, hogy a pártta­gok aránya a mezőtúri pe­dagógusok körében nem éri el a megyei átlagot sem, a pártszervezet elsőd­leges feladatát a tag-, tag­jelölt felvételnek kell ké­pezni. Ebbe a munkába — amely bizonyos foki** a po­litikai nevelés fokmérője — a pártvezetőség mellett az eddiginél jobban be kel­lene kapcsolódniok a párt- csoport-bizalmiaknak. — A pártvezetőség tagjai hiába tartanak rendszeres kap­csolatot minden iskolá­val, egy-egy nevelőt nem ismerhetnek meg olyan alaposan, nem készíthetik úgy elő a párttagságra, mint azok a pártcsoport- bizalmiak, akik nap mint nap velük dolgoznak, — rendszeresen kicserélik vé­leményüket a különböző kérdésekről. A S® nőttek neveléséért Az ehhez a pártszerve­zethez tartozó nevelők fel­adata elsősorban a nappali tagozaton tanulók megfele­lő felkészítése, kommunista szellemben való nevelése. S ez nem kis feladat — bizonyságul említsük meg, hogy a Teleky Blanka Gimnáziumban néhány év­vel ezelőtt még csak két­száz hallgató volt, — mosi hatszáz körül alakul lét­számuk, a levelezőkkel együtt eléri az ezret is. A többi iskolának is bőven akad munkája. A nevelők erőfeszítésé­nek vitathatatlan sikere, hogy évről évre többen végzik el tanköteles kor­ban az általános iskola nyolcadik osztályát, hogy tavaly is csökkent a buká­si arány, s a továbbtanu­láshoz is egyre többen kapnak kedvet. Két évvel ezelőtt még az általános is­kolát végzettek 45 százalé­ka jelentkezett középisko­lába, az idén meg már 52,9 százalékuk. A fiatalok nevelése mel­lett azonban mintha hát­térbe szorult volna a fel­nőttekkel való foglalkozás. Az általános iskolák fel­nőtt tagozatán két évvel ez­előtt még körülbelül négy­százan tanultak, ebben a tanévben — a szeptember végi felmérés szerint — mindössze hetvenhatan. Igaz, a közelmúlt években mintegy nyolcszázan már elvégezték a felnőttek kö­zül az általános iskolát, de a város felnőtt lakosságá­nak még több mint 60 szá­zaléka nem rendelkezik ez­zel a képzettséggel sem; Hagyományőrzés és teremtés A különböző évfordulók­kal kapcsolatos ünnepsége­ken, régebben végzettek ta­lálkozóin és egyéb alkal­makkal a kommunista ne­velőknek arra kell töreked­niük, hogy a haladó ha­gyományokat jobban ápol­ják, ne a régi — akkor még kötelező — templom- bajárást igyekezzenek egye­sek feleleveníteni az öreg­diákok közül, mert erre is volt példa. örvendetes, s jórészt a pártszervezet munkáját di­cséri, hogy az iskolai ifjú­sági szervezetek tevéke­nyen részt vesznek a csa­ládi és társadalmi ünnepek megrendezésében. Nem vé­letlen, hogy míg a társadal­milag rendezett névadás or­szágosan a 8 százalékot éri el, addig Mezőtúron ez az arány 26,4 százalék volt az első fél évben, a házasság- kötéseknél pedig ez az arány az első fél évben 59,6 százalékra emelkedett. A pedagógusok közül jó- néhányan beiratkoztak a marxizmus—leninizmus esti egyetemre, illetve annak szakosító tanfolyamára. Szakmai továbbképzés so­rán is sokan ismerkednek a marxizmus—leninizmus- sal. Ennek ellenére nem mondható, hogy minden nevelő minden politikai kérdésben megfelelően tá­jékozott. Időszakonként egyes személyek téves né­zetéről hallva a pártszerve­zet vezetői — nevek emlí­tése nélkül — gyűléseken, különböző rendezvényeken szót emelnek, érvelnek, vi­tatkoznak. Helyes ez a módszer is, de egymagában nem kielégítő. Az egyéni beszélgetés, a szűk körben rendezett vita talán hasz­nosabb lenne — főleg ak­kor, ha rendszeresebbé ten­nék, mindennapi feladat­nak tartva, mint az oktató­nevelő munkát. (S. B.) A nagykörűi szamárhistória Csacsi egy eset, az bizo­nyos. Noha, nem is egészen a ködben eltűnőkről, m’nl inkább rokonaikról, a lo­vakról van szó. Arról, hogy Nagykörűben, ebben a ki esi faluban nagyon elszapo­rodtak a derék igavonók. Ahogy a községi tanács adóügyi csoportján össze­számolták, éppen 35 lovai tartanak nyilván az ottani magánistállókban. A szö­vetkezetben — a Szebb Éle Tsz például 14 fogatot tarl — kevesebb van. Márpedig Nagykörű termelőszövetke­zeti község, mit keresnek hát akkor a lovak a szö­vetkezeten kívül? Sőt a szövetkezeti tagok birtoká­ban. A 35 nem is ritkán botló négylábú közül ugyanis 21 a szövetkezeti tagoké. De félre a tréfával. Hí­ven az alapszabály is ki- amndja, szövetkezeti gazda a háztájiban nem tarthat igavonó állatot. Ahol be­tartatják a szövetkezeti törvényt, ott így is van. De Nagykörűben nyugodtan virágzik a spekuláció. És egyre terjed. Ahogy a köz­ségi vezetőktől megtudtuk, a kezdeten még csak 8 lé volt. Aztán az egyik szö­vetkezeti gazda is lovat vá­sárolt, a másik is, és a kö­zösnek kezdtek felé sem nézni. Sőt némelyikük. Cseh János, Pólyák András pá­rosával vette a lovakat. De mire kell a szövetke­zeti tagnak a ló? Arra, hogy kivonhassa magát a közös munkából, s kiderít­hetetlen úton-módon köny- nyebben szerezze jövedel­mét. Lóval, kocsival járni a határt, a közös birtokot, egyeseknek nem is olyan hátrányos. Ha csak el nem kapják a foga tost, mint Z. Gy.-t a rizslopáson. Z. Gy- nek ugyan nincs is lova. Nem az övé, hanem a fiáé — mondja. De az a Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság dolgozója. A vízügyi igazgatóságon ugyan nem dolgoztatnak ló­val. Nincs is itt semmi egyébről szó, mint a törvé­nyek körmönfont kijátszá­sáról. Mondván: a fiam nem tsz-tag, az csak tarthat lovat. Sőt, szamarat is. M. P.-nek a környező falvak egyikében tanító a fia. Az öreg szamarat vett és a fiára íratta. Ezen ugyan azóta is mulat a falu, de a számítókat mitsem za­varja. Tudniillik úgy gon­dolják, az alapszabály nem intézkedik arról, hogy sza­marat tarthat-e a háztáji­ban a szövetkezeti gazda. S fuvarozásra, lófrálásra pedig a szamár is meg­felel, mutatja, már 5 van belőle Nagykörűben. Vagy­is, ha ló nincs, szamár is jó. De bizony ló is jócskán van. Olyanoknál is, akiktől legalább hálából mást vár­na a közösség. Juhász András, Juhász Gábor, Gi- gor István, Pintér Ferenc például járadékosak. Az államtól havonta kapják a pénzt, a termelőszövetkezet­től a tagokat megillető já­randóságot. Egyszóval a közösség tartja el őket. — Ezt természetesnek veszik épp úgy, mint a lovakkal való maszekolást. A jóérzésű emberek több­sége elítéli az effajta er­kölcsöt. Csakhát mindössze néhány éves szövetkezeti gazdákról van szó, akiket könnyen megtéveszt ennek az életmódnak a lehetősé­ge. így történt Papp Lász­lóval is. Ö korábban szor­galmasan dolgozott a Ha­ladás Termelőszövetkezet­ben. Aztán mikor látta, hogy a spekulánsoknak mindent lehet, hagyta ma­gát erre az útra „csábíttat- ni”. Lovat vásárolt az any­ja nevére és azzal dolaozik. Pintér Aladár, a volt Kos­suth Termelőszövetkezetbe lépett be. Baleset érte táp­pénz helyett kapta is a szö­vetkezettől a munkaegysé­get. Igenám, de közben fesztelenül dolgozott a szü­leinél. Erre jogosan levont a segélyből a közgyűlés. — Pintér is „lóra ült” viszont megtorlásul. Szóval ilyen „magas ló­ra” szálltak néhányan Nagykörűben. — Tehetik, mert azt hiszik, ők min­denkit „lóvá tehetnek”. A szövetkezet és a község ve­zetői ugyanis megpróbál­koztak már háromszor az illegális lótartás megszün­tetésével. De csak maguk­ra hagyatottan. — Mint mondják a járási tanács mezőgazdasági osztálya nem akarván a népszerűtlen ügy­be keveredni, mosta kezét" „Csináljátok a magatok erejéből”. A maguk erejéből mire tellett? Felszólították a szóbon forgó ló és . szamár tulajdonosokat, hozzák be a jószágot a közösbe. — Eszük ágában sem volt És erre maradt minden s régiben. Illetve nem. meri emezek még nagvobb vér­szemet kaptak. Pedig a szövetkezetét védik a tör­vények és elintézhető ez az egész ügy a törvény ad­fca eszközökkel. Úgy is, bogy a termelőszövetkezet nyugodtan kitilthatja bir­tokáról az ott kószáló ma­gánlovasokat. De ez csak fél megoldás: A másik az, hogy a fel­szólítás megtagadása után a bírósághoz fordulnak. A Szolnok megyei bíróságon ismertek az ilyen esetek törvénykijátszási módoza­taikkal együtt. A sokat emlegetett „hetes”, vagyis a 7/1957-es törvény módot ad ennek az ügynek a jo­gi, a törvényes elintézésé­re. Mindezt ki sem tud­hatta volna jobban, mini az a két jogász, akiket a nagykörűi szövetkezet fog­lalkoztat másodállásban Még a másodállás címén felvett tiszteletdíjért is kö­telességük lett n segí­teni a rendteremtésben a két nagykörűi szövetkezet­nek. Mert csupán látszatra olyan bonyolult ez a nagy­körűi szamárhistória. Csak hozzá kell kezdeni. Borzák Lajos A csillagok hódolói ünnep előtti forgalom a kunhegyesi új földművessző vetkezeti önkiszolgáló élel­miszer boltban. — (A művelődési ház fotoszakkörének felvétele),

Next

/
Oldalképek
Tartalom