Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-10 / 265. szám

•1965. november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Csaknem „aprópénzzelu fizetlek ki Szolnokon a Vöröshadse­reg út 4. számú önkiszolgá­ló boltban október 29-én levélpapírt és borítékot vá­sároltam. Aztán annak rendje-módja szerint oda- álltam a sor végére a pénz­tár elé, hogy fizethessek. Sokan voltak. A pénztáros­nő egyszer elkiáltotta ma­gát. hogy azok menjenek előre, akiknek aprópénzük van. így lett nekem is sze­rencsém. Ezt azonban csak gondoltam. Mert amikor odaadtam a tíz forintost, a pénztárosnő a borítékot ki­vette a kosárból, a pénzt pedig visszaadta, mondván: hozzon bácsi tízfillért, mert tíz forintosból nem tudok visszaadni. Nem értem, hogyan ké­szül fel egy pénztárosnő munkakezdéskor, ha még tíz forintosból sem tud visszaadni? Szerencsére a másik pénztárban volt ap­rópénz, s így nem kellett ismét sorbaállni. Hát így jártam, csaknem kifizettek a 4-es számú önkiszolgáló boltban aprópénzzel. Barta Pál Szolnok Az ígéreten nem közlekedhetünk Törökszentmiklóson az Esze Tamás út és a Katona József utca sarkára kutat kaptunk. Átjárónk viszont nincs, sőt a Katona József utcában rnég járda sincs. Pedig sokan járnak oda a környékből vízért. Ha bejön az őszi esőzés, még csizmában is nehéz a közlekedés. Hiába kérjük a városi tanácstól: csináltasson járdát. Csak ígéretet kapunk, azon pedig nem lehet közle­kedni. A környékben már mindenütt van járda, csak itt nincs. Még salakot is magunk szoktunk hozatni, ha nem akarunk sárban úszni. \ Katona József utca lakói „Apák napi“ vendég a vonaton Budapesten, a Keleti pá­lyaudvaron az egyik szom­bat este fekete ruhás kö­zépkorú férfi furakodott mellém, kezében kopott ak­tatáskával. — Uram, az is­ten is megáldja, ha ad ne­kem harminc fillért — mondta. Adtam fieki ötve- net. Gondoltam, biztos ennyi hiányzik rvéki az- úti­költségéből. De alig tíz méterrel odébb egy újabb férfit szólított meg. Az is adott neki. Figyelni kezd­tem. Legközelebb egy né­met ' turistacsoporttól kö- nyörgött ki némi aprópénzt. Azok még meg is jegyez­ték: lám Budapesten még ma is sok a koldus. Arra nem volt időm, hogy bi­zonygassam: az illető nem koldus, hanem szélhámos, mert indult a vonatom. S csodák csodája, a „koldus­sal” a vonaton ismét talál­koztam. Csakhogy ezút+ai, mint vak emberrel, aki reszkető hangon pajzán da­lokat énekelt a vonaton • utazóknak. --------------­A kissé italos emberek­nek — fizetési nap lévén-— tetszett a dal és az aktatás­kájában lévő „dalosköny- vekből” szép számmal vet­tek. Aztán megállt a vonat, azaz megsem állt, hanem a még mozgásban lévő vo­natról vasutast megszégye­nítő bravúrral leugrott, s eltűnt az éjszakában. Nem lehetne az ilyen ese­teket megakadályozni? Gátfalvi Mihály Jászdózsa Vagy talán menjek gyalog? Négy éve dolgozom az építőipari vállalatnál Szol­nokon. Munkába álláskor autóbuszra kaptam kedvez­ményes utazást Tiszaderzs- től Szolnokig. Igaz, a busz elég zsúfolt, de mégsem keli gyalog járni. Legutóbb, mivel lejárt az igazolvány érvényességi ideje, beadtam a forgalmi irodán érvénye­síteni. Onnan azonban nem kaptam vissza. Indokolták ezt azzal, hogy a busz túl­zsúfolt, s nem adnak ki újabb bérletet. Javasolták, hogy Tiszaburáról indul egy busz a taskonyi állomásra, s járjak azzal. Azonban ak­kor még 18—20 kilométert gyalogolnom kellene. To­vábbi választékként elmon­dották, hogy utazzam Tisza- roffról Kisújszállásig, on­nan meg vonattal Szolok­ra. Több javaslatot felso­roltak, csupán egyet hagy­tak ki: jöjjek gyalog Szol­nokra. Nem lehetne meg­oldani azt, hogy a Szolnok­ra bejáró munkások idejé­ben bejuthassanak munka­helyükre? Simái Sándor Tiszaderzs Híd gyalog járó nélkül Városunk új közúti hidat kapott a Berettyú folyón. Az új híd bizonyára erősebb, mint a régi volt, mégis sok panaszra ad okot. Elfelejtették ugyanis a kocsi- utat szegélykövei elválasztani a gyalogjárdától. E kettő egy magasságban van, s így a kerékpárosok is a jár­dán közlekednek, sőt olykor még a gépjárművek ke­rekei is azon gurulnak, mert az általuk „f eldobált ’ kövek miatt nem tudják, hol a határ. Szerintem ezen sürgősen változtatni kell, mielőtt komolyabb következ­ményei nem lesznek. A mulasztást utólag is pótolhat­nák. Molnár János Mezőtúr Minden szentnek maga felé hajlik a kést A Tiszamenti Vegyimű­vek lakótelepi kirendeltsé­génél lévő üzemi konyhán az ebédkiosztáskor több visszaélésnek voltunk szem­tanúi. A konyhán dolgozók hozzátartozóikkal kivételt tesznek. Azoknak juttatják a legfinomabb falatokat, s nagyobb darab húst kap­nak, mint mások. Ha ezt szóvátesszük, leintenek ben nünket azal, hogy ezt úgy sem tudjuk bebizonyítani Szemünk láttára történnek ilyen dolgok, s szeretnénk, ha illetékesek gyakrabban ellenőriznék az üzemi kony­hát. Tíz aláíró az üzemi konyhán étkezők közül Veteránok találkozója Túrkevén, a városi műve­lődési házban kedves kis ünnepséget rendeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója al­kalmából. Több mint száz­húsz mezőtúri veterán ta­lálkozott ez alkalommal a túrkevei idős emberekkel. Olyanok, akik részt vettek a proletáriatus harcában, olyanok, akik 1919 ben, a Tanácsköztársaság idején fegyverrel a kezükben véd­ték a magyar munkások proletár államát. A jóízű birkapörkölt után elbeszél­gettek, felelevenítették a ré­gi harcok emlékét, s elha­tározták, hogy minden ív­ben összejönnek, s ez alka­lommal emlékeznek meg azokról is, akik már meg­haltak. Cs. G. Túrkeve Van vagy nincs — mindegy Még augusztusban jártam Kunhegyesen, s a film­színház melletti autóbusz megállóhelynél hiába ke­restem a menetrendet. Az sem a busz-váróterem ab­lakában. sem az előtte lévő hirdetőoszlopon nem volt. Mi, idegenek eléggé kellemetlen bizonytalanság ér­zésével vártuk, hogy vajon jön-e a járat? A következő kellemetlenségem október 25-én tör­tént, éppen amiatt, mert volt menetrend. Amikor az abádszalóki tanácsházától a vasútállomáshoz induló autóbuszjárat 9.20 óra helyett már 9.10 árakor elro­bogott. így aztán lekéstük az autóbuszt. Csak azt nem értem, miért van akkor a menetrend? Kiss István Besenyszög * Egy furcsa dolog nem tetszik nekem. Ha a Sza­badság térről akarok a Vosztok útra kimenni, az egy forintba kerül, ha viszont a Kossuth térről, akkor már egyötvenbe. Nem tudom, miért nem a Szabadság tér, s miért a Kossuth tér a szakaszhatár. özv. Cseresznyési Béláné Szolnok * Gyakran utazom autóbusszal Tiszaőrsről Szolnok­ra. Nyáron. nincs is semmi baj, de télen kibírhatatlan a hideg. A Tiszaőrsről Szolnokra közlekedő autóbuszt ugyanis egyáltalán nem fűtik. Az autóbusz viszont kora reggel vagy késő délután közlekedik, s ekkor még hidegebb van. Nem lehetne ezen változtatni? Tóth Gyula Tiszaőrs Hozzászólás cikkeinkhez A valódi címzett figyelmébe A Szolnok megyei Nép­lap november 6-i számában a Szolnok megyei Temet­kezési Vállalatról cikk je­lent meg. Egyetértünk az­zal, hogy Szolnokon is kul­túrált temetést, ünnepélyes szertartást, kell biztosítani. Az igazság kedvéért azon­ban meg kell írnunk, hogy Szolnokon sem a temető, sem a ravatalozó épületek nem tartoznak a vállalat tulajdonába és kezelésébe. Ugyancsak nem tartoznak a vállalat állományába az ott dolgozó sírásók, valamint az ott lakó temetőgondnok. A vállalat egy női dolgo­zót alkalmaz, aki a ravata­lozó helyiségek takarítását és a felszerelések karban­tartását végzi. A temetők és a ravatalozó épületek az egyház tulaj­donában vannak. A sírások és az ott lakó temetőgond­nok az egyház alkalmazot­tad. A ravatalozó mellett található baromfi és disz­nóól pedig a temetőgond­nok tulajdonát képezi. Harangozó József Szolnok megyei Temetkezési Vállalat igazgatója Legendás kézbesítés Lapunk szeptember 24-i számában „Legendás” kéz­besítés című írásunkban dr. Hatvani Dániel kecskeméti olvasónk panaszának adtunk helyet. Dr. Hatvani Dániel Tiszaderzsre írt szüleinek, azonban a levelet a „címzett ismeretlen” jelzéssel visszaküldték. Ennek okát keresve írt szerkesztőségünkbe, ugyanis szülei még a mai nap s a levélre írt cím alatt laknak. Pana­szára a debreceni Postaigazgatóság a következő vá­laszt küldte. „Eresítem, hogy a cikkben foglaltakat megvizs­gáltam. A tiszaderzsi postahivatal személyzete a cím­zettet ismeri és a küldeményt még közelebbi cím hiá­nya esetén sem küldték volna vissza. A küldeményt valamely hasonló nevű helységből küldhették vissza szabálytalanul. Azt azonban, hogy melyik postaszerv követte el a hibát, a 62 „Tisza” kezdetű község közül nehéz megállapítani Dr. Deák Tgnác Debreceni Postaigazgatóság igazgatója Szerkesztői üzenetek Sipos József né, Török- szentmiklós: A termelőszö­vetkezeti tag vagy család­tagja halála esetén az el­haltnak a termelőszövetke­zet közös használatában lé­vő földtulajdona öröklésére az általános szabályokat kell alkalmazni a követke­ző eltérésekkel: Ha az örökös a termelő- szövetkezet tagia, vagy ott családtagként renóore-csen dolgozik, az örökölt földet úgy kell tekinteni, mintha azt az örökös adta volna a termelőszövetkezet közös használatába; ha a termelőszövetkeze­ten kívülálló örökös mező- gazdasági termeléssel élet­hivatásszerűen foglalkozik kérésére földjét a rendkí­vüli kiléoés szabályai sze­rint kell kiadni: ha a termelőszövetkeze­ten kívülálló örökös élet­hivatásszerűen mezőgazda­JOGI Uü § A borforgalmi adóról A közelmúltban a bor­forgalmi adózás rendszeré­ben bizonyos változás kö­vetkezett be. A borfor­galmi adózás eddigi rend­szerének fő jellemzője az volt, hogy az a termelt és az elfogyasztott bormeny- nyiségen alapult. A terme­lő szempontjából az a bor volt adómentes, ame­lyet az állami felvásárlási szerveknek eladott. Ugyan­akkor a termelő családtag­jaitól függően házi fogyasz­tás esetében 180—300 liter mennyiségig kedvezménye­sen adózott. A jogszabály lehetőséget adott arra is, hogy a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagjaik­nak évente 200 liter bort osszanak ki kedvezményes adófizetés mellett. Egyik lényeges változás az, hogy a termelő — a családtagok számától füg­getlenül házi fogyasztásra 250 litert használhat fel kedvezmé­nyesen. A házi fogyasztás mennyiségének egységes megállapítása egyszerűsíti az adminisztrációt, mert szükségtelenné teszi a kö­zös háztartásban élőkkel kapcsolatos igazolásokat. További egyszerűsítés az. hogy az új rendszer a ked­vezményes fogyasztást nem köti a saját fogyasztáshoz, hanem a földhasználati joghoz fűződőén állapítja meg, függetlenül attól, hogy a termelő azt saját háztartásában fogyasztja el vagy elidegeníti. Eddig a hamisított italok után lite­renként 20 Ft-os bírságot kellett fizetni. Tekintve, hogy az ilyen italok forga­lomba hozása bűntett vagy szabálysértés, a cselek­mény. megtorlása sem adó­zási feladat. Az új rende­zés ezért az említett bír­ságot is megszüntette. A borforgalmi adó rend­szerének módosításával szükségessé vált az adózó új meghatározása is. Az ed­digi kettősséget meg kel­lett szüntetni, vagyis azt, hogy a termelő a bor után fizetett adót, ha a saját maga fogyasztotta, bér cí­mén adta ki vagy kicsiny­ben kimérte; illetve a meg­szerző adózott akkor, ha a termelőtől a bort nagy­bani tételben vásárolta. A rende'et fontosabb szabályai A jogszabályok alkalma­zása szempontjából — a borszőlő és bor felvásárlá­sára kijelölt vállalat kivé­telével — adózó az előál­lító, továbbá az, aki nem saját termésű italt értéke­sít. Az előállító alatt a termelőt és az italkészítőt kell érteni. Hogy ki minősíthető ter­melőnek, arra a jogszabály részletes útmutatást ad. Termelő ugyanis az, aki szőlő- vagy gyümölcsterü­letet (ideértve a lugast is) használ és saját termé­sű vagy megszerzett anyag­ból adóköteles italt állít elő; továbbá a mezőgaz­dasági termelőszövetkezet a szőlőterületének részes mű- veltetése vagy egyéni mű­velésre való visszahagyása esetében az őt megillető termésrészként átvett, ille­tőleg abból készített; a mezőgazdasági termelőszö­vetkezet tagja a termelő- szövetkezet részes szőlőmű­velési módja vagy szőlőte­rületének egyéni művelés­re visszahagyása esetében a kapott, illetőleg a ka­pott anyagból előállított; a termelőszövetkezeti cso­port tagja mind a jövede­lemrészesedés címén kapott (kapott anyagból előállí­tott), mind a saját haszná­latú szőlőterületén elért termésből készített; mind a feles bérbeadó, mind a fe­les bérlő a termésrészből előállított adóköteles italra vonatkozólag. Az adó alapja a termelő esetében az elfogyasztott, felhasznált; elidegenített, illetve a nyil­vántartott készletből hi­ányként jelentkező; az italkészítő esetében az előállított; továbbeladó esetében az értékesített adóköteles italmennyiség, az adó esedékessége ide­jében fennállott állapotá­ra (must, seprősbor, fej­tett bor) tekintet nélkül. A termelő a földhaszná­lati jogát az adóztatásra illetékes vám- és pénzügyi szerv felkérésére köteles igazolni. A szőlőterület hasz­nálati jogának előbb emlí­tett igazolása esetén adóked­vezmény illeti meg a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetet a tagjai és a mun­kavállalói között kiosztott; a termelőszövetkezeti cso­portot, az egyszerűbb me­zőgazdasági szövetkezetét és^a hegyközséget a közös művelésű szőlőterület ter­méséből előállított és a közös munkában részt ve­vő tagjai között kiosztott; a mezőgazdasági termelő- szövetkezet, az egyéb szö­vetkezet tagját és az egyé­ni szőlőtermelőt az elfo­gyasztott saját termésű bor vagy must után. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezet és az egyéb szövetkezet tagjai részére tagonként a gazdasági év­ben legfeljebb 200 liter bort vagy mustot oszthat ki kedvezményes adótétel fizetése mellett, ha a köz­gyűlés (csoportértekezlet stb.) a kiosztható ital mennyiségét határozattal szabályozta. Közös háztar­tásban élő családtagjai ré­szére kiosztott bor vagy must esetében összesen 250 liter után jár adókedvez­mény, függetlenül a ház­tartásban élő termelőszö­vetkezeti (egvéb szövetke­zeti) tagok számától. Az érvényes adótételeket a jogszabály tételesen fel­sorolja. Eszerint gyümölcs­bor, továbbá a bor és must után a borforgalmi adó literenként 5 Ft. A termelő a kedvezményes adótétel alá eső bor vagy must után literenként 1,50 forintot köteles fizetni. Ez az általános, illetőleg ked­vezményes adótétel. Ha a termelő 25 liternél kisebb tételekben engedélyezett értékesítést végez, saját termésű bor és must eseté­ben literenként 6 Ft borfor­galmi adót köteles fizetni. sági termeléssel nem fog­lalkozik, földjére — a ter­melőszövetkezet kérésére — az örökös és a termelőszö­vetkezet között tartós, ha­táridő nélküli haszonbérleti jogviszony jön létre. Leveléből az állapítható meg, hogy az örökölt föld- ingatlant 1959. év óta — s jelenleg is a szövetkezet használja. A 19/1959. FM. számú rendelet 77. g-ának rendelkezése szerint tilos a termelőszövetkezet haszná­latába adott földeknek élők között létrejött szerződéssel való elidegenítése. Az e ti­lalom ellenére létrejött szerződés semmis. Fentiek értelmében a tsz használatában lévő örökölt földingatlanának elidegení­tésére lehetőség nincs, an­nak használatáért a szövet­kezettől haszonbért kérhet. K. I., Mezőtúr: Fiatalko­rú részére munkakönyv ak­kor állítható ki, ha az ál­talános iskolát elvégezte, vagy a 16. életévét már be­töltötte. Munkakönyv ad­ható a 14. életévét betöltött fiatalkorúnak, ha az iskola igazgatója a rendszeres is­kolalátogatás kötelezettsége alól felmentette.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom