Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-22 / 301. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! iffn s [ A MEGYEI RÁRTBIZÖffsÁS ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAWfl XVI. évfolyam, 301. szám. Ära 50 fillér 1965. december 22,, szerda. A tulajdonos beleszólási joga Lényeges kérdésekkel foglalkozó felszólalás hangzott el esztendőkkel ezelőtt az egyik nagyvállalat termelési értekezletén. A felszólaló: „szürke” esztergályos volt, s az idézőjel arra utal, hogy a vállalat illetékesei így is fogták fel szavait. Az esztergályos műszakilag szabatos okfejtéssel arról beszélt, milyen sokba kerül a gyárnak az öntöde hanyag munkája, s felhívta a figyelmet az anyag- és a szerszámkiadó gondatlanságára. Esztendőkkel később ott folytatódott a történet, hogy népi ellenőrök jártak az üzemben, akik nemcsak a hajdani felszólalás immár jegyzőkönyvi „maradványait” tárták fel, hanem azt is kimutatták, hogy az abban szóvátett mulasztások évről évre ismétlődve 110 ezer forint körüli kárt okoztak. A példa különleges, mert a társadalom egyik morális törvényének megsértését pénzben is kifejezhető ténnyé sűrítve mutatja be, noha erre, az esetek javarészében, alig van mód. Ám az üzemi demokrácia írott és íratlan törvényeinek áthágása — ha olykor közvetett módon, rejtett búvópatakként is — mindig társadalmi, népgazdasági kárt okoz. Érdemes elidőznünk a fogalomnál: üzemi demokrácia. Köztudott, hogy a gazdaságirányítási rendszer most készülő reformja a többi között a vállalatok önállóságának, s ezzel együtt a gazdasági vezetők döntési jogkörének kiterjesztését is célozza. Ezért sokan megkérdőjelezik: hogyan fér össze ezzel az üzemi demokrácia? Másrészt jócskán kötődnek fogalmi kérdőjelek századunk műszaki-technológiai forradalma oldaláról megközelítve is az üzemi demokráciához. A technikai fejlődés, például az automatizálással, s egész sor más korszerű termelési módszerrel gyors ütemben átrendezi az iparvállalatok szervezési térképét, a részlegek, a gépek és a dolgozók technológiai kapcsolatait bonyolult óraművé változtatva, érthető tehát — így szól a műszaki „ellenérv” —, hogy csak a „vezérkar” irányíthat. s aligha juthat tér a „fogaskerekek” demokráciájának. a részmunkát végző dolgozók véleményének. igaz. ilyen egyértelműen ezt általában sehol nem fogalmazzák meg, de a valóságban, tehát a vállalati közélet hétköznapi lényeiben gyakran kimondatlanul is tükröződnek effajta ellenérvek. S nemcsak olyan nyilvánvaló formában, hogy egyes műhelyek, üzemek vezetői hagyják a fülük mellett elmenni a termelési tanácskozásokon, „vagy személyes beszélgetések alkalmával elhangzó javaslatokat, bírálatokat; szövevényesebb és rejtettebb tünetei is tapasztalhatók az üzemi demokrácia háttérbe szorításának. Ide sorolható az a vezetői magatartás, amely nem tartja szükségesnek a dolgozókkal, a kollektívával jóelőre közölni, milyen feladatok várnak rájuk a következő rövidebb vagy hosszabb tervidőszakban — következésképp: eleve lemondanak a tartalékokról, amelyek csak „alulról”, a dolgozók látószögéből érzékelhetők és tárhatók fel. Az imént említett gazdasági és technológiai ellenérvek tarthatatlansága és népgazdasági kártétele csak a harmadik oldalról: a tulajdonviszonyok nézőpontjáról világítható meg igazán. Kié a gyár? — így hangzik a bizonyítás legfontosabb kérdése. Természetesen nem az egyszemélyi vezetőé, az igazgatóé, hiszen ő csak a társadalom, a népgazdaság „megbízottja”, a vállalat élén. Ez a „csak” korántsem jelent lekicsinylést, különösen, ha arra gondolunk, hogy már a közeljövőben egyre inkább a vállalatok irányítóinak kezébe kerül a döntés joga. De ugyanakkor a mai s méginkább a holnapi gazdaságirányítás azt az elvet is érvényesíti, hogy az önállóbb vállalatok egész kollektívája érdekelt legyen e döntések legelőnyösebb megvalósításában. A személyes érdekeltség erősödő szálai a vállalathoz kötődés erkölcsi, emberi motívumait is mind jobban • érvényesítik. Magyarán: a személyes érdek, személyes felelősséggel párosul, más szóval: a tulajdonosi gondolkodás erősödésével. S tegyük hozzá, éppen ez az a nagy lehetőség, amellyel csak a szocialista társadalom rendelkezik, amelynek híján vannak még a leg-' korszerűbb technológiával felszerelt kapitalista üzemek is! Természetes, hogy olyan bonyolult szervezet, mint egy iparvállalat napi gyakorlati irányítása nem lehet szavazás tárgya. Minden munkás, aki valamelyest ismeri gyára összmunkáját, nyilvánvalónak érzi, hogy például a technológiai utasítások betartását, vagy a termelési programozást képtelenség lenne a szótöbbségtől függővé tenni. Valójában arról van szó. hogy társadalmi rendünkben a vállalatok irányítási centralizmusának, az egyszemélyi vezetésnek párosulnia kell a demokratizmussal — s itt nincs semmiféle elvi vagy gyakorlati ellentét. Több intézményes lehetőség van már most is e demokratizmus érvényesítésére — más kérdés, hogy sokhelyütt nem élnek velük. Utalhatunk például arra, hogy a Minisztertanács és a SZOT idén januárban hozott határozata lényegében új alapokra helyezte a termelési tanácskozásokat, munkaértekezleteket, megszabva egyebek között, hogy a dolgozók javaslatait írásban rögzíteni kell, a vezetők kötelesek a felszólalót javaslata sorsáról értesíteni, s a szakszervezet ellenőrizheti, hogy mindez megtörtént-e? A termelési tanácskozás csak egy a sokféle lehetőség közül, amelyek felhasználása elősegíti a dolgozók észrevételeinek, javaslatainak. bírálatainak megismerését. A közvetítés eszközei, módszerei változatosak, sokrétűek — a lényeg valamennyiben mégis azonos: ha a dolgozók a hétköznapok tényeiből érzik, tudják, hogy nemcsak fogaskerekei. de tevékeny, alkotó részesei üzemük munkájának, akkor érdeklődésük és felelősségük is növekszik a közös iIgu iránt T. A. Jó mi nős ágii áruval kell megtartani a nyugati piacot Exportfejlesztési ankét Törökszentmiklóson Hétfőn délelőtt a Szol* nők megyei pártbizottság és a Baromfiipari Országos Vállalat törökszentmiklósi gyáregységének rendezésében tartott exportfejlesztési ankéton a feldolgozó üzem képviselőin kívül a tsz-ekből és állami gazdaságokból körülbelül nyolcvan állattenyésztési szakember jelent meg. Láng György, az Országos Baromfiipari Vállalat vezérigazgatója vitaindító előadásában többek között arról beszélt, hogy a közös gazdaságok és nagyüzemek kialakításával Szolnok megyében elsőként kezdtek hozzá a nagyüzemi baromfitenyésztéshez. Ezenkívül az iparban e vállalatnál fejeződik be először a rekonstrukció. A megyében a baromfi- tenyésztésnek nagy hagyományai vannak. — Ennek, valamint a termelők és a gyár kollektívája jó együttműködésének s az állandóan megbízható, jó minőségnek köszönhető, hogy a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat hozzájárulásával az üzemben megszűnt a MERT vizsgálat. A feldolgozó saját meósai minősítik a jövőben az exportárut is. Ezt a megtisztelő bizalmat az országos vállalat több, mint tíz gyáregysége közül mindösz- sze kettő élvezi. Láng György a további feladatokról szólva kitért arra, hogy a rendkívül igényes nyugati piacok megtartása, illetve tovább bővítése érdekében a nyersanyag minőségének javításán kell munkálkodni. Teljesen új exportcikket sikerült előállítani — mondtá á vezérigazgatói Az alig néhány éve feldolgozandó pecsenyekacsából az idén olyan nagy volt a kereslet, hogy nem lehetett kielégíteni. Ezután elmondta, hogy sok helyen hallani olyan kijelentéseket, hogy a baromfi csak konjunkturális cikk, kár vele komolyabban foglalkozni. Ez szerencsére nem így van, mert a korszerű étkezés elterjedésével az egész világon egyre jobban keresik a baromfihúst Bereczki Lajos a jövőre életbelépő hús felvásárlási árakról beszélt. A sertés- és marhahús árának korrekciója valószínű, hogy megnöveli a baromfihús iránti igényt is. így annak ellenére, hogy a baromfi felvásárlása, ára nem növekedik, a mezőgazdasági üzemek továbbra is jó jövedelmet lelhetnek benne. Amíg az állami gazdaságok a tavalyival azonos meny- nyiséget fognak jövőre előállítani, a tsz-ektől az idei 540 vagon helyett 1966-ban 660 vagon baromfit vesz át a feldolgozó üzem Szolnok megyében. A baromfihús termelésének csökkentéséről tehát szó sincs, s valószínű, hogy az előírt exportmennyiségnél is többet tud adni a mezőgazdaság. Bereczki elvtárs ezután a húshibridek kitenyésztése érdekében folyó magyar kutatómunkát kifogásolta. A továbbiakban arról beszélt, hogy a mezőgazda- sági üzemek igen jól felkészült és rugalmasan dolgozó partnerrel állnak szemben, s a jó kapcsolatok további szilárdításán kell munkálkodni mind a termelőknek, mind a felvásárlóknak. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha a szerződésben foglaltakat mindkét fél betartja. A gyárnak sürgős feladata legyen a szakprooaganda javítása — fejezte be hozzászólását Bereczki Lajos. A 7. AKÍJV jászberényi üzemegységében állandó javító csoport biztosítja a rakodógépek üzemképességét Ismét árad a Tisza és a Körösök felső szakasza 24 óra alatt ezer holddal csökkent a belvízzel borított terület A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság legfrissebb jelentése szerint a Tisza Vásárosnaményig árad, lejjebb apad. A szolnoki vízállás 554 centiméter, az elmúlt 24 óra alatt 36 centimétert apadt. A tiszalöki duzzasztómű 20-án megkezdte a duzzasztást. — A vízügyi igazgatósághoz tartozó szakaszon egyelőre további apadás várható. A Tisza mellékfolyói közül a Körösökön árhullám vonul le. A szarvasi vízmércén a vízállás elérte az 567 centimétert. A Körösök felső szakaszán az áradás tovább tart. A Zagyván szintén kisebb árhullám vonul le, amely Jászteleknél december 20-án délután 148 centiméterrel tetőzött. A tószegi közös főcsatorna szakaszon tovább tart a készültség. Az elmúlt 24 órában a belvízi helyzet javult. A vízzel borított terület csaknem ezer holddal csökkent, ami annak az eredménye, hogy egyrészt csapadék- mentes volt ez az időszak, másrészt a tanácsi és termelőszövetkezeti szervek az eddiginél fokozottabb mértékben kapcsolódtak be a vízlevezetési munkákba. A belvíz átemelést huszonöt stabil szivattyútelepen és hét hordozható szivattyúval végzik a vízügyiek. Befejezésül az országos vállalat vezérigazgatója megdicsérte a tenvésztés- ben legfőbb termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat. A hozzászólások között, mely a pulykatenyésztésscl foglalkozott, nagyon értékes volt Csépe Lajosé, aki az Állami Gazdaságok Szolnok megyei Igazgatóságát képviselte. Arra kérte a külkereskedelmet. hogy a külföldi vevők kívánalmairól jobban táíékoztassák a termelőket. Biczó Dénes, a cibakházi Vörös Csillag Tsz főállatte- nvésztője arról panaszkodott, hogy a iól bevált Lohmann-csirkéből, nem kapnak. A szövetkezetben nagyon megszerették a jó takarmánvhasznosító. gyorsan növekvő húshibrideket A vitában szó esett arról is, hogy milyen óriási károkat okozhat a toiásexport- nál a mosott tojás. Piszkoshéjú tojást nem szab? I megmosni, mert a tojás élettartamát csökkenti Karácsonyi vásárlás Az üzlet polcai telis-teli játékokkal. Holdrakéta, baba, mackó, műanyag vonat és autó, meséskönyv, építőkocka és egyéb játék között válogathatnak a vásárlók. — Olyan játékot szeretnék venni, amivel csendben elszórakozhat az ötéves kisfiú — mondta egy magas, barna fiatalasszony. — Tessék a Já- va-építőt megvenni — ajánlotta az eladónő. A színes, műanyag építőjáték megnyerte az anyuka tetszését. Bizonyára majd a kisfiáét is. A meséskönyvek között válogató fejkendős, gumicsizmás asz_ szonynak az öltözete . elárulta, hogy tanyáról jött. — Kiss Imréné vagyok — így mutatkozott be. Endréd határában lakunk. A férjem tsz-tag. — Kihasználtam az alkalmat, hogy most vasárnap délelőtt is nyitva vannak a boltok, megveszem a gyerekeknek a karácsonyi ajándékok Még nem döntöttem, hogy mi lesz az, egyelőre még csak nézgelődök. Úgy kell gazdálkodnom az erre szánt összeggel, hogy mind a háromnak örömet szerezhessek. — Nincs olyan forgalom, mint amilyenre számítottunk — mondta Fehér László, a mezőtúri játékbolt vezetője. — Ebben a hónapban a mai napig 160 ezer forint értékű áru talált gazdára. — Most mennyi a bevételünk? — kérdezte a pénztárostól; — Tizenegy óráig három és félezer forint - hangzott a precíz válasz. A mezőtúri fmsz Kossuth téri áruházában is várat még magára a karácsonyi csúcs- forgalom. — Mi már régebben tervezgettük a szőnyegvásárlást. de nem akartunk a munkából emiatt hiányozni. A férjemmel együtt a magválogatóban dolgozunk — mondta Szabó Lajosné, miután több mint 700 forintot fizetett ki a pénztárnál a megvásárolt szőnyegekért.
