Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-30 / 282. szám

1865. november 38. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 4 pártáid fóruma Nagy segítségünk az intézkedési terv Tizenhat termelőszövetkezet, négy állami gazdaság fejezte be a mélyszántást Még mindig sok a sxántanivaió Ez év tavaszán gazdasá­gunk 6 alapszervezete elké­szítette az éves politikai in­tézkedési tervét. Ezekben mindenütt a legfontosabb politikai és gazdasági fel­adatokat összesítették, és megjelölték annak módját is. hogy a pártmunka esz­közével hogyan segíthetik ezek végrehajtását. — Az alapszervezeti intézkedési tervekben foglaltak végre­hajtásának segítésére, el­lenőrzésére dolgozta ki a gazdaság pártvégrehajtó-bi- zottsága is az éves intézke­dési tervét. A terveink alapján egyik legfőbb feladat volt a szo­cialista munkaverseny szer­vezése. Agitátoraink szavá­ra hallgatva dolgozóink közül nyolc- százhatvanketten tettek ; versenyvállalást. Tíz bri- \ gád száztizenkilenc tagja a szocialista brigád cím elnyerését tűzte célul. Fő törekvésük a költségek csökkentése volt, s válla­lásuk összértéke 2 969 000 forint. A tehenészetben, a gépe­sítésben félévkor és három­negyedévkor is értékeltük a vállalások teljesítését. A növénytermesztésben a vég­leges kiértékelés most van folyamatban. Az edtjigi fel­mérések alapján mintegy 2 millió forintot teljesítenek a vállalásokból. Amit nem tudtak valóra váltani, az nem dolgozóink szorgalmán múlott, hanem a kedvezőt­len időjáráson, s egyéb ter­mészeti tényezőkön. A versenyben kiemelke­dő eredményt ért el szor­galmas munkájával Szepesi József ifjúsági brigádja, — amely 62 katasztrális hol­don termelt cukorrépát. — Százötven mázsás tervük­kel szemben 170 mázsa ter­mesztését vállalták, s 218 mázsa lett holdanként a termés. Kontra Józsefék pedig 150 mázsás vállalásukat 244 mázsára teljesítették ugyan­csak cukorrépából. Sok ki­magasló eredményt sorol­hatnék még. A gazdasági eredmények mellett számottevő a poli­tikai munkában elért előre­haladásuk is. Az intézke­dési tervek alapján ponto­san meghatároztuk párt­rendezvényeink idejét és napirendjét. Ennek betar­tásához egész évben ragasz­kodtunk, így az előző évekhez mérten I rendszeresebbek, tártál-! masabbak lettek a veze­tőségi ülések, taggyűlé­sek. A szakemberek az alapszer­vezetek vezetőségi ülésein, taggyűlésein, az üzemi vb- üléseken rendszeresen be­számoltak az időszerű mun­kákról. E beszámoltatások színvonala is emelkedett. A vezetőségi ülések, tag­gyűlések jobb előkészítése következtében javult a párttagság aktivitása. Egy- egy taggyűlésen a tagok 10 —15 százaléka szólal fel, nyilvánít véleményt, tesz különböző, sok esetben igen hasznos javaslatokat. Főleg ha gazdasági kérdésekről van szó. Politikai kérdések vita­tásában azonban már szűk­szavúbbak az emberek. — Hogy etekintetben is előbb­re haladhassunk, a pártok­tatásban való aktív részvé­telt szorgalmazzuk, más­részt gvakrabban tűzünk napirendre egy-egy elvi, po­litikai kérdést, amiről úgy gondoliuk. hogy legtöbb embert foglalkoztat és a helyes állásfoglaláshoz a vezetőségektől. a vb-től várnak segítséget. Egyik célkitűzésünk az intézkedési tervekben a pártcsoportok ténykedésé­nek javítása volt. Vannak is eredményeink. Rendsze­ressé tettük például a bi­zalmiak tájékoztatását. A 32 pártcsoportból ta­valy 10—12 ülésezett ha­vonta, az idén 20—24 pártcsoport az, amely rendszeresen megvitat hatáskörébe tartozó kér­déseket. A megalapozott, rend­szeres politikai munka ha­tása számokkal nehezen mutatható ki. mégis említ­hetek tényeket, amelyek ezt igazolják. Többek kö­zött például azt, hogy ta­valy tizenhét tagjelöltet vettünk fél a gazdaság ezerötszáz állandó dolgozé- ja közül. Az idén eddig ti­zenkilenc felvételi kérel­met fogadtunk el és az alapszervezetek jelzése sze­rint még újévig négy-öt felvételi kérelem kerül taggyűlés elé. Amit szin­tén nem hagyhatok emlí­tés nélkül: az alapszerveze­tek az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet fordíta­nak arra, hogy a tagjelöl­tek résztvegyenek pártok­tatásban és képzettségük­nek megfelelő pártmegbí­A mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti munkaképte­lenségi járadékok megálla­pítását 1965. december 1- től, a termelőszövetkezeti öregségi járadékok meg­állapítását pedig 1966. ja­nuár 1-től igénylő lakhe­lye szerint területileg ille­tékes társadalombiztosítási igazgatóságok végzik. Kérjük az érdekelt ter­melőszövetkezeteket, hogy a közös időpont után az ez irányú igénybejelenté­Az üzemrész csendjét csak a néha kibuggyanó kuncogás, kacagás törne meg. A kislányok ott ültek a munkaasztal körül, ügyes, fürge ujjakkal fűzték össze a tárakat. A nevetés, a vi­dám hangulat nem a figyel­metlenség jele, dehogy, in­kább a játék kedves kísérő­zenéje volt. Milyen felelős­ségtudattal „játszanak” ezek a tizennégy-tizenöt éves munkáslányok — arról Csá- nyi Mária, a Radnóti- brigád vezetője beszélt. — Versenyezünk egymás­sal és ennek az a cél*o, hogy a hütőelemek tárainak minősége kifogástalan le­gyen. Külfö'dre dolgozunk, vigyázni kell a Hűtőgép­gyár jó hírnevére. — Ezt kitől tanulták meg? — Amikor először a mű­helybe jöttünk. Kati ma­gyarázta el, hogyan kell itt dolgozni Még a brigádne­veket is 6 találta ki. Litkei Katalin, a csoport- vezető kislányos alkat, ter­metre is. meg természetre is. Húsz éves. Úgy irányítja a két kis közösséget, mint az idősebb nővér kisebb hú­gait. Azóta még inkább te­kintélynek örvend, mióta kiderült, hogy a munkája mellett középiskolába járt és jó eredménnyel érettsé­gizett. Van is benne valami tanítói hajlam. — Amikor még szerel­tem. úgy mint most ők, mindig vidám voltam. Jól dolgozni csak jókedvűen le­zatást kapjanak. Egyrészüket az általános műveltség nö­velésére, elsősorban a Vili. általános iskola elvégzésé­re ösztönzik. így értük el, hogy a párttagság 10—12 százaléka az állami okta­tásban vesz részt jelenleg. Javult gazdaságunkban a dolgozók ügyes-bajos dol­gainak elintézése is. Elértük azt, hogy nem minden esetben a gazda­ság vezetőit és párttitká­rát keresik fel kisebb- nagyobb kérdéseikkel, észrevételeikkel. Ami elsősorban az alap­szervezetek, vagy kerület­vezetők hatáskörébe tarto­zik, azt legtöbbször való­ban ott is intézik el. Ez az alapszervek és a kerületi vezetők iránti bizalom nö­vekedését is jelenti. Végrehajtó bizottságunk helyesnek tartja és a jö­vőben is gyakorolja az alapszervezetek beszámol­tatását az intézkedési ter­vek időarányos végrehajtá­sáról. Az idei tapasztala­tokat a jövő évi tervek el­készítésénél figye’embe vesszük, hogy a tanulságok felhasználásával még ered­ményesebb munkát végez­hessünk. Muka Sándor a Középtiszai AG pártbizott­ságának titkára seket a közölt szervhez küljék meg. A szolnoki Társadalom­biztosítási Igazgatósághoz illetékes termelőszövetkeze­tek Szolnok, Madách u. 9. sz. alá terjesszék elő az igényeket. Tájékoztatásul közöljük, hogy a járadék igénylésé­hez szükséges nyomtatvá­nyokat a termelőszövetke­zetek az igazgatóságtól igé­nyeljék a szükségletnek megfelelő mennyiségben. hét, s úgy szeretném, ha a kislányok éppoly szeretettel jönnének be az üzembe, mint mi annakidején. — Csányi Mária mondta az előbb, hogy a brigádok névadóit maga választotta. Miért éppen Radnótira éi József Attfára gondolt? — Kedvenc költőim. A középiskolában sok-sok vor süket olvastam, többet is, mint előírtak. Vonzódtam hozzájuk. A kislányok ilyen brigádnévre gondoltak, mint a Haladás, az Előre, tehát pontosan arra. amiről a vii Ezen a héten újabb né­hány termelőszövetkezeti és állami gazdaságban ért vé­get a mélyszántás. Ezt a munkát tizenhat termelő- szövetkezet és négy állami gazdaság tudta le idáig Szolnok megyében. A kö­vetkező közös gazdaságok­ban nincs már szántani- való: szelevényi Szikra, ti- szainokai Szabadság, szol­noki Vörös Mező, beseny- szögi Rákóczi, Dózsa Népe, Szőke Tisza, tiszasülyi Le­nin, tószegi Dózsa, kőtelki Hunyadi, csataszögi Szebb Élet, tiszaföldvári Lenin, A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztályán is- , mét értékelték az őszi me- ! zőgazdasági munkaversenyt. | A verseny sorrendjét az : döntötte el. hogy a termelő- szövetkezet hol tart a mély- ; szántási,, az istállótrágvázá- si, kukoricaszárbetakarítási, ! silózási tervének teljesíté­sében, valamint mennyi a szántógépekre jutó napi szántás. I. KATEGÓRIA A 7000 hold felett gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tek csoportja: 1. tiszaföld- vári Lenin Tsz, 2. karcagi November 7 Tsz, 3. tószegi Dózsa Tsz. TI. KATEGÓRIA Az 5—7000 holdon gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tek csoportja: 1. mezőtűri Béke Tsz, 2. törökszentmik­lósi Aranykalász Tsz, 3. ci- bakházi Vörös Csillag Tsz. III. KATEGÓRIA A 3500—5000 holdon gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tek csoportja: 1. tiszaszent- imrei Ezüstkalász Tsz, 2. szászbereki Béke Tsz, 3. jászkiséri Kossuth Tsz. IV. KATEGÓRIA / A 3500 hold alatt gazdál­kodó termelőszövetkezetek csoportja: 1. tiszainokai költő egész életműve szól. Ezért ajánlottam őket. Már megbeszéltük, hogy több előadásban ismertetem nuj velük Radnóti és József 4t- tila életét, alkotásait Maxi­ban, színházban is voltunk közösen... — És az exportmunka? — Sikerült felkeltenem a becsvágyukat, felébreszte­nem bennük a munkszere- tet örömét. — Jól dolgoznak? — Nem vagyok elégedet­len. Ha gyakorlottabban bánnak az anyaggal, majd jászkiséri Kossuth, török­szentmiklósi Petőfi, kun- hegyesi Vörös Csillag és Lenin, valamint a tisza- szentimrei Ezüstkalász Ter­melőszövetkezet. A megyé­ben 145 termelőszövetkezet gazdálkodik, s így bizony nagyon nagy még a mély­szántással nem végző tár­sas térmelő üzemek tábora. A megye tizenhárom ál­lami gazdaságából négyben végeztek a mélyszántással Nevezetesen a Szenttamási, a Középtiszai, a Héki és a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban. Szabadság Tsz, 2. török­szentmiklósi Petőfi Tsz, 3. mezőtúri Üj Reménység Tsz. több tárat szerelnek össze. Egyelőre a jó minőségre tö­rekednek. Brecska Juli két évet el­végzett a középiskolában, aztán kimaradt. dolgozni akart. A társai között már felnőttnek számít. — Julika mondja meg. mi ér többet: ha kevesebb tárat szerelnek össze, de ki­fogástalanul, vagy sokat, több hibával? — kérdez­tem. — Exportra dolgozunk. Azon még nincs szégyenkez­nivalónk, hogy keveset csi­nálunk, de ha abban is hi­ba lenne, az a lelkiismereí- lenségünkröl tanúskodna. Csak úgv érdemes a többet akarni, ha nem a rossz mi­nőség az ára. V. KATEGÓRIA A gyenge termelőszövet­kezetek csoportja: 1. tisza- szentimrei Ezüstkalász, 2. kunhegyesi Vörös Csillag, 3. mezőtúri Üj Élet. Megjegyzés: A tiszaszent- imrei Ezüstkalász Termelő- szövetkezet kétszer szere­pel a sorrendben. Ez azért van, mert a gyenge terme­lőszövetkezetek csoportjába tartozik, de részt vesz a birtoknagyság szerinti cso­portmegoszlású vesenyben is. AZ ÁLLAMI GAZDASÁ­GOK SORREDJE A Szolnok megyei Álla­mi Gazdaságok Igazgatósá­ga ugyancsak az előbbi fel­tételek hlapján így állapí­totta meg a sorrendet: 1. Szenttamási, 2. Középtiszai, 3. Héki Állami Gazdaság. Megkezdődött a beszélge­tés, a többiek is nekibáto­rodtak. Egyre-másra eme)- .ék fel fejecskéjüket — pil­lanatra megszakítva a mun­kát — s kaptak egymás szavába. — Én most ugyan dolgo­zom. de jövőre jelentkezem középiskolába, érettségizni szeretnék — mondta Birgés Mária brigádvezető. — Jól jön ez a kis pénz, de tanulni kell, másképp lemarad az ember — foly­tatta a másik. — Katival már beszélge­tünk róla, hogy szocialista brigádot is alakíthatnánk. Elvégre, ha rendesen dől■> gozunk, akkor lehet, ugye? — kérdezte Benke Mária. A feleletet Kiss József- né minőségi ellenőrtől kap­ták: — Ha ilyen szépen igye­keztek továbbra is. akkor én is biztatlak benneteket* pórbál iátok csak meg. — Várjunk még azzal, kislányok — szólt közbe Litkei Katalin —. érjétek el előbt a napi tíz tárat, ex- portminőséggel. Akkor iön el az ideje. Majd felém fordulva, csil­logó szemekkel súgta meg. — Már nyolc és félnél tartanak — és ebben a mondatban büszkeség volt. Nem ok nélkül. A Radnóti Miklós és a József Attila ifjúsági ex­portbrigádot és Litkei Ka­talin. dísztáviratban dicsér­te meg a pártalapszervezet vezetősége Kiváló mun .á- jukért. Hát így ..játszanak’1 Kati kislányai. Fábián Pét« Litkei Katalin, Csányi Mária és Birgés Mária brigád vezető Közérdekű közlemény Kati és a kislányok Áz őszi mezőgazdasági munkaverseny legjobbjai Itt tartunk az őszi mezőgazdasági munkálatokkal A SZOT,NŐK MEGYEI TANÁCS VB MEZŐGAZDA­SÁGI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE ALAPJÁN •3 A Járás, város neve Mélyszántá terv I Kukoricasz; letakarítás terv Istállótrá- ev ázás a szántó °/n-ában Számosállat r a 1utó siló köbm-ben ■ g-S-äJ ■a«** CO P'H s, QP |ns teljesítése %-ban Szolnoki j. 96,1 93,9 9,2 7,1 1,0 Jászberény 91,0 80,0 11,5 6,4 1,0 Karcag 88,8 73,6 12,2 7,2 1,3 ! Kunszentm. j . 79,7 73,9 9,4 9,1 0,6 i Mezőtúr 79,1 100,0 11,0 10,5 0,3 i Töröksztmikl. 78,7 92,0 9,0 8,0 oa t Kisújszállás 78,7 79,4 10,4 7,8 1,4 :] Tiszafüredi j. 73,2 86,1 9,2 6.0 1.6 ) T-miklósi j. 66,3 82,2 8.8 8,4 0,7 1 Túrkeve 61,6 75,8 6,3 5,2 0,7 t Jászberényi j, . 59,5 72,8 10,6 6,7 1,7 Szolnok megye tsz-ei átlaga 76,2 82,5 8,7 7,4 1,0 Szolnok megye ÁG-i átlaga 98,0 98,0 17,1 3,8

Next

/
Oldalképek
Tartalom